Bf.74/2025/5 – Győri Ítélőtábla

(3)bekezdés], folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [Btk. 222.§

(2)bekezdés a/ pont], garázdaság vétségében [Btk. 339.§ bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 164.§

(1)–

(2)bekezdés]. Ezért halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, tovább elrendelte Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 2 pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírja, hogy a vádlott tartsa magát távol sértett1 és sértett2 sértettektől, mindenkori lakóhelyüktől, tartózkodási helyüktől. Megállapította, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott által

1. szeptember
2. napjától
3. október
4. napjáig előzetes fogvatartásban, valamint a
5. október
6. napjától
7. november
8. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította akként, hogy 1 napi szabadságvesztésnek 1 nap előzetes fogvatartás felel meg, míg a bűnügyi felügyelet beszámítása során 1 napi szabadságvesztésnek 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A fentiek beszámítása után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani. [2] A törvényszék a vádlottat az ellene emelt 2 rendbeli közveszély okozására irányuló előkészület bűntettének [Btk. 322.§

(4)bekezdés], valamint 1 rendbeli emberölés előkészülete bűntettének [Btk. 160.§

(3)bekezdés] vádja aló bűncselekmény hiányában felmentette. Rendelkezett a bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részben a felmentések miatt és bűnösség megállapítása, részben a felmentések jogcímének megváltoztatása, továbbá súlyosítás, a vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A 2 rb közveszély okozására irányuló előkészület bűntettére vonatkozó felmentő rendelkezést nem támadta. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.311/2024/4-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosított formában; az emberölés előkészülete bűntettének vádja alóli felmentés miatt, bűnösség megállapítása, részben a minősítés megváltoztatása, továbbá a büntetés súlyosítása és mellékbüntetés kiszabása végett tartotta fenn. Rámutatott, hogy felülbírálat terjedelem teljes körű [Be. 590.§

(1)-

(2)és

(4)bekezdések], azzal, hogy a 3./ pontban írt tényállás megalapozottsága nem vizsgálható. [5] Álláspontja szerint a törvényszék az eljárási szabályokat betartva a szükséges mértékű bizonyítási eljárást lefolytatta, indokolási kötelezettségének eleget tett. A vádlott vallomása mellett a sértettek, a vádlott családtagjainak és a rendőrtanúknak a vallomásait, az igazságügyi szakértők szakvéleményeit, valamint az igazságügyi szakértő nyilatkozatát értékelte és mérlegelte. [6] sértett1 sértett a vallomásában elmondta, hogy a vádlott 2022. augusztus 29-én este, miután hazaérkezett, közölte vele, hogy amit akart nem tudta megcsinálni, mert a hátsó úton akart bemenni, de ott munkások voltak. A vádlott a tárgyaláson úgy nyilatkozott, lehet, hogy mondott ilyet. A bíróság sértett1 vallomását elfogadta ([45], [50] bekezdések). Mindezekre figyelemmel a 2./ tényállási pont utolsó bekezdése helyett azt kell rögzíteni, hogy sértett2 sértett cím3 szám alatti háza melletti építkezésen munkások dolgoztak, ezért a vádlott a személygépkocsijával a Település1i házához 20 óra 15 perckor visszatért [Be. 592.§

(2)bekezdés a/ pont, 593.§

(1)bekezdés a/ pont]. [7] Az ügyész szerint az irányadó tényállás alapján az alábbiak állapíthatók meg sértett2 és tanú6 sértettek sérelmére elkövetett cselekmények vonatkozásában. [8] Az emberölés előkészületének bűntetténél az elállás önkéntességének az értékelésénél az objektív szituációt kell vizsgálni, amelyben a cselekmény végbement. Az adott helyzetben jelentkező valóságos, vagy vélt akadály, így a szomszédos épületnél dolgozó esetleges szemtanúk jelenléte, azaz a leleplezésének és a cselekménye megakadályozásának a felismer és közvetlen veszélye, illetve a helyszín megközelítésének a nehézsége, amit a Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 3 vádlott a felesége előtt el is ismert, olyan körülmények, amik az elállás önkéntességét kizárják. A tényállás szerint a napok óta indulati állapotban lévő vádlott többször hangoztatta sértett2 és tanú6 sértettek megölését, ezen kijelentéseivel adekvát módon a szükséges eszközöket a gépkocsijába pakolta, majd a sértettek házához hajtott. Ott azonban egy olyan, általa korábbról nem ismert ténnyel szembesült (munkások a szomszédban), ami a cselekménye folytatásában megakadályozta. Az eltervezett cselekménye végrehajtásához szükséges („ideális”) körülmények tehát rajta kívül álló okból meghiúsultak. Az önkéntes elállás és jogkövetkezményei alkalmazásának így nincsenek meg a feltételei. Mellőzni kell ezért a jogi indokolásból a [76]-[78] bekezdéseket, valamint a [84] és [85] bekezdések második tagmondatát. [9] A vádlottnak sértett2 sértett sérelmére az 1/a. tényállási pontban leírt cselekménye külön jogi értékelést nem igényel, azzal csupán odacsalta a sértettet a házához, hogy bántalmazza, ekként az egységesen értékelendő a könnyű testi sértés vétségével. Mellőzni kell ezért a jogi indokolásból a [79] bekezdést. [10] Egyebekben a vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, a bűncselekmények minősítése törvényes, ahhoz szakszerű jogi indokolást fűzött a törvényszék. [11] Az ügyészség a súlyosító körülmények felsorolásából mellőzni indítványozta a folytatólagos elkövetést, ehelyett a családon belüli, illetve a féltékenységből eredő erőszakos bűncselekmények köztudomású elszaporodottságát hívta fel. Szerinte a törvényszék nem a súlyuknak megfelelően vette figyelembe a büntetéskiszabási körülményeket, eltúlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek, ezért indokolatlanul tért el ilyen mértékben az irányadó középmértéktől, nem tettarányos szankciót állapított meg. [12] Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla az ítéletet változtassa meg; Terhelt1 vádlottat mondja ki bűnösnek további 2 rb emberölés előkészületének bűntettében is, ezért, és a terhére rótt többi bűncselekmény miatt hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre [Btk. 61.§

(1)bekezdés, 62.§

(1)és

(2)bekezdések] is ítélje. [13] Mellőzze a folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [Btk. 222.§

(2)bekezdés a/ pont] bűnösséget kimondó az 1 rendbeli emberölés előkészülete bűntettének [Btk. 160.§

(3)bekezdés] vádja alól felmentő, továbbá a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére, valamint a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket. [14] Az ítélet bevezető részéből a 2024. április 17. napját mellőzze [Be. 561.§

(1)bekezdés]. [15] Hívja fel Terhelt1 vádlott és sértett1 sértett figyelmét, ha a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszik át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül [Be. 321.§

(5a)bekezdés]. [16] Egyebekben az ítéletet, a tényállás, a jogi indokolás és a büntetéskiszabási körülmények korrekcióját követően, hagyja helyben. [17] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész a többirányú fellebbezését és annak írásban előadott indokait, illetve indítványait változatlanul fenntartotta. A 2./ tényállási pontban, sértett2 és tanú6 sérelmére vád tárgyáva tett 2 rb emberölés bűntettének előkészülete vonatkozásában azt hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint nem történt önkéntes elállás Terhelt1 részéről. sértett1 sértett a vallomásában elmondta azt, hogy a vádlott

1. augusztus 29-én este, miután hazaérkezett, közölte vele, hogy nem tudta megcsinálni, mert a hátsó úton akart menni, de ott munkások voltak. A vádlott a tárgyaláson Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 4 úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy mondott ilyet. A bíróság sértett1 vallomását elfogadta. Ezt a vallomását egyébként sértett2 vallomása is megerősítette. Kétszer is kihallgatták, és mind a kétszer erre vonatkozóan ő is nyilatkozott, és az elsőfokú bíróság az [51] bekezdésében pedig rögzítette azt, hogy mindkét sértett vallomását hitelt érdemlőnek fogadta el, és azt a tényállás megállapításánál figyelembe vette. Egyébként ezt vallomásrészletet altámasztotta a drónnal készített felvétel, ami a nyomozati iratok alatt becsatolásra került. Ezen pontosan megjelölték, hogy hol volt az az épülő lakóingatlan, amin a munkások dolgoztak, és ez milyen távolságban volt a sértettek házától. [18] Mindezek alapján a tényállás ebben a részében iratellenes, mert ezekkel a bizonyítékokkal ellentétesen került rögzítésre a [27] bekezdésben, hogy a vádlott az elhatározásától önként elállt. Ezért az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla a tényállási pont utolsó bekezdése helyett azt rögzítse, hogy sértett2 sértett cím
2. szám alatti háza melletti építkezésen munkások dolgoztak, ezért a vádlott a személygépkocsijával a Település1i házához 20 óra 15 perckor visszatért. [19] A törvényszék a 2 rb emberülés előkészületének bűntette miatti büntethetőségi akadállyal összefüggésben megállapította, hogy a maradék cselekmény a két sértett vonatkozásában a zaklatás lenne. sértett2 már a nyomozás során is előterjesztett magánindítványt, tanú6 pedig még a bíróság felhívására sem. Ezért került sor sértett2 vonatkozásában ezen cselekménynek az eltérő minősítésére, folytatólagos zaklatás vétségeként, míg tanú6 vonatkozásában a felmentő rendelkezés meghozatalára. [20] Abban az esetben, ha akár magánindítvány hiánya vagy akár büntethetőséget kizáró ok - önkéntes elállás miatt – szűnik meg a büntethetőség, akkor nem felmentő rendelkezésnek, hanem a Be. 567§

(1)bekezdés a/, illetve g/ pontja alapján az eljárás megszüntetésének lett volna helye. Ebben a körben téves az elsőfokú ítélet. [21] Az ügyész felhívta a figyelmet a tényállás 1/a pontja tekintetében, hogy az eredeti vádban kényszerítés bűntette volt, amit a törvényszék nem tartott megállapíthatónak, tekintettel arra, hogy az eredmény, miszerint oda kellett mennie sértett2 sértettnek a vádlott házához, beleolvadt a zaklatásba, és ezért lett folytatólagos. Az ügyészség álláspontja szerint a vádlottnak ez a magatartása, amikor sértett2t odahívta Település1re, tulajdonképpen egy külön jogi értékelést nem igénylő elkövetési magatartás volt. Ezzel a fenyegetéssel csalta oda a sértettet, hogy ezt követően bántalmazhassa, vagyis a garázdaság és testi sértés „eszközcselekménye” volt. [22] A további bűncselekmények vonatkozásában az ügyész a minősítést törvényesnek, a jogi indokolást szakszerűnek tartotta. [23] Az ügyész összefoglalóan indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását további 2 rb emberölés előkészülete bűntettében azzal, hogy nem áll fenn a törvényszék által megállapított büntethetőséget kizáró ok. Erre figyelemmel szükségesnek tartotta mellőzni a felmentő rendelkezést és sértett2 sérelmére a folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségének megállapítását. [24] A bűnösségi körülmények korrekciójára, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására, továbbá az elkövetésre szánt eszköz elkobzására vonatkozóm indítványait megismételte. [25] Terhelt1 vádlott védője a perbeszédében az ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás törvényes volt, tényállás megalapozott és az abból levont jogi következtetés helyes, illetve alkalmazott joghátrány méltányos. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 5 [26] Hivatkozott a védő a nagy számú enyhítő körülményre. Kérte védence javára értékelni a szerelemféltésen túlmutató sértetti közrehatást, mivel a volt feleség és a volt barát folyamatosan olyan helyzetet teremtett, ami felzaklatta a terheltet. Rámutatott, hogy a vádlott munkaképessége 60%-ban csökkent, melynek javulása nem várható. Csatolta a terhelt egészségi állapotára vonatkozó 2025. május 26-án kiállított leletet a veszprémi Alkohol Drogsegély Ambulanciáról, továbbá 2025. augusztus 15. napján kelt zárójelentést a vastagbélműtét miatti kórházi kezelésről. [27] Terhelt1 vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védőjéhez. [28] Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. [29] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [30] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§

(1)–

(2)bekezdése alapján az ügyész, a felmentés miatt bűnösség megállapítása, illetve eltérő minősítés megállapításáért jelentett be fellebbezést. Támadta tehát a tényállást és a büntetéskiszabást is. [31] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§

(1)bekezdésében meghatározott módon, azaz teljeskörűen végezte el azzal, hogy a II. tényállási pontban írt bűncselekmény tekintetében senki nem vitatta a tényállást, a bűnösséget és a minősítést. A Be. 580. §

(8)bekezdése szerint nem bírálható felül az ítéletnek a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek, így a felülbírálat nem terjed ki a közveszélyokozás előkészületének bűntettére. [32] A felülbírálat során megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszéknek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó valamennyi rendelkezését. [33] Azt állapította meg, hogy a törvényszék a Büntetőeljárási Törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le az eljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [34] A Veszprém Vármegyei Főügyészség B.772/2022/

1. számú vádirata
2. november
3. napján érkezett a Veszprémi Törvényszékre. Az elsőfokú bíróság
4. november 29-én intézkedett a vád kiadása iránt, illetve döntött a bűnügyi felügyelet és távoltartás fenntartásáról [35] A
5. november
6. napján kelt intézkedésével
7. február
8. napjára kitűzött előkészítő ülést elhalasztotta a védő kérésére, a vádlott betegségére való tekintettel. [36] A
9. április
10. napján megtartott előkészítő ülésen Terhelt1 vádlott a büntetőjogi felelősségét nem ismerte el és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, majd előterjesztette bizonyítási indítványait. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 6 [37] A
11. június
12. napjára kitűzött első tárgyalást a sértettek kérésére a törvényszék
13. július
14. napjára halasztotta el. Ekkor kihallgatta a vádlottat, aki fenntartotta a nyomozati vallomását és tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Kihallgatta a törvényszék tanúként sértett1 és sértett2 sértetteket, tanú1t, tanú2t, tanú3t, akik a törvényes kioktatás után nem éltek a mentességi jogukkal. Kihallgatta továbbá az intézkedő rendőröket; tanú4t és tanú5t. [38] A
15. november
16. napján tartott tárgyaláson került sor szakértő2 és szakértő3 igazságügyi orvos- és pszichiáter-szakértők, majd
17. január
18. napján az újonnan kirendelt szakértő6 igazságügyi gázipari, olajipari, gépész tűzvédelmi szakértő meghallgatására, illetve a releváns nyomozati iratok; magánindítványok, orvosi dokumentumok, szakértői vélemények, szemlejegyzőkönyvek, helyszínrajzok, fénykép- és drónfelvételek ismertetésére, továbbá tanú6 írásbeli, illetve nyomozati szakban tett tanúvallomásának felolvasására. [39] A
