A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi munkadíj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok az azonos tárgyú, jogvitájú perekben. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.345/2023/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: ügyvéd neve1 ügyvéd a felperes képviseletében ügyvéd címe1 Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd neve2 ügyvéd ügyvéd címe2 A per tárgya: fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.20.036/2022/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.345/2023/4 2 Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, az elsőfokú perköltség összegét 300.000 (háromszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 32.800 (harminckétezer-nyolcszáz) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozat száma számú, iktatószám1 iktatószámú másodfokú fegyelmi határozatát – a iktatószám2 iktatószámú elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 710.000 forint perköltséget, továbbá megállapította, hogy az alperes személyes illetékmentessége folytán a felmerült 36.000 forint illetéket az állam viseli. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a sportról szóló
- évi I. törvény (Stv.) 12-
- §-a, valamint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/
- (III. 12.) Korm. rendelet és az alperes Új Fegyelmi Szabályzata alapján – hivatkozva a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésére is – a keresetet alaposnak találta, ezért a támadott határozatot a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes perköltségének megtérítésére, melyet a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (továbbiakban IM rendelet) alapján a felperes által csatolt költségjegyzéknek megfelelően 710.000 forint ügyvédi munkadíjban határozott meg azzal, hogy a felperesi jogi képviselő áfa körbe nem tartozik. Az Itv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján rendelkezett arról, hogy a felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 36.000 forint kereseti illeték az állam terhén marad. [3] Az alperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében kizárólag a terhére megállapított perköltség mértékét támadta, azt 300.000 forintra kérte mérsékelni az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján a felperesi jogi képviselő által ténylegesen megvalósított tevékenységre (formanyomtatványon előterjesztett keresetlevél, hiányos beadványok, felhívás miatti Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.345/2023/4 3 pontosítást tartalmazó beadványok) tekintettel. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze a felperest másodfokú perköltségének megfizetésére a csatolt megbízási szerződés alapján azzal, hogy jogi képviselője áfa-mentes. Indokolása szerint a felperesi képviselő által előterjesztett keresetlevél 14 oldal, mely a nyomtatvány hivatalból szövegezett részeit is magába foglalja. Ugyanezen tartalommal a felperes nevét és a támadott határozatok számát módosítva a felperesi jogi képviselő legalább 12 további ilyen ügyben terjesztette elő a jelen perben is benyújtott keresetlevelét, így a felperes által felszámított jelentős mennyiségű munkaóra a jelen eljárásban nem számítható fel az alperes terhére. Utalt arra, hogyha az ügyvédi tevékenység munka és időigényessége, színvonala, a beadványok és a lefolytatott bizonyítás terjedelme, az ügy kevésbé bonyolultsága indokolttá teszi, a perköltség mérséklésére kerül sor (Szolnoki Törvényszék P.20.592/2020/
- számú ítélete). Az alperes megítélése szerint a tipizált beadványok, a több ügyben előterjesztett azonos tartalmú keresetlevelek és válasziratok nem eredményezhetik a jelen ügyben a felperes által felszámított perköltség rá történő terhelését. Előadta, hogy az ügyben mindösszesen három tárgyalást tartott a bíróság, az első tárgyalás 40 percig folyt, ahol érdemi párbeszéd nem volt, a felperes jogi képviselőjét hívta fel a bíróság a kereset pontosítására. A második tárgyalás 10 perces volt, érdemi tárgyalásra nem került sor. A harmadik tárgyalás 45 percig tartott, így a jogi képviselők minden alkalommal kevesebb, mint egy-egy órát töltöttek a tárgyalóteremben, ezért a felperes által a tárgyalások alkalmával felszámított munkaórák és díjak eltúlzottak. A felperes az ügyben keresetlevelet, válasziratot és egy keresetlevél pontosítást terjesztett elő. A felperes hiányos vagy pontatlan beadványának pontosításaként beadott újabb beadvány miatt felszámított ügyvédi munkadíj az alperestől független, az ő terhére nem számítható fel. A perben terjedelmes bizonyítás felvételére nem került sor; egyebekben az elsőfokú ítélet a perköltség vonatkozásában további indokolást nem tartalmazott. Kiemelte, hogy a felperes a jogi képviselő halasztás iránti kérelem előterjesztése okán is munkadíjat számított, ezzel szemben a közös kérelmet
- június
- és
- november
- napján az alperesi jogi képviselő szerkesztette és terjesztette elő. Hivatkozása szerint a per tárgyának értéke nem állapítható meg, így az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(3)bekezdés c) pontja alapján az illeték meghatározásának alapjául szolgáló érték 600.000 forint, a fizetendő illeték az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint 48.000 forint. Nyilatkozott, hogy az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti egyesület, az 5. §
(2)-
(4)bekezdései alapján kijelentette, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége előre láthatóan nem keletkezik, ezért személyes illetékmentességben részesül; az Itv. 4. §
