Bf.206/2022/9 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontja,

(3)bekezdés b) pontja], folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §), és folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja,

(3)bekezdés c) pontja] miatt halmazati büntetésül 2 év – börtön fokozatú – szabadságvesztés büntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 5 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből annak kétharmad része kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, vele szemben vagyonelkobzást rendel el, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte. [2] Az ítélet ellen vádlott és védője a büntetés enyhítése, a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése érdekében fellebbeztek, míg az ügyész tudomásul vette az érdemi határozatot. [3] A védő a fellebbezését írásban nem indokolta. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.99/2022/2. számú átiratában az ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] Az ítélőtábla a bejelentett jogorvoslatok korlátjai között bírálta felül az elsőfokú határozatot, tekintettel arra, hogy az ítélet ellen a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.206/2022/9/IV 2 alapján a büntetés mértékének megváltoztatását célzó fellebbezést jelentettek be, ezért a másodfokú felülbírálat a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján csak erre a szűkebb körre terjedt ki. [Korlátozott felülbírálat] [6] A fellebbviteli főügyészség átirata helyesen tartalmazza a korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróság által vizsgálható kérdések körét. [Be. 590. §

(5)bekezdés]. [7] A

1. március
2. napjától hatályos rendelkezések alapján a felülbírálat nem csupán a Be.
3. §

(1)bekezdése és a Be. 608. §

(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezési okokra, hanem a Be. 609. §

(1)bekezdés szerinti ún. relatív hatályon kívül helyezési okokra is kiterjedt a bűnösség megállapítására vonatkozó és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezések mellett. Ennek indoka az, hogy a másodfokú nyilvános ülés időpontjában már hatályos volt a büntetőeljárásról szóló

1. évi XC. törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló
2. évi CXXXIV. törvénnyel történt módosítása. [8] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna [Be.
3. §

(1)bekezdés a)-h) pont, 609. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a)-d) pontok]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. Pontosan követhető volt az előkészítő ülés és az elsőfokú tárgyalási szakasz szabályainak megtartása is. Mindezen felülbírálat azonban nem érintette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát [Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont]. [9] Egyetértett a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakkal, amely szerint a törvényszék eljárási szabályt nem sértett, a fellebbezéssel nem támadott tényállásból okszerűen következtetett vádlott bűnösségére és a cselekmények minősítése is helyes. [10] A vádlott előéleti adatait az erkölcsi bizonyítvány alapján annyiban pontosította az ítélőtábla, hogy az Egri Törvényszék 13.B.8/2020/

1. számú ítéletével, amely a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.402/2020/
2. számú végzésével
3. október
4. napján emelkedett jogerőre, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra és 5 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
5. szeptember és
6. április
7. napja közötti időszak. Büntetése végrehajtását még nem kezdte meg. [11] A korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróságnak a Be.
8. §

(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból kell kiindulnia. E tényállásból fel sem merülhet a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének a lehetősége, és cselekményének jogi minősítése is megfelelt az anyagi jognak. Ennek rögzítése azért szükséges, mert a korlátozott felülbírálat esetén a Be. 590. §

(5)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai alapján, ha a terhelt felmentésének vagy vele szemben az eljárás megszüntetésének lehet helye, akkor a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, eltérő esetben a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést is felül kell bírálni. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.206/2022/9/IV 3 [12] A Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontja alapján vizsgálta az ítélőtábla a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést, és az enyhítésre irányuló fellebbezést nem találta alaposnak. [13] A Btk.

1. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerint a büntetést e törvényben meghatározott keretek között, a céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetéskiszabás során a törvényszék messzemenőkig figyelemmel volt a büntetőjog általános elveire és kifogástalanul hivatkozott konkrét bírósági döntésekre is (elsőfokú ítélet [43] pontja). [14] Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy miért mellőzte a Gyöngyösi Járásbíróság 6.Bk.33/2011/

1. számú végzésével kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését, amivel az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett. [15] A fentiekben kifejtettekre, valamint az ítélőtábla által folytatott büntetéskiszabási gyakorlatra figyelemmel, a másodfokú bíróság az Egri Törvényszék által – enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényi minimumban – meghatározott szabadságvesztéssel, valamint a közügyektől és a foglalkozástól eltiltás tartamával is egyetértett. Ez utóbbi alkalmazása mind a generális, mind a speciális prevenció diktálta követelményeknek megfelel. [16] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. [17] kizárja. Az ítélőtábla jelen határozata elleni fellebbezést a Be. 615. §

(5)bekezdése Debrecen,

1. július
2. napján Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter sk. előadó bíró, Dr. Sörös László sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 13.B.16/2021/
3. számú ítélete a másodfokú végzéssel a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. július
5. napján Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.206/2022/9/IV Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke 4