← Magyarország

Kpkf.39944/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nyilatkozattételi jog biztosításának hiánya és a tényállás nem kellő tisztázása hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási jogszabálysértés. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.944/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: felperesi képviselő (Cím3, eljár: dr. Galambos Károly ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (Cím1) Az alperes képviselője: dr. Barcsai Beáta kamarai jogtanácsos A per tárgya: oktatási ügyben hozott - BP/1009/05677-5/
  2. számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes 5-
  3. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
  4. január
  5. napján hozott 31.K.707.892/2020/
  6. számú végzése Rendelkező rész Kúria V.Kpkf.39.944/2021/2 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 31.K.707.892/2020/
  7. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a felperesnek a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét 18.000 (Tizennyolcezer) forint összegben állapítja meg. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes
  8. szeptember
  9. napján vizsgázóként vett részt a perben nem szereplő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint vizsgaszervező (a továbbiakban: Vizsgaszervező) által megtartott OKJ szám szak szakmai vizsgán, az írásbeli vizsgarész eredményeinek felülvizsgálata tárgyában
  10. szeptember
  11. napján törvényességi kérelmet terjesztett elő, a szakképzésről szóló
  12. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szkt.)
  13. §

(7)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján. [2] Az alperes a
  1. október
  2. napján kelt BP/1009/05677-5/
  3. számú határozatával a felperes írásbeli vizsgarész értékelése vonatkozásában benyújtott törvényességi kérelmét elutasította, egyúttal a Vizsgabizottság
  4. szeptember
  5. napján hozott írásbeli vizsgatevékenységre vonatkozó döntését helybenhagyta. [3] A felperes jogi képviselővel eljárva
  6. november
  7. napján keresetlevelet nyújtott be az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata iránt, keresetlevelében egyúttal igazolási kérelmet is előterjesztett a keresetlevél késedelmes benyújtásának kimentésére. Az igazolási kérelemben előadta, hogy az alperes vele szemben hozott határozatát nem ismerte, nem emlékszik arra, hogy a levelet átvette volna, illetve arról sem volt tudomása, hogy a családban a postai küldeményt ki vette át. Kifejtette, hogy a határozat meghozataláról akkor szerzett tudomást, amikor az alperes kijavította a felperes édesanyja tekintetében hozott határozatot. Arról nem volt tudomása, hogy a határozat posta útján történő kézbesítésére mikor került sor. Hosszas keresés után
  8. november
  9. napján megtalálták a határozatot, így
  10. november
  11. napján került sor a jogi képviselő meghatalmazására. Hangsúlyozta, hogy a keresetindítási határidő elmulasztásában önhiba nem terheli, mert a keresetindításhoz szükséges levél elkeveredett. Kúria V.Kpkf.39.944/2021/2 3 [4] Az alperes a védiratában kérte az igazolási kérelem elutasítását, mivel a felperes a határozatot a Magyar Posta Zrt. kézbesítési igazolása szerint
  12. október
  13. napján vette át, amellyel szemben
  14. november
  15. napján nyújtotta be keresetét, ezáltal túllépte a keresetindításra nyitva álló 30 napos határidőt. Az alperes csatolta az szám ragszámú kézbesítési igazolást, amely tartalmazza a
  16. október 14-ei kézbesítési napot. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Fővárosi Törvényszék a
  17. január
  18. napján meghozott 31.K.707.892/2020/
  19. számú végzésében a felperes igazolási kérelmét elutasította, egyidejűleg a keresetlevelét visszautasította. Végzésének indokolásában a közigazgatási perrendtartásról szóló
  20. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  21. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése, valamint 151. §
(1)-
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes által előterjesztett igazolási kérelem a keresetindítási határidő vétlen elmulasztását hitelt érdemlően nem támasztotta alá, a kérelemben megjelölt okok kizárólag az önhiba körében voltak értékelhetőek. Rögzítette, hogy a kézbesítési igazolás szerint a felperes meghatalmazottja aláírásával is igazoltan a támadott határozatot átvette. Az igazolási kérelmet - mivel azt a felperes elkésetten nyújtotta be és a mulasztása vétlenségét nem valószínűsítette - a Pp. 153. §
(2)bekezdése alapján elutasította, valamint az elkésetten benyújtott keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes fellebbezésében kérte elsődlegesen a Kp. 110. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a Kp. 114. §
(2)bekezdés a) pontja alapján az igazolási kérelem elutasítására vonatkozó rendelkezés megváltoztatását, az igazolási kérelemnek való helyt adást, továbbá a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a keresetlevél visszautasítására vonatkozó végzés mellőzését, harmadlagosan a Kp. 114. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új végzés meghozatalára utasítását. Kérte továbbá az alperes kötelezését a fellebbezési eljárásban felmerülő perköltség megfizetésére, amelyet 12 munkaóra alapján 36.000 forint összegben számított fel. [7] A fellebbezés indokai körében előadta, hogy az igazolási kérelmet arra hivatkozással terjesztette elő, hogy általa nem ismert, hogy a posta által kézbesített határozatot ki és mikor vette át, a mulasztásban önhiba nem terheli. Előadta, hogy nincs tudomása arról, hogy az iratokat az alperes mikor terjesztette a bírósághoz, a védiratot sem ismeri, mert azt a bíróság nem kézbesítette számára. Sérelmezte, hogy az igazolási kérelemmel kapcsolatos tényállást a törvényszék nem tárta fel, az hiányos, az elsőfokú végzés nem tartalmazza, hogy a felperesnek ki volt a meghatalmazottja, aki az alperes határozatát átvette, a felperes ezt a meghatalmazást mikor adta a küldemény átvételére, e vonatkozásban hivatkozott a Pp. 346. § Kúria V.Kpkf.39.944/2021/2 4
(4)és
(5)bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésére. Álláspontja szerint azért is jogszabálysértő a határozat, mert az igazolási kérelem nem késett el, azt a keresetindítási határidő lejártát követő 15 napon belül - a Pp. 151. §
(1)bekezdése alapján - előterjesztette. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Kp. 2. §
(6)bekezdésében foglaltaknak, mert az alperes védiratában foglaltakat az igazolási kérelem elbírálása előtt nem ismerhette meg, hogy arra nyilatkozatot tehessen, így a kézbesítéssel kapcsolatos iratot sem ismerhette meg. Szükségesnek tartotta volna a Pp. 153. §
(3)bekezdése alapján a felek meghallgatását, különös tekintettel arra, hogy a küldeményt nem a felperes vette át, és olyan nyilatkozatot tett, hogy nem ismert előtte a határozat mikénti átvétele. [8] A felperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság egyesbíróként eljárva utasította el az igazolási kérelmet, egyidejűleg a keresetlevelet visszautasította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, figyelemmel a Kp. 8. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésre. [9] A felperes rámutatott arra, hogy az igazolási kérelem elutasítása miatt a Pp. 154. §
(1)bekezdése alapján perorvoslatnak van helye, a keresetlevél visszautasításának pedig az igazolási kérelmet elutasító végzés jogerőre emelkedése esetében van helye, így az igazolási kérelem elutasításának jogerőre emelkedése hiányában a keresetlevelet visszautasító végzés jogszabálysértő, mivel az elkésettségen alapuló tényállás még nem állapítható meg. [10] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a végzésében a Kp. és a Pp. rendelkezései alapján helyesen idézte és vizsgálta az elkésettség igazolásának feltételeit, azonban a tényállás tisztázása körében a felperes részére az alperesi védirat és a kézbesítési igazolás megismerésének a lehetőségét és arra vonatkozó nyilatkozattételi lehetőséget nem biztosította, így az elsőfokú végzés olyan lényeges hibában szenved, amely által érdemi felülbírálatra alkalmatlan. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [13] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperes a fellebbezésében helyesen mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság azt megelőzően határozott az igazolási kérelem elutasításáról, hogy azzal kapcsolatban a védiratban foglalt alperesi nyilatkozatot, valamint az alperesi határozat kézbesítésére vonatkozó iratot megismerhette volna, illetve arra vonatkozó nyilatkozattételi jogát gyakorolhatta volna. Erre figyelemmel a felperes kellő alappal hivatkozott a Kp. 2. §
(6)bekezdésében előírt alapvető rendelkezés sérelmére, amely a felek kellő informáltságát a tisztességes eljárás követelménye körében értékeli. Kúria V.Kpkf.39.944/2021/2 5 [14] A Kúria elfogadta azt a felperesi érvelést is, miszerint a védirat és az alperesi határozat kézbesítésére vonatkozó irat ismeretének hiánya, a nyilatkozattételi jog biztosításának elmaradása folytán az elsőfokú végzés igazolási kérelmet elutasító része nem kellően tisztázott tényálláson alapul. A Kúria megítélése szerint a nyilatkozattételi jog biztosításának hiánya és ennek a tényállás nem kellő tisztázására való kihatása együttesen olyan eljárási jogszabálysértés, amely megalapozza az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, így a fellebbezésben kifejtett további érveket vizsgálni már nem kellett. [15] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzést a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 110. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [16] Az új végzés meghozatala során az elsőfokú bíróságnak a felperes részére a védiratot, valamint az alperesi határozat kézbesítésére vonatkozó postai igazolást - határidő biztosításával - meg kell küldeni a nyilatkozattételi jog biztosítása érdekében, és amennyiben a felperes arra nyilatkozatot tesz, úgy azt az igazolási kérelem elbírálása során értékelni kell. Az igazolási kérelem elbírálásakor a késedelem körében akár az önhiba fennállása, akár annak hiánya megállapítására csak kellően tisztázott tényállás mellett és a felek perbeli jogainak biztosításával kerülhet sor. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [1] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes. [2] Az eredményesen fellebbező felperes a fellebbezési eljárásban felmerülő költségként 36.000 forint ügyvédi munkadíjat költségjegyzéken felszámított, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §
(3)bekezdése alapján, 12 óra tevékenységre figyelemmel. A Kúria a fellebbezésként benyújtott 5-
  1. sorszámú periratok munkaigényére figyelemmel a felszámított perköltséget az R.
  2. §
(6)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 18.000 forintra mérsékelte, így az arányban áll a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel. A Kúria a felperes fellebbezési eljárásban felmerült perköltségét csak megállapította azzal, hogy annak viseléséről - a Pp. 386. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - az elsőfokú bíróság dönt az eljárást befejező határozatában. [3] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja kizárja. Kúria V.Kpkf.39.944/2021/2 6 Budapest,
  2. május
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.