A határozat elvi tartalma: A tartalmilag hiányos felülvizsgálat engedélyezés iránti kérelem érdemben nem vizsgálható. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.070/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Kálóczi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kálóczi Szilvia ügyvéd) Az I. rendű alperes: ... Az I. rendű alperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) A II. rendű alperes: ... A II. rendű alperes képviselője: dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sebők Imre ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2.Pf.20.224/2021/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Kúria VI.Gfv.30.070/2022/2 2 Szegedi Járásbíróság 24.P.20.341/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű alperes jogelődje és az I. rendű alperes között
- április
- napján létrejött devizaalapú kölcsönszerződést forintalapú kölcsönszerződésként érvényessé nyilvánította akként, hogy az induló éves ügyleti kamat mértéke 14,35 %. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.631.244, -Ft tőkét és ennek
- július
- napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. A bíróság kötelezte a II. rendű alperest a fentiek tűrésére. [2] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Álláspontja szerint a felülvizsgálat engedélyezése a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, valamint a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt indokolt [Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)pont és
- b)pont]. [4] Az I. rendű alperes az engedélyezés iránti kérelemben a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési okhoz kapcsolódóan arra hivatkozott, hogy nem egységes az országos bírói gyakorlat a következő kérdésekben: ugyanazon jogkérdésnek, ugyanazon felek között, ugyanazon jog- és tényalapból indított keresetnek tekintendő-e az érvényes szerződés jogszerű felmondására alapított marasztalási igény az érvénytelen szerződésre alapított jogalakítási kereset mellett előterjesztett marasztalási igény érvényesítése tárgyában indított keresethez képest; egy korábban folyamatban volt peres eljárás időtartamára az elévülés – az elévülési idő megszakadása nélkül is – nyugszik-e vagy sem; Kúria VI.Gfv.30.070/2022/2 3 egy érvénytelen szerződésből eredő követelés megvásárlása alapján az engedményes terjeszthet-e elő eredményesen marasztalási keresetet. [5] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja kapcsán azzal érvelt, hogy a felvetett jogkérdés a társadalom széles körét érinti, mert a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. Külön határozatok megjelölése nélkül előadta, hogy a Szegedi Törvényszék következetes bírói gyakorlata az, hogy az érvénytelenséget úgy küszöböli ki, hogy egy más típusú, forint alapú szerződést hoz létre, a szerződéstől eltérő tartalmi elemekkel. Álláspontja szerint ez a gyakorlat ellenkezik az ítélőtáblák gyakorlatával, emellett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény 27/A. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §-a, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.)
- §
(1)bekezdése, 37/A. §-a, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. §
(2)bekezdés b) pontja alapján törvénysértő. [6] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a jogerős ítélet szerinti marasztalási összeg és ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg nem haladja meg az ötmillió forintot, ezért a Pp. 408. §
(1)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az I. rendű alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [7] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontja értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Minderre figyelemmel a Kúria az I. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az általa előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységességének biztosítására, valamint a jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére figyelemmel. [8] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [9] A Kúria előrebocsátja, a Pp. 410. §
(2)bekezdés b) pontja az engedélyezés iránti kérelem tartalmával kapcsolatban valamennyi engedélyezési okra hivatkozás esetén érvényesülő, tehát generális követelményként rögzíti, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben többek között meg kell jelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével. A Pp. 410. §
(2)bekezdés c) pontja pedig részletezi az egyes engedélyezési okokhoz kapcsolódó további tartalmi követelményeket. A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjához kapcsolódóan a
(2)bekezdés ca) pontja kimondja, hogy a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozás esetén az engedélyezés iránti kérelemben Kúria VI.Gfv.30.070/2022/2 4 meg kell jelölni azokat az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. [10] Mindezekből következően abban az esetben, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a joggyakorlat egységének biztosítására alapítja, a felülvizsgálat engedélyezésének alapvető, kiinduló feltétele, hogy a fél egyrészt megjelölje az elvi jelentőségű jogkérdést a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével. Az adott ügyben azonban ez a feltétel a felvetett első két jogkérdésben nem teljesült, az I. rendű alperes az engedélyezés iránti kérelmében a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési okhoz kapcsolódóan megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg. A harmadik témakörben ugyan megjelölte az rPtk. 237. §
(2)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 6:
- §-át, valamint a DH2 tv.
