← Magyarország

Pf.20397/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az ítélkezési gyakorlat a szakszavak köznyelvi értelmezésénél megengedő, azokat az eredetinél tágabb jelentéstartalom kifejezésére is alkalmazhatónak tartja. Ezért az interjúalany szóhasználatában a „pernyertességet” nem a jogi terminológia szerint, hanem annak köznyelvi jelentésével kell azonosítani, amely szerint pernyertes az, akinek a bíróság a javára döntött, akinek igazat adott. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.397/2024/

  1. A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperesek: I. r. alperes neve I. rendű I. r. alperes címe II. r. alperes neve II. rendű I. r. alperes címe Az alperesek képviselője: Kun és Varga Ügyvédi Iroda ügyvéd címe1 A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 27.P.20.210/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és kötelezi az I. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt a www.I. r. alperes neve.hu hírportálon
  3. február 4-én megjelent, „Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió” című cikk címe alatt, annak bevezetője felett, az írás elérhetőségéig, de legalább 30 napig: „HELYREIGAZÍTÁS:
  4. február 4-én megjelent «Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió» című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy hazudott a Mandiner, amikor közölte oldalán, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen.” Kötelezi az I. rendű alperest, hogy az előbbi közlemény megjelentetésével egyidejűleg a www.I. r. alperes neve.hu oldal kezdőoldalán 48 órán keresztül, a legfelső hírsorban tegye Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 2 közzé a következő szöveget úgy, hogy abból – linkelt tartalomként – legyen elérhető a helyreigazított cikk szövege: „Helyreigazítás a «Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió» című cikk miatt”. Mellőzi a felperest perköltségben és illeték megfizetésében kötelező rendelkezést. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.050 (négyszázezerötven) forint perköltséget, valamint az államnak 36.000 (harminchatezer) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára e határozat meghozatalának napjától számított
  5. napon esedékes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a www.mandiner.hu hírportál kiadója. Az I. rendű alperes szerkesztésében jelenik meg a www.I. r. alperes neve.hu hírportál sajtótermék, amelynek kiadója a II. rendű alperes. [2] A peres felek között több sajtó-helyreigazítás iránti per volt folyamatban. A Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú, keresetnek részben helyt adó ítéletét (32.P.20.175/2023/8.) a Győri Ítélőtábla részben megváltoztatta és a Transzparens Újságírásért Alapítvány felperes által sérelmezett három tényállítás közül egy kijelentés helyreigazítását rendelte el. [3] A www.I. r. alperes neve.hu oldalon
  6. február 4-én megjelent „Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió” című cikkben szerepel, hogy „A Mandiner egyébként az elmúlt hetekben nem először közöl hazugságokat lapunkról. Legutóbb pár héttel ezelőtt azt állították, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen – csakhogy a valóság ennek épp az ellenkezője volt igaz: az I. r. alperes neve mindkét, a Fidesz-közeli alapítvány által indított pert jogerősen megnyerte”. Az írás szerint „Abban az ügyben szintén helyreigazítási kérelemmel fordultunk a Mandinerhez a valótlanság közlése, a bírósági ítélet meghamisítása miatt, de egyelőre nem közölték azt, vagyis továbbra is hazugságban tartják az olvasóikat”. [4] A felperes helyreigazítási kérelmét az I. rendű alperes nem teljesítette. [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az általa szerkesztett www.I. r. alperes neve.hu portálon az eredeti cikk címe alatt, a lead felett legalább 30 napon keresztül, de mindaddig amíg a sérelmezett közlés elérhető, az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére: [6] „HELYREIGAZÍTÁS:
  7. február
  8. napján megjelent «Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió» című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy hazudott a Mandiner, amikor közölte oldalán, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány nyert sajtópert az I. r. alperes neve ellen, amely alapján a bíróság az I. r. alperest helyreigazításra kötelezte, tehát a Mandiner nem közölt hazugságot.” [7] Kérte továbbá, hogy az I. rendű alperes a helyreigazítással egyidejűleg a www.I. r. alperes neve.hu nyitóoldalán a fenti helyreigazító közlemény egyidőben, 48 órán keresztül a főoldal legfelső hírsorában tegye közzé az alábbi szöveget akként, hogy abból linkelt tartalomként legyen elérhető a helyreigazított cikk: „Helyreigazítás a «Hazugságot állít a Mandiner és a Szent Korona Rádió» című cikk miatt, tekintettel arra, hogy valótlanul Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 3 állítottuk, hogy hazudott a Mandiner.” Kérte II. rendű alperes kötelezését a perköltség megfizetésére. [8] Keresetét a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  9. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  10. §-ára, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
  11. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  12. §

(1)bekezdésére alapította. [9] Előadta, hogy a sérelmezett cikkben valótlanul szerepel az az állítás, hogy hazudott a Mandiner, illetve, hogy a Mandiner azt a hazugságot közölte oldalán, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen. A Mandiner Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetőjével közölt interjúja nem tartalmazott valótlanságot. [10] A
  1. január 17-én a mandiner.hu hírportálon megjelent cikkben a Transzparens Újságírásért Alapítványtól származó, valóságnak megfelelő tényállításként szerepel, hogy az alapítvány pert nyert az alperesek ellen. Az I. rendű alperes újságírója által írt és a felperes által kifogásolt cikkben az I. rendű alperes e valós tényállítást minősítette „hazugságnak”. [11] A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.103/2023/
  2. számú jogerős ítéletében ugyanis az I. rendű alperest helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. Amennyiben a bíróság egy sajtóperben a keresetnek helyt adva marasztalja az alperest, akkor a felperes bármely további körülmény értékelése mellett sem tekinthető pervesztesnek. Az átlagolvasó értelmezése szerint, ha valakit helyreigazításra köteleznek, az azt jelenti, hogy a sajtószerv elvesztette a pert. [12] Ezt az értelmezést támasztja alá az a körülmény is, hogy amikor a bíróságok adatot szolgáltatnak az egyes sajtószervek ellen indított sajtó-helyreigazítási perek kimeneteléről, a sajtószerv szempontjából vesztes perként határozzák meg mindazon pereket, amelyekben a bíróság helyreigazító közlemény közzétételét írta elő, függetlenül attól, hogy a perben bizonyos további helyreigazítás iránti kérelmeket alaptalannak talált. [13] Az alperesek a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérték. Megítélésük szerint a felperest a közéleti szereplőkkel azonos tűrési kötelezettség terheli. Az írás véleménycikk, amely véleményt és következtetéseket tartalmaz, így az sajtóhelyreigazítás alapjául nem szolgálhat. A felperes korábban nem nyert velük szemben sajtóhelyreigazítási pert, az első előzményi per a kereset elutasításával fejeződött be, a második előzményi pert pedig kétharmad arányban a jelen per alperesei nyerték meg. Ennek alapján a jelen perbeli cikkben a szerző levonhatta a kifogásolt, pernyertességre vonatkozó következtetést. Erre az is alapot adott, hogy az előzményi perekben a felperest kötelezték perköltség megfizetésére, a szavak köznapi értelmében pedig az tekinthető pernyertesnek, akinek a pervesztes fél perköltséget fizet. [14] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperest az I. rendű alperes javára 260.000 forint perköltség, az állam javára 36.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte. [15] Az alkalmazott jogszabályok körében az Smtv.
  3. §
(1)bekezdését, a
  1. §-át, a
  2. §-át, a Pp.
  3. §-át, a
  4. §
(1)bekezdését, valamint Magyarország Alaptörvényének IX. cikkét idézte. [16] Az elsőfokú bíróság szerint a cikk kifogásolt részei egyértelműen arra vonatkozó állítást fogalmaznak meg, hogy a felperes hazudott, valamint hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen. [17] Egyik fél részéről sem minősül valótlan tényállításnak az, hogy pernyertesnek tekinti magát a Székesfehérvári Törvényszék előtt 32.P.20.175/2023/
  1. számon indult per Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 4 vonatkozásában, a per eredményét mindkét fél tekinthette a saját perbe vitt jogai érvényesítése sikerének. A pernyertesség és a pervesztesség valamely félre történő vonatkoztatása nem minősül valótlan tény közlésének. A részleges pernyertesség többféle értelmezést tesz lehetővé, önmagában az, hogy az I. r. alperes neve saját részleges pernyertességét pernyertességként közvetítette olvasói számára, és hogy a felperes ezzel ellentétes állítását hazugságnak minősítette, nem alapozza meg a felperes sajtó-helyreigazítási igényét. A felperesnek jogában állt a per kimenetelét a Transzparens Újságírásért Alapítvány sikereként beállítani, az alpereseknek pedig ezen állítást vitatni. [18] A perköltségről a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján határozott. [19] A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán meg nem fizetett illeték megfizetésére a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest. [20] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. [21] Jogorvoslati kérelme az elsőfokú ítélet kereset szerinti tartalommal történő megváltoztatására irányult. A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdésének
  1. c)és
  2. d)pontjaira alapította. [22] Az előzményi perekben meghozott ítéletek alapján az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy egyik fél részéről sem minősül valótlan tényállításnak, ha pernyertesnek tekinti magát a Székesfehérvári Törvényszék előtt 32.P.20.175/2023/8. számon indult per vonatkozásában. A sérelmezett közlések minden ténybeli alapot nélkülöznek, ugyanis a Mandiner oldalán megjelent interjú egyetlen valótlan állítást sem tartalmaz. [23] A sajtó-helyreigazító közlemény közzétételére kötelező ítélet rendkívüli beavatkozás a szerkesztői szabadságba, és a sajtószabadságba. A sajtó alkotmányos alapjoga, hogy maga határozza meg a saját tartalmát. Amennyiben a sajtószervet helyreigazításra kötelezik, sérül a szabadsága, mindenképpen pervesztesnek tekintendő. Sajtóperek esetében annak van jelentősége a pernyertesség-pervesztesség tekintetében, hogy sor került-e marasztalásra a helyreigazítási kötelezettség tárgyában vagy sem. [24] Az elvesztett perek számát érintő közérdekű adatigénylésekre a bíróságok adatszolgáltatása a marasztaló rendelkezés szerint alakul. A pervesztesség megítélésénél nincs jelentősége annak, hogy a keresetben kért helyreigazító közlemények közül az ítéleti marasztaló rendelkezésben hány szerepelt és a kérelem mely része volt alaptalan. [25] A Győri Ítélőtábla Pf.20.103/2023/8. számú, illetve a Székesfehérvári Törvényszék P.20.175/2023/8. számú ítélete alapján az I. rendű alperes nem minősíthette volna hazugságnak a Mandiner hírportálon megjelent interjúban szerepeltetett tényállítást, amely szerint a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert a jelen per alperese ellen. A helyreigazításra kötelezés egyértelműen nyertességet jelent. [26] A közfelfogás a társadalom általánosnak mondható felfogása, nézete valamely kérdésben. Nem jelenthető ki, hogy az átlagolvasó jogi kérdésekről alapos ismeretekkel rendelkezik. Amennyiben egy sajtóperben a sajtóterméket helyreigazításra kötelezik, és a sajtótermékben helyreigazító közlemény jelenik meg, az a közfelfogás számára egyet jelent azzal, hogy a sajtószerv vagy önként helyreigazított, vagy elvesztette a sajtópert. [27] Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozták. Álláspontjuk szerint az ítélet megalapozott, nem sért jogszabályt. [28] A fellebbezés alapos. [29] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – az ügy érdemében döntött. A Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 5 felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletet a felperes fellebbezésében teljes terjedelmében támadta, annak jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt. [30] A fellebbező jogorvoslati kérelmét anyagi jogi rendelkezés, az Smtv. 12. §
(1)bekezdésének megsértésére alapította, ezért a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felülmérlegelésnek nincs helye. A felperes alapvetően a tények másként minősítését kérte, ezért az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkört gyakorolta. [31] A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között a másodfokú bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az I. rendű alperes a cikkben állította-e a felperes által megjelölt valótlan tényt, az elsőfokú bíróság által e körben levont jogi következtetés helyes-e. A fellebbezési kérelemben foglaltak alapján a másodfokú vizsgálat tárgya a „hazudott a Mandiner”, valamint az „azt a hazugságot közölte az oldalán, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen” kijelentések jogi minősítése és azok esetleges jogkövetkezményének alkalmazása volt. [32] Az elsőfokú bíróság által is felhívott Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján a sajtóban megjelenő tartalmak értékelésénél azt kell kiindulópontnak tekinteni, hogy a felperest ért sérelem valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tény állításával, híresztelésével valósulhat meg. Nem lehet ugyanakkor sajtó-helyreigazítás alapja véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat. Ezek vonatkozásában legfeljebb az vizsgálható, hogy a közléseknek van-e valós ténybeli alapjuk. [33] A perbeli cikk arról számolt be, hogy a www.mandiner.hu oldalon
  1. február 4-én „Kommunista nosztalgiával érzékenyíti a gyermekeket az amerikai pénzekkel is dolgozó név9” címmel megjelent írás valótlanul közölt állítást a cég elnökének és tulajdonosának személyét illetően. Ezt követően kitért arra is – példaként hozva fel a Transzparens Újságírásért Alapítvány által indított sajtó-helyreigazítási pereket –, hogy nem először közöl hazugságot a Mandiner az I. r. alperesről. [34] Az elsőfokú bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság PK
  2. számú állásfoglalásában kifejtett, a közlemények tartalmával kapcsolatos, az ítélkezési gyakorlat számára iránymutató vizsgálati szempontokat kellett figyelembe vennie. Ezek szerint a kifogásolt közleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra. Ez a jelen esetben annak figyelembevételét is igényelte, hogy a kifogásolt cikk a szövegébe ágyazottan elérhetővé tette és visszautalt az I. rendű alperes hírportálján
  3. január 18-án megjelent, „Hazudott a Mandiner és a Transzparens Újságírásért Alapítvány, hogy lejárassa a kormánytól független újságírást” című cikkre is. Utóbbi cáfolni kívánta a Mandineren egy nappal korábban személy1-gyel, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetőjével megjelent interjúban foglaltakat. [35] A perbeli cikk sérelmezett kijelentéseivel annak szerzője a Mandiner hírportálon hetekkel korábban közzétett interjúra reagál és annak tartalmi cáfolatára törekszik. E szerint „A Mandiner egyébként az elmúlt hetekben nem először közöl hazugságokat lapunkról. Legutóbb pár héttel ezelőtt azt állították, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány pert nyert az I. r. alperes neve ellen – csakhogy a valóság ennek épp az ellenkezője volt igaz: az I. r. alperes neve mindkét, a Fidesz-közeli alapítvány által indított pert jogerősen megnyerte, sőt az újságírók lejáratásával foglalkozó alapítvány azóta több százezer forint perköltséget volt kénytelen átutalni részünkre perveszteségei okán, miután a jelentős összegű tartozása megfizetésére vonatkozó felszólítást kapott.” Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 6 [36] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából következően a szövegrészek tartalmi meghatározása és minősítése során nem tulajdonított jelentőséget sem a
  4. január 17-i írás (az Alapítvány vezetőjének interjúja) tartalmának, sem az arra reagáló, egy nappal később a www.I. r. alperes neve.hu oldalon közölt és a perbeli cikkben hivatkozott cikkben foglaltaknak, továbbá annak, hogy a sajtószerv felelőssége más személy nyilatkozatának közlésével kapcsolatban – az alkotmányos szempontokból következően – nem feltétlenül objektív. [37] Az interjúalany gondolatainak megjelenítése – adott esetben a nyilatkozatában foglalt tények továbbadása, vagyis híresztelése – a sajtó alapvető tevékenységének része. A 3217/
  5. (VI. 19.) AB határozat szerint a sajtócikkben közölt információkat a maguk összességében és összefüggéseikkel együtt kell értékelni (ideértve a sajtócikk megírásának időpontját és az ebben az időpontban rendelkezésre álló információkat is). E határozatában az Alkotmánybíróság felhatalmazta a bíróságokat arra, hogy az érintettek között a jogsérelem keletkezésekor már folyamatban lévő vitában értékelési körükbe vonják az adott, vagy más sajtószervek által már korábban közölteket is, hogy ebben a „hírfolyamban” értékeljék a mondanivalót, az egyes állításokat és azok fogadtatását. [38] Az ún. véleménycikkek az Alkotmánybíróság meghatározása szerint olyan írások, amelyek tisztán értékítéletet tartalmaznak. A sajtó mástól származó információk közzétételét megelőző, tényellenőrző feladatára vonatkozó alkotmányos követelmény azonban csak tényállítások vonatkozásában érvényesülhet, az értékítélet cáfolata fogalmilag kizárt {3247/
  6. (VI. 9.) AB határozat, Indokolás [40]}. [39] A Mandiner
  7. január 17-i cikkében nem saját állítását, hanem az interjúalany szó szerinti nyilatkozatát közölte. Az írás „véleménycikk”, kifejezetten egy adott témában elfoglalt véleményt és annak a nyilatkozó szerinti okait, illetve érzékelhető jeleit mutatja be. A cikk szerzője a közreadott nyilatkozattal kapcsolatban nem foglal állást, az interjúalany által elmondottak szöveghű megjelenítésére szorítkozik. [40] A „pert nyertünk (…) az I. r. alperes neve ellen” kijelentés az alapítvány képviselőjének tényállítás formájában kifejezett következtetése. A közlés ténybeli alapja az a per, amelynek jogerős ítélete szerint a bíróság helyreigazításra kötelezte az I. r. alperes neve hírportált. Ezt a tényt értékeli a megszólaltatott személy pernyertességként. [41] Az elsőfokú bíróság helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a cikk kifogásolt, az alapítvány pernyertességével kapcsolatos részei egyértelműen tényállításnak minősülnek, valójában ugyanis mind a felperes által pernyertességként, mind az alperesek részéről pervesztességként leírt helyzet a tények alapján levont következtetés, értékítélet, azon belül a sajtóper eredményéről kialakított vélemény. A részleges pernyertesség – annak mértékétől függetlenül – ténybeli alapul szolgált ahhoz, hogy a felperes által megszólaltatott alapítványi vezető a helyreigazításra kötelező rendelkezést perbeli győzelemként értékelje. [42] Az ítélkezési gyakorlat a szakszavak köznyelvi értelmezésénél megengedő, azokat az eredetinél tágabb jelentéstartalom kifejezésére is alkalmazhatónak tartja. A jelen ügyben ezért az interjúalany szóhasználatát, a „pernyertességet” nem a jogi terminológiában bevett, hanem annak köznyelvi jelentésével kell azonosítani, amely szerint pernyertes az, akinek a bíróság a javára döntött, akinek igazat adott. Ez a megítélés nem az ítéletbe foglalt rendelkezés terjedelmétől függ és a perköltség viselésével sincs összefüggésben. A helyreigazításra kötelezés tényét az alapítvány képviselője értékelhette pernyertességként, a kijelentés tehát a felperes által a sajtóban közvetített, valós ténybeli alappal rendelkező értékítélet. [43] A vélemények (értékítéletek) esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen {7/
  8. (III. 7.) AB határozat Indokolás [49]}. Ebből következően a pernyertességre Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 7 vonatkozó közlés nem minősíthető valótlanként, maga a közlés pedig hazugságként. A „hazudott a Mandiner”, valamint a „hazugságot közölte az oldalán” kijelentések ezért valótlan tényállítások. [44] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
  9. §
(2)bekezdés alapján megváltoztatta és helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest. A közlemény szövegéből mellőzte a való tények megjelenítését, mert a kereseti kérelemben ebben a vonatkozásban feltüntetett szöveg ugyancsak értékítéletnek minősül. A Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyidejűleg egyszerűbb megfogalmazással rendelte el a főoldalon megjelenítendő, figyelemfelhívó mondatot. [45] A fellebbezés eredményes, ezért a felperes az első- és a másodfokú eljárásban is pernyertes. Az ítélőtábla a Pp. 364. § utaló rendelkezése szerint irányadó 81. §
(1)-
(2)bekezdése, a 83. §
(1)bekezdése alapján döntött a perköltség viseléséről. A felperes fellebbezésében tett nyilatkozatában mindössze arra szorítkozott, hogy a „perrel kapcsolatban felmerült valamennyi (első és másodfokú eljárásban felmerült)” perköltségre tart igényt, az ügyvédi munkadíj összegét és a kifejtett munkaórák számát azonban csak az elsőfokú eljárásban tette konkréttá. Ezért az ítélőtábla a II. rendű alperest a felperes jogi képviselőjének munkadíjából álló elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Annak összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a felperes felszámításának figyelembevételével határozta meg 315.000 forint, áfával emelt összegben. [46] A másodfokú bíróság a tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel meg nem fizetett 36.000 forint kereseti és 48.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére is a II. rendű alperest kötelezte a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdésére és a 46. §
(1)bekezdésére tekintettel. [47] Az egyes adótörvények módosításáról szóló
  1. évi XLV. törvény
  2. §-ával megállapított Itv.
  3. §-ának
(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított
  1. napon esedékes. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájának száma 10032000-01070044-
  2. [48] A másodfokú bíróság tájékoztatja a II. rendű alperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak önként nem tesz eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.397/2024/4 Dr. Kovács Éva s.k. bíró 8 Dr. Sági Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.