19. március 19-napi tárgyaláson ismertette az elsőfokú bíróság Terhelt1 vádlott feleségének írott üzeneteit, kihallgatta az aktuális személyi körülményeire és egészségi állapotára, majd a bizonyítási eljárást befejezte és ügydöntő határozatot hozott. [40] A fent írtak szerint az elsőfokú bíróság összegyűjtötte és tárgyalás anyagává tette azon bizonyítékokat, amelyek az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükségesek voltak. [41] A törvényszék - az indokolási kötelezettségének maximáslisan eleget téve - igen részletesen értékelte, egymással összevetette az általa kihallgatott vádlott és tanúk vallomásait, továbbá a széleskörű szakértői bizonyítás eredményét, a helyszíni szemlék anyagát és egyéb releváns okiratok adatait. [42] Meggyőző magyarázatát adta annak, hogy a vádlott védekezésével szemben a tényállást miért a sértettek és a bűncselekményeket valamilyen módon észlelő tanúk vallomására, valamint azokat alátámasztó egyéb bizonyítékokra alapította. [43] A vádlott a tényállás 1./ pontjában írt garázdaság és testi sértés vétségét sértett2 sérelmére beismerte, de összeségében tagadta a terhére vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetését. Vele szemben sértett1 és sértett2 sértettek következetes vallomást tettek, amit az egyéb bizonyítékok – híváslisták, a segélyhívó rögzített hanganyaga és a szemlejegyzőkönyvek, továbbá tanú6 nyomozás során tett tanúvallomása - megerősítettek. [44] Részletesen elemezte az elsőfokú bíróság tanú1, valamint tanú2 tanúk vallomásait, akik a vádlott gyermekei, és az egyéb bizonyítékok tükrében helyesen mutatott rá, hogy igyekeztek a vádlottra nézve mentő vallomást tenni, amelyek a sértetti vallomásokkal ellentétesek voltak. Ezért azokat csak olyan részleteiben fogadta el, amelyeket más adatok is alátámasztottak. [45] A tényállást a 2./ pont [26] bekezdésében írtak kivételével egyébként senki nem támadta. Az ügyészség által indítványozott tényálláskiegészítésre azonban a táblabíróság nem látott törvényes lehetőséget az alábbiak miatt. [46] Nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy Név1-ék háza mellett valóban munkások dolgoztak
20. augusztus 29-én este 7 és 8 óra közötti időpontban, és a vádlott ezért állt el a tervezett ölési cselekmény elkövetésétől. Erre vonatkozóan csak sértett1 Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 7 vallomása állt rendelkezésre, akinek a vádlott ezt mondta, de utóbb ezt a terhelt nem erősítette meg egyértelműen [30-as jkv.
21. és
22. oldal]. [47] Ez a kijelentés azonban a ténybeli alap megállapítására önmagában nem elegendő. A vádlott bármilyen okból mondhatta ezt a feleségének. Meg is gondolhatta magát útközben, hogy mégsem teszi meg, amire készült, és ezt csak magyarázatként adta elő, amikor hazajött. A vádlott azt is mondta ekkor, hogy Név1-ék házától elment az anyjához, de ezt sem támasztja alá más adat. [48] A vádlott tagadó vallomása miatt nem lehet pontosan tudni, hogy akkor valóban elment-e sértett2ék házához. Erre nézve semmilyen bizonyítás nem folyt, hogy ott dolgoztake akkor, ha igen, a munkások, szomszédok, bárki látta-e a vádlottat vagy gépjárművét. Ha ott volt a terhelt, akkor nézelődött-e, várakozott-e, hogy a munkások elmenjenek vagy egyszerűen elment onnan. [49] Az ügyész nem indítványozott erre vonatkozó bizonyítást a Be. 164.§

(1)bekezdés szerint. Ezért sértett2 sértett és tanú3 tanú nem kaptak ilyen irányú kérdéseket. A sértett csak sértett1 figyelmeztető telefonhívásáról számolt be, illetve arról, hogy ő maga is figyelmeztette az édesanyját a veszélyre. Azt is mondta, hogy a szomszédjukban építkezés folyt és így nemcsak elölről, hanem onnan is be lehetett volna jutni a portájára [30-as jkv.

1. oldal]. [50] tanú3 azt vallotta, hogy aznap a bátyja kb. 16.45-kor érkezett hozzájuk és együtt dolgoztak 1,5-2 óra hosszat. A vádlott nyugtalan volt és ideges, de egy szót sem szólt a házassága válságáról, sem arról, hogy sértett2ra haragszik. A sértett egyébként a tanútól 4-500 méterre lakott [30-as jkv.
2. oldal]. [51] A törvényszék tárgyalás anyagává tette a sértett házáról és annak környékéről készített drónfelvételt [50-es jkv.
3. oldal – nyomozati irat 8.5.14.], melyen csupán annyi látszik, hogy a szomszédban valóban folyt építkezés, ahogyan ezt sértett2 vallotta. [52] Kétséget kizáróan, pusztán egy vádlotti kijelentésből nem lehet megállapítani, hogy a vádlott valóban ott járt a vádbeli napon Név1-ék házánál és az ott dolgozó munkások miatt jött el. Annyi bizonyított, hogy a benzineskannát és a vascsövet betette az autójába és elindult otthonról azzal fenyegetődzve, hogy rágyújtja a házat Név1-ékra és agyonüti őket, ha menekülni próbálnak. Ezt követően 21 óra körül hazaérkezett és közölte, hogy nem csinálta meg, amire készült. [53] Tekintettel arra, hogy a Veszprémi Törvényszék a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, a bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően mérlegelte, a másodfokú eljárásban nincs perjogi lehetőség arra, hogy az azonos szempont szerint értékelt bizonyítékokat a táblabíróság felül mérlegelje. [54] Az elsőfokú bíróság tehát a törvényesen beszerzett bizonyítékok logikus és teljes körű értékelésével megalapozott tényállást állapított meg, melyet a másodfokú bíróság is irányadónak tekintett és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint ennek alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet. [55] A törvényszék okszerűen következtetett vádlott bűnösségére, helyes a cselekmények minősítése, de a 2./ tényállási pontban írt emberölés előkészületének bűntettétől való önkéntes elállás megállapítására vonatkozó jogi indokolás pontosításra szorul az alábbiak szerint. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 8 [56] Helytálló, hogy a benzin, vascső bepakolás elindulás, a tervezett emberölésre irányuló fenyegető kijelentés megalapozhatja az emberölés előkészületének megállapítását. A 3/

1. BJE szerint a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására. [57] A 3/
2. BJE határozat indokolásában a Kúria rámutatott, hogy az elkövetési magatartásként megjelölt „vállalkozik” nem csupán a felhívást vagy az elfogadását jelenti, de azt is, ha valaki elszánja, eltökéli magát arra, hogy a gondolatelhatározását, tervét véghez vigye. Amennyiben szándéka a külvilágban tett vagy közlés formájában megjelenik, ez önálló vállalkozásként értékelendő. A határozat szerint az előkészületi cselekmények két csoportba sorolhatók: tettekben megnyilvánuló előkészületi magatartás illetőleg gondolatközlésben megnyilvánuló elsősorban verbális magatartások, de ezek akár kombinálva is előfordulhatnak. Tettekben megnyilvánuló tevékenység a bűncselekményhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása. [58] A büntetőjogi felelősség elbírálásának szempontjából vizsgálatot érdemel, illetve alapvető a szándék, az elkövetés komolyságának mérlegelése. [59] E körben az ítélőtábla a következőkre mutat rá. Az előkészületi cselekmény esetén a büntetni rendeltség alapja az, ha az elkövető szándéka különös részben körülírt bűncselekmény elkövetésére irányul. A cselekmény célzatos cselekmény, a tettes elhatározza a bűncselekmény elkövetését. Ez másokra hatást gyakorolva jelenik meg, anélkül azonban, hogy az alapbűncselekmény törvényi tényállásába lépne, így pl. közli másokkal. Amennyiben a vádlott gondolatközlése valamely bűncselekmény véghezvitelét célozza, ám a bűnös cél megvalósítására csupán készül, előkészület miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik. A gondolatközlés konkrét, ha az elkövető a véghezvitel módját, a célba vett személyek körét meghatározza. [60] A BJE szerint elkövetésre irányuló szándék komolyságát nem az elkövető szempontjából, hanem a külvilágban megjelenő magatartást érzékelő személyek oldaláról e személyekre gyakorolt hatása alapján kell megítélni. Ennek során nemcsak a kinyilvánított gondolatmenet tartalma esetleges feltételes jövőbeni elkövetésre utalás bír jelentőséggel, hanem mindent egységesen kell vizsgálni. [61] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a vádlott cselekménye fizikálisan is megjelent a külvilág felé, amikor a benzint berakta a csővel együtt az autóba, valamint verbálisan is, amikor a feleségének azt mondta, miszerint meg akarja ölni sértett2t és az édesanyját. [62] A 5/1999 BJE
3. pontja értelmében az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166.§

(3)bekezdés] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul. [63] Az önkéntes visszalépés az előkészület büntethetőségét megszüntető személyes jellegű büntethetőségi akadály. Az előkészülettől való visszalépés egyik formája az elállás, mint passzív magatartás, mely csak akkor biztosít büntetlenséget, ha emiatt nem jut el a cselekmény a kísérlet szakába. Amennyiben egyetlen elkövető fejti ki a feltételek biztosítását, akkor a puszta elállás is elegendő ahhoz, hogy a cselekmény ne jusson túl az előkészületen [Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban, 329-330. oldal]. [64] Az állandó bírói gyakorlat megegyezik a fent írt dogmatikai meghatározással, vagyis a kísérlettel szemben az előkészület esetén az elállás a bűncselekmény megkezdésére Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 9 vonatkozik: az elkövető akkor nem büntetendő, ha a cselekmény - az önkéntes elállás miatt nem jut el a kísérlet szakaszába. [65] Az önkéntes elállás megállapításának nem feltétele, hogy az elkövető a szándéka megváltozását és a megkezdett elkövetési magatartás abbahagyását pozitív módon a passzív alany tudomására hozza [HGY 400., BH 2001.506.]. [66] A fent kifejtettek miatt csak az állapítható meg, hogy a vádlott benzint és vascsövet rakott az autójába, amelyekkel sértett2 házát szándékozott felgyújtani és a kijövőket vascsővel agyonütni, de ezzel a szándékával valamilyen okból felhagyott. Az, hogy ennek oka külső körülmény volt, megállapítani nem lehet, így a törvényszék e körben helyes következtetésre jutott. Az ügyészi fellebbezés ezért e körben eredményre nem vezethetett. [67] Az önkéntes elállás a Btk. 11.§

(2)bekezdése értelmében büntethetőséget kizáró ok, mint a Btk. 15.§ h/ pontja szerinti törvényben meghatározott egyéb ok. Önkéntes elállás esetén felmentésnek van helye a Be. 566.§

(1)bekezdés d/ pontja alapján, mivel a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. Ez a törvényhely alapozta meg az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezését a 2 rb, a Btk. 166.§

(3)bekezdés szerint minősített emberölés előkészületének bűntette miatt. [68] Az ügyész által indítványozott Be. 567.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint akkor szünteti meg a bíróság az eljárást, ha halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt. [69] Önkéntes elállás esetén nem az eljárás folyamán szűnik meg a büntethetőség, hanem eleve kizárt. Amennyiben ez a nyomozás során kiderül, már vádemelésnek sincsen helye az adott cselekmény miatt. [70] Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a 2/ tényállási pontban az emberölés előkészületének bűntette miatt Terhelt1 vádlott nem büntethető, de maradékcselekményként a Btk. 222.§

(2)bekezdésben szabályozott zaklatás vétsége megvalósult azáltal, hogy a terhelt sértett2t és édesanyját közvetve megöléssel, a házuk felgyújtásával fenyegette, melyet sértett1 – a tényállás 1./ pontjában körülírt előzményekre figyelemmel olyannyira komolyan vett, hogy erről sértett2t azonnal értesítette. [71] A sértett már a nyomozás során magánindítvánnyal élt, édesanyja, tanú6 viszont a bíróság felhívására is úgy nyilatkozott, hogy nem kéri az elkövető megbüntetését [10.B.80/2023/

1. szám alatti utóirat]. [72] Azt is törvényesen mondta ki az elsőfokú bíróság, hogy az sértett2 sérelmére megvalósult zaklatás vétsége az 1./-1/a.-1/b. tényállási pontokban írt és
2. augusztus
3. és
4. napján sorozatosan megvalósult cselekményekre figyelemmel folytatólagosan elkövetett. [73] A vádlott valamennyi cselekvősége illeszkedik abba a törvényi meghatározásba, miszerint a zaklatás vétségét valósítja meg, aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. [74] Nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal az ügyészi állásponttal sem, miszerint a tényállás 1/a. pontjában rögzített fenyegetés kvázi eszközcselekménye az 1/b. pontban leírt Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 10 későbbi bántalmazásnak, mert a vádlott a fizikai erőszak véghezvitele érdekében csalta oda a sértettet a házához. [75] A vádlottnak az a félelemkeltő kijelentése, miszerint szétveri sértett2 fejét, ha félórán belül nem jelenik meg a Név2-család Település1i házánál, időben és térben is elválik az ugyanazon a napon, de később lezajlott személy elleni erőszakos cselekménytől. Ily módon valóságos heterogén anyagi halmazatot képez a – helyesen minősített - garázdaság vétségével és testi sértés vétségével, míg a folytatólagosság egységébe illeszkedi a 2./ tényállási pontban maradékcselekményként megállapított zaklatás vétségével. [76] A büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen vette számba. Nem enyhítő szempont a szerelemféltés, mivel azt aljas indokként értékeli a bírói gyakorlat, ezért súlyosító tényezőként kell figyelembe venni. A vádlott életkora sem írható a javára, mert 58 éves, tehát nem idős személy. A részbeni beismerő vallomás szintén nem enyhít, mert a bűnösségét a terhelt nem ismerte el. Mellőzendő a „több évtizedes házassága dőlt romba azzal, hogy a felesége megcsalta a legjobb barátjával” kitétel, mert ez nem a terheltre vonatkozik, hanem olyan személyeket érint, akik a jelen ügyben elbírált bűncselekmények áldozatai. [77] Ugyanakkor súlyosító tényező a családon belüli erőszakos bűncselekmények gyakorisága, mely a Győri Ítélőtábla illetékességi területén is jellemző. [78] A 3./ tényállási pontban sértett1 sértett sérelmére megállapított emberölés előkészületének bűntette 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, míg a halmazati büntetési tételkeretre (1-7,5 év) figyelemmel az irányadó középmérték 4 év 3 hónap. Az ügyész által indítványozott mérték a beismerés esetére – a bűnösségnek valamennyi vád tárgyává tett bűncselekményben való megállapítása esetén - 4 év volt. [79] A fent értékelt bűnösségi körülmények alapján az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a törvényszék által kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés sem a generális, sem a speciális büntetéskiszabási elveknek nem felel meg, ezért a súlyosítása volt indokolt. [80] A személy elleni erőszakos bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség magas foka alapján vele szemben a Btk. 79.§ában írt büntetési célok megvalósulás; különösen a társadalom védelme, csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával érhetőek el. [81] Terhelt1 vádlott nem vitásan megromlott egészségi állapotára figyelemmel a középmértéket el nem érő, de a törvényi minimumot meghaladó szabadságvesztés alkalmazását látta a másodfokú bíróság szükségesnek és indokoltnak. [82] A Btk. 61.§

(1)bekezdés és 62.§

(2)bekezdés alapján alkalmazott a szabadságvesztés mértékével arányos tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés törvényes a terhelt által elkövetett bűncselekmények jellegére figyelemmel. [83] A végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása okán értelemszerűen mellőzte az ítélőtábla a felfüggesztésre, továbbá a pártfogó felügyelet és külön magatartási szabály meghatározására vonatkozó rendelkezéseket. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.74/2025/5/II 11 [84] A bűnjelként lefoglalt horganyzott acélcső a Btk. 72.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében elkobzás alá esik, mert az elkövetés eszközének szánták és a vádlott tulajdonát képezi. [85] A lefoglalás megszüntetésével érintett és kiadni rendelt bűnjelek vonatkozásában pótolta a táblabíróság a Be. 321.§

(5a)bekezdése szerinti figyelmeztetést az átvételre nyitva álló határidő elmulasztásának jogkövetkezményére. [86] A végrehajthatóság érdekében helyesbítette a bűnjelként kezelt kannás benzin KBR azonosító számát. [87] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [88] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 2025. március 19. napján kihirdetett 10.B.80/2023/56. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdés alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. október
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Varga Gábor sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Veszprémi Törvényszék
3. március
4. napján kelt 10.B.80/2023/
5. számú ítéletének meg nem változtatott részre a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. október
7. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke