A határozat elvi tartalma: A határozatok meghozatalától számított egy év után nem vizsgálható, hogy az egyesület elnökségi határozata jogszabályba ütközik-e. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.022/2023/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Glósz Ügyvédi Iroda (cím2, eljáró ügyvéd dr. Glósz Gábor) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Milcsarek László ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes
- sorszám alatt A per tárgya: egyesületi határozatok felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 16.G.40.032/2022/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi egyesület tagja. Az alperes alapszabálya rögzíti, az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, a szakmai munka tagozatokban zajlik, a tagozatok a következők: természetőr, önkormányzati, Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.022/2023/5 [2] [3] [4] [5] 2 vállalkozói, civil és intézményi tagozat. A küldöttgyűlés tagjait a tagozatok delegálják 4 éves határozott időtartamra, a küldöttgyűlés 16 főből áll, valamennyi tagozat 4-4 személyt vagy szervezetet delegálhat, egyebekben pedig a tagozatok az elnökség tagjaira saját tagjaik közül 2-2 személyt javasolhatnak. Az alapszabály VI. pontja szerint az alperesi egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a 8 tagú elnökség, amely elnökből és 7 elnökségi tagból áll. Az elnökség a 07/2020.02.
- számú határozatával úgy döntött, hogy az alapszabály VI.
- pontjában előírtakkal szemben - az elnökségi üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni - a továbbiakban az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet nem készítenek, a meghozott határozatokat a Határozatok könyvébe rögzítik. Az alperes jogelődje, a egyesület1, a jogelőd a cég1 esetében a 22/2017.(IX.20.) számon, míg név1 esetében a 23/2017.(IX.20.) számon hozott tagfelvétel tárgyában határozatot. Az alperes elnöksége
- február 7-én megtartott ülésén döntött 05/2020.02.
- számon név2 tagfelvételi kérelméről, azt engedélyezve, míg
- május
- napján tartott elnökségi ülésen a tagfelvétel tárgyában hozott határozatokban a cég2 Kft. tagfelvételéről 04/2021.05.
- számon, a cég3 Bt. tagfelvétele tárgyában 05/2021.05.
- számon, a cég4 Bt. tagfelvétele tárgyában 06/2021.05.
- számon, a egyesület2 tagfelvétele tárgyában a 07/2021.05.
- számon, a egyesület3 tagfelvétele tárgyában 08/2021.05.
- számon, név3 tagfelvétele tárgyában 09/2021.05.
- számon döntöttek. Az cég5 Kft.
- évet megelőzően már az egyesület tagja, évente, folyamatosan a tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíti. Az alperes elnöke a
- április
- napján kelt tagozati és küldöttgyűlésre szóló meghívóval a tagozatok ülését
- május
- napjának 14.00 órájára, a küldöttgyűlést 15:00 órára hívta össze, ez utóbbit a következő napirendi pontokkal: Alapszabály módosítása, pénzügyi és szakmai beszámoló megtárgyalása, közhasznúsági jelentés és mérleg elfogadása, 8 tagú elnökség választása, elnökség tagjai közül elnök választása,
- év tervezett szakmai programja és egyebek. A meghívó azt is rögzíti, amennyiben a tagozati ülések, illetve a küldöttgyűlés megtartásának oka határozatképtelenség, úgy az ülést változatlan helyszínen, előre kiküldött napirendi pontoknak megfelelően
- május 13-án, a küldöttgyűlés esetében 16:15 órakor tartják meg. A
- május
- napján 14.00 órai időpontban az önkormányzati és vállalkozói tagozat ülést tartott, a 15 órájára meghirdetett küldöttgyűlést nem tartották meg, azon az alperes elnöke sem jelent meg. Ezek után
- május 13-án volt küldöttgyűlés, azt megelőzően pedig a tagozati ülések. A felperes a
- június
- napján érkezett keresetében kérte az alperes elnökségének korábban ismeretlen számon meghozott az cég5 Kft., a cég2 Kft., a cég3 Bt., a cég4 Bt.,a cég1, név2, név1, név3, a egyesület2 és a egyesület3 tagok felvétele tárgyában meghozott határozatai, továbbá a
- május
- napján megtartott küldöttgyűlésen meghozott
- május
- számú, az alapszabály módosítására vonatkozó,
- május
- számú, elnökségi tagok megválasztása tárgyában keletkezett, valamint a
- május
- számú az alperes elnökének megválasztására vonatkozó határozatok hatályon kívül helyezését. A keresetben megjelölt tíz tag vonatkozásában keresetét arra alapította, hogy az elnökség nem hozott határozatot a tagfelvétel tárgyában, illetve amennyiben hozott úgy azok jogszabálysértőek, alapszabályba ütközőek. Ezért jogszabálysértőek a keresetben megjelölt küldöttgyűlésen meghozott határozatok is, mert olyan tagok, személyek vettek részt és szavaztak, akik tagsági viszonya vitatott. Hivatkozott ezen kívül arra, hogy az elnökség határozatainak meghozatala eljárási rendjét az alapszabály tartalmazza, ugyanakkor nincs adat arra, hogy a megjelölt tagfelvételi kérelmekről hozott elnökségi határozatok jogszerűek voltak, miután nem készült jegyzőkönyv. A küldöttgyűlésen hozott határozatok tekintetében hivatkozott arra, hogy a meghívó nem tartalmazta, mint kötelező tartalmi elemet, hogy a megismételt tagozati, illetve küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Jogsértően járt el az alperes, amikor a már megtartott tagozati ülésektől Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.022/2023/5 [6] [7] [8] [9] 3 függetlenül
- május 13-án ismételt önkormányzati, illetve vállalkozói tagozati ülést tartott, illetve nem vette figyelembe a korábban megtartott tagozati üléseken elfogadottakat, a küldöttek, illetve az elnökségi tagokra vonatkozó javaslat tekintetében. Alapszabályellenes az is, hogy cég került az elnökség tagjának megválasztásra, holott az elnökség tagja csak természetes személy lehet. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, kifejtette a küldöttgyűlésre vonatkozó meghívó a jogszabályi előírások szerinti szükséges elemeket tartalmazza. Az Alapszabály rendelkezéséből következik, hogy a megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A
- május 9-i önkormányzati, illetve vállalkozói tagozati ülések nem voltak határozatképesek, azon egyrészt nem jelent meg a szükséges számú tag, továbbá vitatta a polgármesterek egymásnak adott meghatalmazásai érvényességét. A
- május 13-án megtartott küldöttgyűlés szabályszerű volt, az ott hozott határozatok nem jogsértőek. A tagok vonatkozásában hozott elnökségi határozatokról csatolta a Határozatok könyvét, mellyel igazolta, hogy a keresetben megjelölt tagok tagfelvételi kérelméről mikor hozott az elnökség határozatot, egyedül az cég5 Kft. vonatkozásában nem csatolt ilyet, ezzel kapcsolatban igazolta azt, hogy tagdíjat fizet
- évet megelőző időpont óta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes
- május
- napján megtartott küldöttgyűlésen hozott 1.,
- és
- számú határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kifejtette, az alperes a keresetben megjelölt tagok vonatkozásában csatolta a tagfelvétel tárgyában hozott elnökségi határozatokról az elnökségi Határozatok könyve megfelelő oldalainak kivonatát, az eredeti okiratot bemutatta. E határozatokat a felperes az anyagi jogi jogvesztő határidőn belül nem támadta meg, így ezen határozatok jogszerűségét a bíróság a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdés rendelkezései folytán nem vizsgálhatta. Utalt arra, hogy az cég5 Kft. vonatkozásában ugyan tagfelvételről szóló határozatot az alperes nem csatolt, csatolta azonban a tagdíjfizetésekről szóló okiratokat, valamint az elnökségnek egy olyan határozatát, amely rögzíti, hogy 2019 előtt került sor a tagfelvételi kérelmére. E tag tagfelvételi kérelméről hozott határozat hatályon kívül helyezését sem kérte a felperes jogvesztő határidőben, így e határozat meghozatalának jogszerűségét sem vizsgálhatta. A küldöttgyűléssel kapcsolatos határozatok körében a felperes keresetét alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálata körében a részbeni megváltoztatását és a kereset egészének teljesítését. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:36.§-át, továbbá a Ptk. 3:67.§
(1)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság nem megfelelően mérlegelte. A tagsági jogviszony létrejöttét a tagfelvételi kérelemmel és szabályosan megtartott elnökségi ülésről felvett jegyzőkönyvvel lehet csak igazolni. Az alperes által becsatolt okiratok mindezt nem igazolják, nem igazolják azt a tényt sem, hogy a perindítást megelőzően több, mint egy évvel hozta meg az alperesi elnökség a határozatát. A becsatolt Határozatok könyve csak olyan határozatokat tartalmaz, amiket a felperes vitássá tett. A bejegyzett határozatok meghozatalát igazoló teljes dokumentáció – szabályos meghívók, jegyzőkönyvek, jelenléti ív, stb. – hiányzik, az alperes nem tudott ilyet bemutatni. Az alperes elnöksége teljes mértékben mellőzte az alapszabályban írt eljárási szabályokat, az alapszabály rendelkezései biztosítják a jogszerűséget, ennek azonban ezek a határozatok nem felelnek meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a felperes által megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A bemutatott Határozatok könyvéből az elsőfokú bíróság is megállapította, hogy nem csupán a keresettel érintett határozatok kerültek bejegyzésre. A felperes a jogszabályban megjelölt objektív határidőn túl támadta meg a határozatokat, amire nincs Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.022/2023/5 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] 4 lehetősége. Kérdés, hogy a felperes korábban miért nem észlelte az általa állítólagosan jogsértőnek tartott gyakorlatot. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges mértékben a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogszabályi rendelkezések alkalmazásával, helyes jogi érvelés mellett adott helyt részben a kereseti kérelemnek, illetve utasította el a felperes tagfelvételi kérelemről hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmét. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: A Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A Ptk. speciális határidőket határoz meg a határozatok megtámadására annak érdekében, hogy a jogi személy működését ne lehessen megakasztani, elbizonytalanítani azzal, hogy határozatait túlzottan hosszú ideig lehet felülvizsgálni. Szükséges, hogy belátható időn belül lezáruljon a felülvizsgálat lehetősége, és ilyen módon a jogi személy biztos lehessen abban, hogy a határozat szerinti cselekvését senki nem kérdőjelezheti meg. Ennek érdekében a Ptk. fenntartja azt a rendszert is, hogy kétféle határidőt határoz meg, a szubjektív határidőn túl beiktat egy jogvesztő határidőt is. A felperes a fellebbezésével érintett kereseti kérelmében állítási szükséghelyzetre hivatkozott, mert nem tudta megjelölni, az általa jogsértőnek tartott tagfelvételi kérelmekről az alperes elnöksége mikor hozott határozatot. Az alperes ellenkérelméhez csatolta a keresetben megjelölt tagok vonatkozásában az okirati bizonyítékait, melyekkel bizonyította, hogy mikor hozott elnökségi határozatot e tagok tagfelvételi kérelméről. A határozatok mindegyikét a kereset előterjesztésétől számított egy éves jogvesztő határidőt megelőzően hozta meg, ezért a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése alapján helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor nem vizsgálta, hogy az alperes által igazoltan meghozott határozatok megfelelnek-e a felperes által a keresetében megjelölt jogszabályi, illetve az alapszabályi rendelkezéseknek, hisz erre a jogvesztő határidőn túl előterjesztett kereset esetében a bíróságnak nincs lehetőség. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ennek okán a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét megfizetni, mely áll az őt képviselő ügyvéd munkadíjából, melyet az alperes jogi képviselője által felszámított összegben –100.000 forint – köteles megfizetni. A másodfokú eljárásban feljegyzett eljárási illeték a felperes személyes illetékmentessége miatt a Pp. 102.§
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Pécs,
- október
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró