A határozat elvi tartalma: Az aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés nem irányadó, ha az együttes cégjegyzésre jogosultak meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére a pénzügyi szolgáltatási tevékenység keretében meghatározott szerződéstípusok tekintetében. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.161/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperesek: ... I. rendű ... II. rendű ... III. rendű Az I-III. rendű felperesek képviselője: Dr. Ocskay Zoltán ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Fekete Zita ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-III. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.100/2019/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatai Járásbíróság 3.P.20.468/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész Kúria VII.Gfv.30.161/2021/4/2 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperesek teljes személyes költségmentessége miatt le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- május 7-én az alperes jogelődjének együttes cégjegyzési joggal rendelkező igazgatósági tagjai közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást adtak egy magánszemélynek arra, hogy az alperes jogelődjét mint hitelezőt és zálogjogosultat közokiratba foglalt hitel- és kölcsönszerződések, az ezekhez kapcsolódó zálogjogszerződések, valamint szerződést biztosító egyéb kötelezettségek vállalására vonatkozó ügyletek megkötésénél és esetleges módosításánál – ügyleti képviselőként – önálló, teljes jogkörrel képviselje. [2]
- március 14-én az alperes jogelődje mint hitelező és zálogjogosult, valamint az I. rendű és a II. rendű felperesek és ... mint adósok, és zálogkötelezettek között közjegyzői okiratba foglalt deviza alapú kölcsönszerződés jött létre. ... halálát követően törvényes örököse és egyben a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a III. rendű felperes, aki a szerződés megkötésében nem vett részt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen a szerződés létre nem jöttének, másodlagosan érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján a szerződést az alperes jogelődje részéről kizárólag együttes aláírási joggal rendelkező személyek írhatták volna alá. Állították azt is, hogy a perbeli közjegyzői okiraton nem az ő aláírásuk szerepel. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kúria VII.Gfv.30.161/2021/4/2 3 Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a szerződéskötésnél az alperes nevében eljárt meghatalmazott képviseleti jogosultságát az abban megjelölt módon és körben a meghatalmazás igazolja. Az elsőfokú bíróság szerint a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján kizárható volt a közjegyzői okiraton technikai eszközökkel történő hamisítás lehetősége. [6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az rHpt. 47. §-a a cégjegyzésre jogosultságot szabályozza, amely nem egyezik meg az ügyleti képviselettel. A perbeli esetben az alperes jogelődjének cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai által adott meghatalmazás eleget tesz a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 222. §-ában írt követelményeknek, ezért a szerződés a meghatalmazott jognyilatkozata alapján érvényesen létrejött. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 164. §
(1)bekezdése és 206. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így a szakértői véleményt is és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a szerződésen a felperesek aláírása szerepel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rHpt. 47. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütközik, amely jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban a bírósági gyakorlatban is egymásnak ellentmondó jogértelmezések találhatók. Utaltak e körben a Kúria a Pfv.VI.20.968/2015/
- számú részítéletére, amelyben a Kúria a perbeli jogerős ítéletben írtaktól eltérően az rHpt.
- §-át akként értelmezi, hogy együttes aláírási jog esetén érvényesen nem lehet meghatalmazni egyetlen személyt a képviseletre. A felperesek álláspontja szerint a helyes jogértelmezés az, hogy az csak együttes aláírási jogként ruházható át, a perbeli esetben nem volt az alperes részéről megfelelő jogosultsággal felruházott személy, aki aláírhatta volna a szerződést. Hivatkoztak az rPtk.
- §
(1)bekezdésének sérelmére is, mivel az álképviselet intézménye a perbeli esetben nem lehet irányadó. [8] A felperesek megsértett jogszabályhelyeket jelölték meg az rPp.
- §,
- §. és
- §-ait is. lláspontjuk szerint az eljárt bíróságok tévesen vonták le a kompetenciával csak részben rendelkező szakértő által készített szakértői vélemény alapján, hogy a perbeli szerződésen a felperesek (a III. rendű felperes jogelődjének) aláírása szerepel. [9] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását Kúria VII.Gfv.30.161/2021/4/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [11] A Kúriának figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára két jogkérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt abban, hogy a szerződés érvényesen létrejött-e akként, hogy azt az alperes jogelődje részéről csak egy személy írta alá meghatalmazottként. Másrészt abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a perben eljárt bíróságok jogszerűen jutottak-e arra a megállapításra, miszerint a szerződést az I. és II. r. felperes, valamint a III. r. felperes jogelődje írta alá. [12] Az első kérdést illetően az eljáró tanács a Gfv.VII.30.020/2020/8. számú végzésével jogegységi eljárást kezdeményezett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. A Kúria jogegységi tanácsa az 1/
- számú PJE határozatában egyértelműen úgy foglalt állást – az eljárást kezdeményező tanács álláspontjával egyezően –, hogy az rHpt.
- §
(2)bekezdése szerinti aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés nem irányadó, ha a 47. §
(1)bekezdése szerinti együttes cégjegyzésre jogosultak az rPtk.
- §-a szerint meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében meghatározott szerződéstípusok tekintetében. A PJE határozat alapján megállapítható, hogy a perbeli szerződés létrejött, az álképviselőre vonatkozó szabályokat nem kellett alkalmazni, értelmezni. [13] A másik kérdést illetően a felperesek által hivatkozott eljárási szabályok megsértését a Kúria ugyancsak nem tudta megállapítani. A perben eljárt bíróságok az igazságügyi írás- és okmányszakértő szakvéleményében, kiegészítő szakvéleményében foglaltakat fogadták el, szemben a felperesek által csatolt grafológus magánszakértői véleményében írtakkal. Ezen döntését az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen megindokolta és az abban kifejtettekkel a másodfokú bíróság is maradéktalanul egyet értett. A szakértői vélemény szakszerűségének, logikus és meggyőző voltának, más szóval bizonyító értékének megállapítása az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján bizonyítékok mérlegelése körében vizsgálható jogkérdés. [14] Az rPp. 272. §
(2)bekezdése alapján – figyelemmel az 1/
- (II.
- PK vélemény
- pontjában kifejtettekre is – a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a bizonyítékok mérlegelésére, az rPp.
- §
(1)bekezdésére, mint megsértett jogszabályhelyre nem hivatkoztak, ezért a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, hogy az eljárt bíróságok e körben okszerűen mérlegelték-e az egy másnak ellentmondó bizonyítékokat. [15] A Kúria megítélése szerint az eljárt bíróságok a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett eljárási jogszabálysértéseket nem követték el, alkotmányos jogaik nem sérültek, a bíróság által beszerzett szakvéleményben foglaltakkal szembeni álláspontjukat kifejthették. Kúria VII.Gfv.30.161/2021/4/2 5 [16] A Kúria mindezek alapján nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A Kúria felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási – figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló – költségének megfizetésére. A felperesek teljes személyes költségmentessége miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő