← Magyarország

Pf.20147/2022/24 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A személyiségi jogi perben a határozott, egyértelmű és végrehajtható kereseti kérelem követelményeinek az a kereset felel meg, amelyben az érvényesített jog, a petítum és az előadott tények alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az alperes mely sérelmezett magatartásával a felperes mely személyiségi jogait sértette meg. A személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezményének igénybevételére lehetőség van, ha van személyiségi jogsértés, továbbá, ha a sérelem és a jogsértő magatartás között okozati összefüggés áll fenn. E szankciók alkalmazhatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jogsértő személy felróhatóan járt-e el, illetve egyéb módon, adott esetben szerződéses jogviszonyban elkövetetett jogsértés esetén a Ptk. 6:142 §-a szerint ki tudja-e magát menteni. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.147/2022/

  1. A felperes: (felperes neve) ((lakcím)) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Pacsika Szabolcs ügyvéd (ügyvéd címe.) Az alperes: (alperesi cég neve) ((székhely)) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gass István ügyvéd; iroda címe.) A per tárgya: Személyiségvédelmi igény érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 7.P.21.305/2021/
  2. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Felperes 7.P.21.305/2021/
  3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, az alperes megsértette a felperes kapcsolattartáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy törölte (közösségi oldal
  4. neve) oldalát. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül állítsa vissza a felperes (közösségi oldal
  5. neve) oldalának működését. A felperes által fizetendő eljárási illetéket 1.464.000 (egymillió-négyszázhatvannégyezer) Ftra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – a NAV illetékbevételi számlájára – 36.000 (harminchatezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy a felperesnek a le nem rótt illetéket az esedékesség napjáig a NAV illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.270.000 (egymilliókettőszázhetvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  6. 2 A feljegyzett 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illetékből a felperes 2.452.000 (kettőmillió-négyszázötvenkétezer) Ft-ot, az alperes 48.000 (negyvennyolcezer)Ftot köteles megfizetni az esedékesség napjáig az államnak a NAV illetékbevételi számlájára. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat meghozatalát követő
  7. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] Az alperes az Európai Unió tagállamában bejegyzett gazdasági társaság, amely internet alapú platform szolgáltatást nyújt. Ezek közül a perben a (közösségi oldal
  8. neve) és az (közösségi oldal
  9. neve) szolgáltatás érintett. A szolgáltatás nyújtására a szerződés regisztrációval jön létre, amelynek során a regisztráló elfogadja az alperes által kidolgozott általános szerződési feltételeket, amelyek a szerződések tartalmát meghatározzák. A (közösségi oldal
  10. neve) „Felhasználási feltételek” általános tájékoztatást tartalmaznak a szolgáltatás igénybevételére és az annak során irányadó egyéb általános szerződési feltételekre. Tartalmazza, hogy az alperes az általános szerződési feltételek rendelkezéseit megszegő tartalmakat jogosult eltávolítani és letiltani. A szabályok, különösen a „Közösségi alapelvek” nyilvánvaló súlyos, vagy ismételt megszegése a fiókhoz való hozzáférés felfüggesztésével, vagy végleges letiltásával járhat. [2] A „Közösségi alapelvek III. része a „Kifogásolható tartalom” címet viseli. Ilyen tartalomnak tekinti az ún. gyűlöletbeszédet. Rögzíti: „Nem engedjük meg a gyűlöletbeszédet a (közösségi oldal
  11. neve)on, mert a megfélemlítés és a kirekesztés légkörét teremti meg, és bizonyos esetekben a való életben is erőszakra ösztönözhet. [3] Definíciónk szerint a gyűlöletbeszéd olyan tartalom, amely közvetlenül támad másokat, általunk védett tulajdonságokkénti meghatározott szempontok – faji hovatartozás, etnikai származás, nemzetiség, vallási hovatartozás, nemi irányultság, kaszt, nem, nemi identitás, súlyos fogyatékosság, vagy betegség – miatt. A bevándorlói jogállással kapcsolatban is nyújtunk bizonyos védelmet. A támadást úgy határozzuk meg, mint erőszakos vagy tárgyukat emberi mivoltától megfosztó beszédet, alsóbbrendűségre utaló kijelentést, illetve kirekesztésre, vagy faji alapon történő elkülönítésre való felhívást” („Közösségi alapelvek” keresetlevélhez mellékelt szövege). [4] Az (közösségi oldal
  12. neve) szolgáltatás (közösségi oldal
  13. neve) termék. A szolgáltatás igénybevételére külön „Felhasználási feltételek” vonatkoznak, mely kifejezetten rögzíti, hogy e szolgáltatásra a (közösségi oldal
  14. neve) „Felhasználási feltételek” nem vonatkoznak. A „Tartalomeltávolítás és a fiókod letiltása vagy megszüntetése” címszó alatt az (közösségi oldal
  15. neve) „Felhasználási feltételeket” egyéb szabályzatokat, ideértve a „Közösségi irányelvek”-et sértő magatartások esetére helyez kilátásba szankciókat, így az azt sértő tartalmak eltávolítását (Szegedi Törvényszék 7.P.20.752/2020/17/A/7.). A „Közösségi irányelvek” az irányelvekben megszabott határok átlépése esetére egyebek mellett a fiók letiltását helyezi kilátásba (Szegedi Törvényszék 7.P.20.752/2020/
  16. A/8.). [5] A felperes (település neve) település polgármestere, a (párt neve) vezetője, aki közszereplői (közösségi oldal
  17. neve) oldalán a perbeli jogvita elbírálása szempontjából releváns alábbi posztokat tette közzé: Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  18. 3 [6]
  19. április 4.: „Kaloda – újra üzembe helyezve Magyarországon. Tavalyi ígéretemhez híven elkészült hazánk első
  20. századi köztéri kalodája. Turisztikai célok mellett ide kerülnek mostantól azoknak a bűnözőknek a tettei és ismertető jelei, akik meglopják embertársaikat, akik betörnek más házába, udvarába, vagy bármilyen bűncselekményt követnek el, kezdve a környékünkre kóborló, kreol bőrű idegenektől a törzsgyökeres fehérgalléros bűnözőkig. Ki kell vetnünk őket a közösségünkből, saját érdekünkben távol kell tartani magunkat tőlük, ezért ismernünk kell őket és tetteiket.” [7]
  21. április 26.: „Saját kezűleg dózeroltam le egy bűnszervezet éttermét, amelynek a helyét sóval hintettem be, személyesen tisztítom meg a települést, a házakat önkényesen elfoglaló és birtokló romániai (erdélyi) cigánytelepekről érkező jövevényektől. Mi nem csak beszélünk, nem ígérgetünk. Mi cselekszünk. Videó.” [8]
  22. május 6.: ”Ennyire van rend az országban: A videón látható őrjöngő előember (település
  23. neve)on 1 hónappal ezelőtt az utcán minden ok nélkül hátulról támadva ütött le egy fiatalembert, aki súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A hatóságok aztán elfogták, majd elengedték. Tették ezt úgy, hogy a büntetett előéletű emberállat ahhoz a népes családhoz tartozik, amelyik évtizedek óta rettegésben tartja a várost. Így most a napokban a vadember újra tombolhatott, újra ártatlan, mit sem sejtő magyar embereket üthetett, csak úgy szórakozásból. Ez a (párt
  24. neve)-közeli kormány által vezetett állam, ennyire védi meg az embereket. (település
  25. neve) pedig a (párt
  26. neve) egyik utolsó megmaradt „fővárosa”, ahol a polgármester mélyen hallgat minderről évek óta. Ha ez a terror / (település neve-n)-ahol fp. a polgármester / történne már a főtérig kalodánkba lenne zárva ez az előember, az egész kompániájával együtt.” [9]
  27. május 14.: „Ismét megmutattuk hogyan lehet eredményeket elérni már ellenzékből is, van értelme az ellenállásnak: Elég volt bejelentenem a felvonulásunkat, országos üggyé tenni a szőnyeg alá söpört (település
  28. neve)i terrort, az ügyészség máris megváltoztatta korábbi elképesztő döntését. Végre az ügyészség tegnap elrendelte a több támadás után is szabadlábon hagyott vadember letartóztatását, aki azonban a kiérkező rendőrök elől megszökött és menekülése során két autót is erőszakkal elrabolt, de a rendőrök végül elfogadták. Így most újabb bűncselekményeket, 2 rendbeli jármű önkényes elvételének bűntettét is elkövette. Végre a helyi (párt
  29. neve)os polgármester is megszólalt, igaz szerinte nem kell az általunk keltett „politikai hangulatkeltés”, de erre sor sem kerülhetett volna, ha tette volna a dolgát és nem dugja a fejét éveken át gyáva módon a homokba. A felhívásunknak köszönhetően azonban továbbra is özönlenek hozzám a levelek, amelyekből kiderül, hogy a városban, sőt az egész országban elképesztő állapotok vannak, amelyről eddig – rajtunk kívül – sem a politika, sem a média nem beszélt. Ennek része az is, hogy egy újabb cigány párt vezetője fenyegetett meg nyilvánosan, ahelyett, hogy az ilyen bűnözőket ítélné el, sőt mindannyiunkat útblokáddal fenyeget arra az esetre, ha fel merünk vonulni (település
  30. neve)on. Mindezek után még inkább ott a helyünk május 21-én 19:00 órakor! Mutassuk meg, hogy minden magyar felelős minden magyarért, kiállunk egymásért. Gyáva népnek nincs hazája, nekünk viszont volt, van és lesz. Ez a mi hazánk!” [10] Az alperes
  31. május 17-én a felperes (közösségi oldal
  32. neve) oldalait törölte. [11] A letiltást követően azoknak a felhasználóknak, akik a felperes személyével összefüggő bejegyzést tettek közzé – egyebek mellett –, a következő tartalmú üzenetet küldte: „Úgy tűnik, hogy olyasmit tettél közzé, ami sérti Közösségi alapelveinket…. Bizonyos dolgokat nem engedélyezünk a (közösségi oldal
  33. neve)on – többek között a következőket: durva erőszak, gyűlöletbeszéd, zaklatás és megfélemlítés, meztelenség, szexuálistevékenység és szexuális kizsákmányolás. A bejegyzésed sérti a veszélyes személyekkel és szervezetekkel kapcsolatos alapelveinket. Nem engedélyezzük a veszélyes személyek és szervezetek szimbólumait, dicsőítését vagy támogatását a (közösségi oldal
  34. neve)on. Veszélyesnek Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  35. 4 meghatározásunk szerint a következők számítanak: terrortevékenység, szervezett gyűlölet, tömeg- vagy sorozatgyilkosság, emberkereskedelem, szervezett erőszak vagy bűncselekménynek minősülő tevékenység.” [12] Az alperes
  36. október 21-én törölte a felperes (közösségi oldal
  37. neve) oldalát, majd a hozzáférést
  38. január 21-én visszaállította, ezt követően pedig azt
  39. január 24-én véglegesen letiltotta. A felperes az (közösségi oldal
  40. neve) oldalán magáncélú bejegyzéseket és fotókat osztott meg. A kereset és az ellenkérelem [13] A felperes keresetében személyiségi jogai megsértésének megállapítását, az alperesnek a jogsértés abbahagyására, további jogsértéstől való eltiltásra, valamint a jogsértést megelőző állapot helyreállítására kötelezését, továbbá 100 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte. Kérte az alperes perköltségben marasztalását. [14] Jogállításként az Alaptörvény VI. cikk

(1)bekezdésére, VII. cikk
(1)bekezdésére, VIII. cikk
(1)bekezdésére, IX. cikk
(1)–
(5)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. tv. (Ptk.) 2:
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére, 2:43. §
  1. c)és
  2. d)pontjára (hátrányos megkülönböztetés, becsület és jóhírnév sértés), 2:51. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontjára, 2:52. §
(1)-
(3)bekezdésére, 2:54. §-ára, 2:53. §-ára, továbbá az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: Ebktv.) 1. §-ára, 5. §
  1. a)pontjára, 8. §
  2. i)és
  3. j)pontjára, 9. és 12. §-ára hivatkozott. [15] Tényállításként előadta, a (közösségi oldal 1. neve) szolgáltatások igénybevételére eredetileg magánszemélyként és magáncélra kötött szerződést az alperessel, 2013-ban azonban létrehozta saját közszereplői (közösségi oldal 1. neve) oldalát, majd (közösségi oldal 2. neve) fiókját. Utóbbin kizárólag személyes, családi jellegű képfelvételek és tartalmak kerültek közreadásra. Az alperes 2017. május 17-én indokolás és előzetes figyelmeztetés nélkül elérhetetlenné tette a (közösségi oldal 1. neve) szolgáltatás használatát. Valamennyi felhasználó számára tiltja (közösségi oldal 1. neve) oldalán nevének, képmásának közzétételét, egyben figyelmezteti a felhasználókat, hogy ezen tevékenységükkel a „Közösségi alapelvek” megsértését valósítják meg. [16] Az alperes 2019. október 21-én és 2020. január 24-én konkrét ok és tényszerű indokolás nélkül ugyancsak törölte az (közösségi oldal 2. neve) oldalát. [17] E magatartásával az alperes megsérti a véleménynyilvánítási szabadságát, és korlátozza kapcsolattartási jogát. Azzal, hogy a felhasználóknak olyan üzeneteket küld, amely szerint „veszélyes személy” sérti a jóhírnevét, e kategória meghatározása ugyanis a „Közösségi alapelvek” szerint „terrortevékenység, szervezett gyűlölet, tömeg-, vagy sorozatgyilkosság, emberkereskedelem, bűncselekménynek minősülő tevékenység”. A (közösségi oldal 1. neve) szolgáltatás használata során nem lépte túl személyiségi jogai gyakorlásának Ptk.-ban, vagy egyéb törvényben meghatározott korlátját. Az általános szerződési feltételek elfogadása nem ad arra hozzájárulást az alperes részére, hogy a szolgáltatás korlátozására vagy megszüntetésére valótlan indok alapján kerüljön sor. Állította, hogy a (közösségi oldal 1. neve) és az (közösségi oldal 2. neve) fiókok törlésére világnézeti, politikai meggyőződése miatt került sor, amely miatt a választásokon mint jelöltet hátrányos helyzetbe hozta, tömegesen korlátozza a (párt neve)hoz tartozó felhasználóknak a hozzáférését. A sérelemdíj iránti igényét illetően utalt annak preventív céljára, elégtételadási funkciójára, illetve magánjogi büntetés jellegére. Hangsúlyozta, a jelentős mértékű sérelemdíj iránti követelés az alperes kiemelkedő vagyoni helyzetén és az okozott sérelem összhangján alapul. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/24. 5 [18] Az alperes elsődlegesen joghatósági kifogást terjesztett elő és kérte a per megszüntetését. Érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult. Előadta, a (közösségi oldal 1. neve) és (közösségi oldal 2. neve) szolgáltatást magánjogi szerződés szabályozza, amelyet egyebek mellett az annak részévé vált (közösségi oldal 1. neve) „Felhasználási feltételek”, „Közösségi alapelvek”, (közösségi oldal 2. neve) „Felhasználási feltételek”, „Közösségi irányelvek” határoznak meg, amelyeket a belépéskor a felhasználó, így a felperes is elfogadott. Ezekben meghatározásra kerültek azok a magatartások, amelyek megsértése a szolgáltatás megszüntetését eredményezik. A felperes a (közösségi oldal 1. neve) oldalán közzétett – a tényállásban ismertetett – tartalmai, továbbá a 2019. május 8-án, 2019. május 13-án megjelent posztjai kimerítik e magatartások fogalmát, gyűlöletbeszédnek minősülnek. Az ellenkérelméhez csatolt „Közösségi alapelvek” gyűlöletbeszédre vonatkozóan a következő rendelkezést tartalmazza: „... nem engedélyezzük a gyűlöletbeszédet a (közösségi oldal 1. neve)on. A gyűlöletbeszéd megfélemlítő, kirekesztő környezetet teremt és bizonyos esetekben offline erőszakra ösztönözhet. [19] Definíciónk szerint a gyűlöletbeszéd közvetlenül támad másokat, általunk védett tulajdonságként meghatározott szempontok – faji hovatartozás, etnikai származás, nemzetiség, fogyatékosság, vallási hovatartozás, kaszt, nemi irányultság, nem, nemi identitás, vagy súlyos betegség – miatt. A támadást a következőképpen határozzuk meg: erőszakos vagy emberi mivolttól való megfosztásra irányuló beszéd, ártalmas sztereotípiák, alsóbbrendűségre utaló kijelentés, megvetés, undor vagy elutasítás kifejezése, káromkodás, illetve a kirekesztésre vagy szegregációra való felhívás. Az életkort védett tulajdonságnak tekintjük, amikor a másik védett tulajdonsággal együtt utalnak rá. Védjük a menekülteket, a migránsokat, az emigránsokat, és a menedékkérőket a legsúlyosabb támadásokkal szemben, bár engedélyezzük a migrációs politikával kapcsolatos kommentárokat és kritikát…” (Közösségi alapelvek III.12.). A felperes egyes roma személyek emberi méltóságát kétségbe vonta, dehumanizálta őket azzal, hogy „előembernek”, „emberállatoknak”, illetve „vadállatoknak” nevezte, akik „ahhoz a népes családhoz tartoznak, amelyik évtizedek óta rettegésben tartja a várost”. Abban a kijelentésében, amely szerint „a vadember újra tombolhatott, újra ártatlan, mit sem sejtő magyar embereket üthetett, csak úgy szórakozásból”, a roma és a magyar etnikum kerül egymással ellentétbe, ezt az állat és az ember különböző evolúciós fokozatait egymással szembe állítva érzékelteti. E relációban a roma az állat és a magyar az ember. A 2019. április 4-i szövegben a felperes egyértelműen kirekesztően lép fel roma származású honfitársai ellen, őket „kreolbőrű idegeneknek” nevezi és a köztudatban élő sztereotípiákra alapozva vagyon elleni bűncselekmények elkövetőiként azonosítja. Akként érvel, hogy a magyarországi roma népesség növekedése közvetlen társadalmi, politikai és gazdasági veszélyt jelent az ország számára, amely nemzeti katasztrófához vezet. A 2019. április 26-i posztban szereplő kijelentés ugyancsak rendkívül kirekesztő, faji hovatartozása és etnikai származása alapján közvetlenül támadja a roma népcsoport tagjait. Emberi méltóságukban degradálva őket „jövevénynek” nevezi. Egy romaellenes település létrehozásának gondolatát népszerűsítette és ezáltal egy meghatározott földrajzi terület faji homogenitását támogatta, ami az etnikai alapú szegregációra és kirekesztésre vonatkozó felhívást jelent. Állította, hogy jogsértés esetén valamennyi (közösségi oldal 1. neve) termékhez való hozzáférést megtagadhatja. [20] Szerződésszegés hiányában jogsértést nem követett el, ezért nem kötelezhető az összegszerűségében eltúlzott mértékű sérelemdíj megfizetésére. [21] A felperes válasziratában (7.P.21.305/2021/5.) az április 26-i poszt kapcsán előadta, az alperesi állítással szemben etnikai alapú kirekesztést, erőszakos fellépés bátorítását nem valósította meg. Polgármesteri minőségéből fakadóan lépett fel az általa vezetett település biztonsága érdekében törvényes eszközökkel. Az említett étterem vezetőjét szervezett Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/24. 6 bűnözés miatt letartóztatták, az éttermet mint rossz állapotban lévő felépítményt az önkormányzat kisajátítási eljárás során megvásárolta, majd pedig az önkormányzat munkatartásai ledózerolták, jelenleg kerékpártároló található a helyén. A tanyákat, házakat önkényesen elfoglaló személyekről pedig egy tényt közölt, az pedig valós, hogy ők romániai cigánytelepekről érkeztek. [22] A 2019. május 14-i poszt kapcsán a szövegkörnyezetből teljesen egyértelmű, hogy azokat a kifejezéseket, amelyeket az alperes akként minősít, hogy azzal a roma személyeket emberi méltóságuktól megfosztotta, nem általában a romákra, hanem a súlyos bűncselekményeket elkövető erőszakos bűnözőre értette, amely egyrészt helytálló, másrészt a szólásszabadság keretein belül szabadon használható. Egy bűnöző emberi méltóságát nem sértheti az általa elkövetett cselekményekre történő tényszerű hivatkozás, illetve az ahhoz kapcsolódó vélemény megfogalmazása. Az elsőfokú bíróság ítélete: [23] Az elsőfokú bíróság 7. sorszámú végzésében az eljárás megszüntetése iránti kérelmet, ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 270 000 Ft perköltséget, valamint az államnak 1 500 000 Ft eljárási illetéket. [24] Határozatának indokolásában megállapította, a felek között az alperes által nyújtott interneten alapuló szolgáltatások igénybevételére szerződés jött létre, amelynek tartalmát a Ptk. 6:59. §-ában írt szerződési szabadság alapelvéből következően szabadon állapíthatták meg. Az alperes által nyújtott (közösségi oldal 1. neve) és (közösségi oldal 2. neve) szolgáltatások igénybevételére létrejött szerződések vegyes szerződések, abban megtalálhatók a bérleti szerződésből eredő használati kötelmek, a tárhely szolgáltatási és egyéb rendelkezésre állási elemek is. A szerződés tartalmának megállapításakor figyelembe kell venni az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeket, amelyek a szerződés részévé váltak, mert azokat a felperes megismerte és azokat a regisztráció során elfogadta. Az alperes az általános szerződési feltételekben határozta meg, hogy egyes szolgáltatásait a felhasználók milyen keretek között vehetik igénybe, azaz milyen tartalmú közléseket, közleményeket, utánközléseket tehetnek közzé, milyen tartalmakat oszthatnak meg, a közösségi platformot igénybe vevő más személyek jogainak, érdekeinek védelme érdekében mit nem tart elfogadhatónak, a szerződések részévé vált elvekkel összeegyeztethetőnek. Rámutatott, a meg nem engedett megnyilvánulási formákat, és az azokkal ellentétes magatartások szankcióit a „Közösségi alapelvek” I. 1. pont, III. 12. pontja részletesen definiálja. A gyűlöletbeszéd fogalommeghatározása a közbeszéd által elfogadott értelmezéshez képest ugyan szigorúbb meghatározásokat tartalmaz, a szerződési feltételek ilyen tartalmú elfogadása a felperes részéről önkorlátozásnak tekinthető, amely nem jogellenes. [25] Megítélése szerint a felperes 2019. április 4-i, április 26-i, május 6-i és érintőlegesen a május 14-i bejegyzéseiben írtakat tartalmuk alapján az alperes minősíthette a „Közösségi alapelvek” III. 12. pontja szerinti gyűlöletbeszédnek, mert az abban írt kritériumoknak megfeleltethetők, ezáltal pedig a „Közösségi alapelvekbe” ütközőnek. Ennek szankciója lehetett a felperesi oldalak letiltása, ezért a szerződésszegés az alperes részéről nem állapítható meg. [26] Álláspontja szerint az (közösségi oldal 2. neve) és a (közösségi oldal 1. neve) „Felhasználási feltételek” rendelkezéseiből kitűnik, hogy az alperes a két szolgáltatását azonosként kezeli, az (közösségi oldal 2. neve) „Felhasználási feltételek” visszautalnak a (közösségi oldal 1. neve) „Felhasználási feltételekre”, és „Közösségi alapelvekre”, így a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/24. 7 (közösségi oldal 1. neve)on elkövetett felperesi szerződésszegésre hivatkozással az alperes szerződésszerűen tiltotta le az (közösségi oldal 2. neve) oldalt is. Szerződésszegés hiányában pedig a felperes személyiségi jogait nem sértette meg. [27] Nem találta megalapozottnak az egyenlő bánásmód megsértésére alapított jogsértést sem. A felperes védett tulajdonságaként világnézeti meggyőződésére és politikai véleményére hivatkozott, tekintve azonban, hogy a szerződésben a felperes önkorlátozást vállalt és elfogadta a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggő szűkítő értelmezést, megállapítható, hogy az alperes a tevékenysége, nem pedig a felperes védett tulajdonsága miatt alkalmazta a szerződéses szankciót. [28] Utalt arra, a felperes a keresetében hivatkozott ugyan arra, hogy a más felhasználóknak küldött üzenet, amelyben őt „veszélyes személynek” minősítette, sérti a jóhírnevét, azonban erre vonatkozó egyértelmű megállapításra irányuló keresetet nem terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy erre a perfelvétel során, majd az érdemi szakban egyaránt a sérelemdíj összegszerűségének megalapozása érdekében hivatkozott. [29] Megjegyezte, ilyen tartalmú kereset előterjesztése sem bizonyulna megalapozottnak, mert az alperes az általános szerződési feltételekben és a Közösségi Alapelvekben írt meghatározás szerinti minősítést alkalmazta. A tanúk vallomása alapján az alperes által küldött üzenetek pontos adattartalmát, gyakoriságát nem találta megállapíthatónak, mivel a vallomások nem voltak egyezőek, így azokat nem tekintette kétséget kizáró bizonyítéknak. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [30] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását és az alperesnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szerinti ügyvédi munkadíjból álló perköltségének a megfizetésére kötelezését kérte azzal, hogy általános forgalmiadó fizetésére a jogi képviselő nem köteles. A másodfokú bíróságtól az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülbírálatát kérte, amelynek alapjául a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1)bekezdésének, az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdésének, IX. cikk
(1)bekezdésének, a Ptk. 2:42. §
(1)–
(2)bekezdésének, 2:52. §
(1)bekezdésének, az Ebktv. 1. §-ának, 5. §
  1. a)pontjának, 8. §
  2. i)és
  3. j)pontjának, 9. §-ának és 12. §-ának a megsértésére hivatkozott. [31] Érvelése szerint tévesen helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a kereset jogalapja kizárólag kontraktuális alapon volt vizsgálható, továbbá tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a közösségi oldalainak letiltásával nem követett el az alperes szerződésszegést. [32] Az elsőfokú bíróság ezt arra alapította, hogy az alperes a szerződési szabadság alapján jogszerűen állapíthatta meg a szolgáltatása igénybevételének általános szerződési feltételeit, amelynek elfogadásával egyidejűleg a felperes elfogadta a vélemény-nyilvánítási szabadsággal összefüggő szűkítő alperesi értelmezést. [33] Álláspontja szerint azonban a gyűlöletbeszédre vonatkozó általános szerződési feltételek törvénybe ütköznek. Az Ebktv. 7. §
(2)bekezdése és az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ugyanis ahhoz, hogy egy szerződési feltétel jogszerűen szűkíthessen alapjogot három konjunktív feltételnek kell megfelelnie:
  1. a)szükségesnek,
  2. b)arányosnak és
  3. c)egyértelműnek kell lennie. A perbeli szerződési feltételekben szereplő a gyűlöletbeszédre és annak következményeire vonatkozó rendelkezések e kritériumoknak nem felelnek meg. [34] Súlyosan aránytalan az alperes által jogsértőnek minősített felhasználókkal szemben alkalmazott jogkövetkezmény. Az alperes a kontraktustól és a felhasználói minőségtől Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/24. 8 teljesen függetlenül alkalmazza azt a szankciót, hogy őt nagy nyilvánosságot képviselő harmadik személyek előtt veszélyes személynek minősíti, súlyos bűncselekmények elkövetőivel azonosítja. A képmásának és nevének közzététele esetén küldött fenyegető üzenet önmagában olyan súlyú jogsértés, ami akkor sem lenne arányban a szerződésszegéssel, ha az valóban megtörtént volna. [35] Az általános szerződési feltételekben a „gyűlöletcselekmény” meghatározása visszaélésre alapot adó szubjektív értelmezési lehetőséget ad az alperesnek, a megfogalmazás homályossága kettős mérce alkalmazásához, az alperes politikai doktrínájának nem megfelelő politikai vélemény kirekesztéséhez, a véleményszabadság alkotmányos jogának kiüresítéséhez vezethet. Az öncélú értelmezés lehetősége az alperes számára burkolt cenzúrára ad lehetőséget. A szubjektív értelmezési lehetőségre tekintettel a gyűlöletbeszédre vonatkozó általános szerződési feltételek a Ptk. 6:103. §
(2)bekezdése alapján semmisek. A fogalommeghatározás nincs összhangban sem a köznyelvi értelmezéssel, sem a hatályos jogrend fogalomrendszerével. [36] Okszerűtlenül állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a tanúvallomások bizonyítékként nem voltak figyelembe vehetők, nem azt állította ugyanis, hogy minden üzenet tartalmazta a veszélyes minősítést, hanem azt, hogy tömegesen voltak ilyen tartalmú harmadik személyeknek küldött üzenetek. Ennek alátámasztására a tanúvallomások alkalmasak. Érvelése szerint képmásának és nevének közzététele miatti harmadik személyeket érintő, a szolgáltatásból való kizárással fenyegetés is a személyiségi jogait sértő cselekmény. Kiemelte, az üzeneteket a szerződéses jogviszony megszüntetése után is rendszeresen küldi az alperes, ezért tévesen értékelte az elsőfokú bíróság úgy, hogy azokat az alperes a kötelemből fakadó felhatalmazása alapján megteheti. [37] Változatlan álláspontja, hogy az alperes öncélúan a közjogi tevékenységére tekintettel diszkriminálta a felperest politikai véleményének elhallgattatása érdekében. [38] Előadta, az őt „veszélyes személynek” minősítő, illetve ilyen tartalmú alperesi üzenetekkel megvalósított jogsérelem nem önálló petítum, az a keresetlevélben a szerződésen kívüli, személyiségi jogot sértő, alperesi cselekménysorozat egyik elemeként került előadásra, amely a legsúlyosabb nem vagyoni hátrányokozást hordozza. [39] Az egyenlő bánásmód törvényi követelménye megsértésének igazolására előadta, több más terrorszervezet mellett az ETA baszk terrorszervezet is rendelkezhet (közösségi oldal
  1. neve) oldallal. Ennek igazolására a terrorszervezet (közösségi oldal
  2. neve)on fellelhető profil adatait tartalmazó képernyőmentést csatolt és kérte azt bizonyítékként figyelembe venni. [40] A (közösségi oldal
  3. neve) és az (közösségi oldal
  4. neve) szolgáltatások és azok igénybevétele annak szerződéses feltételrendszere egymástól világosan elkülönül. Az, hogy az alperes a két szolgáltatást azonosan kezeli, nem jelenti azt, hogy a (közösségi oldal
  5. neve) „Felhasználási feltételek” és „Közösségi alapelvek” alkalmazandóak az (közösségi oldal
  6. neve) szolgáltatás esetében is. Ez utóbbinak ugyanis saját „Felhasználási feltételei” és „Közösségi irányelvei”, valamint egyéb szabályzatai vannak. Az erre vonatkozó okirati bizonyítékokat a perben a felperes és az alperes egyaránt csatolta. Megítélése szerint az (közösségi oldal
  7. neve) „Felhasználási feltételek” „Hogyan nem használhatod az (közösségi oldal
  8. neve)ot” címe alatt szereplő szövegből kitűnik, hogy az (közösségi oldal
  9. neve) felhasználóinak a (közösségi oldal
  10. neve) „Felhasználási feltételeit”, „Közösségi alapelveit”, stb. nem kellett betartania. Mindebből következik, hogy a (közösségi oldal
  11. neve) általános szerződési feltételeinek, szabályzatainak a megsértése esetén nem jogosult az alperes a felperest az (közösségi oldal
  12. neve) szolgáltatásból kizárni, oldalát törölni. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  13. 9 [41] Hivatkozott arra, hogy az alperes által csatolt általános szerződési feltételek
  14. február
  15. napján kerültek letöltésre, így azok a letöltéskor hatályos rendelkezések tartalmát tanúsítják, nem pedig az elsőfokú ítéletben szerződésszegőnek minősített felperesi magatartások tanúsításakori szöveget, szemben a keresetlevél mellékleteként csatolt dokumentumokkal. Az elsőfokú bíróságnak ezért a tényállás megállapítása során a keresetlevélhez F/
  16. alatt csatolt „Közösségi alapelvek” III. rész
  17. pontjában megfogalmazott gyűlöletbeszéd definíciót kellett volna figyelembe vennie. Az elsőfokú ítéletben szereplő bejegyzések nem valósítanak meg a definíció szerinti védett csoportok vagy tagjaik elleni védett tulajdonságok miatti közvetlen támadást. A
  18. április 4-i posztjában bűntettesekről, bűncselekményekről beszél, nem tesz különbséget faji etnikai alapon a bűnözők között, pusztán széles skálán helyezi el őket, amely „a kreolbőrű idegenektől” a „törzsgyökeres fehérgalléros bűnözőkig” terjed. A
  19. április 26-i, május 6-i és 14-i posztokat illetően pedig fenntartotta a
  20. november 8-án előterjesztett beadványában tett nyilatkozatát. [42] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesnek az IM rendelet
  21. §
(5)bekezdése alapján 1 600 000 Ft + áfa összegben felszámított másodfokú perköltségének a megfizetésére kötelezését kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljes körűen a Pp.
  1. §-ának megfelelően értékelte. Tévesen hivatkozik a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróság okszerűtlenül állapította meg, hogy a tanúvallomások nem voltak bizonyítékként figyelembe vehetők azon tényállítás tekintetében, hogy az alperes tömegesen küldött olyan üzeneteket a (közösségi oldal
  2. neve) felhasználók részére, amelyben őt „veszélyes személynek” minősítette. Hangsúlyozta, a kereset szerint a felperes személyiségi jogait a (közösségi oldal
  3. neve) oldalának törlésével sértette meg, e tekintetben pedig irreleváns, hogy küldött-e ilyen tartalmú üzeneteket a felhasználóknak. Másrészt az elsőfokú bíróság a felperes által indítványozott valamennyi tanút meghallgatta, vallomásukból vonta le azt a következtetést, hogy azok bizonyítékként nem vehetők figyelembe. A felperes a „veszélyes személyként” való minősítésre kizárólag az általa követelt sérelemdíj összegszerűségének a megalapozása érdekében hivatkozott, de erre vonatkozó kereseti kérelmet nem terjesztett elő. Ezek a körülmények nem a felperes által elszenvedett nemvagyoni sérelem körében juthattak volna jelentőséghez, hanem egy olyan új kereseti kérelmet alapozhattak volna meg, amelynek keresetváltoztatás útján való előterjesztését a felperes önhibájából mulasztotta el. Mindemellett utalt arra, a tanúkihallgatás nem alkalmas mód e felperesi tényállítás bizonyítására. [43] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a jogvita kizárólag kontraktuális alapon vizsgálható, és az alperes szerződésszerűen járt el. E körben megismételte az elsőfokú eljárásban előadott érvelését, hangsúlyozva, hogy az elsőfokú bíróság e körben kifejtett álláspontjával mindenben egyetért. [44] Előadta, az a felperesi hivatkozás, hogy az általános szerződési feltételek törvénybe ütköznek, a „Felhasználási feltételek” és „Közösségi alapelvek” semmisek, továbbá a „veszélyes személynek” minősítése önálló személyiségi jogi igényt alapoz meg, új jogállítások, amelynek a fellebbezési eljárásban a Pp.
  4. §
(1)bekezdése értelmében nincs helye. [45] Eltérő álláspont elfogadása esetére részletesen kifejtett indokai szerint vitatta, hogy az általános szerződések feltételek jogszabályba ütköznek. [46] Téves az a felperesi érvelés, hogy az általános szerződési feltételek aránytalan szankciókat tartalmaznak. Kiemelte, többször figyelmeztette a felperest jogsértő magatartására, miután azt folytatta, a vele szemben alkalmazott törlés fokozatos és arányos szankciónak tekintendő. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  1. 10 [47] A felperes álláspontjával szemben az általános szerződési feltételek egyértelműen definiálják a gyűlöletbeszédet és annak fogalmi elemeit, azok tehát nem minősülnek homályosnak és ezáltal megalapozatlan a semmisségre való hivatkozás. A „Közösségi alapelvek” a támadás fogalmát is egyértelműen meghatározzák. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [48] A fellebbezés kisebb részben alapos. [49] A polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
  1. a)–
  2. b)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [50] Főszabály szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet és ellenkérelmet elbíráló döntést támadhatja. A Pp. 373. §
(1)bekezdése szerint ugyanis a fellebbezésben és a másodfokú eljárásban – a
(2)–
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel a keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet. Utólagos bizonyításnak nincs helye. [51] A felperes fellebbezése és a másodfokú eljárásban tett nyilatkozatai alapján a fentiekre figyelemmel az ítélőtáblának mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mi a kereset pontos tartalma, ehhez mérten kerülhet ugyanis sor az elsőfokú ítélet felülbírálatára. [52] A felperes személyiségvédelmi igényt érvényesít a per alperesével szemben. Keresetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megjelölésével terjesztette elő a személyiségi jogai megsértése miatt érvényesíteni kívánt jogkövetkezményeket. Az érvényesíteni kívánt jogalapot a tényállásban írt jogszabályok feltüntetésével és azokat idézve határozta meg. Ezt követően előadta az érvényesíteni jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, valamint az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést is [Pp. 170. §
(2)bekezdés c.), d.) pont]. A személyiségi jogi perben a határozott, egyértelmű és végrehajtható kereseti kérelem követelményének megfelel a kereset, ha az érvényesített jog, a petítum és az előadott tények alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az alperes mely sérelmezett magatartásával a felperesnek mely személyiségi jogát sértette meg (hasonlóan: BDT
  1. 232). A kereset nem volt egyértelműen meghatározott, annak petítumában csupán megjelölte az érvényesíteni kért objektív jogkövetkezményeket jogszabályhelyszerűen, azt azonban nem konkretizálta, hogy mely személyiségi jogai megsértésének megállapítását kéri. Az a jogi érvelés alapján sem volt egyértelműen meghatározható, nem töltötte ki továbbá tartalommal az alkalmazni kért egyéb jogkövetkezményeket sem. [53] Az elsőfokú bíróság által a Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerinti anyagi pervezetés eredményeként az volt megállapítható, hogy a felperes a véleménynyilvánításhoz és a kapcsolattartáshoz való joga megsértésének megállapítását kéri, a továbbiakban felsorolt személyiségi jogok sérelmére a sérelemdíj iránti igényét megalapozó hátrány körében hivatkozott (7.P.21.305/2025/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldal [8] bekezdés,
  3. oldal [1] – [4] bekezdés). Az elsőfokú bíróság a
  4. január 28-i tárgyaláson figyelmeztette a feleket a perfelvétel lezárásának a jogkövetkezményeire és lehetőséget biztosított további nyilatkozataik megtételére [Pp.
  5. §
(2)bekezdés]. A felperes a kereset fentiekben ismertetett tartalmával ellentétes nyilatkozatot nem tett. A perfelvétel lezárásának – egyebek mellett – egyik joghatása, hogy ezt követően csak korlátozott, azaz a törvényben Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/24. 11 meghatározott esetekben és feltételekkel van helye új tényállításának [Pp. 214. §
(3)–
(4)bekezdés], kereset és ellenkérelem-változtatásnak (Pp. 215-
  1. §). A jelen perben az elsőfokú eljárásban azonban új tény állítására, illetve kereset- és ellenkérelemváltoztatásra nem is került sor. Az elsőfokú bíróságnak ítéletében tehát a perfelvétellel rögzült kereset és ellenkérelem korlátai között kellett döntését meghoznia. [54] A Pp. a jogilag releváns tényeken túl kötelezővé teszi az érvényesíteni kívánt jognak a jogalap útján való egyértelmű megjelölését [Pp.
  2. §
(2)bekezdés b) pont]. A Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. és
  2. pontja alapján a keresetben a konkrét jogszabályhely megjelölésével az érvényesített jogot is fel kell tüntetni. Azonos kérelem esetén a különböző jogszabályhelyekre (jogalapra) való hivatkozás eltérő érvényesített jogot, így eltérő keresetet eredményez. A bíróság – a fél rendelkezési joga folytán – a felperes által a keresetben megjelölt jogalaptól nem térhet el, mert a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a bíróság a fél jognyilatkozatához, a Pp.
  1. §-a szerint pedig a keresethez kötve van (BH
  2. 48.). [55] A Pp. 342.§
(3)bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolása szerint „a bíróság a fél magán autonómiáját tiszteletben tartva, nem dönthet a kereset szerinti kérelemnek megfelelően olyan jogalapon, amely eltérő a fél jogállításától még akkor sem, ha a fél esetlegesen tévedésből jelölte meg a jogát rosszul és az eltérő jogot a perben állított és bizonyított tények egyébként megalapozzák”. [56] A háromtagú pertárgy fogalom megköveteli, hogy a felperes a keresetlevelében jelölje meg, milyen jogalapon, milyen tények alapján, milyen ítéleti rendelkezést kér a bíróságtól. A túlterjeszkedés tilalma [Pp. 342. §
(1)bekezdés] értelmében a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen (ellenkérelmen, beszámítási kérelmen). Az esetleges ellentmondások az anyagi pervezetés keretében tisztázhatók, ekkor válnak véglegessé a jogállítások is. A bíróság érdemi döntése pedig nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított, azaz döntését nem alapíthatja olyan jogra, amelyre a felek nem hivatkoztak, a perben nem érvényesítettek (BH
  1. 332, hasonlóan: BDT
  2. 4421, Kúria Pfv.20.272/2022/5.), a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a felperes igénye más anyagi jogi jogszabály rendelkezése alapján alapos-e (BDT
  3. 4554/I.). [57] Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság álláspontjával, hogy a felek között szerződéses jogviszony jött létre, amelynek tartalmát az alperes által a (közösségi oldal
  4. neve) és az (közösségi oldal
  5. neve) szolgáltatás igénybevételére külön-külön kidolgozott általános szerződési feltételek („Felhasználási feltételek”, „Közösségi alapelvek”) határozzák meg, amely általános szerződési feltételek a regisztráció során történő megismerésével és elfogadásával a szerződés részévé váltak. Helytállóan állapította meg ezért az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperes a (közösségi oldal
  6. neve) és az (közösségi oldal
  7. neve) fiók letiltásával megsértette-e a felperes megjelölt személyiségi jogait, továbbá ehhez képest a kért jogkövetkezmények alkalmazhatóak-e, a szerződés rendelkezései alapján kell elbírálni. Végső soron abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az alperes részéről történt-e a felperes személyiségi jogának sérelmét eredményező szerződésszegés. A jogvitát tehát a felperes álláspontjától eltérően kontraktuális jogalapon kell elbírálni. Ennek elsődleges jelentősége a felperes sérelemdíj iránti igényének elbírálása tekintetében van. Az alább kifejtendők szerint ugyanis a felperes sérelemdíj iránti igénye az annak alapjául megjelölt személyiségi jogsértés okozta hátrányok igazolása esetén sem megalapozott. [58] A Ptk. 2:
  8. §
(1)bekezdése alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A
(2)bekezdés kimondja, a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Ennek alapján megállapítható, hogy a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  1. 12 sérelemdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeit a jogsértő személyre irányadó felelősségi rendszer alapján kell meghatározni. Ezt azt jelenti, hogy a sérelemdíj iránti kereset a szerződésszegéssel okozott kárként való felelősség Ptk. 6:
  2. §-ában írt általános szabálya alapján lett volna elbírálható. [59] A Ptk. 2:
  3. §
(1)bekezdéséből kitűnően a sérelemdíj alapja valamely személyiségi jog megsértése. A sérelemdíj iránti igény érvényesíthető anélkül, hogy az alapul szolgáló személyiségi jog megsértésének megállapítását kérje a fél. A felperes keresetének fentiekben ismertetett tartalma szerint a jóhírnévhez való joga sérelmének alapját képező tényállítása, valamint a világnézeti meggyőződése és politikai véleménye miatti hátrányos megkülönböztetés körében előadottak a sérelemdíj iránti igénye alapjának indokai, amelynek adekvát jogalap megjelölése hiányában érdemi vizsgálatára nem kerülhetett volna sor. Mindemellett miután az alperes részéről szerződésszegés az alább kifejtettek szerint nem állapítható meg, érdemben is megalapozatlan a sérelemdíj iránti igénye. Szerződésszegésre alapított személyiségi jogsértés esetén a szerződésszegés hiánya a sérelemdíj iránti követelést is alaptalanná teszi (BDT2018. 3878.I.). Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet e körben kifejtett indokaival egyetért. [60] Az objektív jogkövetkezmények igénybevételére ugyanakkor lehetőség van, ha van személyiségi jogsértés, továbbá, ha a sérelem és a jogsértő magatartás között az okozati összefüggés áll fenn. E szankciók alkalmazhatósága szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy a jogsértő személy felróhatóan (Ptk. 1:4. §
(1)bekezdés) járt el, vagy sem, illetve, hogy egyéb módon, adott esetben szerződéses jogviszonyban elkövetett jogsértés esetén a Ptk. 6:142. §-a szerint ki tudja-e menteni magát. [61] A felperes a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a) alapján a véleménynyilvánításhoz és a kapcsolattartáshoz való joga megsértése megállapítását kérte. [62] A Ptk. 2:42. §
(2)bekezdése general clausulaként rögzíti, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. [63] A Ptk. 2:
  1. §-a nem taxatív felsorolást tartalmaz ugyan a személyiségi jogok körét illetően a felsorolás nem kimerítő jellegű, az életviszonyok változásával felmerülő egyéb nem nevesített személyiségi jogokra is kiterjed a törvény védelme. [64] Azt, hogy sérült-e a felperes megjelölt személyiségi joga, – ahogyan az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította – a felek között létrejött szerződés rendelkezései alapján kell megítélni. Szerződésszegés hiányában ugyanis a perbeli esetben kizárt a személyiségi jogsértés. [65] Tény, hogy a felperes keresetleveléhez és az alperes ellenkérelméhez csatolt (közösségi oldal
  2. neve) „Közösségi alapelveknek” az alperesi védekezést alátámasztó ún. gyűlöletbeszéd fogalommeghatározása eltérő megszövegezésű, ami arra utal, hogy eltérő időállapotban hatályos általános szerződési feltételeket mellékeltek a felek. Tény az is, hogy az elsőfokú bíróság ezt nem észlelte és az alperes által csatolt általános szerződési feltételek alapján bírálta el a jogvitát anélkül, hogy ennek indokát adta volna. [66] Alaptalan az alperesnek az az érvelése, hogy miután a felperes az elsőfokú eljárásban nem vitatta az ellenkérelemhez mellékelt szerződési feltételek alkalmazhatóságát, azt a fellebbezésében már jogszerűen nem teheti meg. A Pp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében ugyanis a bíróság a bírói felhívás ellenére nem vitatott tényállítást fogadhatja el valónak, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. Az elsőfokú bíróság a
  1. március 10-i tárgyaláson a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt általános szerződési feltételekre, mint egyezőre utalt. A szövegeltérést nem észlelte, e tekintetben a felperest nem nyilatkoztatta, következésképp a Pp.
  2. §
(1)bekezdésének alkalmazása fel sem merülhet. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  1. 13 [67] Az ítélőtábla az anyagi pervezetés keretében felhívta az alperest a másodfokú eljárásban a hatályos általános szerződési feltételek csatolására. [68] Az ítélőtábla felhívására
  2. sorszám alatt csatolt „Közösségi alapelvek” az alperes
  3. március
  4. napján tartott tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a
  5. szeptember 29-i időállapotnak felel meg. A (közösségi oldal
  6. neve) fiók törlésének alapjául szolgáló hatályos „Közösségi alapelveket”, csak
  7. április
  8. napján
  9. sorszám alatt tehát elkésetten csatolta be, amely perbeli cselekmény a Pp.
  10. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan. Ennek azonban érdemi jelentősége nincs, mert a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapítható, hogy a jelen jogvita elbírálása szempontjából a felperes (közösségi oldal
  1. neve) oldalának a törlése indokát jelentő gyűlöletbeszéd definíciójának a felperesi posztokhoz kapcsolódó tartalmi elemei megegyeznek, az alperes a fellebbezésben idézett fogalommeghatározás alapján sem követett el szerződésszegést a (közösségi oldal
  2. neve) oldal törlésével. [69] A „Felhasználási feltételek” a „Közösségi alapelvek” megsértésének szankciójaként írják elő a (közösségi oldal
  3. neve) fiókhoz való hozzáférés felfüggesztését, illetve végleges letiltását. A Közösségi alapelvek által tilalmazott magatartás az ún. gyűlöletbeszéd. [70] A fellebbezésnek a fogalommeghatározás jogszabályba ütközésére és a szerződési feltétel tisztességtelenségére való hivatkozása a Ptk. 6:
  4. §
(1)bekezdése alapján a szerződés részleges érvénytelenségét állítja, amely a Pp. 7. §
(1)bekezdés 12.a. pontjában írtakra figyelemmel a Pp. 373. §
(1)bekezdése szerinti tiltott keresetváltoztatásként értékelendő, amelynek érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor. Mindemellett utal az ítélőtábla arra, hangsúlyozandó, hogy a felek között magánjogi szerződés jött létre. A szerződési szabadság elvéből következően az alperes maga határozhatta meg, hogy milyen tartalmak közzétételét engedélyezi, a felperes pedig ugyancsak szabadon döntött arról, hogy a kidolgozott általános szerződési feltételek alapján a szolgáltatást igénybe kívánja venni ezzel vállalva véleménynyilvánítási joga korlátozását. [71] Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállásban idézett posztokat tekintette a gyűlöletbeszéd fogalmának megfeleltethető tartalomnak. A felperes fellebbezése alapján az ítélőtáblának vizsgálnia kellett, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróság álláspontja. [72] Az ítélőtábla hangsúlyozza, az, hogy valamely bejegyzés gyűlöletbeszédként értékelhetőe, a közzétett konkrét bejegyzés tartalma alapján dönthető el. Ebből a szempontból tehát nincs jelentősége a felperes mint magánszemély vagy az általa képviselt párt magatartása különböző médiumok által való megítélésének. [73] Helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a
  1. április 26-i posztban közzétett tartalom kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát. Az átlagos olvasó számára annak jelentése a roma származású embereket kirekesztő, a „ledózerolás” és a „sóval való behintés” kifejezések használata ugyancsak e személyi kört érintő erőszakos támadó beszéd. A felperes által a perben előadott a bejegyzésre okot adó háttérinformáció, magyarázat ebből a szempontból nem értékelhető. Az alperesnek ugyanis a fentiekre tekintettel csak a ténylegesen megjelent tartalom alapján kellett megítélni, hogy az a „Közösségi alapelvekbe” ütközött-e, vagy sem. [74] A
  2. május 6-i bejegyzésben használt fogalmak („előember”, „emberállat”) ugyancsak a roma etnikumhoz tartozó embereket emberi mivoltuktól megfosztó beszédként értékelendő, amelynek utolsó mondata erőszakra buzdít. Az ítélőtábla álláspontja szerint az, hogy e két közlés a felek között létrejött szerződés megjelölt rendelkezésébe ütközik, megalapozta a szerződés alapján a felperes (közösségi oldal
  3. neve) oldalának törlését. Ezért a további közlemények részletes elemzését az ítélőtábla szükségtelennek ítélte. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  4. 14 [75] A felperes hivatkozott az alkalmazott jogkövetkezmény aránytalanságára. Az elsőfokú eljárásban ezzel kapcsolatos érvelése nem volt, de fellebbezésében sem fűzött ezen érveléséhez jogilag értékelhető jogkövetkezményt. Ezért az szintén nem volt vizsgálható. [76] A Ptk. 2:
  5. §
(1)bekezdése szerint a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni. A felperes tehát csak az őt személyében érintett személyiségi jogok sérelmével kapcsolatban érvényesíthet igényt. Az az érvelése, amely szerint a nevét és képmását közzétenni kívánó felhasználókat a szolgáltatásból való kizárással fenyegeti az alperes, nem a felperes, hanem a konkrét felhasználók személyiségi jogát sértheti. [77] Megalapozottan hivatkozott az alperes arra is, hogy az új tényállítás és az utólagos bizonyítás Pp.
