A határozat elvi tartalma: Az igazolási kérelem megalapozottságához a mulasztásban való vétlenség valószínűsítése szükséges. A fellebbezést a Kúria visszautasítja, ha a fellebbezést előterjesztő fél - hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.35.040/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Darai Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: eljárási illetékügyben indult közigazgatási jogvita Kúria I.Kpkf.35.040/2026/4 2 Fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.027/2025/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmét elutasítja és a fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 1692417019 iktatószámú határozatával a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Pest Vármegyei Adó-és Vámigazgatósága 1661333445 iktatószámú, a felperest 3000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelező és 2000 Ft feltételes mulasztási bírságot megállapító határozatát helybenhagyta. A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben azonnali jogvédelem keretében a keresetlevél halasztó hatályának elrendelését kérte. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet az elsőfokú bíróság a 16.K.702.110/2024/
- számú végzésével – a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdését,
(2)bekezdés a) pontját,
(4)bekezdését, illetve 51. §
(1)és
(3)bekezdéseit megjelölve elutasította. [2] A felperes ezen végzés elleni 16.K.702.110/2024/
- számú fellebbezését jogszabálysértés és jogszabályhely megjelölése nélkül terjesztette elő. [3] A Fővárosi Ítélőtábla a
- sorszámú végzésével a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, a Kp. Kúria I.Kpkf.35.040/2026/4 3
- §
(3)bekezdése alapján megfelelő eltéréssel alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjában 100. §
(2)bekezdés b) pontjában, 104. §
(1)-
(2)bekezdéseiben és 112. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján visszautasította, mivel abban a felperes nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság végzése mely jogszabályi rendelkezést sértette meg. A felperes a fellebbezésében, jogi képviselő nélkül eljárva, a
- sorszámú végzés megváltoztatását, hatályon kívül helyezését kérte. Az Ítélőtábla a teljes bizonyító erejű magánokirati formának való megfelelés érdekében a felperest hiánypótlásra hívta fel; továbbá tájékoztatta arról, hogy a fellebbezés vonatkozásában határidő meghosszabbításnak nincs helye. Az Ítélőtábla végzése [4] A Fővárosi Ítélőtábla a
- december
- napján meghozott 4.Kpkf.751.027/2025/
- számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította, miután a felperes hiánypótlás felhívását követően a fellebbezését jogi képviselő nélkül eljárva, személyesen nyújtotta be; a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére sem iktatott kérelmet, sem az azt elbíráló határozatot nem csatolta. Hangsúlyozta, hogy fellebbezésnek a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- §-ában, valamint a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-ában meghatározott tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A fellebbezésben az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével kell megadni. A jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasításának jogkövetkezményével jár. A fellebbezés és a Kúria hiánypótlása [5] A felperes fellebbezést terjesztett elő a végzés ellen, kérelmét az Ítélőtáblánál
- január
- napján, postai úton nyújtotta be, jogi képviselő nélkül eljárva. [6] A Kúria a
- február
- napján meghozott Kfv/
- sorszámú végzésével visszautasítás terhe mellett - 30 napos határidő tűzésével felhívta a felperest a fellebbezési eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott, a Kp.
- §-ában foglaltaknak megfelelő fellebbezés előterjesztésére. A végzés részletes tájékoztatást tartalmazott a pártfogó ügyvédi képviselet kérelmezésének lehetőségéről és engedélyezésének feltételeiről, valamint arról, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. Kúria I.Kpkf.35.040/2026/4 4 [7] A felperes a Kúria Kfv/
- sorszámú végzését
- március
- napján vette át, azonban a hiánypótlási felhívásnak a mai napig nem tett eleget. A határidő meghosszabbítás iránti kérelem és az igazolási kérelem [8] A felperes jogi képviselő nélkül benyújtott, a Kúriához
- április
- napján érkezett, Kfv/
- sorszámú beadványában kérte a hiánypótlásra kitűzött határidő meghosszabbítását, valamint igazolási kérelmet terjesztett elő, mivel pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét szeretné, azonban egészségi állapota miatt eddig nem tudott eljárni, a jogi segítségnyújtó szolgálatnál az intézkedés folyamatban van. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés érdemi elbírálására - a következők miatt - nincs törvényes lehetőség. [10] A Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A
(4)bekezdés előírja, hogy a határidő meghosszabbítása iránti kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróságra meg kell érkeznie. A Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 149. §
(1)bekezdése alapján a fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a Pp. másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített cselekmény pedig hatálytalan. [11] A Pp. 150. §
(1)bekezdése értelmében, ha a fél valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - fő szabály szerint - igazolással orvosolhatók. A Pp. 151. §
(1)bekezdése alapján az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A Pp. 151. §
(2)bekezdése értelmében az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [12] A felperes a Kúria Kfv/
- sorszámú végzésében hiánypótlásra kitűzött határidő meghosszabbítása iránti kérelmét határidőben nyújtotta be a Kúriához. [13] A felperes a hiánypótlás teljesítésének akadályaként egészségi állapotára és pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételére irányuló szándékára hivatkozott, utalt továbbá a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedésére, amely 30 napot vesz igénybe. A felperes az általa előadottakat semmivel nem támasztotta alá, egészségi állapotára, illetve a jogi segítségnyújtó Kúria I.Kpkf.35.040/2026/4 5 szolgálat eljárásának kezdeményezésére vonatkozó igazolást nem csatolt, így a mulasztás vétlenségét nem valószínűsítette. [14] A fentiek alapján a felperes igazolási kérelmét a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 153. §
(1)bekezdésének megfelelően elutasította. [15] A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria előtti eljárásokban a jogi képviselet kötelező. A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a fellebbezés jogi képviselő nélküli előterjesztése során bár hiánypótlásnak helye van, annak nem teljesítése a fellebbezés visszautasítását eredményezi (Kúria Kfv.V.37.565/2022/7., Kfv.V.37.575/2022/4. számú határozatok). [16] A Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kp. 46. §
(1)bekezdése szerint, ha a keresetlevél (fellebbezés) nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. A
(2)bekezdés szerint a felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire. [17] A Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet (fellebbezést) visszautasítja, ha a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet (fellebbezést) nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél (fellebbezés) nem bírálható el. A felperes a jogi képviselő pótlására irányuló hiánypótlási felhívásnak az előírt határidőben nem tett eleget, mulasztását pedig nem tudta kimenteni, ezért a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdésében és a Kp. 99. §
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel, a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontjának megfelelő alkalmazásával a felperes fellebbezését visszautasította. A döntés rövid tartalma [18] Az igazolási kérelem megalapozottságához a mulasztásban való vétlenség valószínűsítése szükséges. [19] A fellebbezést a Kúria visszautasítja, ha a fellebbezést előterjesztő fél - hiánypótlásra felhívás és részletes tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. Kúria I.Kpkf.35.040/2026/4 6 Záró rész [20] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [22] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp. 116. §
- d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2026. április 23. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő