A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a jogerős ítélet nem tér el a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.467/2022/
- A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Bogó & Matoltsy Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: Dr. Bogó Dániel ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Bánáti Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: Dr. Bánáti János ügyvéd) A per tárgya: tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria II.Pfv.20.467/2022/2 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.530/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 22.P.20.109/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A le nem rótt 15.200 (tizenötezer-kettőszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az alperes (a továbbiakban: a felek) 2010-ben ismerkedtek meg, majd az évek során szoros baráti kapcsolat alakult ki közöttük. 2017-ben a felperes idősek otthonába szeretett volna költözni, azonban az alperes azt javasolta neki, hogy vegye igénybe a utca, házszám szám alatti lakásában található, különálló 30 m2-es lakrészt; költözzön hozzá, ő gondoskodik majd róla élete végéig. Abban is megállapodtak, hogy a felperes a vagyonát az alperesre ruházza azzal, hogy a G utcai ingatlanába (helység, hrsz helyrajzi számú lakás és helység, hrsz1 helyrajzi számú gépkocsitároló) bármikor visszatérhet, addig pedig az alperes egyik lánya lakhat az ingatlanban. [2] A tartási szerződést
- szeptember 26-án kötötték meg dr. K Zs közjegyző előtt. A közjegyző nem látta akadályát a szerződés elkészítésének, miután felmérte a felek akaratát, az idős felperes állapotát. A felperest ugyancsak
- szeptember 26-án délután vizsgáló dr. B I pszichiáter azt állapította meg, hogy a felperesnek nincs olyan betegsége, ami miatt pszichiátriai gyógyszeres kezelésben kellene részesíteni. [3] Az alperes lánya a felperes lakásában lakott, ott egy szobát foglalt el. A G utcai ingatlan közös költségét és a rezsiköltségeket a felperes számlájára terhelték. Kúria II.Pfv.20.467/2022/2 3 [4] A felperes
- október végén a földhivatali bejegyzésről szóló határozatot megmutatta G Mnak, aki tájékoztatta őt, hogy lakásának tulajdonjoga már az alperesé. A felperes felhívta I F-nét annak érdekében, hogy segítsen a vagyonát visszaszerezni.
- február 15-én a felperes I F-néhez költözött Dra, ahol jelenleg is tartózkodik. [5] Az alperes felajánlotta – többek között, – hogy a természetbeni tartást a jövőben a felperes G utcai ingatlanában nyújtja a felperes részére, többször megpróbálta felvenni a kapcsolatot a felperessel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között létrejött, dr. K Zs közjegyző által 11035/Ü/986/2017/
- ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalt tartási szerződés érvénytelen; továbbá kérte, hogy a bíróság rendelkezzen az eredeti állapot helyreállításáról, valamint az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről. Másodlagos keresetében kérte a bíróságtól, hogy – a felek elszámolása mellett – szüntesse meg a tartási szerződést. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [8] A bíróság a felek között
- szeptember 26-án létrejött közjegyzői okiratba foglalt tartási szerződést életjáradéki szerződéssé módosította. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdődően a felperes haláláig havonta 180.000 forintot életjáradék címén fizessen meg a felperes mint jogosult részére minden hónap
- napjáig esedékesen, havonta előre. Megkeresni rendelte az illetékes földhivatalt, hogy a tulajdonszerzés jogcímét érintő változást az ingatlan-nyilvántartásban vezesse át. Egyebekben a felperes keresetét elutasította. [9] Kiemelte: a felperes tisztában volt a tartási szerződés lényegi elemeivel, amely szerint az alperes köteles róla gondoskodni, ellenszolgáltatásként pedig az ingatlanok az alperes tulajdonába kerülnek. A felperes a szerződéssel mindaddig elégedett volt, amíg a környezete azt nem tudatosította benne, hogy elveszítette a vagyonát. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem tévesztette meg a felperest, a szolgáltatás nyújtása az alperes részéről megtörtént, tehát a
- február 15-ig tartó időszakban nem volt ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás. [10] Az elsőfokú bíróság a másodlagos kereset vonatkozásában rámutatott arra, hogy tartási szerződés megszüntetésének a bírói gyakorlat szerint nincs helye abban az esetben, ha Kúria II.Pfv.20.467/2022/2 4 a kötelezett szerződésszerű teljesítését a jogosult kellő indok nélkül, egyoldalúan visszautasítja. Okfejtése szerint az alperes a felperes részére szerződésszerű tartást nyújtott, tehát az alperes a szerződés megszüntetésére nem adott okot. Rámutatott, hogy az alperes a felperes elköltözése után is megpróbálta teljesíteni a szerződést, megkísérelt újra kapcsolatot létesíteni vele, de ezek a kísérletei sikertelenül zárultak. [11] Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a felperes az alperestől való elköltözése után I Fné Di ingatlanába került, ahol gondoskodnak róla, ezért a tartási szerződés változatlan formában már nem tudja a célját betölteni; továbbá az alperes a jogvita elkerülése érdekében már tett ajánlatot a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé alakítására. A bíróság nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen a felek mindegyike tiltakozik, ugyanakkor – minthogy a kereseti kérelemhez való kötöttség kérdésének vizsgálatánál tartási szerződéseknél az az irányadó, hogy a szerződés megszüntetése iránti kérelemben, mint többen a kevesebb, benne van a módosításra és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatásra irányuló igény is; továbbá a módosítás és az életjáradéki szerződéssé való átváltoztatás iránti igények kölcsönösen benne foglaltatnak egymásban – nem látta akadályát a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé átalakításának annak ellenére sem, hogy ez ellen a felperes tiltakozott. Emellett megállapította, hogy a felperes G utcai ingatlan használatával és a rezsiköltségek felmerülésével kapcsolatos pénzbeli igénye sem volt alapos, tekintettel arra, hogy a lakás használatát ingyen biztosította, így utóbb használati díjat nem számíthat fel. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Rámutatott, hogy a felperes keresetében nem kérte a tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását annak nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző voltára alapítottan, ezért az erre vonatkozó fellebbezési érvek elbírálására sem volt lehetőség a másodfokú eljárásban. Megállapította, hogy a tévedésbe ejtés törvényi tényállásának megvalósulásához annak bizonyítása lett volna szükséges, hogy a felperes a valóságtól eltérő tudomással rendelkezett a szerződés tartalmáról, és ez a téves tudomás az alperes szándékos magatartásának volt köszönhető. A közjegyző tanúvallomását és a felperes személyes nyilatkozatát figyelembe véve azonban az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem adtak alapot a tévedésbe ejtés megvalósulásának megállapítására, azt a felperes nem bizonyította, ezért az elsődleges kereset elutasításáról helytállóan rendelkezett. [13] Szintén helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a következtetését, hogy a másodlagos – a szerződés megszüntetésére irányuló – kereset tekintetében a felperes nem bizonyította az alperes szerződésszegő magatartását. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé módosítása körében az elsőfokú bíróság anyagi pervezetését – a felperes fellebbezését is figyelembe véve – nem találta teljes mértékben megfelelőnek, ezért a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdése és a 370. §
(4)bekezdése szerinti eljárást folytatott le. Mivel a felperes – a felhívás ellenére – nem tett perfelvételi nyilatkozatot, a rendelkezésre álló peranyag alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a szerződés eredeti célja az életjáradéki szerződéssé alakítással elérhető; a jogviszony megszüntetése nem indokolt. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem Kúria II.Pfv.20.467/2022/2 5 [14] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 83. §
(1)bekezdését, a 203. §
(1)-
(2)bekezdését, a 237. §
(1)-
(4)bekezdését, a 276. §
(1)és
(4)-
(5)bekezdését, a 279. §
(1)bekezdését, a 300. §
(1)bekezdését, a 346. §
(5)bekezdését, a 369. §
(1)-
(3)-
(4)bekezdését, a 384. §
(1)-
(2)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:
- §
(1)-
(2)bekezdését, 6:491. §
(1)bekezdését, 6:495. §
(2)-
(3)bekezdését jelölte meg. [15] Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen azt kérte a Kúriától, hogy – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet, hozzon a jogszabályoknak megfelelő új határozatot, továbbá adjon helyt a másodlagos kereseti kérelmének. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – helyezze hatályon kívül, és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. [16] A felülvizsgálat engedélyezését Pp. 409. §
(3)bekezdésére hivatkozással kérte. A kérelme indokolásában – a felülvizsgálati kérelmében e körben foglalt érveivel megegyezően– azt adta elő, hogy a tartási szerződés megszüntetése iránti perekben a tartásra jogosult életkörülményei, de különösen az eltartott egészségügyi állapota a perben olyan jelentős ténynek minősül, amelynek a vizsgálata a tartási szerződés megszüntetése iránti perekben nem mellőzhető, ezért – tekintettel arra, hogy a Ptk. 6:
- §-a iránti perekben a bíróság a szerződést a jövőre nézve alakítja át, vagy szünteti meg – az eljáró bíróságoknak az ítélet meghozatalának időpontjában fennálló életkörülményeket figyelembe kellett volna venniük. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok a Kúria Pfv.I.20.935/2016/4., a Pfv.I.27.758/2013/
- és a Pfv.I.21.568/2013/
- számú felülvizsgálati eljárásban hozott ítéleteiben foglalt jogi érveléstől, és az azokban foglalt iránymutatásoktól eltérően a tartási szerződés megszüntetése iránt előterjesztett másodlagos kereseti kérelem elbírálása során – bár erre a felperes bizonyítási indítványt is előterjesztett – nem vizsgálta az eltartott egészségügyi állapotát, így a Kúria jogi érveitől eltért, holott arra a Ptk. 6:
- §
(3)bekezdése alapján köteles lett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Pp. 409. §
(3)bekezdése szerint a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A Kúriának a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII.12.) PK véleménye
- pontja szerint a Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében
- január
- után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [18] A tartási szerződés megszüntetése iránti perekben a bíróság – egyebek mellett – vizsgálja, hogy a szerződés megkötése után az eltartott személy körülményeiben, Kúria II.Pfv.20.467/2022/2 6 egészségügyi állapotában milyen változás állt be. Ha az egészségügyi állapot romlása folytán állandó felügyeletre, gondozásra szorul, önmaga ellátásáról már nem képes gondoskodni és emiatt a szerződés életjáradéki szerződéssé átalakításának a feltételei nem állnak fenn, akkor sor kerülhet a tartási szerződés megszüntetésére. [19] Szemben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakkal, a másodfokú bíróság a felperes egészségügyi állapotát az elbírálás körébe vonta és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként állapította meg, hogy sem amiatt, sem mentális képességei alapján nem igényel állandó felügyeletet. [20] Másrészről rámutatott, hogy a felperes alaptalanul sérelmezte a fellebbezésében a jelenlegi állapotára vonatkozó szakértői bizonyítás mellőzését. A másodfokú bíróság anyagi pervezetése után ugyanis nem tett perfelvételi nyilatkozatot, így a fellebbezési eljárásban nem volt lehetőség az általa kért bizonyítás lefolytatására. Mindebből következően a jogerős ítélet nem tér el a Kúria Pfv.I.20.935/2016/
- számú, a Pfv.I.27.758/2013/
- számú és a Pfv.I.21.568/2013/
- számú ítéleteiben foglaltaktól, mert az ügyben eljáró bíróságok nem tettek olyan elvi megállapítást, hogy a tartási szerződés megszüntetése iránti perekben az eltartott személyi körülményeinek a vizsgálata szükségtelen. [21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [22] A felperes a felülvizsgálati eljárás során teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárásnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint számított illetéke a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [23] helye. A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs Záró rész Budapest,
- június
- Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Kiss Gábor s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró