A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.246/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kujbus Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Kujbus Mária (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 2 Az alperes képviselője: Dr. Hajdúné dr. Kusnyér Viktória kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék
- október
- napján kelt 9.K.700.733/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Hely1 szám1 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben cím4 szám alatt található kivett lakóház, udvar, gazdasági épület művelési ágú, felperes és a perben nem álló Név2 közös tulajdonában álló ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 467/1780 tulajdoni hányadának a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: behajtást kérő hatóság) a részleges kisajátítását rendelte el közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra a Magyar Állam javára. A kártalanítási összeg átvételét követően a felperes
- január
- napjáig birtokbaadási kötelezettségét nem teljesítette, a kisajátítást elrendelő határozattal szemben Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 3 keresetet terjesztett elő. A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a Kúria Kfv.I.37.391/2024/
- számú ítéletével hatályában fenntartott közbenső ítéletével megállapította, a kisajátítás jogalapja fennáll. [2] A behajtást kérő hatóság HB/11-HAT/00056-23/
- számú döntésével elrendelte az Ingatlan birtokbaadására irányuló felperesi kötelezettség végrehajtását, amit a felperes szintén keresettel támadott. Az elsőfokú bíróság a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének helyt adott, majd 5.K.701.049/2024/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. A Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította, Kfv.VI.37.020/2025/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. [3] A behajtást kérő a meghatározott cselekmény (kisajátított Ingatlan birtokba adása) végrehajtását kérve megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Vármegyei Adóés Vámigazgatóságát (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság), ahol végrehajtási eljárás indult.
- december 2-án az elsőfokú adóhatóság helyszíni szemlét tartott, megállapította, hogy a felperes birtokbaadási kötelezettségének nem tett eleget, majd
- december
- napján - a
- január
- napjáig - előterjesztett határidő hosszabbítás iránti kérelemnek helyt adott,
- december 10-én felhívta a felperest, hogy az általa megjelölt időpontig tegyen eleget birtokbaadási kötelezettségének. Tájékoztatta arról is, hogyha a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
- §
(1)-
(2)bekezdései alapján eljárási bírsággal sújtható. [4] A behajtást kérő hatóság
- február 5-én arról értesítette az elsőfokú adóhatóságot, hogy a végrehajtás elrendelése iránt folyamatban lévő perben a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. [5] Ilyen előzmények után az elsőfokú adóhatóság
- február
- napján meghozott 1733258313 számú végzésével a felperest a birtokbaadási kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása miatt 500.000 Ft eljárási bírsággal sújtotta, egyúttal felhívta a meghatározott cselekmény azonnali hatályú, de legkésőbb 5 napon belüli önkéntes teljesítésére. [6] Az alperes
- március
- napján kelt 1683549916 számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. [7] A felperes keresettel támadta az alperes végzését. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [9] Indokolásában utalt a Kúria Kfv.VI.37.020/2025/
- számú, a végrehajtás elrendelésének jogszerűsége tárgyában hozott döntésére, mely szerint
- január 26-án az önkéntes Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 4 teljesítés elmaradását követően a határozat végrehajthatóvá vált. A Kúria Kfv.VI.37.020/2025/
- számú végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította, így az elsőfokú adóhatóság végzése meghozatalakor a felperest halasztó hatály nem védte. A felperes önkéntes teljesítésének elmaradása okán, az elsőfokú adóhatóság
- december 10-ei felhívását követően meghozott elsőfokú végzés megfelel az Avt.
- §-ában foglaltaknak. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a megváltoztatását, az alperes végzésének az elsőfokú végzésre kiterjedő, a közlésre visszamenő hatályú megsemmisítését, az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [11] Felülvizsgálati kérelme III. pontjában - a befogadás körében - a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint elvi jelentőségű kérdés, hogy egy végrehajtási eljárást elrendelő végzést helybenhagyó közigazgatási ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem és azonnali jogvédelem esetén annak elbírálására nyitva álló határidő alatt lejártnak tekintendő-e az önkéntes teljesítés határideje, illetőleg az önkéntes teljesítés elmulasztása szankcionálható-e az Avt. 22. §
(1)bekezdésében meghatározott összegű eljárási bírság kiszabásával. Továbbá a végrehajtási eljárás szünetelése alatt, a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig a végrehajtási eljárásban az önkéntes teljesítésre meghatározott határidő lejárhat-e, a teljesítés elmaradása szankcionálható-e az Avt. 22. §
(1)bekezdése szerint eljárási bírsággal. [12] Vitatta az elsőfokú bíróság ítélete [43] bekezdésében a Kp.
- §-ával, a halasztó hatály értelmezésével kapcsolatos okfejtését, mely megítélése szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek minősül, amiről a Kúria még nem foglalt állást, ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolt a befogadás. [13] A Kp.
- §
(1)bekezdés ad) pontjára alapítottan azért kérte a befogadást, mert a felülvizsgálati kérelmében részletezett alapvető eljárási jogai valószínűsíthető sérelme és az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azt indokolja. A jogerős ítélet [46] bekezdésében az eljárási bírság kiszabásának jogszerűségét megállapító rendelkezés sérti Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikk
(1)bekezdését,
- cikkét, az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 1-
- §-ait,
- §-át,
- §
(5)bekezdését, a Kp. 2. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 52. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 85. §
(5)bekezdését, az Avt.
- §-át,
- §
(1)bekezdés c) pontját, 22. §
(1)-
(2)bekezdéseit,
- §-át. Hangsúlyozta, hogy
- január
- napján a Kp.
- §-a szerinti jogorvoslati jogával élt, amikor az elsőfokú bíróság 5.K.701.049/2024/
- számú jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet és azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő. Erről
- január
- napján az alperest Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 5 tájékoztatta. Az elsőfokú adóhatóság nem volt jogosult eljárási bírság kiszabásáról rendelkezni. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [15] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 6 elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, a Kp. 52. § a halasztó hatály elbírálására nyitva álló határidő és az Avt. 122. §
(2)
(3)bekezdései alapján az önkéntes teljesítésre meghatározott határidő viszonyára, a végrehajtási eljárás szünetelése alatt a halasztó hatály elbírálásáig az önkéntes teljesítésre megadott határidő elmulasztásának kérdésére, az ezzel összefüggő bírói értelmezésre, melyről a Kúria még nem foglalt állást. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem döntött, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadására mindaddig, amíg az alsóbb fokú bíróságoknak a felmerült jogkérésben hozott döntései között nincs eltérés, mivel addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. A felperes nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [21] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [22] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [23] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 7 befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [25] A bizonyítékok, a mérlegelési szempontok értékelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában részletesen ismertette álláspontját, a felperes által sérelmezett [46] bekezdésben a feltárt tények alapján értékelte a keresettel támadott határozatot, levezette jogi érvelését, a megjelölt jogsértéseket vizsgálta, indokolási kötelezettségének eleget tett, bizonyítékok felülmérlegelésre a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntésében a részéről állított jogsérelmek az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatottak ki. A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerinti indokolási kötelezettség pusztán a megsértett jogszabályok felsorolásával nem teljesíthető, így az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [26] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontjára nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
- b)pontja alapján sem volt befogadható. [27] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [28] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [29] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett. A döntés elvi tartalma [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Kúria VI.Kfv.35.246/2025/2-1 8 Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- december
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő