← Magyarország

Kfv.37244/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem felel meg a Kp. 118. §

(1)bekezdésébe foglalt követelménynek az a felülvizsgálati kérelem, amelyben a befogadás okaként a fél a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva valójában a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelésének felülmérlegelését kéri. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az alperesi érdekelt: Kfv.IV.37.244/2025/
  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró felperes (cím1) Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda Dr. Mikó András ügyvéd (cím2) Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Szabó Károly kamarai jogtanácsos alperesi érdekelt (cím5) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Asztalos Gábor egyéni ügyvéd (cím4) A per tárgya: földforgalmi ügy Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Veszprémi 10.K.701.404/2023/35/II. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Törvényszék Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló egyéb érdekelt1 eladó, valamint az alperesi érdekelt, mint vevő
  2. december
  3. napján adásvételi szerződést kötöttek a egyéb1 helyrajzi szám1-ú, szőlő és legelő művelési ágú, 3387 m2 alapterületű ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 256/766 tulajdoni illetőségére. A felek a perbeli tulajdoni hányad vételárát az adásvételi szerződésben 6.000.000,- Ft-ban határozták meg. Az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt elővásárlásra jogosult részéről elfogadó jognyilatkozat nem került benyújtásra. [2] Az alperes megkeresésére a felperes Veszprém Vámegyei Elnöksége (a továbbiakban: helyi földbizottság)
  4. augusztus 17-én kelt, VE01-17621-8/
  5. számú állásfoglalásában az adásvételi szerződés vevővel való jóváhagyását nem támogatta, arra hivatkozva, hogy az adásvételi szerződésben a föld ellenértéke alapos indok nélkül meghaladja annak 20 évre számított jövedelemtermelő képességét. Kitért arra, hogy az adásvételi szerződés szerinti vételár 1 hektárra vetítve 53.004.000,- Ft. A perbeli ingatlan egyéb2t fölött, a egyéb érdekelt3 közelében helyezkedik el, egyéb3 szabályozási tervében Má (általános mezőgazdasági) övezetbe tartozik, annak nagy része termő szőlő. A jövedelemtermelő képességet a helyi földbizottság egyéb5 esetében évi 100 mázsa/ha terméssel és átlagosan 120,- Ft/kg átvételi árral kalkulálta, míg az éves fenntartási költségeket 700.000,- Ft/ha-ban határozta meg. Ekként a föld jövedelemtermelő képessége 1 ha-ra vetítve 13.400.000,- Ft, amihez képest a vételár ennek négyszerese. A magas vételár 20 év alatt nem tud megtérülni, illetve helybeli gazdákat tart távol attól, hogy elővásárlási jogukkal éljenek. A helyi földbizottság ezért az ő védelmük érdekében sem támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. [3] Az állásfoglalás kialakításához
  6. július 31-én a helyi egyéb4 is véleményt nyilvánított, amely szerint a vevő egy
  7. június 2-i keltezésű másik szerződéssel 1097,Ft/m2 összegben, azaz reális áron vásárolt tulajdoni hányadot a egyéb3i helyrajzi szám2-ú ingatlanban. A perbeli ingatlanra vonatkozóan megállapított magas vételár azonban gátolja az ebből élő gazdálkodók területbővítését, gazdaságuk fejlesztését, ezért a jogszerzést a egyéb4 négy tagja nem támogatta. A helyi földbizottság nyilatkozattételre hívta fel a vevőt a vételár meghatározása körében, amellyel kapcsolatban a helyi földbizottság arra jutott, hogy bár pozitívan áll a birtokkoncentrációs törekvésekhez, amikoris a helyben kialakult szokásos, a jövedelemtermelő képességgel kalkulált árnál magasabb áron is szokta engedni a szerződések jóváhagyását. Jelen esetben viszont a négyszeres eltérés már nem támogatható. A hivatkozott telekrendezési munkák ellenértéke nincs összhangban a kialkudott vételárral, melyet felek az adásvételi szerződésben 500.000,- Ft-ra tettek. A terület jó, illetve jobb megközelíthetősége sem támaszt alá ekkora árkülönbözetet. [4] Az alperes 589.735/8/
  8. számú határozatával az adásvételi szerződést a vevővel jóváhagyta. A rendelkezésre álló iratok és adatok alapján megállapította, hogy a perbeli állásfoglalásban a nemtámogatás indoka nem megalapozott. Utalt arra, hogy a vételár aránytalanul magas voltának megállapítása szakkérdés, amely különös szakértelmet igényel, szakvélemény pedig nem állt a helyi földbizottság rendelkezésre, így nem igazolható a perbeli Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 3 állásfoglalás megállapítása. Ha volna is ilyen szakvélemény, akkor is voltak olyan alapos indokok, amelyek a jövedelemtermelő képességtől eltérő vételárat indokolták. Az alperes ilyennek tekintette a perbeli ingatlan osztatlan közös tulajdoni jellegét, miszerint a három tulajdonos közül vevő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezett, így tulajdonszerzése megfelel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  9. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 23/A. §
(1)bekezdés c) pont szerinti birtokpolitikai célnak (üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakulása). Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint továbbá a vevő a perbeli ingatlanban korábban két alkalommal is tulajdonjogot szerzett (a 225/766 tulajdoni hányadot 2019-ben, míg a 114/766 tulajdoni hányadot 2021-ben). Ezentúl vevő a perbeli ingatlannal közvetlenül szomszédos másik ingatlan tulajdonosa, valamint az azzal közvetlenül szomszédos egyéb3 zártkerti helyrajzi szám3-ú ingatlanban is jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik. A perbeli ingatlan közvetlen útkapcsolattal is rendelkezik, ami által a vevő tulajdonában lévő szomszédos ingatlanok is könnyebben megközelíthetőbbé válnak. A helyi földbizottság figyelmen kívül hagyta a vevő nyilatkozatát, miszerint a földön elvégzett munkák ellenértékét is beszámították a vételárba. Kiemelte, attól, hogy elfogadó jognyilatkozat nem érkezett, még nem bizonyított, hogy a vételár más helyben lakó földműveseket távolt tartott volna. Figyelmen kívül hagyta a helyi földbizottság azt a köztudomású tényt is, miszerint a egyéb érdekelt4 honlapján közzétett adatok alapján a
  1. évre várható szőlő felvásárlási árak a cím6 egyéb5 esetében 150,- Ft/kg nettó áron és 168,Ft/kg őstermelői bruttó áron alakulnak. A perbeli állásfoglalás ennél jóval alacsonyabb átvételi árral számolt. A helyi földbizottság elmulasztotta valamely alapos indok fennálltának vizsgálatát, holott önmagában a kirívóan magas vételár sem megtagadási ok, kizárólag akkor, ha arra nincs alapos indok. [5] Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a perbeli állásfoglalás olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek ténybeli alapja nem, hiányosan vagy nem tényszerűen került megjelölésre, az azokat alátámasztó szempontok nem igazolhatóak kétséget kizáróan, ekként nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az alperes ezért a megalapozatlan perbeli állásfoglalást bizonyítási eszközként nem vette figyelembe. A kereseti kérelem és az alperes védirata [6] Az alperesi határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, amelyben az alperesi határozat megsemmisítését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi törvény
  2. §
(2)bekezdés és a
(3)bekezdés h) pontját, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §
(1)bekezdését és 81. §
(1)bekezdését. [7] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [8] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 4 [9] Ítéletének indokolásában rögzítette, a kereseti kérelem korlátaira tekintettel nem vizsgálta, hogy volt-e alperesnek – a Földforgalmi törvény 27. §
(1)bekezdés a) pontra figyelemmel – jogszerű lehetősége az egyetlen jogszerző, azaz a vevő tekintetében nemtámogatást tartalmazó perbeli állásfoglalástól eltérni, és vele az adásvételi szerződést jóváhagyó döntést hozni. Ezzel összefüggésben ugyanis felperes a perben egyáltalán nem állított jogsérelmet. [10] Megállapította, hogy az alperes az Ákr. 62. §
(1)bekezdés szerinti tényállás tisztázási kötelezettségét sem sértette meg, mert a határozat indokolási része a feltárt releváns tényállást a szükséges mértékben tartalmazta, ideértve az adásvételi szerződés megkötését és annak előzetes vizsgálatára utalást, amit a perbeli állásfoglalás indokolásának, majd azzal szemben az alperes által megállapított releváns tényeknek az ismertetése követett. Az alperes megjelölte a döntése alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket is, továbbá számot adott az elvégzett mérlegelésről és a döntése indokairól egyaránt. Ezen túlmenően az alperes a perbeli állásfoglalás indokolását a döntése részévé tette, illetve azzal, hogy saját kalkulációt a jövedelemtermelő képesség meghatározására nem készített, elfogadta a helyi földbizottság által kalkulált jövedelemtermelő képességet, valamint, hogy ezt a szerződéses vételár négyszeresen meghaladja. Önmagában tehát alperes részéről a jövedelemtermelő képességre nézve végzett saját kalkuláció hiánya nem tette jogszabálysértően hiányossá az alperesi határozatot. [11] Nem értett egyet az alperesi határozat azon megállapításával, hogy a vételár aránytalanul magas voltának megítélése a helyi földbizottság részéről különleges szakértelmet, szakértői bizonyítást igényelt volna. Kiemelte, a jogalkotó azért telepítette a helyi földbizottságokhoz az állásfoglalások kiadásával kapcsolatos jogkört, mert birtokában vannak az állásfoglalások kialakításához szükséges ismereteknek. Hivatkozott a Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés
  1. h)pont
  2. ha)alpontot beiktató 2018. évi CXXXVI. törvény jogalkotói indokolására, továbbá a Kúria Kfv.II.37.240/2023/6. számú ítéletére és a Kfv.II.37.540/2022/10. számú kúriai végzés indokolásának [53] bekezdésére. [12] Utalt arra, hogy a szakértőként kirendelt egyéb érdekelt5 igazságügyi szakértő véleményében (a továbbiakban: Szakvélemény) a perbeli tulajdoni hányad jövedelemtermelő képességét a szerződéskötés időpontjára 2.173.661,- Ft-ban, míg annak forgalmi értékét 2.440.000,- Ft-ban állapította meg. Bár ezen előbbi jövedelemtermelő képességgel a szerződéses vételár a Szakvélemény szerint sem áll arányban, ez a Szakértő szerint „normális” azokon a településeken, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak és fontos szerepet töltenek be idegenforgalmi, egyéb szempontból. A szerződéses vételár a Szakértő által meghatározott piaci értékkel sem állt arányban, azonban a nagyjából 2,5-szeres eltérést nem tartotta szakmai szempontból súlyosnak, kirívónak. Ezt azzal indokolta, hogy vevő a perbeli ingatlannal közvetlenül határos két másik ingatlanban is tulajdonrésszel rendelkezik. Továbbá utalt arra is, hogy a egyéb érdekelt6-tól kapott adatok között volt olyan 2021. évi adat, ahol kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező ingatlannál 4.557,- Ft/m2 volt a fajlagos forgalmi érték, melyet alperes jóváhagyott. [13] Az eljárt bíróság ítélkezése alapjául a Szakvéleményt elfogadta, megállapította, hogy az nem támasztotta alá azon felperesi hivatkozást, hogy a szerződéses vételár alapos indok nélkül haladta volna meg a perbeli tulajdoni hányad jövedelemtermelő képességét. Rámutatott, tény, hogy a 6.000.000,- Ft összegű szerződéses vételár a Szakvélemény szerint is meghaladta az általa 2.173.661,- Ft-ban kalkulált jövedelemtermelő képességet, azonban mindez csak akkor vezethetett volna a helyi földbizottság részéről a vevő földszerzésének nemtámogatásához, vagy az alperes részéről a jóváhagyás megtagadásához, amennyiben alapos indok nélkül történik. Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 5 A felülvizsgálati kérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezését kérte. A befogadás indokául a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára és
  3. b)pontjára hivatkozott. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja körében a Kúria Kfv.37.744/2024/3. számú végzésének elvi tartalmára hivatkozott, amely szerint „[a]z Fftv. 27. (
  2. l)bekezdés
  3. a)pontja szerinti vétójog akkor is fennáll, ha az adott ügyletben nem tettek elővásárlási nyilatkozatot, és a helyi földbizottság a vevővel szemben az adás-vételi szerződés jóváhagyását nem támogatja.” Utalt továbbá a Kúria Kfv.37.766/2024/3. számú határozatának [41] pontjára, amely szerint „[a] Földforgalmi tv. ezen szabályozási rendszeréből tehát az következik, hogy amennyiben a helyi földbizottság a szerződéses vevő földszerzését nem támogatja, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv sem hagyhatja jóvá. Mivel nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kifejezetten arra az esetre vonatkozna, ha nem jelentkezett be az ügyletbe elővásárlási jogosult, a Földforgalmi tv. 27. § (
  4. l)bekezdés
  5. a)pontjába tartozik az az eset is, amikor kizárólag a szerződéses vevő földszerzését kell a helyi földbizottságnak véleményeznie. A rendszertani értelmezés is tehát azt támasztja alá, hoc a Földforgalmi tv. 27. §
(1)bekezdése a jelen perbeli esetben az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának alapjául szolgáló rendelkezés lehet.” [16] Állította, hogy a jogerős ítélet ezen döntésekkel ellentétes tartalmú álláspontra helyezkedett, mert a kereset elutasításával olyan határozat jogszerűségét állapította meg, amely annak ellenére, hogy a helyi földbizottság nem támogatta a tulajdonszerzést, jóváhagyta az adásvételi szerződés létrejöttét a szerződés szerinti vevővel, holott ő egyedüli vizsgált személyként szerepelt az eljárásban, mert nem nyújtott be egyetlen elővásárlásra jogosult sem elfogadó nyilatkozatot. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja körében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet indokolása súlyosan sérti a Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés
  1. h)pont
  2. ha)alpontjában foglaltakat. Idézte a jogerős ítélet [52] és [38] bekezdéseit és kiemelte, hogy a jogerős ítéletben az eljárt bíróság kétségkívül elfogadta a szakértő azon álláspontját, hogy a egyéb6 közelsége, a látványos panoráma alapos indokként szolgálhat, ami azonban álláspontja szerint elfogadhatatlan a jövedelemtermelő képesség vizsgálata szempontjából. Hangsúlyozta, mezőgazdasági hasznosítású terület vonatkozásában nem bírhat relevanciával a panoráma és az, hogy egyéb3 jelenleg az egyik legfelkapotegyéb4b település az ingatlanpiacon. Állította, csak olyan szempontok vehetők figyelembe (és azok sem bármekkora mértékben), amelyek a termelést kedvezően befolyásolni tudják. Sérelmezte, hogy az ítélet nem tér ki arra a körülményre, hogy alapos indok fennállása esetén milyen mértékű eltérés megengedett. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy gyakorlatilag bármilyen ésszerű indok elfogadható, mégpedig bármilyen mértékű eltérésre, amennyiben annak fennállása megfelelően igazolt. Ez a jogértelmezés ellentétes a Földforgalmi tv. 24. §
(3)bekezdés
  1. h)pont
  2. ha)alpontjában foglaltakkal, ugyanis a normaszöveg szerint csak „alapos indokkal” lehet eltérni a jövedelemtermelő képesség szerinti értéktől. Az alapos indok a törvény szövegében nem került definiálásra, így annak kereteinek meghatározása a jogalkalmazás feladata. Állította, hogy az eljárt bíróság által meghatározottak a jogalkotói célkitűzéssel szemben indokolatlanul széles mértékben határozzák meg az eltérés indokaként Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 6 elfogadható körülmények körét. A termőföldek vételára emelkedése a földforgalom egyik legjelentősebb problémája, amelynek kontrollja a helyi földbizottságok egyik kiemelt feladata. A jogalkotó a Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés h) pontjában kifejezett törvényi kötelezettségként írja elő a szerződéses vételár vizsgálatát. [18] Kifejtette, hogy amennyiben az eljárt bíróság ítéletében foglalt jogértelmezés általánossá válik, az gyakorlatilag parttalanná teszi a vételár vizsgálatának kérdését, és bármely indok megfelelő hivatkozási alapot adhat a jövedelemtermelő képességtől való korlátlan mértékű eltérésre. Ennek egyenes következménye lenne, hogy a helyi földbizottságok érdemben a magas vételár ellen nem léphetnének fel eredményesen. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [22] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [23] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében a Földforgalmi törvény 27. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére alapította, és e körben jelölt meg két olyan kúriai döntést, amelyektől a jogerős ítélet állítása szerint jogkérdésben eltér. Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 7 [24] A Kp. 117. §
(3)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt az elsőfokú eljárás tárgya. [25] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított befogadási indok körében kiemeli, a felperes sem a keresetében, sem a kereset benyújtására nyitva álló határidőn belül nem állította, hogy az alperesi határozat a Földforgalmi törvény 27. §
(1)bekezdés a) pontját sérti, amit a jogerős ítélet indokolásának [28] bekezdése kifejezetten rögzített is, rámutatva, „hogy a bíróság a kereseti kérelem korlátaira tekintettel nem vizsgálta, nem vizsgálhatta, volt-e alperesnek – a Földforgalmi törvény 27. §
(1)bekezdés a) pontra figyelemmel – jogszerű lehetősége az egyetlen jogszerző, azaz a vevő tekintetében nemtámogatást tartalmazó perbeli állásfoglalástól eltérni, és vele az adásvételi szerződést jóváhagyó döntést hozni. Ezzel összefüggésben ugyanis felperes a perben egyáltalán nem állított jogsérelmet.” [26] Mivel a felperes keresetében a Földforgalmi törvény 27. §
(1)bekezdés a) pontjának alperesi határozat általi megsértésére nem hivatkozott, arra a Kp. 117. §
(3)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban új jogsértésként nem hivatkozhat. Erre figyelemmel az erre alapított felülvizsgálati kérelem befogadási ok nem foghatott helyt. A Kúria a jogerős ítélet törvényességét vizsgálja felül. Amivel a jogerős ítéletet meghozó bíróság – erre irányuló kereseti kérelem hiányában – nem foglalkozott, az értelemszerűen nem lehet tárgya a felülvizsgálatnak. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében emellett a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára is hivatkozott, e körben kifejtve, hogy a jogerős ítélet indokolása súlyosan sérti a Föld forgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés
  1. h)pont
  2. ha)alpontját. [28] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [29] A Földforgalmi törvény 24. §
(3)bekezdés
  1. h)pont
  2. ha)alpontja értelmében az adásvételi szerződésnek a 23/A. §
(1)bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés értékelésének során figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek a 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét. [30] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében valójában azt kifogásolta, ahogyan a jogerős ítélet a szakvéleményre tett felperesi észrevételt elbírálta, mert érvelése szerint az eljárt bíróság a perbeli ügyben a jogszabályhely szerinti „alapos indok nélkül” fordulatát a perbeli esetben indokolatlanul széles mértékben értelmezte. [31] A Kúria e körben egyrészt kiemeli, a perbeli ügyben meghozott ítélet egyedi szakvélemény alapján egyedi ügyben, egyedi tényállás mellett született, annak társadalmi jelentősége, különleges súlya ez okból nincs. Ezen túlmenően a Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében valójában a bizonyítékok első fokon eljárt bíróság általi értékelését és mérlegelését támadta, a Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a bizonyítékoknak az alsóbb fokú bíróságok általi értékelése és mérlegelése elvi jellegű, a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható jogkérdést nem vet fel. A felülvizsgálati eljárásban az eljárt bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, az általa megállapított tényállás felülmérlegelésére a következetes bírói gyakorlat szerint – iratellenesség és kirívó okszerűtlenség hiányában – a Kúriának nincs törvényes lehetősége (ld. pl. Kfv.VI.37.478/2017/8.; Kfv.I.35.366/2017/4.; Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 8 Kfv.I.37.761/2022/2.; Kfv.II.37.760/2022/2.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.910/2022/3.; Kfv.II.37.002/2023/3.; Kfv.II.37.052/2023/2.). [32] Hangsúlyozza végül a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. [33] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [34] Nem felel meg a Kp. 118. §
(1)bekezdésébe foglalt követelménynek az a felülvizsgálati kérelem, amelyben a befogadás okaként a fél a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva valójában a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelésének felülmérlegelését kéri. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [37] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. május 5. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Kúria IV.Kfv.37.244/2025/2 bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9 bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.