A határozat elvi tartalma: Közigazgatási eljárásban biztosított jogorvoslati jog kimerítésének hiányában a keresetlevél visszautasításának van helye. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.333/2020/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró Az I. rendű felperes: Felperes1 Cím3 A II. rendű felperes: Felperes2 Cím3 Az I. rendű és a II. rendű felperes képviselője: Felperes3 III. rendű felperes, mint meghatalmazott hozzátartozó Cím3 A III. rendű felperes: Felperes3 Cím3 Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal Cím6 Kúria V.Kpkf.40.333/2020/2 2 Az alperes képviselője: dr. Kiss Zoltán kamarai jogtanácsos (Cím1 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott - 42098/2/ 2018.09.
- számú és 207883/2020.09.
- számú - közigazgatási határozatok jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: az I-III. rendű felperesek
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék
- október
- napján hozott 2.K.701.210/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az I-III. rendű felperesek
- szeptember
- napján benyújtott keresetlevelükben a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal 42098/2/2018.09.
- számú, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal 207883/2020.09.
- számú, ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott egyszerűsített határozatának a jogszerűségét vitatták. Az elsőfokú bíróság végzése [2] A Veszprémi Törvényszék a 2.K.701.210/2020/
- számú végzésében a felperesek keresetlevelét a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal 42098/2/2018.09.
- számú egyszerűsített határozat tekintetében, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján visszautasította. Megállapította, hogy az ajándékozási szerződés alapján teljesített átvezetést az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a Kúria V.Kpkf.40.333/2020/2 3 továbbiakban: Inytv.) 49. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján egyszerűsített határozatban megtehette a közigazgatási szerv, az egyszerűsített határozatot a felperesek jogi képviselője - szabályszerű kézbesítés folytán -
- szeptember 25-én átvette. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy az egyszerűsített határozat a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatást tartalmazta, ennek ellenére a felperesek a közigazgatási eljárás során fellebbezési joggal nem éltek, ezáltal anélkül indítottak pert, hogy a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítették volna. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint az elsőfokú közigazgatási határozat véglegessé vált és nincs másodfokú közigazgatási határozat, amely ellen keresetlevelet nyújthatnak be. A fellebbezés és az észrevétel [3] Az I-III. rendű felperesek fellebbezésükben kérték az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és a Fejér Megyei Kormányhivatal kifogásolt határozatainak a megsemmisítését. Fellebbezésük indokaként hivatkoztak arra, hogy az alperes eljárása az Inytv.
- §
(5)bekezdését és 52. §
(1)bekezdés f) pontját sérti. Előadták, hogy az alperes a 42098/2/2018.09.
- számon teljesített bejegyzésről határozatot nem bocsátott ki, a bejegyzés tényéről értesítést nem küldött részükre, a határozat nélküli bejegyzés ezért törvénysértő. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolása arra nem ad magyarázatot, hogy milyen jogszabályi rendelkezés adott lehetőséget az alperesnek a határozat kibocsátásának mellőzésére. Ismertették a jelzálogjog bejegyzése és azonnali törlése körében tanúsított alperesi eljárás vélhető indokát. [4] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételében elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását kérte a Kp.
- §
(3)bekezdése, 100. §
(2)bekezdés b) pontja, 104. §
(1)bekezdés és 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján, mivel a felperesek a fellebbezésükben nem jelölték meg azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől a fellebbezéssel támadott végzés jogkérdésben eltér. Másodlagosan kérte az alaptalan fellebbezés elutasítását a Kp. 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján (azaz helyesen: az elsőfokú határozat helybenhagyását). Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzésének tárgyát képező határozatot szabályszerűen, tértivevénnyel igazoltan kézbesítette a felperesek jogi képviselőjének. A határozat tartalma kiterjedt arra is, hogy a III. rendű felperes, mint a jelzálogjog kötelezettje és az Bank1 mint a jelzálogjog jogosultja között fennálló jogviszonyban a kötelezett személye módosításra került és jogutódja az I. rendű felperes lett. Álláspontja szerint amennyiben a felperesekkel a jogi képviselő nem közölte a döntést, az nem az alperes, hanem a jogi képviselő felelőssége. Kifejtette, hogy az Inytv. 55. §
(2)bekezdése lehetővé teszi a felperesek számára is, hogy a bejegyzéstől számított 1 éven belül kérjék a döntés kézbesítését, azonban
- szeptember 18-ig bezárólag a felperesek részéről ilyen kérés nem érkezett. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A fellebbezés - az alábbiak szerint - nem alapos. Kúria V.Kpkf.40.333/2020/2 4 [6] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint, a fellebbezés és az alperesi észrevétel keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, a rendelkezésre álló adatokból okszerű következtetést vont le arra nézve, hogy a jogorvoslati jog kimerítésének hiánya áll fenn, amely a keresetlevél visszautasítását eredményezi. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [7] A felperesek a fellebbezést az Inytv. 49. §
(5)bekezdésének és 52. §
(1)bekezdés f) pontjának alperes általi megsértésére alapították, azonban a fellebbezés tárgya nem az alperesi határozat, hanem az elsőfokú bíróság végzése. Az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésben a keresetlevelet a 42098/2/2018.09.18. számú határozat tekintetében a Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontja alapján, azaz a közigazgatási eljárásban biztosított közigazgatási jogorvoslat kimerítésének hiánya miatt utasította vissza, ugyanakkor a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések, továbbá a felperesek által a fellebbezésben kifogásolt tények nem igazolják, hogy a felperesek éltek volna a 42098/2/2018.09.
- számú határozatban biztosított fellebbezési jogukkal, ezáltal nem bizonyítják az elsőfokú bíróság végzésének jogszabálysértő voltát. [8] A felperesek hivatkozásával ellentétben az alperes az egyszerűsített határozat kibocsátására vonatkozó rendelkezést nem mellőzte, 42098/2/2018.09.
- számon egyszerűsített határozatot hozott. A Kúria a rendelkezésre álló közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy az egyszerűsített határozatot az alperes a felperesek jogi képviselője részére tértivevénnyel igazoltan szabályszerűen kézbesítette, azt a jogi képviselő
- szeptember
- napján átvette. A felperesek alaptalanul kifogásolták az érdekeltek értesítésének elmaradását, illetve az érdekeltek értesítésére vonatkozó rendelkezések mellőzését, ugyanis a közigazgatási eljárásban a felpereseket jogi képviselő képviselte, az egyszerűsített határozatot a jogi képviselő részére kézbesítették, így a felperesek értesítése nem maradt el, illetve az értesítésre vonatkozó rendelkezések mellőzése sem áll fenn. [9] A Kúria megállapította továbbá, hogy a felperesek részére jogi képviselő útján kézbesített 42098/2/2018.09.
- számú egyszerűsített határozat a
- oldalon a fellebbezési jogról részletes tájékoztatást adott, amely kiterjedt a fellebbezési határidőre és a fellebbezés benyújtásának módjára is. A Kúria megjegyzi, hogy az alperes az észrevételében pontatlanul hivatkozott a 2018.09.25-től 2018.10.24-ig biztosított fellebbezési jogra, ugyanakkor az egyszerűsített határozat helyesen, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvényben (Ákr.) meghatározott 15 napos fellebbezési jogot biztosította. Az egyszerűsített határozat ellen felmerülő kifogásokat a felperesek elsődlegesen a fellebbezési jog gyakorlásával érvényesíthették volna. Az alperes helytállóan mutatott rá, hogy az Inytv.
- §
(2)bekezdése 1 év időtartamot biztosít az érdekelteknek, hogy kérjék a döntés kézbesítését. A 42098/2/2018.09.
- számú egyszerűsített határozat jogorvoslati tájékoztatása ellenére a felperesek a jogorvoslati határidőben fellebbezést nem nyújtottak be, erre az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben nem is hivatkoztak, miként arra sem, hogy - a jogi képviselő részére megvalósult szabályszerű kézbesítés mellett - az Inytv.
- §
(2)bekezdése alapján saját maguk is kérték volna a kézbesítést. Okszerűen jutott tehát az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperesek
- szeptember
- napján úgy nyújtottak be a 42098/2/2018.09.
- számú egyszerűsített határozat jogszerűségének vizsgálata iránt Kúria V.Kpkf.40.333/2020/2 5 keresetlevelet, hogy a közigazgatási eljárásban biztosított közigazgatási jogorvoslati jogot nem merítették ki. [10] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzést - annak helyes indokai alapján a Kp.
- §
(5)bekezdésére hivatkozással helybenhagyta. Záró rész [11] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [12] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes. [13] Az alperes fellebbezésre észrevételt tett, a becsatolt költségjegyzéken másodfokú perköltséget nem számolt fel, így arról a Kúriának - a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint irányadó, a Pp.
- §-ában és
- §-ában foglaltakra figyelemmel - rendelkeznie nem kellett. [14] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- december
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.