← Magyarország

Cspkf.30112/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Csődeljárást az

  1. évi XLIX. törvény 21/B. §-a alapján megszüntető elsőfokú végzés elleni 8 munkanapos fellebbezési határidő elmulasztása igazolással nem menthető ki. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Cspkf.VII.30.112/2021/
  2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Csőke Andrea bíró Az adós: adós1 Az adós képviselője: dr. Kósa Balázs ügyvéd cím1 Az adós vagyonfelügyelője: vagyonfelügyelő1 Az eljárás tárgya: csődeljárás A fellebbezést benyújtó hitelező: hitelező1 A fellebbezést benyújtó hitelező képviselője: Demeter Ügyvédi Iroda cím2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla Rendelkező rész 12.Cspkf.403.116/2021/
  3. számú végzés Kúria VII.Cspkf.30.112/2021/2 2 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2.Cspk.7/2020/
  4. számú végzésével a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  5. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21/B. §-a alapján a csődeljárást megszüntette. [2] A részére
  6. november 25-én kézbesített végzéssel szemben a hitelező2 Kft. hitelező
  7. december 8-án nyújtott be fellebbezést. A fellebbezéssel támadott határozat [3] Az ítélőtábla a Cstv.
  8. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján a hitelező fellebbezését – elkésettsége miatt – visszautasította. [4] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság
  1. sorszámú végzését a hitelező a letöltési igazolás tanúsága szerint
  2. november 25-én vette át, a fellebbezés előterjesztésére biztosított nyolc munkanapos határidő esetében
  3. december 7-én lejárt. A
  4. december 8-án elektronikus úton benyújtott fellebbezés elkésett. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] A hitelező fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a fellebbezési eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. [6] Amellett, hogy utalt a Cstv.
  5. §
(3)bekezdése alapján a kifogást elbíráló végzéssel szemben 15 napos határidővel gyakorolható fellebbezésre, előadta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/
  1. (XI. 3.) Korm. rendeletre tekintettel, munkatársai otthoni munkavégzésével állt elő az a helyzet, hogy a hitelezőnél titkári feladatokat ellátó munkatárs nem tájékoztatta a cég vezetését a bírósági küldeményről annak átvételekor, csupán
  2. december 1-jén, és azzal a tájékoztatással, hogy az irat átvétele aznap történt meg. Kérelme méltányos elbírálását kérte végső soron annak érdekében, hogy érdekeit megvédhesse, kintlévőségeit behajthassa. Kúria VII.Cspkf.30.112/2021/2 3 [7] A vagyonfelügyelő a fellebbezésre tett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [8] A Kúria a fellebbezést a Pp.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [9] Leszögezi a Kúria, hogy a Cstv. 21/C. §-ának jelen ügyben is irányadó
(3)bekezdése a csődeljárást a 21/B. § szerint megszüntető végzések tekintetében nemcsak a fellebbezési határidő időtartamára, de a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére nézve is eltérő szabályt ad a fellebbezési jog általános perrendi szabályához képest [Pp. 365. §
(6)bekezdés, Cstv. 6. §
(3)bekezdés]: amennyiben a bíróság a csődeljárást azért szünteti meg, mert az egyezség nem jött létre vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, végzése ellen a felek a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított nyolc munkanapos határidőn belül élhetnek fellebbezéssel. A törvény kimondja egyúttal, hogy a nyolc munkanapos fellebbezési határidő „jogvesztő”. [10] Fellebbezésében a hitelező nem támadta az ítélőtábla végzését a nyolc munkanapos fellebbezési határidő alakulása és elmulasztása körében, miként azt a másodfokú bíróság végzésében rögzítette. A hitelező fellebbezése lényegében a hitelező szubjektív körülményeire, belső munkaszervezési problémáira visszavezethető késedelmének kimentésére irányult. [11] A Cstv. 21/C. §
(3)bekezdéséből következően azonban – a fellebbezési határidő törvényben rögzített „jogvesztő” jellegét a határidő valódi, eljárásjogi természetének megfelelően értelmezve (Alaptörvény
  1. cikk) – a nyolcnapos fellebbezési határidő lejártával a mulasztás következményei a törvény erejénél fogva beállnak, a határidő nem hosszabbítható meg és annak sincs helye, hogy a fél a mulasztás következményeit igazolással kimentse [Pp.
  2. §
(2)bekezdés, 149. §
(1)-
(2)bekezdés, 150. §
(2)bekezdés a) pont]. [12] A hitelező részéről a fellebbezési határidő leteltét követően, elkésetten előterjesztett fellebbezés hatálytalannak minősült, amelynek visszautasításáról ezért megalapozottan döntött az ügyben másodfokon eljárt bíróság a Pp. 149. §
(1)bekezdése, 366. §
(1)bekezdése és 367. §
(1)bekezdése alkalmazásával. [13] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész Kúria VII.Cspkf.30.112/2021/2 4 [14] Az eredménytelenül fellebbező hitelező a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint a felmerült másodfokú eljárási költséget viselni köteles. A vagyonfelügyelő javára eljárási költség azonban annak megfelelő felszámítása nélkül nem volt megítélhető [Pp. 81. §, 82. §
(3)bekezdés], az eljárás további alanyainak pedig – nyilatkozatuk hiányában – a másodfokú eljárással összefüggésben költsége nem merült fel. [15] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt. [16] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
  1. április
  2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.