- §-át, azonban sem ebben, sem a másik általa megjelölt kérdéskörben nem hivatkozott megfelelő tartalommal korábbi bírói gyakorlatra, ami ne lenne fenntartható, és konkrét döntéseket sem jelölt meg. Utalt ugyan arra, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelméhez csatolt határozatokat, azonban kérelme mellékleteket – a jogi képviselő meghatalmazásán kívül – nem tartalmazott. [11] A Kúria e körben utal a PK vélemény
- pontjában írtakra, amely szerint a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében. [12] A PK vélemény
- pontja szerint a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Értelemszerűen erre hivatkozás esetén is meg kellett volna az I. rendű alperesnek jelölnie olyan bírósági határozatokat, amelyek a kialakult, de nem követhető joggyakorlatot tükrözik. [13] A Kúria tartalmi hiányosság esetén nem bocsát ki hiánypótlásra felhívó végzést (PK vélemény
- pont, Kúria Pfv.VI.20.331/2020/4.). Erre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján találta a jogerős ítélet felülvizsgálatát indokoltnak. [14] A Kúria megítélése szerint a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontja alapján sem engedélyezhető a felülvizsgálat, mivel az I. rendű alperes által felvetett jogkérdésnek nem állapítható meg az engedélyezési kérelemben foglaltak alapján az engedélyezés feltételéül szabott különleges súlya, avagy társadalmi jelentősége a fenti rendelkezést értelmező PK vélemény 3. pontjának megfelelően. Kúria VI.Gfv.30.070/2022/2 5 [15] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának első fordulata kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. Ilyennek minősül különösen, ha egy új jogszabály értelmezése vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése igényel elvi iránymutatást, de csak akkor, ha a felülvizsgálat engedélyezéséhez teljesül valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok, ami szükségessé teszi a Kúria iránymutatását. [16] Az I. rendű alperes által felhozott körülmények (az elszámolás módja, a kamat mértékének I. rendű alperesre nézve állított sérelmes meghatározása) nem nem mutatnak túl a konkrét ügyön, ezért ezekre alapítottan nem volt megállapítható az állított jogszabálysértéssel összefüggésben a felvetett jogkérdés különleges súlya. A felülvizsgálat engedélyezése nem szolgálhat ugyanakkor az egyedi ügyekben történt (esetleges) jogszabálysértés kiküszöbölésére (Pfv.V.21.488/2019/3.; Pfv.V.20.916/2019/2.). [17] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulata szerinti társadalmi jelentősége a PK véleményben írtak szerint az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek van, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik, illetve, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. Az engedélyezési kérelemben hivatkozottak e feltételeknek sem felelnek meg, a felvetett jogkérdések egyike sem tekinthető a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetetten érintő jellegűnek. Az I. rendű alperes azon hivatkozása, miszerint „a Gyulai és Szegedi Törvényszék alá tartozó bíróságok alkalmazzák a forintosítással létrehozott, új szerződés alapján történő contra legem ítélkezési gyakorlatot”, továbbá hogy „hasonlóan elvetik a forintos szerződés alapján történő elszámolást az ítélőtáblák is, és más törvényszékek is” nem alapozza meg sem a jogkérdés különleges súlyát, sem társadalmi jelentőségét. Általánosan megfogalmazott, vagy önmagában a fél részére értelmezést igénylő kérdések felvetése nem alapozhatja meg a jogerős határozat jogereje feloldásának lehetőségét magában hordozó felülvizsgálat engedélyezését (Pfv.I.20.834/2019/2.). [18] A kifejtettek értelmében a Kúria sem a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással, sem pedig a jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt nem látta engedélyezhetőnek a felülvizsgálatot, következésképpen azt a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [19] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- július
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Kúria VI.Gfv.30.070/2022/2 6 A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző