A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.956/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd cím2 Az alperes: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: név2 kormánytisztviselő Az I. rendű érdekelt: cég1 cím4 A II. rendű érdekelt: név3 cím5 A II. rendű érdekelt képviselője: Horváthné dr. Szabó Olga ügyvéd cím5 A III. rendű érdekelt: név4 cím1 A IV. rendű érdekelt: cég2 Kúria VI.Kfv.37.956/2021/2-1 2 cím6 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Törvényszék
- június
- napján kelt 5.K.700.274/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Makó külterület szám1 helyrajzi számú szántó művelési ágú 1 hektár 0202 m2 területű a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági ingatlan (a továbbiakban perbeli ingatlan) a felperes kizárólagos tulajdonában áll, melyet 6.365.745 Ft főkövetelés és járulékai erejéig I. rendű érdekelt javára végrehajtási jog, III. rendű érdekelt javára özvegyi jog terhel, III. rendű érdekelt a terület földhasználója. [2] Az I. rendű érdekelt, mint végrehajtást kérő és a felperes, mint adós között fennálló kölcsöntartozás behajtása érdekében végrehajtási eljárás van folyamatban név5 Végrehajtói Iroda (a továbbiakban: végrehajtó) előtt. A végrehajtó
- június
- napján. 074.V.0460/2019/
- számon megkereste az alperest, mint mezőgazdasági igazgatási szervet a mezőgazdasági rendeltetésű perbeli ingatlanra vonatkozó árverés lebonyolítása érdekében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/
- (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet.) alapján a földértékesítés érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt. Kúria VI.Kfv.37.956/2021/2-1 3 [3] Az alperes
- augusztus
- napján kelt CS-02/H01/0173-2/
- ügyiratszámú ingatlan-árverési hirdetménnyel a perbeli ingatlanra
- október
- napjára árverést tűzött, a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése alapján. [4] Az árverési hirdetményt a felperes részére
- szeptember
- napján lakcímén, postai úton kézbesítették. Az árverés kitűzésének ténye az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre került. [5] A hirdetményben megjelölt időpontban az alperes az árverést lefolytatta, melyen a II. rendű érdekelt, mint árverési vevő vett részt és a
- október
- napján kelt CS02/H01/0173-9/
- ügyiratszámú ingatlan-árverési jegyzőkönyv
- számú határozata szerint a perbeli ingatlant vevőként megszerezte. Az árverésen sem a felperes sem képviseletére jogosult személy nem vett részt. [6] A felperes keresettel támadta az alperes árverési vételre vonatkozó
- számú jegyzőkönyvbe foglalt határozatát, kérve annak megsemmisítését. Hivatkozása szerint az árverésről szóló értesítést nem kapta meg, a kézbesítési igazolás alapján nem állapítható meg, hogy az árverési hirdetmény részére szabályszerűen kézbesítése került volna. Vitatta a perbeli ingatlan megállapított becsértékét. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság 5.K.700.274/2021/
- számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Vizsgálta az árverési hirdetmény kézbesítésének szabályszerűségét. Indokolásában a Korm. rendelet és a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/
- (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Posta rendelet) vonatkozó szabályait idézve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az árverésről a felperes szabályszerűen értesült, az árverés megtartására szabályszerűen került sor, az ingatlan becsértékét pedig nem az alperes, hanem az árverésre irányuló megkeresésében a végrehajtó határozta meg, ezért az alperes határozata nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő, mert az árverési hirdetményre vonatkozó kézbesítés a Posta rendelet előírásainak nem felelt meg Az árverési hirdetmény szabályszerű kézbesítésének hiányában a Korm. rendelet.
- § a) pontjára figyelemmel nem lehetett volna megtartani az árverést, az árverési jegyzőkönyvbe foglalt határozat is jogszabálysértő, így az elsőfokú bíróság téves jogszabályhely alapján contra legem jogértelmezéssel döntötte el a jogvitát. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében hivatkozott a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- ad)pontjára. Megítélése szerint az önkényes mérlegelés és a contra legem jogértelmezés Kúria VI.Kfv.37.956/2021/2-1 4 olyan alapvető eljárási jogszabálysértésnek minősül, amely alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az alábbiak szerint nem indokolt. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárásjogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés,
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [13] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okkal összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a fenti törvényi rendelkezések szerint az
- ad)alponthoz igazodó befogadási okot érintően részletes indokolást kell előterjeszteni, amelyből megállapítható, illetőleg vélelmezhető olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetőleg az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, amelyet azonban a bíróság döntésével összefüggésben a felperes nem jelölt meg. A jogszabályok – felperes által állított – helytelen értelmezése nem tekinthető a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körébe eső eljárási szabálysértésnek, az a jogegységesítés, jogfejlesztés körébe tartozó kérdéskör. [15] A Kúria megállapította, hogy törvényszék a felperes által kereseti kérelemben állított jogsértést (árverésről történő értesítés szabályszerűsége) érdemben megvizsgálta, és ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetben előadottakat miért nem látta igazoltnak. A Kúria e körben nem észlelte azt sem, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bíróság „contra legem” jogalkalmazását sérelmezte, de nem fejtette ki, hogy az általa megjelölt befogadási okkal ez miként áll összefüggésben, illetőleg az általa megjelölt befogadási okkal összefüggésben lényegében érdemi indokolást sem terjesztett elő, mely a befogadás megtagadását eredményezte. A felperesi hivatkozással ellentétben hangsúlyozni szükséges, az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem mérlegelési jogkörben hozott határozatról döntött. Az árverési hirdetmény kézbesítésére vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok alapján a bizonyítékok értékelése volt a feladata. Kúria VI.Kfv.37.956/2021/2-1 5 [17] A Kúria egyebekben megvizsgálta a Kp. rendelkezései szerinti további – felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amely alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, a felperes által felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége szintén nem merült fel az árverési hirdetmény alapján megtartott árverési jegyzőkönyvben foglalt döntéssel összefüggésben. [18] Az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, illetőleg a felperes nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, ezért ezt – a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatára figyelemmel – érdemben nem is kellett vizsgálnia. [19] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a befogadási kérelem feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Záró rész [20] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kurucz Krisztina sk.