← Magyarország

Kfv.37612/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodnak a jogi képviseletükről. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.612/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Balogh Zsolt Péter bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) felperes2 (cím1) A II. rendű felperes: Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Az alperes képviselője: Dr. Szikszai Ottó kamarai jogtanácsos (3525 Miskolc, Vologda utca 4.) A per tárgya: térképezési hiba kijavításával kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 8.K.700.262/2025/
  2. számú ítélete Kúria I.Kfv.37.612/2025/11 2 Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Alperes ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljárva a
  3. január
  4. napján 660.002-4/2025 iktatószámon meghozott végzésével a felpereseknek a
  5. november
  6. napján a Sz., helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 hrsz. alatti ingatlanokat érintő térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló kérelmét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  7. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
  8. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással visszautasította. A végzés indokolása szerint a felperesek azonos tárgyú és azonos tartalmú kérelméről az alperes már döntést hozott
  1. március 18-án, 660.050-14/
  2. ügyszám alatt, amellyel szemben előterjesztett kereseti kérelmet a Miskolci Törvényszék
  3. június 23-án meghozott, 101.K.700.706/2021/
  4. sorszámú ítéletével elutasította. [2] Alperes végzésével szemben a felperesek keresettel éltek, amelyben a végzés megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a végzés megváltoztatását kérték. A jogerős ítélet [3] A Miskolci Törvényszék a
  5. július
  6. napján meghozott 8.K.700.262/2025/
  7. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az Ákr.
  8. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az alperes helyes jogértelmezést követve döntött az eljárás megszüntetéséről, figyelemmel arra, hogy a
  1. március 18-án kelt, 66005014/2021 számú alperesi határozat – melynek jogszerűségét a közigazgatási bíróság is vizsgálta – ítélt dolgot eredményezett. A felülvizsgálati kérelem és a Kúria hiánypótlása [4] Az I. rendű felperes – személyesen eljárva –
  2. augusztus
  3. és szeptember
  4. napján
  5. és
  6. sorszámon, a II. rendű felperes
  7. augusztus
  8. napján – személyesen Kúria I.Kfv.37.612/2025/11 3 eljárva – bírósági gyűjtőládába helyezéssel,
  9. sorszámon felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a fenti számú jogerős ítélet ellen. Felülvizsgálati kérelmeikben – tartalmuk szerint – a térképezési hiba kijavítását kérték, utaltak az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltára, a tényállás hibás megállapításaira, ezért az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérték. [5] A Kúria a
  10. szeptember
  11. napján kelt Kfv/
  12. sorszámú végzésében tájékoztatta a felpereseket, hogy a Kúria előtt a jogi képviselet a Kp.
  13. §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében kötelező, és erre tekintettel felhívta, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédjük vagy pártfogó ügyvédjük által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-nak megfelelő meghatalmazást csatolva, jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
  3. §-a szerinti tartalommal terjesszék elő. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy a jogi képviselet nélkül eljáró fél cselekménye hatálytalan. [6] A Kúria emellett a végzésben részletesen tájékoztatta a felpereseket a jogi segítségnyújtásról szóló
  4. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
  5. § szerinti pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, továbbá arról, hogy a félnek a Jst. -ben meghatározott támogatások iránti kérelmet hol és milyen módon lehet előterjeszteniük. [7] A felperesek a részükre postai úton megküldött hiánypótlásra felhívó végzést
  6. szeptember
  7. napján vették át, azonban a hiánypótlási felhívásnak a mai napig nem tettek eleget, jogi képviselő ellenjegyzésével ellátott felül vizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő. [8] Személyesen eljárva, az elsőfokú bíróságon keresztül, valamint I. rendű felperes postai úton közvetlenül a Kúriához előterjesztett, a felülvizsgálati eljárás irataihoz Kfv/
  8. Kfv/
  9. sorszám alatt csatolt beadványaikban egyrészt bejelentették, hogy az elsőfokon eljáró bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeztek, másrészt a „Jogegységet Vizsgáló Közigazgatási Kollégium” eljárását kérték, harmadrészt – állításuk szerint – a mesterséges intelligencia által összeállított elemzést csatoltak a bírák etikai kódexe elsőfokú bíró általi megsértéséről és a felülvizsgálni kért ítélet térképezési hibával kapcsolatos megállapításai jogsértésről, továbbá kérték a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését a Sz.i Járási Földhivatal előtt a Sz.i helyrajzi szám3 hrsz. alatt nyilvántartott szomszédos ingatlanra vonatkozó térképezési hiba kijavítása tárgyában folyó eljárás befejezéséig. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására az alábbiak miatt nincs törvényes lehetőség. [10] A Kp.
  10. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet jogi képviselővel eljárva kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria előtti eljárásokban a jogi képviselet kötelező. [11] A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem jogi képviselő nélküli előterjesztése során bár hiánypótlásnak helye van, annak nem teljesítése a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi (Kúria Kfv.V.37.565/2022/7., Kfv.V.37.575/2022/4. számú határozatok). [12] A Kp. 115. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja szerint a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a Kúria I.Kfv.37.612/2025/11 4 felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a hiánytalan felülvizsgálati kérelmet nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és emiatt a felülvizsgálati kérelem nem bírálható el. [13] A Kúria a jogszabály által előírt kötelező jogi képviselet miatt a jogi képviselő hiányától nem tekinthetett el, a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelésére nem rendelkezik hatáskörrel. [14] A felülvizsgálati kérelem és valamennyi perbeli nyilatkozat a személyes, jogi képviselő nélküli előterjesztésére tekintettel a Kp. 27. §
(4)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp. 74. §
(1)bekezdés rendelkezése szerint hatálytalan. A Kúria minderről, valamint a jogi segítségnyújtás lehetőségéről Kfv/
  1. sorszámú végzésben tájékoztatta a felpereseket, egyben hiánypótlásra hívta fel őket. [15] A felperesek a hiánypótlási felhívás ellenére jogi képviseletükről az előírt határidőben, de az azóta eltelt időben sem gondoskodtak, jogi képviselőjük útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő. Erre tekintettel a Kúria a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő mellőzésével benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. [16] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő nélkül előterjesztett minden nyilatkozat és beadvány a Kp. 27. §
(4)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint hatálytalan, ezért a Kúria a felperesek részéről előterjesztett, a felülvizsgálati eljárás irataihoz Kfv/
  1. – Kfv/
  2. között csatolt beadványokkal érdemben nem foglalkozhatott. A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek – hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére – nem gondoskodnak a jogi képviseletükről. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [19] A K.I. tanácsban dr. Kalas Tibor bíró helyettesítését a Kúria
  1. október
  2. napjától hatályos Ügyelosztási rendjének II.4.
  3. és VI.6.2.a) pontjában meghatározott helyettesítési rendre figyelemmel a K.IV. tanács tagja, dr. Balogh Zsolt Péter bíró látta el. [20] Az eljárás az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni szintén nem kellett. [21] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Kúria I.Kfv.37.612/2025/11 Budapest, 2025. október 30. 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.