A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön nem mutat túl. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.21.037/2022/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Csesznok Judit Anna bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Baruch Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Baruch Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: név2 cím3 Az alperes képviselője: Marczingós Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Marczingós László ügyvéd cím4 A per tárgya: megbízási díj visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.631.250/2022/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P. 21.995/2021/10/II. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.21.037/2022/3/1 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperes jogelődjével megkötött megbízási szerződés alapján biztosításközvetítői tevékenységet végzett, a megbízási szerződés szerint elvégzett tevékenysége után a felperes jogelődje az alperesnek 1.246.124 forint jutalékot fizetett.
- júliust követően az alperes két egymást követő hónapban a minimális teljesítményt nem teljesítette, ezért az alperes jogelődje
- december 30-án a megbízási szerződést azonnali hatállyal megszüntette, a biztosítási szerződések közvetítése kapcsán kifizetett 1.246.124 forint jutalékelőleg teljes összegét visszaírta.
- szeptember 1-én a biztosító tájékoztatta az alperest tartozása összegéről és ennek megfizetésére szólította fel. A felszólítást tartalmazó tértivevényes postai küldeményt a tértivevényen „apja” megjelöléssel az alperes édesanyjának élettársa, M.L. vette át.
- június 27-én a követelést a felperes engedményezéssel megszerezte, amelyről az alperesnek tértivevényes küldeményben adott fel értesítést.
- november 22-én a küldeményt „M.apa” feltüntetéssel ismét az alperes anyjának élettársa vette át. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes – a fizetési meghagyás kibocsátását követően perré alakult eljárásban – keresetében az alperest 1.246.124 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja az volt, hogy a
- szeptember 1-én kelt fizetési felszólítás a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- § alapján megszakította az elévülést. A tértivevény szerint az alperes édesapja vette át a fizetési felszólítást, valamint az engedményezésről szóló értesítést is
- november 22-én, ezen a napon az elévülés megszakadt. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hatásköri és elévülési kifogása volt. Érvelése szerint a szerződés valójában munkaszerződés, a per eldöntésére a munkaügyi bíróságnak van hatásköre. A követelés elévült, mert a fizetési felszólítás és az engedményezésről szóló értesítés szabályszerű kézbesítése nem történt meg, M.L. nem az édesapja, helyettes átvevőnek nem tekinthető. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokai szerint a fizetési felszólítás és az engedményezésről szóló értesítés akkor szakítják meg az elévülést, ha azok a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint hatályosulnak, a másik félhez megérkeznek. A postai Kúria V.Pfv.21.037/2022/3/1 3 szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 41. §
(7)bekezdése szabályozza a jogosult átvevők körét, valamint azt, hogy az átvételi jogosultságot az átvevő igazolni köteles. A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) lehetővé teszi a helyettes átvevőnek a kézbesítést, ha az adott személy a Korm. rendelet 16. §
(3)bekezdés a) pontja szerint helyettes átvevőnek minősül, közeli hozzátartozó. Az alperes édesanyjának élettársa, M.L. nem minősül a Ptk. alapján közeli hozzátartozónak, a postai szolgáltató kézbesítése nem volt szabályszerű, így sem a fizetési felszólításhoz, sem pedig az engedményezésről szóló értesítéshez az írásbeli jognyilatkozat hatályosulási következményei nem fűzhetőek. A követelés a Ptk. 324. §
(1)bekezdése szerint elévült. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság először a követelés esedékességéről foglalt állást, majd kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az elévülés kérdésben helyesen foglalt állást. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az alperest a keresetnek megfelelően marasztalja. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte a Pp. 424. §
(3)bekezdés alapján. Kifejtett álláspontja szerint az első és másodfokú bíróság ítélete sérti a Korm.rendelet 21.§
(1)bekezdését és a Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdését. A helyettes átvevő jogosultságának jogcíme a szóbeli nyilatkozata alapján igazoltnak tekintendő, a kézbesítés ekként szabályszerű volt, az alperes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmével járt el. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [7] A felperes a Pp. 408. §-a alapján kizárt felülvizsgálat engedélyezését – a Korm.rendelet 21. §
(1)bekezdésének és a Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértését állítva és annak indokait röviden összefoglalva – a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulatára hivatkozással kérte, mert az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. [8] Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés álláspontja szerint az, hogy az első- és másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Korm. rendelet 21.§
(1)bekezdését, ami alapján a vétíveken feltüntetett átvételi jogosultság az átvevő szóbeli nyilatkozata alapján igazoltnak tekintendő. A Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdését is sérti a jogerős ítélet, mert figyelmen kívül hagyta az alperes sorozatos rosszhiszemű magatartását. [9] Az engedélyezést megalapozó okként a mindennapi életben tömegesen előforduló azon helyzetet jelölte meg, hogy valamely jogalany küldeményeit a vele azonos lakcímen élő Kúria V.Pfv.21.037/2022/3/1 4 más jogalany veszi át és helyettes átvevői minőségét – valótlanul – a Ptk. szerinti hozzátartozói minőségére alapozza. Ez a magatartás a jóhiszeműen eljáró jogosultak követelés-érvényesítését meghiúsítja. A Korm. rendelet 21. §
(1)bekezdés szerint a címhelyen történő kézbesítés esetén, ha az átvételi jogosultság jogcíméről tett nyilatkozat kétséges, akkor a jogcím fennállásáról a postai szolgáltatónak kell meggyőződnie, aki többnyire nincs a szükséges információk birtokában. Nem lelhetőek fel olyan bírósági határozatok, amelyek a tévesen feltüntetett helyettes átvevő esetén a kézbesítés szabályosságával kapcsolatban állást foglalnának, az igényt érvényesítő jogosult eljárását elősegítenék. A feladó érdekkörén kívül esik, ha a címzett bejelentett lakcímén arra nem jogosult, a Korm. rendelet 16. §
(3)bekezdésében fog helyettes átvevő veszi át a küldeményt. A felülvizsgálati lehetőség igénybevétele nélkül kialakulhat olyan társadalmilag káros joggyakorlat, amely a küldemények kézbesítésével kapcsolatban teret enged a rosszhiszemű joggyakorlásnak. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme az alábbiakra tekintettel alaptalan. [11] A felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás vizsgálati kérelmen alapuló, rendkívüli perorvoslati szakasza (Kúria Pfv.20.76462020/3. - BH2020. 366.). A Kúria ebben az esetben is kötve van a fél kérelméhez [Pp. 2. §
(2), 405. §
(1), 370. §
(1)bekezdés,
- §], a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálja. A kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megalapozottsága szempontjából nem vehetők figyelembe. [12] A Pp.
- §
(2)bekezdésben felsorolt valamennyi esetben a felülvizsgálati kérelem nélkülözhetetlen eleme a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdés megjelölése. A felülvizsgálat engedélyezését megalapozó elvi jelentőségű jogkérdésnek az olyan jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, a norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel függ össze [Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK véleményének (a továbbiakban: PK vélemény) 1. pontjához fűzött indokolás]. [13] A felvetett elvi jelentőségű és az ügy érdemére kiható jogkérdés fennállása esetén a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. A PK vélemény
- pontjához fűzött indokolás szerint „társadalmi jelentősége” az olyan jogkérdéseknek van, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is jogsértő gyakorlat folytatására ösztönöz és a Kúria a nagy társadalmi jelentőségű jogkérdésben korábban még nem foglalt állást jogegységi határozatban, kollégiumi véleményben, vagy az általa BHGY-ben közzétett eseti határozatban. [14] A felperes a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulatára alapított felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a Korm.rendelet 21.§
(1)bekezdésére hivatkozott, amely szerint a címhelyen történő kézbesítéskor – közvetett kézbesítés Kúria V.Pfv.21.037/2022/3/1 5 kivételével – az átvételi jogosultság jogcíméről tett szóbeli nyilatkozattal a jogosultság igazoltnak tekinthető. Hivatkozott továbbá a Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdésére, mert az alperes visszatérően rosszhiszemű magatartásával a felperes érdekeinek érvényesítését meghiúsította. A felperes által megjelölt e normák tartalma elvi jellegű jogértelmezési kérdést valójában nem vet fel, ilyen dilemmát a felperes sem fejt ki. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alapvető indoka, hogy az alperes által a kézbesítés során tanúsított magatartás a felperes álláspontja szerint értékelés nélkül maradt. A felperes kérelemben kifejtett indokai nem igazolnak az egyedi ügyön túlmutató jogkérdést, nem vetik fel a Kúria elvi iránymutatásának igényét sem. A felperes által felvetett jogkérdés egyedi, az adott ügy miatt kialakuló, azon túlmutató káros társadalmi gyakorlatra adat nincs. Annak eldöntése pedig, hogy az alperes kézbesítés során tanúsított magatartása a Ptk. 5. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat megvalósítására alkalmas lehet-e, nem jog-, hanem ténykérdés. Az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékok mérlegelésével állapították meg, hogy az írásbeli felszólítások nem hatályosultak, ami szintén nem alapozhatja meg a hivatkozott okból a felülvizsgálat engedélyezését. Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján – és annak megfelelően tárgyaláson kívül eljárva hozott határozatában – megtagadta. A határozat elvi tartalma A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön nem mutat túl. Az alkalmazott jogszabályok Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja, 411. §
(1)bekezdés [15] A felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján a 39-
- § szerint meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10.000 forint, jelen ügyben: 24.922 forint. A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetékén felül megfizetett 99.690 forint felülvizsgálati eljárási illetéket, amelynek visszatérítését kérheti az állami adóhatóságtól az Itv.
- §
(1)bekezdés f) pontja és a 81. §
(2)bekezdése alapján. [16] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Záró rész Budapest,
- október
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró Kúria V.Pfv.21.037/2022/3/1 6 A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző