← Magyarország

Kfv.37114/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a befogadhatósági eljárásban a befogadási kérelem alapját képező eljárási szabálysértésekről nem foglalhat állást, azzal összefüggésben csak a jogsértés érdemi döntésre való kihatását vizsgálhatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az I. rendű alperesi érdekelt: (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: Kfv. IV.37.114/2024/

  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró I.r. felperes (cím1) II.r. felperes (cím1) Dr. Mohay György Béla egyéni ügyvéd (cím2) Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3.) Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos (cím3) I.r. alperesi érdekelt II.r. alperesi érdekelt (cím4) Az alperesi érdekeltek képviselője: Baltás Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Baltás Dániel Balázs; cím4) A per tárgya: ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási egyedi döntés jogszerűsége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 113.K.705.111/2021/
  2. számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló egyéb fél1 önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) a
  3. június
  4. napján kelt 0249.V.1722/2010/
  5. számú megkeresésében a egyéb1, helyrajzi szám1 alatt felvett, II/
  6. sorszám alatt 1/4 hányadban a II. rendű felperes, II/
  7. sorszám alatt 1/4 hányadban az I. rendű felperes tulajdonában lévő ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan) az I. rendű alperesi érdekelt tulajdonjogának bejegyzését kérte az alperestől. [2] Az alperes a végrehajtó megkeresése alapján, az abban meghatározottak szerint a
  8. július
  9. napján kelt 362359/2/
  10. iktatószámú határozatával az Ingatlan tulajdoni lapján a tulajdonjogot árverési vétel jogcímen bejegyezte, egyúttal a II. rendű alperesi érdekelt javára bejegyzett végrehajtási jogot, valamint jelzálogjogot törölte. Határozatában hivatkozott a bírósági végrehajtásról szóló
  11. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  12. §,
  13. § és
  14. § rendelkezéseire, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  15. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  16. §

(1), a 26. §
(1)-
(3)és
(8)bekezdéseire, a
  1. §, a
  2. §
(1)-
(3)és a 34. §
(1)bekezdéseire, a polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
  2. § és 5:
  3. §-aira. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A határozattal szemben a felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának megsemmisítése és az azon alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés törlése iránt. A keresetlevélben kérelmüket azzal indokolták, hogy az alperes bejegyző határozata jogsértően lefolytatott ingatlan árverésen alapult. [4] Az alperes védiratában fenntartotta a határozatában foglaltakat és a kereset elutasítását kérte. Az alperesi érdekeltek csatlakozva az alperes védiratában foglaltakhoz a felperesek keresetének elutasítását kérték. Az elsőfokú ítélet Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 [5] 3 Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [6] A bíróság megállapította, hogy az alperes a hozzá beérkezett kérelmeket az Inytv.
  4. §
(1)bekezdésének és a Ptk. 5:
  1. §-ának megfelelően vizsgálta meg. [7] Ítéletében kifejtette, hogy a kúriai gyakorlattal is alátámasztottan az alperes regisztratív szerv, nyilvántartó hatóság, s mint ilyen csak a végrehajtói megkeresés alakszerűségének jogszerűségét értékelhette, így a perben a bíróság is csak azt vizsgálhatta - a kereseti kérelem és a védirat keretei között -, hogy az alperes, mint nyilvántartó hatóság eljárása a fent hivatkozott anyagi jogszabályoknak megfelelt-e, illetve az alperes az ügy érdemére kiható lényeges szabálysértést elkövetett-e. E körben a felperesek azonban nem állítottak olyan jogszabálysértést, amely a végrehajtói megkeresés alakiságainak körében megállapítható lett volna. A bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a végrehajtói megkeresést az Inytv. rendelkezései szerinti alaki kellékeknek megfelelő módon került kiállításra és benyújtásra az alperes számára, a felperesek tulajdonjoga törlésének feltétele pedig fennállt. [8] A bíróság felperesek peres eljárás felfüggesztésére irányuló indítványát sem találta megalapozottnak, a perben megkeresett nyomozóhatóságok válaszai alapján ugyanis azt állapította meg, hogy az ingatlan-nyilvántartási üggyel összefüggésben sem a végrehajtó, sem pedig az alperesi hatóság munkatársával szemben büntetőeljárás nincs folyamatban. [9] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperesek a végrehajtó eljárásának rájuk nézve irányadó jogkövetkezményéről értesülhettek és kifogásaikat ennek tükrében a jelen per tárgyát nem képező végrehajtási eljárásban előterjeszthették. A végrehajtási eljárás jogszerűsége körébe tartozó kérdéseket a felperesek ugyanakkor a tárgyi ingatlannyilvántartási ügyben nem vitathatják. A bíróság álláspontja szerint az alperes sem anyagi, sem az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértést nem követett el a döntése meghozatala során, az alperes határozata tehát a keresetben felhozott okokból nem jogsértő. A felülvizsgálati kérelem [10] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, melyben elsődlegesen a Fővárosi Törvényszék 113.K.705.111/2021/
  2. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására, valamint új határozat meghozatalára kötelezését kérték. Másodlagos kérelmük a Fővárosi Törvényszék hivatkozott ítéletének megváltoztatására, az alperes 362359/2/
  3. iktatószámú határozatának megsemmisítésére, és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 4 [11] A felperesek álláspontja szerint az alperes, illetve a törvényszék súlyosan megsértették az ügyben alkalmazandó kógens eljárásjogi szabályokat, megsértve ezzel a tisztességes eljárás alapvető szabályait úgy, hogy a jogsértések egyértelműen kihatottak az ügy érdemére is. Álláspontjuk szerint az alperes számos ponton figyelmen kívül hagyta a tulajdonjog bejegyzés kérelemmel kapcsolatos jogszabályi feltételek vizsgálatát, a törvényszék pedig indokolás nélkül mellőzte a felperesek azon hivatkozásainak részletes vizsgálatát és értékelését, amelyek rámutatnak az alperesi határozat hiányosságaira és jogsértéseire. [12] A felülvizsgálati kérelmük befogadhatóságának okát a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja
  2. aa)és
  3. ab)és
  4. ad)alpontjában jelölték meg. [13] A befogadhatóság körében előadták, hogy a joggyakorlat egysége és a jogbiztonság egyértelműen megkívánja, hogy jogszabálysértő közigazgatási aktusok, döntések ne maradhassanak hatályban. Nyomós társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartást végző hatóság csak a vonatkozó formai és tartalmi követelményeket szigorúan betartva jegyezhessen be valamilyen jogalakító tényt a nyilvántartásba, valamint az ingatlanvégrehajtások során elkövetett valamilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárások jogerős befejezéséig ne lehessen magántulajdon elvonással járó ingatlannyilvántartási aktust eszközölni. [14] Álláspontjuk szerint a jogkérdés különleges súlyát támasztja alá az ilyen ügyekkel érintett jogalanyok (a végrehajtás miatt lakóingatlanukat elvesztett személyek) rendkívül nagy száma. [15] Az eljárásjogi szabályok megsértésével összefüggésben előadták, hogy a törvényszék ítéletében egyáltalán nem tért ki felpereseknek 2022. május 9-én kelt érdemi nyilatkozatára, amelyben kifejtették, hogy hogy az alperes határozata milyen okokból nem felel meg az Inytv. és a Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendeletben foglaltaknak. Ezzel álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kihatóan megsértette a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)és
(5)bekezdésébe foglalt indokolási kötelezettségét és a Kp. 2. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat is. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 5 [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [20] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. [21] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. Tehát ezen befogadási ok esetén a felülvizsgálati bíróságnak a befogadás tárgyában hozandó döntése során az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia. [22] A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. (Kfv.IV.37.584/2022/2.) E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 megismétlődésének, ezáltal (Kfv.IV.37.679/2020/2.) 6 a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [23] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben ilyen elvi jelentőségű jogkérdés nem merült fel, ami önmagában kizárja a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadási ok érdemi vizsgálatát. A Kúria joggyakorlatával ellentés döntésről sincs szó, mert az indokolás [15] bekezdésében az elsőfokú bíróság is hivatkozott a tulajdon bejegyzés tárgyában hozott azon kúriai döntésekre, amelyek az ingatlan-nyilvántartási hatóság regisztratív jogkörét emelik ki és meghatározzák a vizsgálat terjedelmét a bejegyzési eljárásban. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása akkor indokolt, ha az ügyben felmerült jogkérdésnek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége van. A Kúria joggyakorlatában a jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. (Kfv.VII.37.666/2023/2.; Kfv.VII.37.717/2023/2.) [25] A felperes a fenti befogadási okkal összefüggésben az ilyen tárgyú ügyek társadalmi jelentőségére hivatkozott és annak fennállását az érintett jogalanyok rendkívül nagy számával indokolta. A Kúria megállapította, hogy a jelen ügyben az egyedi körülmények alapján levont jogkövetkeztetésnek a konkrét jogvitán túlmutató joghatása nincs, az a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti. A befogadási ok megjelölésén túl a felperes sem mutatta be, hogy a támadott döntés milyen módon hatna ki a jogalanyok széles körére. Az ügy társadalmi jelentőségét önmagában nem alapozza meg a végrehajtással érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezésekkel kapcsolatos ügyek gyakorisága. Mindezek alapján a Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét sem látta megállapíthatónak. [26] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontját is megjelölte felülvizsgálati kérelmében, mellyel összefüggésben, az indokolási kötelezettség megsértésére, valamint arra hivatkozott, hogy az elsőfokon eljárt bíróság a felperes 2022. május 9-én kelt beadványában felsorolt jogsértéseket nem bírálta el. Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 7 [27] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. (Kfv.IV.37.643/2023/2.) A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére. (Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.IV.37.562/2023/2.) [28] A Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatával szemben felhívott kereseti kifogásokra teljeskörűen válaszolt, ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért nem találta megalapozottnak, valamint az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet milyen okból utasította el. [29] A Kúria a felperesnek az első tárgyalást követően,
  1. május 9-én előterjesztett beadványával összefüggésben hivatkozott eljárási jogszabálysértés vonatkozásában megállapította, hogy az abban megjelölt jogsérelmet – azaz, hogy az ingatlan-nyilvántartást végző alperesi hatóság csak a formai és a tartalmi követelményeket betartva jegyezhet be valamilyen jogalakító tényt a nyilvántartásba – a
  2. augusztus 27-én benyújtott keresetlevél nem tartalmazta, ennélfogva annak elbírálását a Kp.
  3. §
(1)bekezdése zárja ki. Eljárási jogszabálysértés legfeljebb a nem engedett keresetváltoztatás ítéletben történő megállapításának elmulasztásában állhat fenn, az erre vonatkozó hiányos indokolásnak azonban nyilvánvalóan semmilyen érdemi kihatása nincs az ügy érdemére. [30] A fentiekre figyelemmel a perbeli esetben nincs olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértéssel összefüggésben felmerült elvi jelentőségű jogkérdés, amelynek különleges súlya, társadalmi jelentősége lenne, ami szükségessé tenné a joggyakorlat egységének biztosítása végett a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai alapján, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [31] A Kúria a befogadhatósági eljárásban a befogadási kérelem alapját képező eljárási szabálysértésekről nem foglalhat állást, azzal összefüggésben csak a jogsértés érdemi döntésre való kihatását vizsgálhatja. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.114/2024/2 8 [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [33] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [34] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. március 5. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor s.k. s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.