(2)bekezdése és a Pp. 96. §
(1)bekezdése alapján mentes az illeték előzetes megfizetése és a meg nem fizetett illeték megfizetése alól. [4] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Indokául előadta, hogy a költségjegyzékben megjelölt 710.000 forint perköltséget a bíróság megalapozottnak tartotta, azonban az utolsó
- március 21-ei tárgyalás 71.000 forintos díját ez nem tartalmazza annak ellenére, hogy a felperesi képviselő kérte annak hozzászámítását a költségjegyzékben megjelölt összeghez. Tételesen megjelölte, hogy milyen munkát mennyi időráfordítással végzett és igazolta, hogy az alkalmazott óradíja nem eltúlzott. Az alperes a 20.000 forintos óradíjat nem támadta, maga is más ügyekben ennél magasabb óradíjat fizet a jogi képviselőjének. Nem vitatta az alperes az egyes beadványokra megállapított munkaidőt sem, a perköltség csökkentését az ügyvédi munka színvonalára, minőségi kifogásokra alapozta, mely szintén nem helytálló, ugyanis pernyertes lett az alperes által elkövetett „bődületes” hibák miatt. Az, hogy a keresetlevél formanyomtatványon került Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.345/2023/4 4 előterjesztésre nem tekinthető költségcsökkentő tényezőnek. Vitatta az alperes hivatkozásának megalapozottságát arra, hogy ez ügyben három tárgyalást tartott a bíróság, ugyanis előre nem állapítható meg, hogy hány tárgyalás lesz és azok meddig tartanak. Ezért lett megállapítva a tárgyalásokra fix díj, amely magába foglalja az arra való felkészülést, az utazási időt, a tárgyalás tartamát, az ügyfél tájékoztatását, mely rövid tárgyalás esetén is három és fél - négy órát vesz igénybe. A beadványai szükségszerűek voltak, azokat az alperes generálta, így 20 oldalas elsőfokú, 16 oldalas másodfokú fegyelmi határozatot, 37 oldalas ellenkérelmet, 21 oldalas kifogást, 19 oldalas ellenkérelem módosítást és több száz oldal mellékletet csatolt, amit fel kellett dolgozni, azokra nyilatkozatot kellett tenni. Ezen alperesi beadványok is igazolják, hogy volt bizonyítási eljárás, felperesi munka és időráfordítás, a költségjegyzék és a tényvázlat tételesen tartalmazza a felszámolt cselekményeket. E körben előadta, hogy tanácsadás, ügyfelvételi eljárás, annak keretében meghatalmazás és tényvázlat elkészítése 50.000 forint, legalább három munkaórát vesz igénybe. A keresetlevélben fel kellett dolgoznia az alperesi határozatokat, szabályzatokat, mellékleteket kellett csatolni fix munkadíj mellett, óradíjjal való számítás esetén azok elkészítése meghaladná a hat óra munkadíjat. Nem tartotta megalapozottnak azon alperesi érvet, hogy több perben azonos tartalmú „tipizált” beadványt készített, így nem számítható fel ennyi munkadíj. Kiemelte, hogy nincs két azonos ügy, azonos ügyfelek, azonos eljárások és beadványok, azok sem tartalmukban, sem terjedelmükben nem egyeznek meg. Voltak ügyek, amelyek egy tárgyaláson dőltek el, mások három-négy tárgyaláson. Az alperesnek a perekben hivatkozott eljárása valóban ugyanazon tényállásból ered minden ügyben, a megállapított perköltségek „710.000-200.000 forintig” változtak. [5] A perköltséget támadó fellebbezés alapos. [6] A Pp.
- §-a szerint perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. Ebből következően a jog perbeli érvényesítésével kell okozati összefüggésben állnia és szükségképpen felmerülnie a perköltségként felszámítható költségnek. [7] A kifejtett ügyvédi tevékenységgel mindösszesen 300.000 forint ügyvédi díjat tartott arányban állónak az ítélőtábla az IM rendelet
- §
(2)bekezdés alkalmazásával az alábbiak miatt: az elsőfokú peres eljárásban összesen három tárgyalás volt, melyek időtartama az egyegy órát nem haladta meg. A
- február
- napján megtartott tárgyaláson a felek nyilatkozatai nem kerültek külön rögzítésre, a jegyzőkönyv a perbeli tárgyalást megelőző tárgyaláson keletkezett 19.P.20.083/22/
- számú jegyzőkönyv átmásolásával készült, mivel a jogi képviselők a jelen eljárásban is ugyanazt a nyilatkozatot tették mint a másik hasonló ügyben. A felperesi jogi képviselő azonos tárgyú perekben képvisel feleket, így a jelen felperest is, ahol lényegében azonos jogállítás és ellenkérelem áll fenn, amelyre is figyelemmel a kifejtett ügyvédi tevékenység sok tekintetben fedi egymást, nem igényel külön időráfordítást. Mivel az elsőfokú bíróság ezen ügyeket egymást követő időpontra tűzi, a felperesi képviselőnek külön költsége a tárgyalásokon történő megjelenéssel csupán egyszeresen merült fel. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.345/2023/4 5 [8] A fentiek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, az elsőfokú perköltség összegét 300.000 forintra leszállította. [9] Az alperes fellebbezése eredményes volt, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján határozott a másodfokú perköltség viseléséről. A költségként felmerült ügyvédi díjat az IM rendelet 2. §
(2)bekezdés szerint mérlegeléssel állapította meg a kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel. [10] A per tárgyának értéke – az alperesi állásponttól eltérően – meghatározható, az a perköltség vitatott részének összegével egyenlő, azaz 410.000 forint. Ezen illetékalap után számított fellebbezési eljárási illeték összege az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján 32.800 forint, mely az alperes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(6)bekezdése szerint az állam terhén marad. Budapest,
- szeptember
- Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s.k. s.k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó bíró