A határozat elvi tartalma: A meghatalmazás visszavonásáig benyújtott nyilatkozatban foglaltak kötik az NVB-t a mandátum kiosztásánál. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kvk.I.39.014/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; A kérelmező: Momentum Mozgalom cím2 A felperes képviselője: Dr. Halász Árpád ügyvéd cím1 Az ügy tárgya: Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 10/
- számú határozatának bírósági felülvizsgálata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 10/
- számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a helyben hagyja. Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 2 A Kúria kötelezi a kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000,-Ft (tízezer forint) nem peres felülvizsgálati eljárási illetéket. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] név az országgyűlési képviselők
- évi általános választásának eredményeképpen a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek (továbbiakban: együttműködő jelölő szervezetek) által állított közös pártlista
- sorszám alatti helyén szerzett mandátumot. Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatása a
- január 30-án bekövetkezett halálával megszűnt. [2] Az együttműködő jelölő szervezeteknek a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapján a közös pártlista bejelentésekor az L1 nyomtatványon tett nyilatkozata szerint a képviselő a Demokratikus Koalíció jelöltje volt. [3] Az együttműködő jelölő szervezetek képviselői
- február 24-i keltezéssel a Demokratikus Koalíció törvényes képviselőjét hatalmazták meg arra, hogy „ha az országos listán az országgyűlési képviselő
- évi általános választásán megválasztott, vagy azt követően az országgyűlési képviselő következő általános választását megelőzően mandátumot szerzett, olyan országgyűlési képviselő megbízatása szűnik meg, aki a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(3)bekezdése szerint a Demokratikus Koalícióhoz tartozott, a mandátumot szerző jelöltet – az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – az ő nevükben eljárva is megnevezze”. [4] A Demokratikus Koalíciónak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerinti törvényes képviselője
- február 13-án 19 óra 15-kor a Nemzeti Választási Bizottság elnökének megküldött elektronikus levelében - hivatkozva a
- február 24-i keltezésű meghatalmazásra - a közös pártlistát állító jelölő szervezetek nevében a képviselő halála miatt megüresedett mandátum betöltésére a közös pártlista
- helyén szereplő név1ot nevezte meg. A jelölt bejelentését tartalmazó jognyilatkozattal egyidejűleg megküldésre került a
- február 24-i keltezésű meghatalmazás is. Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 3 [5] A civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a szervezet képviselőjeként szereplő Y a kérelmező képviseletében eljárva
- február 14-én kelt, a bizottsághoz
- február 15-én 13 óra 41 perckor benyújtott nyilatkozatában
- február 14-i hatállyal visszavonta a Momentum Mozgalom által Budapesten
- február
- napján a Demokratikus Koalíció részére adott meghatalmazást. Hasonlóképpen járt el a Párbeszéd Magyarországért Párt pártigazgatója is, amely
- február 15-i hatállyal vonta vissza a Demokratikus Koalíció részére adott meghatalmazását. [6] Az NVB felülvizsgálattal támadott határozatával a képviselő halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői mandátumot az országgyűlési képviselők
- évi általános választásán a jelölő szervezetek által állított közös pártlista
- sorszám alatti helyén szereplő név1 részére adta ki. [7] A Párbeszéd Magyarországért Párt meghatalmazását visszavonó nyilatkozatról megállapította, hogy az alaki hibában szenved, míg a kérelmező részéről tett nyilatkozat tekintetében azt rögzítette, hogy a Ve. 207/A § szerinti jognyilatkozat megtételének és benyújtásának időpontjában, azaz
- február 13-án az még nem került visszavonásra. Ekként a
- február 24-én kelt meghatalmazást és az annak alapján tett nyilatkozatot is érvényesnek tekintette. Hangsúlyozta, hogy a Momentum Mozgalom meghatalmazásának visszavonására csak
- február 14-i hatállyal, annak bizottság felé történő közlésére pedig
- február 15-vel került sor. A meghatalmazás visszavonására és bejelentésére a Ve. 207/A § szerinti nyilatkozat megtételét és benyújtását követően, egy későbbi időpontban került sor, így azokat a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:15 §
(3)bekezdése alapján nem lehetett olyan eljárási cselekménynek tekinteni, amelyek a már megtett jognyilatkozat érvényességét befolyásolták volna. A felülvizsgálati kérelem [8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatásának kérte akként, hogy a Demokratikus Koalíció törvényes képviselőjének a megüresedett mandátum betöltésére vonatkozó bejelentését a Kúria mellőzze és ennek megfelelően a képviselő halála miatt megüresedett országgyűlési képviselői mandátumot az együttműködő jelölő szervezetek által az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán állított közös pártlista soron következő 40. sorszám alatti helyén szereplő név2 részére adja ki. [9] Állította, hogy a határozat sérti az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 20. §
(1)bekezdését, a Ptk. 6:6 §
(1)-
(2), továbbá a 6:15 §
(1)bekezdésében írtakat, illetőleg a határozat sérti a Ve. 207/A. §-ban előírtakat. Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 4 [10] Hangsúlyozta, hogy a meghatalmazást a kérelmező
- február
- napján benyújtott nyilatkozatával visszavonta. Erre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottságnak határozata meghozatalakor nem lehetett kétsége afelől, hogy az eljáró személynek az elbírálás időpontjában már nem volt érvényes meghatalmazása. Előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a határozathozatal időpontjában vizsgálni köteles, hogy a megnevezett jelölt - azon túlmenően, hogy az országos listán szerepelt-e, - továbbra is megfelel-e a törvényben támasztott követelményeknek, így különösen az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályainak. A Nemzeti Választási Bizottságnak a határozathozatalkor is vizsgálnia kellett volna a meghatalmazás visszavonásának következményeit, ugyanis nem a kérelem benyújtásának időpontja volt meghatározó, hanem a teljes eljárás során ellenőrizni kell, hogy a képviselőnek a képviseletre való jogosultsága fennáll-e. [11] A Kúria
- sorszámú végzésével tájékoztatta a Demokratikus Koalíciót (továbbiakban: érintett) arról, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan jogi képviselővel eljárva a nyilatkozatot tehet. A Demokratikus Koalíció a rendelkezésre álló határidőben előterjesztett nyilatkozatában az NVB döntésének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a meghatalmazás alaki, tartalmi okból való érvénytelenségre való kérelmezői hivatkozás sérti a Ve.
- §
(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és állította, hogy a meghatalmazás a kérelmezői felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyik okból kifolyólag sem tekinthető érvénytelennek. A meghatalmazás visszavonása előtt tett jognyilatkozatot a Ptk. 6:11. §
(1)bekezdése alapján a meghatalmazónak kell betudni. Hangsúlyozta azt is, hogy az összeférhetetlenségi szabályok megsértése kapcsán érdemi okfejtést a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme – a következők szerint – nem alapos. [13] A Kúria a Ve. 222. §
(1)bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta a felülvizsgálati kérelmet vizsgálta. [14] A Ve. 222-
- §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve.
- §
(3)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A Ve. 228. §
(2)bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat - a Ve.-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(4)bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 5 mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a bíróság az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja. [15] Az NVB határozata érintette a Párbeszéd Magyarországért Párt kérelmét is, de az felülvizsgálati kérelem hiányában nem képezi jelen eljárás tárgyát. [16] A kérelmező felülvizsgálati kérelmét a törvényes határidőben megváltoztatta (meghatalmazás érvénytelensége körében), és módosított felülvizsgálati kérelmében kizárólag a meghatalmazás visszavonása miatt állította a határozat jogsértését. Érvelése szerint a meghatalmazás érvényességét nem csupán a kérelem benyújtása időpontjában, hanem az eljárás teljes időtartama alatt, a határozat meghozatalkori időpontban is vizsgálni és értékelni kellett volna. [17] Abban a kérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a kérelem benyújtását követően előterjesztett meghatalmazás visszavonást figyelembe kellett- e venni a döntés meghozatalakor. Ennek a kérdésnek az elbírálásakor a meghatalmazás Ptk.-beli szabályozásából kellett kiindulni. A meghatalmazás jognyilatkozat tételére feljogosító, a képviseleti jogot igazoló egyoldalú címzett jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. (Ptk. 6: 15. §
(1)bekezdés) A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek (6:17. §). [18] A kérelmező a meghatalmazás formai, tartalmi hitelességét nem vitatta, annak semmisségét sem állította, ebből következően annak visszavonásáig a képviselő megtehette mindazon jognyilatkozatokat, amelyek az elérni kívánt cél érdekében szükségesek voltak. Helytálló az érintett azon érvelése, hogy a meghatalmazott által megtett jognyilatkozatot a meghatalmazónak kellett betudni. (Ptk. 6:11.§
(1)bekezdés) [19] A Vjt. 20. §
(1)bekezdése szerint az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg. A Ve. 207/A. §-a alapján, ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet. [20] A benyújtott meghatalmazás értelmében a Demokratikus Koalíció törvényes képviselőjét hatalmazták meg az együttműködő jelölő szervezetek a mandátumot szerző jelölt megnevezésére, amennyiben olyan képviselő mandátuma szűnne meg, amely a Demokratikus Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 6 Koalícióhoz tartozott. A meghatalmazott a képviseleti jogát nem lépte túl, a meghatalmazásban írt feltételek teljesülése mellett a Ve. 207/A. § -ban meghatározott határidő alatt, még a meghatalmazás érvényességének ideje alatt jelentette be a mandátumot szerző személyét. Nem állt fent semmilyen olyan körülmény, mely a jognyilatkozat érvénytelenségét, hatálytalanságát eredményezhette, ekként az NVB jogszerűen járt el akkor, mikor ennek alapján rendelkezett a megüresedett mandátum betöltéséről. [21] Téves az a kérelmezői álláspont, hogy a határozat meghozatalának időpontjára vonatkoztatva kellett volna vizsgálni a meghatalmazás érvényességét. A meghatalmazás visszavonására, csak a jognyilatkozat megtételét követően került sor, amely nyilatkozat már kötötte az NVB-t a mandátum kiosztásnál. A meghatalmazás visszavonása nem teszi érvénytelenné, semmissé az érvényes meghatalmazás ideje alatt tett jognyilatkozatot, azt kizárólag a jövőben bekövetkező hasonló mandátum kiosztásnál lehet figyelembe venni. [22] Egyetért a Kúria azzal az érintetti észrevétellel is, hogy a kérelmező nem indokolta érdemben, hogy a képviselői összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása mennyiben hathatott ki a határozat jogszerűségére. [23] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [24] A meghatalmazás visszavonásáig benyújtott nyilatkozatban foglaltak kötik az NVB-t a mandátum kiosztásánál. Záró rész [25] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. §
(2)bekezdésére, 229. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésére, 151. §
(1)bekezdésére és 157. §
(13)bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [26] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. §
(5)bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során Kúria I.Kvk.39.014/2023/9 7 közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése kizárja. Budapest,
- február
- Dr. Hajnal Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró bíró