  1. §-ában írt feltételei hiányában az Eta baszk terrorszervezet kapcsán tett felperesi fellebbezési előadás és csatolt bizonyíték nem értékelhető. [78] A kifejtettek alapján a felperes alaptalanul hivatkozott személyiségi jogai megsértésére a (közösségi oldal
  2. neve) oldalának törlésével összefüggésben. [79] Nem osztotta azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját az (közösségi oldal
  3. neve) fiók letiltását illetően. Abból a tényből, hogy az (közösségi oldal
  4. neve) szolgáltatás (közösségi oldal
  5. neve) termék, még nem következik, hogy a (közösségi oldal
  6. neve) oldalon megvalósított szerződést sértő magatartás automatikusan maga után vonja az (közösségi oldal
  7. neve) oldal letiltását. Lényeges e tekintetben, hogy a (közösségi oldal
  8. neve) és az (közösségi oldal
  9. neve) szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésekre az alperes külön-külön határozott meg általános szerződési feltételeket. Az alperes által az írásbeli ellenkérelméhez A/
  10. sorszám alatt csatolt (közösségi oldal
  11. neve) „Felhasználási feltételek” bevezetője kifejezetten kimondja, hogy a (közösségi oldal
  12. neve) Felhasználás feltételei erre a szolgáltatásra nem vonatkoznak (Szegedi Törvényszék 7.P.20.752/2020/27/A/7.). „A tartalomeltávolítás és fiók letiltása vagy megszüntetése” cím alatt szereplő, az (közösségi oldal
  13. neve) fiók letiltására, illetve a szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó szankció szintén az (közösségi oldal
  14. neve) „Közösségi irányelveinek”, „Felhasználási feltételeinek” a megsértésére vonatkozik azzal, hogy az (közösségi oldal
  15. neve) szolgáltatásra vonatkozó feltételek megsértése vonhatja maga után más (közösségi oldal
  16. neve) termékekhez való hozzáférés megszüntetését és letiltását. A felperes azonban az (közösségi oldal
  17. neve) oldalán az alperes által sem vitatottan az (közösségi oldal
  18. neve) „Közösségi irányelvekbe”, „Felhasználási feltételekbe” ütköző tartalmat nem tett közzé. [80] A keresetlevél jogi érveléséből kitűnően az (közösségi oldal
  19. neve) oldalon a felperes csak magánjellegű tartalmat tett közzé, következésképp az (közösségi oldal
  20. neve) fiók letiltása a kapcsolattartáshoz való személyiségi jog sérelmét eredményezte. Az ítélőtábla e jog megsértését a Ptk. 2:
  21. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megállapította. [81] A személyiségi jog megsértése esetén egyidejűleg helye lehet több felróhatóságtól független szankció alkalmazásának is, ugyanakkor a jogsértés tényének bírósági megállapítása önmagában még nem vonja maga után valamennyi, a keresetben kért jogkövetkezmény alkalmazását. A bíróság az eset összes körülményeinek figyelembevételével dönti el, hogy az indokolt-e az érvényesíteni kívánt jogkövetkezmény alkalmazása (PJD2016. 20.I.). Kétségtelen, hogy az alperes a felperes (közösségi oldal 2. neve) fiókját annak letiltása óta sem állította vissza, a sérelmes helyzet megszüntetése iránt érvényesíteni kért jogkövetkezmény megalapozott, ezért az ítélőtábla a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés d) pontja alapján kötelezte az alperest annak visszaállítására. [82] A felperesnek a másodfokú eljárásban a 20. sorszámú beadványában előterjesztett azon kérelme, hogy a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kötelezze az alperest annak abbahagyására, hogy a (közösségi oldal
  1. neve) felhasználóit a nevének, képmásának a vele Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.147/2022/
  2. 15 kapcsolatos tartalmaknak a közlése miatt a szolgáltatás korlátozásával, illetve megszüntetésével üzenetben „fenyegeti”, vagy azokat tényleges eszközöli, a Pp.
  3. §
(1)bekezdésében tilalmazott keresetváltoztatás. [83] A fentiekből következően a kereset kisebb részben megalapozottnak bizonyult, amely a pervesztesség és pernyertesség arányának megváltozását eredményezte. Ezért az ítélőtábla a felperes által fizetendő eljárási illetéket leszállította és az alperest kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján meghatározott pervesztességéhez igazodó eljárási illeték megfizetésére. Utal az ítélőtábla, az elsőfokú illeték fizetésére kötelező rendelkezés pontosításra szorult, figyelemmel arra, hogy a bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2023. január 1. napjától hatályos 3. §
(2)bekezdése értelmében az előzetesen meg nem fizetett illetéket már nem az adóhatóság erre irányuló külön felhívására kell megfizetni, hanem az illeték viseléséről döntő jogerős bírósági határozat rendelkezése alapján. [84] Az elsőfokú bíróság az alperes által perköltségként felszámított ügyvédi munkadíjat mérsékelt összegben állapította meg. Az ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdésének alkalmazásával az így mérsékelt ügyvédi munkadíj leszállításának a felperes kisebb arányú pervesztességére tekintettel sem látta indokát. [85] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  1. §-a alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. [86] A felperes fellebbezése túlnyomórészt megalapozatlannak bizonyult, ezért az ítélőtábla a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült a IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §-a alapján meghatározott, a
(6)bekezdés alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységhez igazodóan mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségének a megfizetésére, figyelembe véve a felperes javára a pernyertességéhez igazodó az IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján meghatározott ügyvédi munkadíjat. [87] Az ítélőtábla a peres feleket a pervesztességük-pernyertességük arányában kötelezte a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. [88] Tájékoztatja a feleket, hogy az első- és a másodfokú eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetniük. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni adóazonosító számukat, valamint az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és a bírósági ügyszámot. Figyelmezteti a feleket, amennyiben az illetéket az esedékességkor nem fizetik meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetniük. Szeged, 2023. május 17. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.