Bf.208/2021/99 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti. A szabadságvesztés büntetését 5 (öt) évre súlyosítja. A végrehajtani rendelt szabadságvesztést kiszabó elsőfokú ítélet ügyszáma helyesen: 15.B.IX.22265/2013/87. szám. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 2 Terhelt6 VI. r. vádlott cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti. A szabadságvesztés büntetését 3 (három) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapítja meg. A házi őrizetben és ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámítását akként változtatja meg, hogy 1 (egy) napi szabadságvesztésnek 5 (öt) nap házi őrizetben, illetve ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Terhelt7 VII. r. vádlott cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősíti. A szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 10 (tíz) hónapra súlyosítja. A vádlottat 3 (három) év közügyektől eltiltásra is ítéli. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztését mellőzi. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésből mellőzi a végrehajtás elrendelésére utalást. Terhelt8 VIII. r. vádlott cselekményét a Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősíti. A szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra súlyosítja. A vádlottat 3 (három) év közügyektől eltiltásra is ítéli. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztését mellőzi. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésből mellőzi a végrehajtás elrendelésére utalást. Terhelt10 X. r. vádlott cselekménye minősítésénél a Btk. 178. §

(1)bekezdés III. fordulatára és a

(2)bekezdés b) pontjára utal. A beszámításra vonatkozó rendelkezés kapcsán a végrehajtás elrendelésének esetére utal. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 3 A beszámításra vonatkozó rendelkezést helyesbíti akként, hogy - Terhelt1 I. r. vádlott dátum26 napján őrizetben,

1. április
2. napjától helyesen
3. április
4. napjáig előzetes letartóztatásban volt, - Terhelt2 II. r. vádlott
5. július
6. napjától helyesen
7. augusztus
8. napjáig állt közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt, - Terhelt3 III. r. vádlott
9. március
10. napjától
11. február
12. napjáig állt közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt, - Terhelt4 IV. r. vádlott
13. július
14. napjától helyesen
15. július
16. napjáig állt ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt, helyesen
17. július
18. napjától
19. február
20. napjáig állt közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt, - Terhelt5 V. r. vádlott
21. augusztus
22. napjától helyesen dátum16 napjáig volt házi őrizetben, majd más ügyben előzetes letartóztatásban volt és jogerős szabadságvesztés büntetését töltött, majd dátum13 napjától
23. február
24. napjáig ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt volt,
25. február
26. napjától közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt álló, - Terhelt6 VI. r. vádlott
27. július
28. napjától
29. február
30. napjáig állt közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt, - Terhelt8 VIII. r. vádlott dátum39 napjától helyesen
31. szeptember
32. napjáig volt őrizetben, helyesen
33. november
34. napjától
35. március
36. napjáig volt házi őrizetben, - Terhelt9 IX. r. vádlott dátum39 napjától helyesen
37. szeptember
38. napjáig volt őrizetben. A bűnjelekre vonatkozó rendelkezést megváltoztatja akként, hogy - a 29022-166/2016.bü./
39. számú bűnjeljegyzék
40. sorszám alatt felvett autótípus típusú személygépkocsi kiadását mellőzi és megállapítja, hogy az állam tulajdonába kerül, - Terhelt3 III. r. vádlottal szemben rendel el vagyonelkobzást a 29022-166/2016.bü./
41. számú bűnjeljegyzék 44-számsor sorszám alá felvett arany ékszerek és karóra, valamint a 29022-166/2016.bü./
42. számú bűnjeljegyzék
43. sorszáma alatt szereplő 5.000.000,(ötmillió) forintra, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 4 - Terhelt2 II. r. vádlottal szemben rendel el vagyonelkobzást a 29022-166/2016.bü./
44. számú bűnjeljegyzék
45. és
46. sorszáma alatt szereplő 1.190.700,- (egymilliószázkilencvenezer-hétszáz) forintra, - a 29022-166/2016.bü./
47. számú bűnjeljegyzék
48. számú tétele alatt szereplő 3számsor000,-(háromszáznegyvenkilencezer) forint tekintetében a vagyonelkobzást mellőzi, lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli név10 (cím40) részére, - a 29022-166/2016.bü./
49. számú bűnjeljegyzék
50. számú tétele alatt szereplő 221.000,(kettőszáz-huszonegyezer) forint tekintetében a vagyonelkobzást mellőzi, lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli név1 (cím40) részére, - a Magyar Államkincstárnál Bü.92.675 számú letétben kezelt 795,- EUR, 10,- CHF, 30,GBP, 26,- USD és 60,- CAD tekintetében akként rendelkezik, hogy 50,- EUR vonatkozásában Terhelt2 II. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást rendel el, a fennmaradó 745,- EUR, 10,CHF, 30,- GBP, 26,- USD és 60,- CAD tekintetében a vagyonelkobzást mellőzi, lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli név10 (cím40) részére. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Bűnszervezetek elleni alosztály bűnjelkezelőnél 29022-166/2016.bü./
51. számú bűnjeljegyzéken bevételezett tárgyakat a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Bj.468/
52. számon kezeli. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést helyesbíti akként, hogy - Terhelt1 I. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség (ötszázhetvenkettőezer-hétszáznyolcvannyolc) forint, összege helyesen 572.788,- - Terhelt2 II. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 320.162,(háromszázhúszezer-százhatvankettő) forint, - Terhelt3 III. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 69.999,(hatvankilencezer-kilencszázkilencvenkilenc) forint, - Terhelt4 IV. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 188.920,(száznyolcvannyolcezer-kilencszázhúsz) forint, - Terhelt5 V. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 235.515,(kettőszázharmincötezer-ötszáztizenöt) forint, - Terhelt6 VI. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 86.687,(nyolcvanhatezer-hatszáznyolcvanhét) forint, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 5 - Terhelt7 VII. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 145.440,(száznegyvenötezer-négyszáznegyven) forint, - Terhelt9 IX. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 246.200,(kettőszáznegyvenhatezer-kettőszáz) forint, - az államot terhelő bűnügyi költség összege helyesen 438.716,- (négyszázharmincnyolcezerhétszáztizenhat) forint. Terhelt1 I. r. vádlott tényleges tartózkodási helye: városnév Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. Terhelt2 II. r. vádlott személyazonosító okmány száma: okmányszám9 Terhelt5 V. r. vádlott tényleges tartózkodási helye: cím41 szám. Terhelt6 VI. r. vádlott lakcíme: cím42 szám, tényleges tartózkodási helye: cím44, személyazonosító okmány száma: okmányszám
53. Terhelt7 VII. r. vádlott személyazonosító okmány száma: okmányszám
54. Terhelt8 VIII. r. vádlott lakcíme: cím
55. szám, tényleges tartózkodási helye: városnév1 Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. Terhelt9 IX. r. vádlott anyja neve: név
56. Terhelt10 X. r. vádlott neve: Terhelt10, lakcíme: cím
57. szám, tényleges tartózkodási helye: cím
58. szám. Az ítélet bevezető részében feltünteti a
59. február 13-i tárgyalási napot is. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 6 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r., Terhelt8 VIII. r., Terhelt9 IX. r. és Terhelt10 X. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban összesen 257.425,- (kettőszázötvenhétezer-négyszázhuszonöt) forint bűnügyi költség merült fel, melyből kötelezi Terhelt1 I. r. vádlottat 14.400,- (tizennégyezernégyszáz) forint, Terhelt8 VIII. r. vádlottat 69.520,- (hatvankilencezer-ötszázhúsz) forint megfizetésére. Az állam visel 173.505,- (százhetvenháromezer-ötszázöt) forint bűnügyi költséget. A másodfokú bíróság tájékoztatja Terhelt9 IX. r. vádlottat, hogy kártalanítás jár a letartóztatásért, valamint az elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerősen megállapította, és vele szemben kizárólag próbára bocsátást alkalmazott. Nem jár kártalanítás, ha a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni. A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető. A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS [1] A Fővárosi Törvényszék a
60. február
61. napján kelt 10.B.1670/2017/
62. számú ítéletével [2] - Terhelt1 I. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
63. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 8 év szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 7 [3] - Terhelt2 II. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 6 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [4] - Terhelt3 III. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [5] - Terhelt4 IV. r. vádlottat kábítószer birtoklása bűntette [Btk. 178. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(2)bekezdés b) pont] miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés végrehajtása esetén a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [6] - Terhelt5 V. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 4 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. A bíróság elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság - helyesen 15.B.22.265/2013/

1. számú,
2. február
3. napján kelt és – a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 21.Bf.7997/2015/
4. számú határozata folytán –
5. október
6. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 8 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. [7] - Terhelt6 VI. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
7. §

(1)bekezdés III. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [8] - Terhelt7 VII. r. vádlottat kábítószer birtoklása bűntette kísérlete [Btk. 178. §

(1)bekezdés III. fordulat és

(2)bekezdés b) pont] miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés végrehajtása esetén a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [9] - Terhelt8 VIII. r. vádlottat kábítószer birtoklása bűntette [Btk. 178. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(2)bekezdés b) pont] miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés végrehajtása esetén a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 8 [10] - Terhelt9 IX. r. vádlottat kábítószer birtoklása vétsége [Btk. 178. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(5)bekezdés a) pont] miatt 3 évre próbára bocsátotta. [11] - Terhelt10 X. r. vádlottat kábítószer birtoklása bűntette [Btk. 178. §

(1)bekezdés III. fordulat és

(3)bekezdés] miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és azt, hogy feltételes szabadságra a büntetés végrehajtása esetén a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. [12] - Rendelkezett továbbá a vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [13] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az ügyészség - Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r. vádlott és Terhelt7 VII. r. vádlott terhére, a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása, - Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak esetében eltérő, a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettekénti minősítés megállapítása érdekében, - Terhelt4 IV. r., Terhelt7 VII. r., Terhelt8 VIII. r. és Terhelt10 X. r. vádlott esetében a kábítószer birtoklás helyett a kábítószer-kereskedelem megállapítása, - Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r., Terhelt8 VIII. r. és Terhelt10 X. r. vádlottak terhére, a büntetésük súlyosítása, lényegesen hosszabb tartamú szabadságvesztés és ahhoz igazodó közügyektől eltiltás kiszabása, - továbbá Terhelt9 IX. r. vádlott terhére, intézkedés helyett büntetés kiszabása érdekében. [14] Az ítélet ellen fellebbezést jelentett be továbbá - Terhelt1 I. r. vádlott és védője megalapozatlanság miatt, elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és az elkobzás miatt, - Terhelt2 II. r. vádlott és védője enyhítésért és a lefoglalt dolgok kiadása érdekében, - Terhelt3 III. r. vádlott és védője a tényállás, a minősítés és az elkobzás miatt, illetve enyhítésért, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 9 - Terhelt5 V. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, anyagi és eljárási jogszabálysértés, hibás jogi minősítés, a tényállás hiányos és téves megállapítása és megalapozatlanság miatt, - Terhelt6 VI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, - Terhelt7 VII. r. vádlott védője felmentésért. [15] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.281/2018/47. számú átiratában az ügyész fellebbezését kiegészítésekkel tartotta fenn, a védelmi jogorvoslatokat nem tartotta alaposnak. [16] A Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata– a IX. r. vádlott kivételével – valamennyi vádlott vonatkozásában teljes körű. Terhelt9 IX. r. vádlott esetében nem alkalmazható a Be. 590. §

(10)bekezdésében foglalt rendelkezés, mert a terhére rótt kábítószer lakáson tartása elkülönül Terhelt8 VIII. r. vádlott kábítószer megszerzésétől, ezért a IX. r. vádlott vonatkozásában a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjára tekintettel, a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján a felülbírálat korlátozott, csak a sérelmezett büntetéskiszabásra terjed ki. [17] Az elsőfokú bíróság a tárgyalások során a felülbírálatot befolyásoló eljárási hibát nem vétett, ügyfelderítési és indokolási kötelezettségének eleget tett. Ennek keretében a bizonyítékokat, egyenként és összességükben is értékelve - Terhelt8 VIII. r. és Terhelt9 IX. r. vádlott részbeni beismerése, a többi vádlott tagadása mellett - mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg a tényállást. [18] A 2., 3. és 4. számú tényállás a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja alapján részben megalapozatlan, melyet a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pont alapján indítványozott kiküszöbölni akként, hogy a másodfokú bíróság a tényállást - egészítse ki a

1. és a
2. pontban azzal, hogy Terhelt7 VII. r. vádlott továbbértékesítési célból rendelte meg a kábítószereket - helyesbítse a
3. pontban azzal, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott tisztában volt a továbbértékesítés szándékával. [19] E helyesbítésekkel a tényállás megalapozott, mentes a Be.
4. §

(1)és

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, a felülbírálatra alkalmassá válik. A tényállást a felmentés érdekében támadó fellebbezések, figyelemmel a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalmára, nem vezethetnek eredményre. A törvényszék a tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, részben tévedett azonban az egészséget veszélyeztető bűncselekményük jogi minősítésekor. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 10 [20] Az I-II-III. r. vádlottak hosszabb időre tervezett és konspiratívan végre is hajtott, hierarchikusan, szigorú munkamegosztással szervezett csoportot képeztek és 5 évi szabadságvesztést meghaladó büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekményeket követtek el, amelynek értelmében bűnszervezetben valósították meg a kábítószer-kereskedelmet. A bírósági gyakorlat alapján egy már működő bűnszervezethez eseti jelleggel is lehetséges kapcsolódni, ha a bűnszervezethez kapcsolódást átfogja az elkövető tudata. (BH2019. 259., EBH2005. 1288.). Tekintettel arra, hogy Terhelt5 V. és Terhelt7 VII. r. vádlott tisztában volt az I-II-III. r. vádlott szervezett kábítószer-kereskedelmi tevékenységével, amelyhez ennek tudatában kapcsolódtak, ezért az ő esetükben is meg kell állapítani a bűnszervezeti elkövetést. [21] Az irányadó tényállás szerint Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlott a kábítószert továbbértékesítési célból szerezték be, ezáltal az eladók és a vevők között közvetítettek, amellyel a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző kereskedéssel elkövetést valósították meg (BH

1. 101.). [22] A helyesbített
2. számú tényállás alapján a továbbértékesítés céljából beszerzett amfetamin egy részét Terhelt3 III. r. vádlott azzal adta át Terhelt4 IV. r. vádlottnak, hogy azt az előzetes megbeszélésük szerint a lakásán tárolja. Terhelt4 IV. r. vádlott tisztában volt a továbbértékesítés szándékával, a készletezéssel segítette elő, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz, amellyel a kereskedéssel elkövetés önálló, befejezett, tettesi alakzatát valósította meg, a jelentős mennyiségű kábítószerre. [23] Terhelt7 VII. r. vádlott a bűnszervezethez kapcsolódva működött közre az I-IIIII. r. vádlottak kábítószer-kereskedő tevékenységében, amellyel szintén a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósította meg. [24] Az irányadó
3. számú tényállás alapján Terhelt8 VIII. r. vádlott a kábítószert kereskedés céljára szerezte meg, ezért magatartása kimeríti a Btk.
4. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző kábítószer-kereskedelem bűntettének törvényi tényállását. [25] A

1. számú tényállás szerint Terhelt10 X. r. vádlott a kábítószerkereskedelemben közvetítői szerepet vállalt, amellyel ugyancsak a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósította meg. [26] A büntetés kiszabása körében az alábbiakat emelte ki az átiratában: [27] Terhelt1 I. r. vádlott a bűnszervezetben irányító szerepet töltött be, a többszörös visszaesői minőségen felül többszörösen büntetett, más bűnügyben kiszabott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása alatt is a büntetés-végrehajtási intézetből telefonon aktívan szervezte és irányította a kábítószer kereskedelmi tevékenységet, a középmértéktől (15 év) jelentősen elmaradó fegyházbüntetés eltúlzottan enyhe, azt a középmértékhez közelítő módon súlyosítani kell, a közügyektől eltiltás tartamát is a legnagyobb mértékig fel kell emelni. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 11 [28] Terhelt2 II. r. vádlott a bűnszervezet tagjaként társtettesi minőségben tevékenykedett, a kiszabható 15 éves középmértéktől elmaradó szabadságvesztés büntetést és azzal arányosan a közügyektől eltiltás tartamát is súlyosítani kell. [29] Terhelt3 III. r. vádlott büntetett előéletű, az I. r. vádlott büntetés-végrehajtási intézetbe kerülése után az operatív kábítószer kereskedést végezte, a bűnszervezetben az értékesítési, illetve raktározási feladatokat ellátta, ezért vele kapcsolatban a Btk.
2. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti büntetés enyhítése fel sem merülhet, a fegyházbüntetés és azzal arányosan a közügyektől eltiltás tartamát is emelni kell. [30] Terhelt4 IV. r. vádlott a kereskedői típusú bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre valósította meg, a büntetlen előélet és a rendezett életvitel lehetővé teszi a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontjának alkalmazását, de a szabadságvesztés tartamát oly módon kell súlyosítani, amely mellett a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt fegyház végrehajtási fokozat kiszabható. A jelentős tárgyi súly miatt nem indokolt a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a felfüggesztése és a végrehajtandó szabadságvesztés mellett a bűncselekmény jellege és tárgyi súlya miatt közügyektől eltiltásra kell ítélni. [31] Terhelt5 V. r. vádlott a bűnszervezetben kábítószer beszerzési feladatokat látott el, a cselekményét végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és büntetőeljárás hatálya alatt követte el, ezért vele szemben a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő szakasz nem alkalmazható, a kiszabott fegyházbüntetést jelentősen súlyosítani és azzal arányosan a közügyektől eltiltás tartamát is emelni kell. [32] Terhelt6 VI. r. vádlott büntetett előéletű, a kábítószer-kereskedelemben társtettesként működött közre, esetében sem indokolt az enyhítő szakasz alkalmazása, vele szemben a törvényi minimumhoz közeli, a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában szabályozott fegyházbüntetést és arányos közügyektől eltiltást kell kiszabni. [33] Terhelt7 VII. r. vádlott a kábítószer kereskedő bűnszervezetben viszonteladóként működött közre, vele szemben indokolatlan az enyhítő szakasz alkalmazása, a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont szerint fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges, a végrehajtásának próbaidőre felfüggesztését mellőzni kell, a bűncselekmény jellege és tárgyi súlya miatt, a főbüntetéssel arányosan közügyektől eltiltás kiszabása is szükséges. [34] Terhelt8 VIII. r. vádlott a kábítószer-kereskedelmet büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg, egy alkalommal már végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték, ezért nem érdemes sem az enyhítő szakasz alkalmazására, és ebből következően a végrehajtás próbaidőre felfüggesztésére sem. Vele szemben a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és a bűncselekmény tárgyi súlya és jellege okán közügyektől eltiltást kell alkalmazni. [35] Terhelt9 IX. r. vádlott rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, kábítószerfogyasztó, esetében a büntetési célok, így elsősorban a speciális prevenció, a végrehajtásában Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 12 a Btk. 85. §

(1)és

(3)bekezdés alapján próbaidőre felfüggesztett, a Btk. 37. §

(1)bekezdése szerinti fogházbüntetéssel érhető el. [36] Terhelt10 X. r. vádlott a kábítószer-kereskedelemben marginális szerepet töltött be, ezért esetében indokolt a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazása, azonban a kábítószer-futárként közreműködő, kábítószer fogyasztó terhelt vonatkozásában, aki a feladatának részleteivel maradéktalanul tisztában volt, a szabadságvesztés büntetést olyan mértékben kell súlyosítani, amely mellett alkalmazható a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti börtön végrehajtási fokozat és mellőzni kell a végrehajtás felfüggesztését. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a bűncselekmény jellege miatt el kell tiltani a közügyek gyakorlásától. [37] Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott esetében a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása esetén a házi őrizetben, illetve bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításának mértéke is megváltoztatásra szorul a Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pontja alapján akként, hogy egynapi szabadságvesztésnek öt nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [38] A bűnszervezeti elkövetés miatt a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja alapján Terhelt2 II. r. Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r. és Terhelt7 VII. r. vádlottak esetében meg kell állapítani, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatóak. [39] Terhelt9 IX. r. vádlottnál fel kell tüntetni, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra és az általa előzetes fogvatartásban töltött időt is szükséges – a végrehajtás esetére – beszámítani a szabadságvesztésbe. [40] A törvényszék helyesen rendelkezett, amikor a bűncselekmény eszközéül használt mobiltelefonokat a Bt. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, továbbá a kábítószereket, valamint a közbiztonságot veszélyeztető eszközöket a Btk. 72. §

(1)bekezdés d) pontja alapján elkobozta. [41] A vagyonelkobzással kapcsolatban azonban hiányosan és részben helytelenül rendelkezett: [42] - A 29022-166/2016.bü./380. számú bűnjeljegyzék 44-számsor sorszámú tétele alatti arany ékszereket és a karórát Terhelt3 III. r. vádlottól foglalták le, ezekre a vagyontárgyakra a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontja és a Btk. 74. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében e vádlottal szemben kell vagyonelkobzást elrendelni. A 29022-166/2016.bü./

1. számú bűnjeljegyzék
2. sorszámú tétele alatt szereplő 5.000.000.- forint készpénzt Terhelt3 III. r. vádlottól foglalták le, ezért erre az összegre is e vádlottal szemben kell rendelkezni a vagyonelkobzásról. [43] - A 29022-166/2016.bü./
3. számú bűnjeljegyzék 3-4-
4. sorszámú tételei alatt felvett, összesen 1.411.700.- forint készpénzt Terhelt2 II. r. vádlottól foglalták le, ezért ezzel kapcsolatban vele szemben kell elrendelni a vagyonelkobzást. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 13 [44] - A 29022-166/2016.bü./
5. számú bűnjeljegyzék
6. sorszámú tétele alatti 3számsor000.- forint készpénzt, valamint a
7. dátum28-én házkutatásról és lefoglalásról készült jegyzőkönyvben (nyomozati iratok
8. oldal) szereplő, a Magyar Államkincstárnál letétbe került devizákat név10tól foglalták le. Tekintettel arra, hogy név10val szemben vádemelésre nem került sor és a dolgok kiadása iránt más személy megalapozott igényt nem jelentett be, a Be.
9. §

(3)bekezdés alapján a lefoglalást meg kell szüntetni és ezeket a dolgokat a lefoglalást szenvedő név10nak ki kell adni. [45] Indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék 10.B.1670/2017/306. számú ítéletét a Be. 606. §

(1)és

(2)bekezdés alapján változtassa meg, és [46] - állapítsa meg, hogy Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlott a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósították meg, [47] - Terhelt4 IV. r., Terhelt7 VII. r., Terhelt8 VIII. r. és Terhelt10 X. r. vádlottak cselekményét minősítse az előzőek szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének, [48] - állapítsa meg, hogy Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. Terhelt3 III. r., Terhelt5 V. r. és Terhelt7 VII. r. vádlottak a bűncselekményt a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti bűnszervezetben követték el, [49] - Terhelt1 I. r. vádlott Btk.
2. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti fegyházbüntetését a középmértékhez igazodóan súlyosítsa, a Btk. 61-62. § szerinti közügyektől eltiltás tartamát a legmagasabb tartamban állapítsa meg, [50] - Terhelt2 II. r. vádlott fegyházbüntetését és azzal arányosan a közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, [51] - Terhelt3 III. r. vádlott és Terhelt5 V. r. vádlott fegyházbüntetését a Btk. 82. §

(1)bekezdés b) pontja alkalmazásának mellőzésével súlyosítsa és azzal arányosan a közügyektől eltiltás tartamát is emelje fel, [52] - Terhelt4 IV. r. vádlott szabadságvesztés büntetését a Btk. 85. §

(1)és

(3)bekezdésének mellőzésével súlyosítsa és szabjon ki vele szemben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, a Btk. 61-

1. § alapján alkalmazzon közügyektől eltiltást, [53] - Terhelt6 VI. r. vádlott esetében a Btk.
2. §

(2)bekezdés b) pont mellőzésével szabjon ki a törvényi minimumhoz közeli fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és alkalmazzon vele szemben közügyektől eltiltást, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 14 [54] - Terhelt7 VII. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottal szemben a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pont és a Btk. 85. §

(1)és

(3)bekezdése mellőzésével szabjon ki fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást, [55] - Terhelt9 IX. r. vádlottal szemben a Btk. 37. §

(1)bekezdése alapján szabjon ki fogház fokozatú szabadságvesztés büntetést, amelynek végrehajtását a Btk. 85. §

(1)és

(3)bekezdése alapján próbaidőre függessze fel, [56] - Terhelt10 X. r. vádlott esetében a Btk. 85. §

(1)és

(3)bekezdésének mellőzésével szabjon ki börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást, [57] - a közügyektől eltiltást a Btk. 33. §

(2)bekezdése alapján az érintett vádlottaknál mellékbüntetésként kiszabottnak tekintse, [58] - Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottaknál állapítsa meg, hogy egy napi szabadságvesztésnek öt nap házi őrizetben, illetve lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg, [59] - állapítsa meg, hogy Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r. Terhelt5 V. r. és Terhelt7 VII. r. vádlott a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja alapján feltételes szabadságra nem bocsáthatóak, [60] - állapítsa meg, hogy Terhelt9 IX. r. vádlott végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, [61] - Terhelt9 IX. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésbe annak végrehajtása esetén rendelje beszámítani az általa előzetes fogvatartásban töltött időt, [62] - a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontja alapján Terhelt3 III. r. vádlottal szemben rendelje el a 29022-166/2016.bü./

1. számú bűnjeljegyzék 44-számsor sorszám alá felvett arany ékszerek és 1 db óratípus karóra, valamint a 29022-166/2016.bü./
2. számú bűnjeljegyzék
3. sorszáma alatt szereplő 5.000.000.-Ft vagyonelkobzást, [63] - Terhelt2 II. r. vádlottal szemben rendelje el a 29022-166/2016.bü./
4. számú bűnjeljegyzék 3-4-
5. sorszáma alatt felvett 1.411.700.-Ft vagyonelkobzást, - a 29022-166/2016.bü./
6. számú bűnjeljegyzék
7. számú tétele alá felvett 3számsor000.-Ft készpénzt, valamint a Magyar Államkincstárnál letétbe helyezett 795,. EUR, 10,- CHF, 30,GBP és 26,- USD lefoglalását a Be.
8. §

(3)bekezdése alapján szüntesse meg, és azokat adja ki név10 részére, [64] - egyebekben az ítéletet a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 15 [65] Az I. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentésért, valamint enyhítéséért bejelentett fellebbezéseket fenntartotta, annak részletes írásbeli indokolásában az elsőfokú bíróság ítéletét részben megalapozatlannak tartotta. [66] Terhelt1 I. r. vádlott védekezésében hivatkozott arra, hogy a letartóztatása előtt gépjármű kereskedéssel foglalkozott, ez volt a megélhetésük is. Családját, az akkor még kiskorú gyermekét és feleségét ebből tartotta el. Az ebből származó jövedelme 300-500 ezer forint között mozgott, ami biztos megélhetést nyújtott a családjának. [67] Az

1. tényállás elkövetését tagadta, elmondta, hogy soha nem találkozott Terhelt9 IX. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottal, így extasy tablettát sem adhatott át részükre, sem fogyasztás, sem kereskedés céljából. Az elsőfokú bíróság elvetette Terhelt8 VIII. r. vádlott a tárgyaláson tett előadását, ahol a nyomozás során tett vallomását visszavonta, de ennek nem adta okszerű magyarázatát, pedig Terhelt8 részletesen előadta a korábbi előadásokkal történő ellentmondás okát. Objektív bizonyíték: ujjlenyomat vagy DNS, nem volt található a kábítószert tartalmazó szatyron és a felismerésre bemutatás is aggályos volt, mert álláspontja szerint a 60 %-os felismerés a bizonyossághoz nem elegendő, illetve a Be. 210-
2. § szabályai az eljárás során nem érvényesültek. A védő kiemelte azt is, hogy a szembesítés helyett csak kiegészítő szabályként alkalmazható a kép bemutatásával történő felismerésre bemutatás. Jelen eljárásban semmi akadálya nem volt a törvényben megkívánt szabályos felismerésre bemutatás megtartásának, ami különösen indokolt lett volna a 60 %-os felismerés esetén, kifogásolta, hogy elmaradt Terhelt1 I. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott szembesítése is. [68] A tényállás
3. pontja esetében kiemelte, hogy [69] - amennyiben úgy történt a rendőri megfigyelés, ahogy a rendőri jelentésben található, miért csak Terhelt1ral szemben intézkedtek, miért nem került sor Terhelt5tel kapcsolatosan is rendőri intézkedésre, vagy miért nem az átadáskor fogták el őket. Erre nem lehet az a magyarázat, hogy félve a lebukástól, külön-külön került sor a kábítószer és a pénz átadására. [70] - Ebben az esetben sem került rögzítésre sem ujjlenyomat, sem DNS, pedig ez lett volna az objektív bizonyíték Terhelt1 I. r. vádlottal szemben. [71] - Az igazoltatás során használt és lefoglalt autótípus gépkocsit nem kizárólag az I. r. vádlott használta, azt bérelte. A szatyrot nem vizsgálta meg, a tartalmát nem nézte meg. [72] - Terhelt5 V. r. és Terhelt7 VII. r. vádlottnak nem adott el és tőlük nem vett át kábítószert. Terhelt5 V. r. vádlottal régebb óta baráti kapcsolatban állt, rengeteg közös ismerősük is volt, számtalanszor találkoztak, így maradhatott az autójában a márkanév márkájú melegítő felsője is, amit aztán vissza is adott részére. [73] - Az ítélet nem tartalmazza, de a bizonyítás részét képezte Terhelt1 és Terhelt5 között folyt
4. április 21-én 15:20:01-kor rögzített beszélgetés, melyben azt mondja Terhelt1, hogy Terhelt5 menjen be az édesanyjához, ne álldogáljon kint. Ezt követően már Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 16 nem beszéltek telefonon. 15 óra 50 perckor kerül sor az üzemanyagtöltő állomáson (cím36) a kábítószer átadására, onnan megy az I. r. vádlott tovább, majd helység2on igazoltatták és elfogták. Ha fél négykor találkoztak a utcanév1 utcában, mi szükség lett volna a benzinkútnál a találkozóra az átadás végett, miért nem a utcanév1 utcában bonyolították ezt le. Elképzelhetetlen ilyen bizalom, hogy az átadás és a fizetés így elválik egymástól. Nincs sem kamera felvétel, sem egyéb megfigyelési adat Terhelt5 és Terhelt1 benzinkutas átadásáról. [74] - Annak is van ésszerű magyarázata, hogy miért beszél Terhelt1 I. r. vádlott 2 millió forint elbukásáról, ugyanis ez a lefoglalt rendszám2 forgalmi rendszámú autótípus gépkocsi volt. [75] A
5. tényállást érintően Terhelt1 I. r. vádlott nem vitatta, hogy a
6. április
7. napján történt letartóztatását követően a bvintézet1ben rendelkezésére állt mobiltelefon készülék, ezzel tartotta a kapcsolatot Terhelt2 II. r. vádlottal és Terhelt3 III. r. vádlottal. Vitatta viszont, hogy ezen a telefonon kábítószer-kereskedésről, eladásról, beszerzésről, vagy bármilyen kábítószer forgalmazással kapcsolatos beszélgetést folytatott volna. Családi ügyekben egyeztettek, soha nem adott utasítást kábítószer eladására. A
8. május 24-én történt gyanúsítotti kihallgatásakor elmondta, hogy Terhelt4 IV. r. vádlottat honnan ismeri, és miért van kulcsuk a lakásához. [76] Terhelt1 I. r. vádlottnak nem volt ellentmondásos vallomása, és ha összevetjük a vádlott-társak vallomásaival, azokkal sem volt ellentétes előadása. [77] Az elsőfokú bíróság döntően a lehallgatási jegyzőkönyvekre alapította a tényállást, azokat a legfontosabb bizonyítéknak tekintette. A védő számos konkrét ügyben hozott határozatot és jogirodalmi álláspontot bemutatott, mely alapján szerinte megállapítható, hogy a lehallgatások csak közvetett bizonyítékok, amelyek megléte esetén is más közvetlen bizonyítékot be kell szereznie a nyomozó hatóságnak a bűnösség kétséget kizáró bizonyítására. [78] A hivatkozott lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy Terhelt1 I. r. vádlott aktív létrehozója, alakítója, szervezője, vezetője volt a bűnszervezetnek élettársával és testvérével együtt, illetve, hogy legkésőbb
9. év közepétől terjedő időszaktól bármilyen szervezet létrehozásában, működtetésében, irányításában részt vett volna. Fenntartotta a perbeszédben hivatkozott bizonyítékok alapján azt, hogy nem igazolt, hogy Terhelt1 I. r. vádlott kábítószer-kereskedést hozott volna létre és azt irányította volna. Nincs bizonyíték arra, hogy Terhelt1 I. r. vádlott bárkinek utasítást adott, hogy a kábítószerrel mit kell csinálni, hova kell vinni, vagy nagy tételben vásárolt vagy eladott volna, illetve, hogy ő volt egy szervezet befolyásos irányítója, szervezője vagy végrehajtója. [79] A bűnszervezettel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta, az ügyészi fellebbezés e körben nem állja meg a helyét. A bűnszervezet megállapíthatósága ellen ható tényként utalt arra, hogy Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 17 [80] - Korábban az összehangolt működést hangsúlyozó joggyakorlat nem feltételezte sem a konspiratív elkövetést, sem pedig a bűnszervezeten belüli hierarchikus kapcsolatot. [81] - A törvény módosítása során az volt a jogalkotói álláspont, hogy a bíróságok a fogalmat kiterjesztették, a módosítás során többlet fogalmi elemként bekerült a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. [82] - A konspiratív működés kapcsán kiemelte, hogy a bűncselekmények legnagyobb részére alapvetően jellemző, hogy azt az elkövetők igyekeznek titokban tartani, de a konspiratív végrehajtás ugyanakkor korántsem azonos a bűncselekmény leplezésével. [83] - A védő nem osztotta teljes mértékben a Kúria Bhar.III.371/
10. számú határozatában kifejtetteket, amely szerint a konspiráció az összehangolt működésének feleltethető meg. Kiemelte, hogy a 4/
11. számú Büntető jogegységi határozatnak az összehangoltságra vonatkozó értelmezése automatikusan a jövőben már nem irányadó, de a II. pontjában írtak változatlanul irányadók azzal, hogy a szándéknak a hierarchikus felépítést és a konspiratív működést kell átfognia. [84] - Bűnszervezetben történő elkövetés esetén az elkövetőnek a büntetési tételekkel tisztában lenni nem kell, de tudatának át kell fognia azt, hogy a bűnszervezet célja súlyos bűncselekmények elkövetése. [85] -
12. július
13. napjától a Btk.
14. §

(1)bekezdés

1. pontja mind a hierarchikus, mind a konspiratív elkövetés feltétel. [86] - A bűnszervezet megállapíthatóságához szükséges irányító, vezető szerep, aláfölé rendeltség megállapíthatóságának az ítéleti tényállás is ellentmond, hiszen nem lehet vezető szerepről beszélni, ha a szervezet vezetője Terhelt1 I. r. vádlott maga megy a kábítószerért, ő hozza el, fizeti ki. [87] A fellebbezésében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság - Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét és bizonyítottság hiányában mentse fel a kábítószer-kereskedelem bűntettének vádja alól, - másodlagosan az
2. tényállási pontban rögzített bűncselekményt rekessze ki bizonyítottság hiányában és ennek megfelelően állapítsa meg a bűnösségét a
3. tényállási pontban a Btk.
4. §

(2)bekezdés b) pont szerinti kábítószer birtoklása bűntettében és a törvényi minimumhoz közeli börtönbüntetést szabjon, - harmadlagosan, amennyiben a Btk. 176. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében a bűnösséget okszerűnek tartja, a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetést szabjon ki vele szemben, enyhítő Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 18 körülményként nyomatékosan értékelje az eljárás elhúzódását, továbbá, hogy a minősítést megalapozó jelentős mennyiség alsó határát alig haladja meg a terhére rótt kábítószer mennyisége. [88] A II. r. vádlott védője írásbeli beadványában az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezést kizárólag az enyhítés tekintetében tartotta fenn. [89] Terhelt2 II. r. vádlottat érintően a tényállás megállapítása a bizonyítékok mérlegelésén alapul, így ezt a másodfokú eljárásban eredménnyel támadni a védelem részéről nem lehet. Az elsőfokú bíróság olyan eljárási hibát nem vétett – a nyomozás során a nyomozó hatóság sem -, amely következtében a bizonyítékokat a törvényi előírások megszegésével szerezték volna be, ezért azok kirekesztése lenne indokolt. [90] A törvényszék az ítélet 53-

1. oldalán foglalkozik a minősítést megalapozó és jelen ügyben Terhelt2 II. r. vádlottat érintő kábítószer mennyiségének a megállapításával, valamint annak számítási módjával, illetve a kábítószer-kereskedelem és forgalomba hozatal kérdéskörével. Részletesen kifejtette és megindokolta az elkövetési magatartásokat és azok halmozódását, valamint a kábítószer hatóanyagtartalmának számítási módját. [91] A bűnszervezet tekintetében a II. r. vádlott védője egyetértett az elsőfokú bíróság e körben kifejtett - ítélet 64-
2. oldalán részletezett - okfejtésével, Terhelt2 terhére a bűnszervezeti elkövetés nem állapítható meg. A roma családokban általában az elsőszülött fiú az, akinek meghatározó jelentősége és szerepe van a család életében, az az „irányítás”, amikor is a testvérének és élettársának „utasításokat ad”, egy mellérendeltségi viszonyt körvonalaz, nem pedig egy hierarchikus felépítést. Az I. r. vádlott nem az a vezető, aki felé mindenkinek beszámolási kötelezettsége van. Pénzügyi tekintetben sem volt szigorú elszámolási viszony, minden vádlott a saját maga érdekében tevékenykedett, nem tartoztak egymásnak szigorú elszámolási renddel. A konspiráció tekintetében hangsúlyozta, hogy a lebukás megelőzése érdekében tett lépések semmiben nem haladják meg azt a mértéket, amelyet az elkövetők egyegy bűncselekmény leplezéséhez szükséges mértékben végeznek. E célból használtak a kábítószer meghatározására más fogalmakat, illetve csak ún. félmondatokban próbálták meg elmagyarázni egymásnak az aktuális történteket. [92] A büntetés kiszabása körében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy - Terhelt2 II. r. vádlott hosszabb ideig kényszerintézkedés hatálya alatt állt, egy évet volt előzetes letartóztatásban, 24 hónapot házi őrizetben, illetve lakás elhagyását tilalmazó bűnügyi felügyelet hatálya alatt, 13 hónapot közigazgatási terület elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt. - A cselekmény elkövetésétől az ítélethozatalig közel hat év telt el, amely időmúlás a vádlott terhére nem róható. - a marihuána és az amfetamin inkább az enyhébb drogokhoz tartozó, valamint ugyan meghaladja a jelentős mennyiséget, azonban annak alsó határához közelít. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 19 - Terhelt2 II. r. vádlott büntetlen előéletű, kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és részbeni beismerő vallomást tett a kábítószer fogyasztás tekintetében. [93] Ezen enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel indítványozta a kiszabott szabadságvesztés enyhítését, illetve az eset összes körülményére tekintettel a Btk.
3. §

(2)bekezdésében foglaltak alapján börtön végrehajtás fokozat megállapítását. A II. r. vádlott védője továbbá indítványozta, hogy a másodfokú bíróság név10tól lefoglalt készpénz lefoglalását szüntesse meg, és azt adja vissza név10 részére. [94] A III. r. vádlott védőjének a fellebbezést írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan. Indítványozta megállapítani az ítélet - 14-

1. oldalán a tényállás bevezető részét akként, hogy Terhelt3 III. r. vádlott nem foglalkozott kábítószer-kereskedelemmel, a vevőkkel nem volt kapcsolatban, a megrendeléseket nem gyűjtötte be és nem egyeztette, nem adott el és nem vett kábítószert. -
2. tényállást pontjában, hogy ismeretlen férfi vezette a gépkocsit. [95] Indítványozta mellőzni - a tényállás bevezető részéből, hogy Terhelt3 III. r. vádlott a raktározási tevékenységéhez Terhelt4 IV. r. vádlott közreműködését is igénybe vette, aki a III. r. vádlott kérésére az amfetamint tárolta anélkül, hogy tisztában lett volna a továbbértékesítés szándékával, - a tényállás
3. pontjából, hogy Terhelt2 II. r. vádlott által továbbértékesítés céljából beszerzett amfetamin egy részét Terhelt3 III. r. vádlott azzal adta át Terhelt4 IV. r. vádlottnak, hogy azt az előzetes megbeszélésük szerint tárolja. [96] A tényállás módosítások indokaként a védő előadta, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet
4. tényállási pont utolsó előtti és utolsó bekezdését kivéve - tévesen állapította meg, hogy Terhelt3 III. r. vádlott részt vett volna kábítószer-kereskedésben, vagy birtoklásban. [97] Az ítélet által hivatkozott lehallgatási anyagok ismeretében téves azon ítéleti megállapítás, hogy legkésőbb
5. év közepétől terjedő időszaktól bármilyen szervezet létrehozásában, működtetésében részt vett volna Terhelt3 III. r. vádlott. A lehallgatási jegyzőkönyvek, tanúvallomások és vádlotti előadások nem támasztják alá, hogy Terhelt3 III. r. vádlott kábítószer-kereskedésben részt vett, bárkinek utasítást adott, hogy kábítószerrel mit kell csinálni, hova kell vinni, vagy nagy tételben vásárolt vagy eladott volna. [98] Ez még a leginkább félreérthető
6. április
7. napján 16:25, 16:44, 17:02, 19:43 órai beszélgetésekre is igaz. Ezekhez a beszélgetésekhez sem lehetett konkrét Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 20 történéseket, személyeket kapcsolni, amiből az derült volna ki, hogy ő lenne egy szervezet befolyásos irányítója, szervezője vagy végrehajtója. [99] Terhelt3 III. r. vádlott konkrét, bizonyítékkal alátámasztott elkövetési magatartása a
8. dátum28-ei esemény kapcsán és kizárólag a bokor alól lefoglalt kábítószer odarejtésének vonatkozásában állapítható meg. A lehallgatási jegyzőkönyv nem alapozza meg azt az ítéleti tényállást, hogy Terhelt4hez tárolás végett III. r. vádlott vitt át kábítószert és ebből vitte volna el azt a mennyiséget, amit aztán a bokor alatt megtaláltak. Terhelt4 IV. r. vádlott tagadta a bűncselekményt, senki nem tesz rá terhelő vallomást, hogy raktáros lenne, még arra sem, hogy tudná, hogy mit tárol. Nem került megállapításra az eljárás során, hogy pontosan ki és honnan hozta azt a kábítószert, amit végül a bokorban lefoglaltak. [100] Tényként csak az állapítható meg, hogy
9. dátum28-én 15 óra 35 perckor jelentek meg házkutatás végett a rendőrök a utcanév
10. szám alatt, amikor éppen egy ismeretlen férfi - nem tanú15 - által vezetett rendszám4 forgalmi rendszámú autótípus1 típusú gépkocsival a helyszínről elment Terhelt3 III. r. vádlott, majd a utca6 és utca3 sarkán piros lámpa miatt megálltak, kiszállt, és egy bokor alá rejtett egy zsákban a jelentős mennyiség alsó határát 336 %-kal meghaladó amfetamint. A védő álláspontja szerint dátum26 napja előtt Terhelt3 III. r. vádlott terhére nem lehet megállapítani bűncselekmény elkövetését, ezután pedig csak a
11. dátum28-i eseményt, melynek a helyes minősítése a Btk.
12. §

(2)bekezdés b) pont szerinti kábítószer birtoklása bűntette. [101] A bűnszervezettel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta, az ügyészi fellebbezésben foglaltakat – az I. r. vádlott védelmében eljárva kifejtettekkel egyezően – vitatta, konkrét jogesetekre hivatkozással kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a bűnszervezetben elkövetést nem állapította meg. terhelt3ának a helyzete és magatartásának megítélése nyilvánvalóan más a büntetőjog által elvárt és az adott családban ténylegesen tehető magatartástól. A családon belüli helyzete determinálta Terhelt3 III. r. vádlott magatartását. [102] A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az eljárás jelentős elhúzódását, a cselekménysorban elfoglalt szerepét és azt, hogy iskolás, beteg gyermekét el kell tartani. Bár volt büntetve, de vagyon elleni bűncselekmény miatt és felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A jelentős mennyiség alsó határát csupán háromszorosan meghaladó mennyiség sem indokolja az ügyészség által indítványozott büntetés kiszabását. [103] A III. r. védő indítványa arra irányult, hogy - a másodfokú bíróság a cselekményt a Btk.178. §

(2)bekezdés b) pont szerinti kábítószer birtoklása bűntettének minősítse és a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a törvényi minimumhoz közeli börtönbüntetést szabjon ki, - amennyiben a másodfokú bíróság a Btk.176. §

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettét helyes minősítésnek tartja, akkor olyan enyhébb Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 21 tartamú fegyházbüntetést szabjon ki, hogy a kényszerintézkedés beszámításával kitöltött legyen terhelt3 III. r. vádlott büntetése, - a lefoglalt 210.000.- forintot név1nak a bíróság adja ki, mivel név1 bizonyította az eljárás során, hogy jövedelemmel rendelkezett, a pénz orvosra kellett, ezt is igazolta, és maga az összeg nagysága sem mond ennek ellent. [104] Az V. r. vádlott védője a fellebbezés indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megszegésével folytatta le, a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, amely szabálysértésre tekintettel az első fokon meghozott ítélet a másodfokon lefolytatott bizonyítás ellenére is felülbírálatra alkalmatlan. [105] Az eljárási szabálysértésként a védő azt jelölte meg, hogy a törvényszék valamennyi tanú kihallgatása során elmulasztotta figyelmeztetni a tanúkat az eljárás lefolytatásakor hatályban lévő, 1998. évi XIX. törvény 82. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra, megsértve ezzel a Be. 176. §

(1)bekezdés a) pontját is. Az ítélkezési gyakorlat körében hivatkozott a BH

2. és az EBH
4. számú eseti döntésekre, illetve a kommentár ide vonatkozó részére, mely alapján kifejtette, hogy azáltal, hogy az elsőfokú bíróság a hivatkozott tanúk vonatkozásában elmulasztotta a teljes körű kioktatást és figyelmeztetést, korlátozta őket a törvényes jogaik gyakorlásában, amely a bizonyítás törvényességét alapvetően befolyásolta. Ezért az
5. évi XIX. törvény
6. §

(3)bekezdés és 78. §

(4)bekezdésé alapján a bíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás során felvett tanúvallomások egyike sem vehető figyelembe, azokat a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni. [106] A védő szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem mentes a Be. 592. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. d)pontjában foglalt, megalapozatlanságot eredményező hibától és hiányosságoktól. [107] Az elsőfokú bíróság ítéletének 15. oldalán rögzítette, hogy Terhelt5 V. r. vádlott marihuánát adott el Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottaknak, tudva az I-IIIII. r. vádlottak kábítószer-kereskedő tevékenységéről és a beszerzés továbbértékesítési céljáról. E tényállítás vonatkozásában megállapítható, hogy egyetlen bizonyíték sem támasztotta alá, hogy V. r. vádlott bármely más vádlottnak kábítószert értékesített volna, a rendelkezésre álló rendőri jelentés – amit egyébként egyetlen bizonyíték sem támaszt alá – sem. Terhelt3 III. r. vádlottnak még csak a nevét sem említi a 2. tényállási pontban a vádirat, sem az ítélet. [108] Megalapozatlan az ítélet a 23. oldalon tett megállapítás is, miszerint a tanúk nemcsak tudtak az Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. és Terhelt5 V. r. vádlottak kábítószer-kereskedelemre irányuló tevékenységéről, hanem közülük többen – így tanú6, tanú12, tanú5, tanú8 – többször vásárolt tőlük kábítószereket, ugyanis Terhelt5 V. r. vádlott cselekvősége vonatkozásában nincs egyetlen ilyen tartalmú tanúvallomás sem. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 22 [109] Megalapozatlan az ítélet a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékok felhasználása és értékelése vonatkozásában is. A BKKB ügyszám1 számú végzése, a Fővárosi Főügyészség ügyszám2 számú indítványa, a BKKB ügyszám3 számú végzése, a Fővárosi Főügyészség ügyszám4 számú indítványa és a BKKB ügyszám5 számú végzése kapcsán kifogásolta, hogy azok nem felelnek meg az 1998. évi XIX. törvény 203. §

(2)bekezdésének c) pontjának, mert nem tartalmazzák a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét. Ezért a fenti határozatok alapján beszerzett lehallgatási anyag nem képezheti a bizonyítási eljárás részét, azok jogszerűtlen beszerzésére tekintettel, másrészt az eljárás során soha nem kerültek az engedélyben meghatározott SIM kártyák vagy IMEI számú készülékek lefoglalásra, azok semmilyen szempontból nem köthetőek Terhelt5 V. r. vádlotthoz. A lehallgatási anyagban Terhelt5 V. r. vádlottat a „hangja alapján azonosítja” a hatóság és a hanganyag lejátszásra nem került annak ellenére, hogy vádlott tagadta, hogy bármilyen köze lenne az elfogott közleményekhez, így azokat a cselekvőségéhez kötni a Be. 7. §

(4)bekezdése alapján nem lehet. [110] Megalapozatlan az ítélet

1. oldalán, a tényállás
2. pontja körében tett bírósági indokolás, miszerint Terhelt1 I. r. és Terhelt5 V. r. vádlottak telefonon egyeztettek arról, hogy az V. r. vádlott csak másnapra tud beszerezni kábítószert, mert semmi sem bizonyítja, hogy az elfogott közlések Terhelt5 V. r. vádlottól származnak, illetve Terhelt5 V. r. vádlott vonatkozásában nincsen bizonyíték, ami a kábítószer átadás tényét a legkisebb mértékben alátámasztaná, mert a rendőri jelentés nem rekonstruálható, nem tudni, hogy ki készítette, nem készült fénykép vagy videó felvétel, a lefoglalt csomagoláson nem található meg a vádlott DNS-e vagy ujjlenyomata, mindkét terhelt tagadja, hogy Terhelt5 V. r. vádlott kábítószert adott volna át Terhelt1 I. r. vádlott részére, azonban azt egyezően adták elő, hogy az I. r. vádlott Terhelt5 V. r. vádlottnál hagyta a márkanév kabátját, ennek átadása történt meg, melyet meg is találtak azon a helyen, ahova azt az V. r. vádlott betette, a vezető mögötti ülésen, ellenben a kábítószer az első ülés alól került elő. [111] A védő szerint megalapozatlan az ítélet
3. oldalán, a tényállás
4. pontja körében tett azon bírósági indokolás is, miszerint amikor Terhelt1 I. r. vádlott és Terhelt5 V. r. vádlott találkoztak, az V. r. vádlott egy csomagot rakott az I. r. vádlott kocsijába, ahonnan röviddel ezután a rendőri intézkedés során nejlonzacskóba csomagolt marihuána került elő, melyet Terhelt5 V. r. vádlott adott át az üzemanyagtöltő állomáson az I. r. vádlott részére. [112] Nem helytálló az ítélet
5. oldalának lévő bírói érvelés, miszerint egy csomag és egy kabát messziről sem keverhető össze, méretében, jellegében különböző tárgyakról van szó, mivel a védő szerint az összehajtott kabát is csomagszerű, illetve nem helytálló az a törvényszéki indokolás sem, hogy a márkanév kabát nem is került elő az eljárás során. [113] A védői érvelés szerint a beszerzett bizonyítékok nem alkalmasak Terhelt5 V. r. vádlott büntetőjogi felelősségének kétséget kizáró módon történő megállapítására. A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve semmi esetre sem jelentheti a bírói mérlegelés korlátlanságát, ugyanis korlátot jelent, hogy a bíróságnak megalapozott tényállást kell megállapítani, a Be.
6. §

(4)bekezdés szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére és a bíróságot indokolási kötelezettség is terheli, a másodfokú eljárásban a felülmérlegelés tilalma csak ebben az esetben érvényesül. A védő kifejtette továbbá, hogy a közvetlen bizonyítékok hiánya egyértelműen kizárja a kétséget kizáróan bizonyítottság lehetőségét. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 23 [114] Terhelt5 V. r. vádlott személyi körülményeiben az elsőfokú ítélet óta változás következett be, tartós, stabil élettársi kapcsolatban él, munkahellyel és jövedelemmel rendelkezik, élettársával közösen neveli élettársa kiskorú gyermekét. [115] Összegezve, az V. r. vádlott védőjének indítványa: - mivel az elsőfokú határozat a Be. 592. §

(2)bekezdésének a),

1. b)és
2. d)pontjában meghatározott hiányosságban szenved, amely felülbírálatra alkalmatlanná teszi a határozatot, a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a bizonyítás hiányának és ebből kifolyólag indokolási kötelezettségének hiányára tekintettel a Be. 609. §

(2)bekezdése d) pontja alapján helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, - másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletét Be. 606. §

(1)bekezdése alapján az ítélőtábla változtassa meg és a Be. 591. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítását követően Terhelt5 V. r. vádlottat mentse fel vagy enyhébb, a 2/

1. AB határozat elvei szerinti szankciót szabjon ki. [116] A VI. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában a felmentés indokaként hivatkozott az elsőfokú bíróság előtt tett perbeszédben kifejtett érveire, az abban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Kiemelte, hogy [117] - Terhelt6 VI. r. vádlottal szemben 3 cselekmény (
2. április 12.,14.,
3. napján elkövetett) miatt indult eljárás, azonban a vádemelésig már csak egy cselekmény jutott el, erre figyelemmel az állapítható meg a bíróság indokolásával ellentétben, hogy a VI. r. vádlott nem volt ismert szereplő a kábítószerrel kapcsolatos tevékenység során. A hatóság oda-vissza kereskedelmet feltételezett a nyomozás során, ez azonban a vádiratban már nem köszönt vissza. [118] - Terhelt6 VI. r. vádlott azt nem ismerte el, hogy az ő hangja hallható a telefonon, védekezésével azonban megegyezik a felvételen hallható beszélgetés, miszerint cégek eladásáról van szó, a lehallgatások során hangzanak el olyan kifejezések, melyek cégekkel kapcsolatosak, például “mesekönyv”. Számos esetben különböző összegekről van szó a beszélgetések során, azonban nem kapcsolódik ezekhez a beszélgetésekben olyan szöveg, melyből egyértelműen arra lehetne következtetni, hogy kábítószerrel kapcsolatos pénzről lenne szó. Vannak olyan esetek, amikor zárójelben van a “pénz” szó, ez egyértelműen a leíró gondolata, nem feltétlenül az, ami elhangzott. A védő álláspontja szerint nincsenek olyan konkrét telefonbeszélgetések, melyek egyértelműen alátámasztanák a VI. r. vádlott bűnösségét. [119] - A vádlottak és tanúk egyike sem tett terhelő vallomást Terhelt6 VI. r. vádlottra, ő tagadta a cselekmény elkövetését. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 24 [120] - Az időpont, a körülmények, a rendőrségi akcióhoz viszonyított időpont is mind azt bizonyítja, hogy legális üzletekről volt szó. [121] Mindezek alapján a védő elsődleges indítványra Terhelt6 VI. r. vádlott bizonyítékok hiányában történő felmentésére irányult. [122] A védő a másodlagosan, enyhítés végett bejelentett fellebbezést is fenntartotta. A bűnösség megállapítása esetén a cselekmény minősítésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a beszélgetések alapján Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak forgalomba hozatalra irányuló szándékára az átadott kábítószer mennyiségéből is lehetett következtetni, a rendszeresség alátámasztására pedig nem volt elegendő bizonyíték. [123] A büntetés kiszabásakor indítványozta figyelembe venni enyhítő körülményként a jelentős időmúlást, azt, hogy a jelentős mennyiség alsó határát alig haladja meg a vádlotthoz köthető mennyiség, a terhelt egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá, hogy 9 hónapot volt letartóztatásban és igen hosszú időt töltött lakóhelyére vagy közigazgatási területre korlátozó bűnügyi felügyelet hatálya alatt. A büntetett előélet kisebb súllyal vehető figyelembe, hiszen annak alapja egy régen elkövetett cselekmény, így megállapítható, hogy Terhelt6 VI. r. vádlott nem egy bűnözői életmódra berendezkedett személy, hanem legfeljebb egy bűnelkövető. A bírói gyakorlat alapján azokban az esetekben, amennyiben a lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag tartalma alig haladja meg a jelentős mennyiség alsó határát, lehetőség van az enyhítő szakasz alkalmazására. A védő a büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, az enyhítő szakasz alkalmazásával a büntetés további mérséklését indítványozta. [124] A VII. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést elsődlegesen felmentés érdekében tartotta fenn és indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontja alapján Terhelt7 VII. r. vádlottat az ellene emelt vádak alól mentse fel. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy [125] - Terhelt7 VII. r. vádlottnál semmilyen kábítószert tartalmazó anyagot nem találtak, a házkutatásról készült jegyzőkönyv szerint bűncselekményből származó tárgyi bizonyíték nem volt, a kábítószert kereső kutya sem talált semmit. [126] - A szakértői vizsgálat szerint negatív volt Terhelt7 VII. r. vádlott vizelet vizsgálatának eredménye és a intézetnév vizsgálati anyaga szerint sem mutatható ki kábítószer nála. [127] - Terhelt7 VII. r. vádlott végig tagadta a bűnösségét, büntetlen előéletű és legális jövedelemmel rendelkezett és rendelkezik ma is. [128] - Az ügyészség már a perbeszédében jelezte, hogy nincs tárgyi bizonyíték Terhelt7 VII. r. vádlott vonatkozásában, a bűnösségét a lehallgatott telefonbeszélgetésére alapította, hogy alkalmanként szerinte virágnyelven beszélt két vádlott társával. A védő megjegyezte, hogy az ügyészség által hivatkozott Terhelt2 és Terhelt7 között

1. április 22én és Terhelt1 és Terhelt7 között április 15-én folytatott beszélgetést nem virágnyelven teszik, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 25 és nem kábítószer kereskedelemről beszélnek. Egyébként sem más vádlotti-, sem tanúvallomás és okirati bizonyíték nem terhelte Terhelt7 VII. r. vádlottat. [129] A kábítószerrel kapcsolatos ügyekben fontos a tárgyi bizonyíték, de Terhelt7 VII. r. vádlottnál mindez hiányzik, ennek ellenére állapította meg a bűnösségét az elsőfokú bíróság. [130] Az elsőfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg a tényállást és ez alapján Terhelt7 VII. r. vádlott bűnösségét. A mérlegelésnél azt vette figyelembe, hogy a vádirati tényállás
2. pontja szerint Terhelt1 szándékozott Terhelt7 VII r. vádlottnak 1832,75 gramm marihuánát vinni, de eközben intézkedés alá vonták őt és az áru nem jutott el a címzetthez. Akár Terhelt7 VII. r. vádlotthoz is vihette volna, de nem tudta oda vinni, mert a rendőrség ezt nem tette lehetővé, kicsit hamarabb intézkedtek. Hivatkozott arra, hogy a forgalomba hozatal kísérlete mellett foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Bf.263/2013/
3. számú határozatban, amikor az anyagot megrendelték, de nem szállították le. Jelen ügyben még a kísérlet sem állapítható meg, mert nem volt bizonyított az, hogy Terhelt7 VII. vádlottnak kellett volna leszállítani. [131] Alaptalannak találta az ügyészség fellebbezését, melyben indítványozta annak megállapítását, hogy Terhelt7 VII. vádlott a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és ehhez igazodóan a büntetés súlyosítására tett indítványt. Konkrét ítélőtáblai határozatokra hivatkozva utalt arra, hogy a csoport szervezettsége, a hierarchikus viszonyok megléte a bűnszervezet alapvető jellemzője. A bűnszervezet szervezetet feltételez, nem csupán három vagy több ember együtt cselekvését, a hierarchia megléte külön bizonyítandó kérdés. Figyelemmel kell lenni a kriminológiai kutatások eredményeire is, amely szerint a bűnszervezetet hierarchikus szervezeti struktúra jellemzi, a szervezett működés az adott csoporton belüli hierarchiát, működési elvet, akár a határozott rend, szabályok szerinti működést jelenti. Hivatkozott továbbá a BH
5. számú eseti döntésben foglaltakra, mely rámutat, hogy a bűnszervezet kapcsán elsődlegesen mindig a bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, majd az vizsgálandó az alanyi oldalon, hogy ha az elkövetési magatartás a bűnszervezet keretén belüli, akkor azt az elkövető felismerte-e. A VII. r. védője szerint a vádhatóság indítványa a bűnszervezet megállapítására terhelt7 Terhelt7-tel szemben minden jogi és ténybeli alapot nélkülöz, nem is praesumptio, hanem fictio, a valótlant tekinti valónak. Amennyiben a másodfokú bíróság nem lát alapot Terhelt7 VII. r. vádlott felmentésére, akkor indítványozta az ügyészség súlyosítás iránt bejelentett fellebbezésének elutasítását és a büntetés enyhítését. [132] Terhelt8 VIII. r. vádlott írásbeli beadványában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy élettársi kapcsolatot létesített, szabadulása esetén családalapítást és munkavállalást tervez, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak. Szeretne egy esélyt kapni, hogy megtarthassa eddigi életét és ne kerüljön reménytelen élethelyzetbe az idő múlása miatt. [133] A nyilvános ülésen az I. r. és III. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolását tartalmazó beadványait fenntartotta, az azokban foglaltakat az alábbiak szerint kiegészítve: Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 26 - A tényállás
6. pontja nem megalapozott azért sem, mert az elsőfokú ítélet
7. oldal
8. bekezdésben ismertetett, a VIII. és IX. r. vádlottak elfogásáról készült rendőri jelentést, valamint tanú17, tanú18, tanú29 rendőr tanúk vallomását a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni, mert az abban ismertetett terhelti nyilatkozatokat figyelmeztetés hiányában nem lehet felhasználni. A védő kiemelte tanú28 tanú vallomását, amiben elismerte, hogy szabadlábra helyezést ígért a terhelő vallomásért, illetve az eltűnt GPS tekintetében eljárást is indított ismeretlen tettes ellen. Az elsőfokú bíróság elvetette Terhelt8 VIII. r. vádlott tárgyaláson tett előadását, ahol a VIII. r. vádlott a nyomozás során tett vallomását visszavonta arra hivatkozással hogy azért tett terhelő vallomást az I. r. vádlottra, mert az édesanyja agydaganatos beteg volt és szerette volna, ha szabadlábra kerül. Terhelt1 I. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlottat szembesítették, ahol a VIII. r. vádlott nem ismerte fel az I. r. vádlottat. Nem szembesítették viszont VIII. r. és IX. r. vádlottakat annak ellenére, hogy Terhelt9 IX. r. vádlott 60 %-ban ismerte fel fényképről Terhelt1 I. r. vádlottat. Az
9. tényállási ponthoz nincs lehallgatási anyag sem, amely alátámasztaná Terhelt1 I. r. vádlott bűnösségét. - Indítványozta a büntetés kiszabásakor további enyhítő körülményként értékelni, hogy Terhelt1 I. r. vádlott cukorbeteg. - Indítványt tett arra is, hogy a másodfokú bíróság a Terhelt3 III. r. vádlottól lefoglalt, a 29022-166/2016.bü./
10. számú bűnjeljegyzék 44-számsor sorszám alatti arany ékszerek és karóra lefoglalását szüntesse meg és tulajdonosának, személy1nak adja ki, ugyanis ezeket személy1 táskájából foglalták le, fel sem merülhetett Terhelt1 I. r. vádlott tulajdonjoga vagy, hogy kábítószer-kereskedelemmel összefüggő jövedelemből származna. [134] A nyilvános ülésen a II. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakon túl előadta, hogy - Az elsőfokú eljárás során is vitatták a vád azon megállapítását, miszerint Terhelt2 II. r. vádlott
11. év közepétől kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott városnév2, illetve hogy 26 kiló amfetamint és 1330 db MDMA tablettát értékesített, mivel a vád ezen részének ténybeli alapja nem volt, illetve ebben az eljárásban a vádirat e részére nem vettek fel bizonyítást. Az elsőfokú bíróság a tényállás bevezető részében ugyan megállapította, hogy Terhelt2 II. r. vádlott
12. év közepétől kereskedett kábítószerrel városnév2, de a bíróság mennyiségeket nem írt a tényállásba. - Az egyes tényállási pontokban megállapított magatartásokkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a
13. tényállás esetében a lehallgatási anyag áll csak rendelkezésre, mely alapján nem igazolható, hogy Terhelt2 kifizette a testvére által megrendelt kábítószer ellenértékét, a
14. tényállás esetében kiemelte, hogy Terhelt10 X. r. vádlott vallomása szerint a lefoglalt anyagot egy arabtól vette, tehát ez nem köthető Terhelt2 II. r. vádlotthoz, a
15. tényállás kapcsán pedig arra utalt, hogy a hanganyag alapján csak az állapítható meg, hogy a családban telefonáltak, mert megriadtak, amikor Terhelt3 észrevette, hogy követik. - A lehallgatási anyaggal kapcsolatban kifogásolta, hogy hang alapján, műszerek hiányában azonosították be a vádlottakat. A tanúvallomások és a vádlotti nyilatkozatok nem Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 27 tartalmaznak terhelő adatot Terhelt2 II. r. vádlottra, kivéve tanú11 tanút, aki viszont a tárgyaláson módosított a vallomásán. - Terhelt2 II. r. vádlott által hivatkozott gépkocsi-kereskedés legális jövedelem volt, külföldről behozott autókat értékesített, ebből származott jövedelme. [135] A nyilvános ülésen a IV. r. vádlott védője az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [136] A nyilvános ülésen az V. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta, azt annyiban egészítette ki, hogy - Az elsőfokú bíróság a vádon túlterjeszkedett, amikor azt állapította meg, hogy Terhelt5 V. r. vádlott marihuánát adott el az I-II-III. r. vádlottaknak. - Kifogásolta, hogy a rendőrségi megfigyelésről készült rendőri jelentés mellett a helység2 Rendőrkapitányság által készített szemle jegyzőkönyv sem tartalmaz fénykép- vagy videofelvételeket, az elsőfokú bíróságnak a nem megfelelő módon rögzített bizonyítékokat ki kellett volna rekesztenie a bizonyítékok köréből. - Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozottakkal ellentétesen a út3i üzemanyagtöltő állomás nem elhagyatott, még egy autómosó is van ott, illetve a nyomozati iratok
16. oldalán található jegyzőkönyvben
17. tétel szerint van feltüntetve a márkanév kabát, amire a vádlottak hivatkoztak. Utalt továbbá arra, hogy az ítéletben és a rendőri jelentésben is többféle leírás szerepel: papír szatyor, átlátszó nejlon, fekete nejlon. Illetve a rendőri jelentés önmagában is ellentétes adatokat tartalmaz: csomag, majd egy szatyor elhelyezését említik. [137] A nyilvános ülésen a VI. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolását azzal egészítette ki, hogy a büntetés kiszabása körében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság enyhítő körülményként értékelje a közel hat éves időmúlást, azt, hogy Terhelt6 vádlott hosszú idői töltött kényszerintézkedés hatálya alatt, továbbá vegye figyelembe, hogy a minősítésre kiható mennyiség a jelentős alsó határát nem sokkal haladja meg, a terhelt kiskorú gyermekes családi állapotát, büntetlen előéletét, a cselekményben betöltött nem hangsúlyos és nem meghatározó szerepét és a kábítószer fajtáját. [138] A nyilvános ülésen a VII. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakkal egyezően adta elő perbeszédét. [139] A nyilvános ülésen a VIII. r. vádlott védője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Terhelt8 VIII. r. vádlott és védője nem fellebbezett az elsőfokú ítélettel szemben. Álláspontja szerint az ügyészi fellebbezés alaptalan, ezért a védő az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az elsőfokú bíróság a tényállást túlnyomórészt megalapozottan állapította meg, megfelelően értékelte, számba vette a bizonyítékokat és a cselekményt is helytállóan minősítette kábítószer birtoklása bűntettének, mivel egyértelmű az ítélet indokolásából a
18. oldalon, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy továbbértékesítési, kereskedési célzata lett volna Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 28 Terhelt8 VIII. r. vádlottnak. Ezzel összefüggésben az ítélet
19. oldalán az első tényállási pontból mellőzni indítványozta azt a részt, hogy Terhelt8 VIII. r. vádlott továbbértékesítés végett vásárolta a kábítószert, mert az ellentmond az ítélet indokolásának és a megállapított minősítéssel sincs összhangban. A büntetés kiszabása körében indítványozta értékelni a VIII. r. vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, a közel hét éves időmúlást és azt, hogy a kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határához közeli. [140] A nyilvános ülésen a IX. r. vádlott védője felszólalásában osztotta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglaltakat, miszerint Terhelt9 IX. r. vádlott esetében a felülbírálat korlátozott. Az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta és helyesen értékelte a büntetéskiszabási körülményeket, a védő egyetértett azzal, hogy a büntetési célok biztosíthatók az intézkedés alkalmazásával. Az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését alaptalannak tartotta. Kifejtette azon álláspontját is, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megszegte, amikor a vádlottak elfogása során, a helyszínen, törvényi figyelmeztetés nélkül tett kijelentéseikről készült rendőri jelentést értékelte, illetve e körben tanúként kihallgatta az intézkedő rendőröket. A Be.
20. §

(5)bekezdése alapján indítványozta, hogy a másodfokú bíróság rekessze ki az ítélet

1. oldal
2. bekezdésben, illetve a
3. oldalon ismertetett bizonyítékokat. [141] A nyilvános ülésen a X. r. vádlott védője felszólalásában az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett ügyészi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Kiemelte, hogy Terhelt10 X. r. vádlott vonatkozásában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a tényállást megalapozottnak ítélte meg, annak kiegészítését a részleges megalapozatlanság kiküszöbölése körében nem is indítványozta. Terhelt10 X. r. vádlott terhére rótt magatartást az elsőfokú bíróság helytállóan minősítette kábítószer birtoklása bűntettének, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványában a bírósági gyakorlat körében hivatkozott jogegységi határozatban és eseti döntésekben kereskedésként értékelt magatartáshoz valamilyen többlet elem kapcsolódik, illetve a vádlott tudattartalmának vizsgálata alapján lehet arra következtetni, hogy szándéka volt kábítószer-kereskedelemben közreműködni, például készletezés céljából, továbbértékesítés céljából cselekedett. Jelen ügyben Terhelt10 X. r. vádlott esetében semmilyen olyan tény nem merült fel, amiből erre a szándékra lehetne következtetni. Ha az általa megvalósított részcselekmény, miszerint kapcsolatba került kábítószerrel, kábítószerkereskedelmet jelentene, akkor indokolatlan lenne szabályozni a kábítószer birtoklás elkövetési magatartásaként a szállítást. A kábítószer mennyiségéből sem lehet következtetni minden kétséget kizáróan a kereskedési szándékára. Az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg, hogy a büntetési célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetők, Terhelt10 X. r. vádlott személyi körülményei és az azóta eltelt egy év időtartam is alátámasztotta azt, hogy törvénytisztelő állampolgárként éli az életét, rendezett életkörülmények között él, családalapítás előtt áll, munkával rendelkezik. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése óta eltelt további egy évre figyelemmel - a próbaidő tartamát mérsékelje, illetve vizsgálja meg, hogy Terhelt10 X. r. vádlott vonatkozásában van-e lehetőség előzetes mentesítésre. [142] A nyilvános ülésen a vádlottak személyi körülményeik és korábbi büntetéseik körében tettek vallomást, illetve [143] - Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. vádlott, Terhelt3 III. r., Terhelt6 VI. r. vádlott, Terhelt7 VII. r. vádlott, Terhelt8 VIII. r. vádlott és Terhelt10 X. r. vádlott az ügy érdemében Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 29 nem szólaltak fel, az utolsó szó jogán tett nyilatkozatukban csatlakoztak a védőik által előadottakhoz. [144] - Terhelt5 V. r. vádlott az ügy érdemében tett felszólalásában és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában előadta, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, vitatta, hogy bármely vádlottnak marihuánát adott el, erre vonatkozó bizonyíték sincs. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettekkel szemben a perbeszédek előtt érdemi védekezést terjesztett elő, előadta, hogy a lehallgatási anyagban megjelölt telefonszámok nem köthetők hozzá. Soha nem állította, hogy saját előfizetése volt, illetve a lehallgatási anyagban hallható hanggal kapcsolatban sem tett megjegyzést, mivel az nem került lejátszásra. Rámutatott, hogy a rendőri jelentésben az szerepel, hogy Terhelt1 I. r. vádlottnál egy szatyor volt és abban egy fekete nejlonzsák, a szemle jegyzőkönyvben egy átlátszó nejlonzsák szerepel, míg a megfigyelési jegyzőkönyv szerint egy csomagot adott át. A márkanév kabátot a gépjárműben megtalálták, így nem helytálló az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy más csomag nem volt a járműben. Kifogásolta, hogy a megfigyelésről fénykép- vagy videofelvétel nem készült. Az ítéletben elhagyatottnak leírt út3i benzinkút egy forgalmas út mellett található és a parkolójában egy autómosó is üzemel. Személyi körülményei körében előadta, hogy életvitele rendezett, élettársi kapcsolatban közösen nevelik az élettársa gyermekét, két állásban dolgozik, családot szeretne alapítani, szabálykövető állampolgárként él. [145] A fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. [146] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be.
4. §

(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. [147] A felülbírálat a Be. 590. §

(10)bekezdés alapján teljeskörű - Terhelt9 IX. r. vádlott kivételével - valamennyi vádlott tekintetében, a Be. 590. §

(2)bekezdés szerint kiterjedt az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre, az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartásának ellenőrzésére. [148] Terhelt9 IX. r. vádlott esetében a terhére rótt, a tényállás 1. pontjában szereplő kábítószer lakáson birtoklása elkülönül Terhelt1 I. r. és Terhelt8 VIII. r. vádlott tényállásbeli magatartásától, ezért esetében nem érvényesül a Be. 590. §

(10)bekezdés rendelkezése. Mivel a IX. r. vádlott vonatkozásában az ügyészség jelentett be fellebbezést a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont alapján kizárólag súlyosításért, intézkedés alkalmazása helyett büntetés kiszabása érdekében, ezért a másodfokú bíróság e vádlottat érintően a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, illetve a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. A felülbírálat körében azonban kiemelendő, hogy a Be. 590. §

(5)és

(7)bekezdés alapján a másodfokú bíróság ebben az esetben is felülbírálja - az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a 607. §

(1)bekezdése, valamint a 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 30 - a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, - a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, - a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést, - illetve hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. [149] A felülbírálat eredményeként az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett, valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékot beszerzett. Feltárta azokat a körülményeket, amelyeket az ügy megítélése szempontjából lényegesnek tartott, vizsgálta mindazokat a körülményeket, melyek a büntetőjogi felelősség szempontjából jelentősek voltak, ezen belül azokat is, amelyeket az ügy súlyának megítéléséhez, az alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásához nélkülözhetetlenek. [150] A törvényszék a tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében a bizonyítási eljárás során a tárgyaláson kihallgatta tanú6, tanú7, tanú10, tanú12, tanú8, tanú5, tanú11, tanú14, tanú9, tanú25, név10, tanú28, tanú18, tanú29, tanú26, tanú27 tanúkat. Felolvasta a Be. 527. §

(1)bekezdés a) pont alapján az ismeretlen helyen lévő tanú13, illetve a Be. 527. §

(2)bekezdés b) pont alapján tanú16, tanú17, tanú19, tanú20, tanú21, tanú22, tanú23, tanú24, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4 tanúk vallomását. tanú15 tanú a Be.

1. § alapján – mivel Terhelt3 III. r. vádlott testvére – jogosan tagadta meg a vallomástételt. [151] Az ítélőtábla megvizsgálta az egyes bizonyítási eszközök kirekesztését célzó védői indítványokat, azonban a hivatkozásokat nem tartotta alaposnak. [152] A másodfokú bíróság a vizsgálat kiindulópontjának azt tekintette, hogy - a Be.
2. §

(5)bekezdés alapján nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a

(2)bekezdésben meghatározott hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntető eljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg, - az eljárási törvény értelmében a bizonyítékok köréből azokat a tényeket kell kizárni, amelyek a bizonyítás törvényességének fenti megsértésével szerzett bizonyítási eszközből származnak, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 31 - a büntetőeljárásban a bizonyíték kirekesztésére csak törvényes ok alapján, mindig eljárásjogi okon alapulón kerülhet sor, jogkövetkezménye pedig a bizonyíték figyelmen kívül hagyásának kötelezettsége. [153] A kirekesztés kérdésének vizsgálata a bíróság részéről egy formai vizsgálatot jelent. Az eljárási törvény a Be. 167. §

(5)bekezdése szerinti generális szabályozási szinten és helyenként elszórtan, de mindig tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az adott bizonyítási eszközből származó bizonyíték mindenfajta tartalmi vizsgálódás nélkül a bizonyítás anyagából kirekesztendő, mérlegelési körbe nem vonható. A szabálysértéseknek csak abban az esetben van jelentősége, ha azok a bizonyíték kirekesztéséhez vezetnének, melynek – ahogy fentebb kifejtésre került – minden esetben az eljárási törvényben meghatározott konkrét alapja kell legyen. [154] A másodfokú bíróság figyelemmel volt arra is, hogy 2018. július 01. napjától új eljárási törvény (Be.) lépett hatályba a korábban hatályban volt 1998. évi XIX. törvény helyett. Az eljárási cselekmények törvényes voltát azonban a foganatosításuk idején hatályban lévő normák alapján kell elbírálni (EBH2008. 1757.), a Be. 870. §

(1)bekezdés is kimondja, hogy Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza. Az ítélőtábla a törvényszék eljárásának törvényességét ennek megfelelően vizsgálta. [155] A védelem vitatta az

1. tényállást érintően Terhelt8 VIII. r. és Terhelt9 IX. r. vádlottak részvételével tartott felismerésre bemutatás szabályos lefolytatását. [156] A bizonyítási eljárás időpontjában hatályos
2. évi XIX. törvény
3. § releváns rendelkezései az alábbiak voltak: - A felismerésre bemutatást személy vagy tárgy felismerése céljából lehet elrendelni. - A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. - A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható. - A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud. - Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 32 - A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő. - A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni. [157] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felismerésre bemutatás módszerében nem történt sem a gyanúsítottak előzetes kihallgatása, sem a felismerésre bemutatás lefolytatása során olyan körülmény, mely alapján a bizonyítás törvényessége megkérdőjeleződött volna és a kirekesztés folytán a bizonyítás eredménye ne lenne figyelembe vehető. [158] A nyomozó hatóság a felismerésre bemutatás előtt a VIII. r. és IX. r. gyanúsítottak kihallgatását foganatosította: - Terhelt8t
4. április
5. napján történt kihallgatásakor az terhelt1 nevű személyt 100 kg feletti, kb. 30 év körüli, roma származású, rövid, felnyírt, fekete hajú személynek (nyomozati iratok
6. oldal), - Terhelt9
7. március
8. napján történt kihallgatásakor azt a személyt, akitől a kábítószert hozta a VIII. r. vádlott, 180 cm magasnak, kb. 130 kg súlyúnak, roma származásúnak írta le (nyomozati iratok
9. oldal). [159] Ezt követően került sor a felismerésre bemutatás foganatosítására, VIII. r. vádlott esetében
10. május
11. napján (nyomozati iratok 1677-
12. oldal), a IX. r. vádlott esetében
13. április
14. napján (nyomozati iratok 1835-18számsor oldal), tehát a felismerésre bemutatás előtt már nyilatkoztatták őket, hogy milyen kinézetű a személy és miről ismernék fel, valamint a két gyanúsított esetében külön-külön, egymás távollétében végezték a bemutatást. [160] A fényképek szerint a VIII. r. és a IX. r. gyanúsítottaknak 5-5 személy fényképéből összeállított tablót mutattak, e személyek fényképe közül kellett kiválasztania azt, akivel aznap találkoztak, ez megfelel azon törvényi rendelkezésnek, miszerint legalább három személyt kell bemutatni. [161] A bemutatott személyek Terhelt1 I. r. vádlottal a fő ismertető jegyekben megegyező tulajdonságúak voltak, így az eljárási törvényben meghatározottaknak megfelelően: vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű, illetve a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem tért el, és nem volt feltűnő. Ezt egyébként a nyomozó hatóság megfelelő módon dokumentálta is, a felismerésre bemutatásról fényképmelléklet is rendelkezésre áll (nyomozati iratok 1689-
15. és
16. oldal). [162] Az eljárási törvény kifejezetten nevesíti, hogy a felismerésre bemutatás nem csak személyes jelenléttel folytatható, hanem fényképen rögzített képfelvétel is bemutatható. Ezért Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 33 minden alapot nélkülöző volt a védőnek az a kifogása, miszerint a fénykép bemutatása miatt nem volt törvényes a felismerésre bemutatás. [163] A védelem kifogásolta, hogy a tényállás
17. pontját érintően azt, hogy a titkos megfigyelésről készített rendőri jelentés (nyomozati iratok 785/A-B-C. oldal) és a helység2 Rendőrkapitányság által készített szemle jegyzőkönyv (nyomozati iratok 1055-
18. oldal) sem tartalmaz fénykép- vagy videofelvételeket, ezért az elsőfokú bíróságnak a nem megfelelő módon rögzített bizonyítékokat ki kellett volna rekesztenie a bizonyítékok köréből. Az eljárási cselekmények idején hatályos
19. évi XIX. törvény
20. § a jelentés esetében nem írta elő kötelező jelleggel a fénykép- vagy videofelvétellel rögzítést, a szemle tekintetében pedig az
21. évi XIX. törvény
22. §

(5)bekezdés akként rendelkezett, hogy a szemle lefolyását rendszerint kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell, a rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni; az az eredeti célon kívül más célra nem használható fel, tehát ennél a bizonyítási eljárásnál sem volt kötelező. Így ezek elmaradása nem értékelhető a bizonyítási eszköz kirekesztését megalapozó eljárási szabálysértésként, az lényegében a bizonyítási eszköz által közvetített bizonyító tény bizonyító ereje iránti kifogásként, ezáltal a megalapozottság körében értékelendő. [164] A titkos adatszerzés beszerzésének és felhasználhatóságának törvényességét a Be. 872. §

(1)bekezdés értelmében az engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések, vagyis az

1. évi XIX. törvény 200-206/A. § szerint kell megítélni. [165] A titkos adatszerzésnek az
2. évi XIX. törvény 200-206/A. § szerinti törvényi feltételei fennálltak. - A Btk.
3. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntette miatt került sor engedélyezésükre, mely öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, így az 1998. évi XIX. törvény 201. §

(1)bekezdés a) pontnak megfelel. - Az

1. évi XIX. törvény
2. §

(1)bekezdés értelmében titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Ez a feltétel is adott, figyelemmel a nyomozati iratok 341-

1. oldalon található feljelentés tartalmára, az abban megjelölt személyekkel szemben engedélyezték a titkos adatszerzést. - A bírói engedélyezésre az
2. évi XIX. törvény
3. § rendelkezéseinek betartásával került sor, a végrehajtásáról készült jelentés megfelel az
4. évi XIX. törvény
5. §

(5)bekezdésben foglaltaknak, a nyomozás iratai tartalmazzák az 1998. évi XIX. törvény 206. §

(1)bekezdés szerint a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványokat, a bíróság határozatait és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentéseket, melyeket a törvényszék a bizonyítási anyag részévé tett azok felolvasása útján. [166] eszerint A titkos adatszerzés felhasználását az

1. évi XIX. törvény
2. § rögzíti, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 34 - A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte. [
3. évi XIX. törvény
4. §

(3)bekezdés] - Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei (201. §) ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. [1998. évi XIX. törvény 206. §

(4)bekezdés] - Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. [1998. évi XIX. törvény 206. §

(5)bekezdés] [167] Az V. r. vádlott védője az

1. évi XIX. törvény
2. §

(2)bekezdés c) pontjában részletezett szabály megszegése miatt vitatta a titkos adatszerzés jogszerű lefolytatását, mert az ügyészi indítvány és a bírósági végzés az érintett nevét nem tartalmazza. A titkos adatszerzést a nyomozási bíró először Terhelt2 és a utónév1 utónevet használó, közelebbről nem tisztázott személyazonosságú érintettel szemben

1. április
2. napjától
3. július
4. napjáig engedélyezte, majd Terhelt1 és a utónév1 utónevet használó, közelebbről nem tisztázott személyazonosságú érintett másik hívószámú telefonjára
5. április
6. napjától
7. július
8. napjáig (nyomozati iratok 345-
9. oldal). A nyomozási bíró későbbi, a titkos adatszerzés
10. június
11. napjától
12. július
13. napjáig történt engedélyezése tárgyában hozott határozatában már Terhelt5 neve és személyi adatai: városnév2, dátum, anyja neve: anyjanév1 is szerepelnek (nyomozati iratok 357-
14. oldal), illetve ebben egyértelmű utalás van arra is, hogy ez a személy azonos a korábbi határozatokban utónév1 utónevet használóként megjelölt személlyel, így figyelemmel a telefonszám és az IMEI szám azonosságra is, egyértelmű a titkos adatszerzéssel érintett személy is. [168] Valamennyi bírósági határozat alapján beszerzett titkos adatszerzés eredménye az
15. évi XIX. törvény
16. §

(5)bekezdés alapján is felhasználható nemcsak Terhelt5tel, hanem valamennyi vádlottal szemben, mivel a törvényi rendelkezés kimondja, hogy annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, annak eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. [169] Mivel az iratok alapján megállapítható, hogy a titkos adatszerzés engedélyezése, meghosszabbítása, végrehajtása, felhasználása tekintetében az engedélyezés időpontjában hatályos törvényi feltételek adottak voltak és azokat betartották, nem volt alapos a bizonyíték kirekesztését célzó védői indítvány, illetve rögzíthető, hogy a titkos adatszerzés eredménye a bűncselekményt elkövető, érintett vádlottakkal szemben is felhasználható volt. [170] Nem sérültek a bizonyítás törvényességével kapcsolatos eljárási szabályok a tanúk kihallgatása során sem. A nyomozás során a tanúk kihallgatása az 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történt, ezt a védelem sem kifogásolta. A bírósági eljárás során tanú6 és tanú7 tanúk kihallgatásakor az 1998. évi XIX. törvény volt hatályban, e Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 35 tanúkat az elsőfokú bíróság figyelmeztette az 1998. évi XIX. törvény 82. §

(2)bekezdés b) pont szerinti mentességi jogukra. [171] A Be. hatálybalépése, azaz

1. július
2. napját követően az eljárási törvény a tanúvallomás kirekesztéséhez vezető szabálysértéseket a következőképpen szabályozza: - a vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása - az e törvényben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe [Be.
3. §

(3)bekezdés] - a tanúzási figyelmeztetés vagy a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása - a Be. 177. §

(3)bekezdésben meghatározott kivétellel bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe [Be. 177. §

(2)bekezdés]. [172] A Be. 177. §

(1)bekezdés szerint a tanúzási figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni, az eljárási törvény nem írja elő a figyelmeztetések és válaszok szó szerinti jegyzőkönyvezését. Az elsőfokú bíróság a tanúkat figyelmeztette a Be. 176. §

(1)bekezdés a) pont alapján arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatják, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak. A vallomástétel megtagadásának eseteit a Be. 171-172-173174. § rögzíti, e körbe tartozik a védő által kifogásolt, a Be. 172. §

(1)bekezdés esete, mely szerint, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben megtagadhatja a vallomástételt. A Be. 176. §

(1)bekezdés b)-c)-d) pont szerinti tanúzási figyelmeztetés is elhangzott. A tanúk válaszából, valamint a jegyzőkönyv azon részéből, miszerint a bíró megállapította, hogy a Be. 170. §

(1)bekezdése,

1. §,
2. §

(1)bekezdése, 173. §

(1)bekezdése és 174. §

(1)bekezdése értelmében a tanú vallomástételének nincs akadálya, az állapítható meg, hogy a szükséges figyelmeztetések elhangzottak. [173] Megjegyzendő, hogy a bírósági eljárásban kihallgatott tanúk egyike sem tett vallomásában a vádlottak által vitatott kábítószerrel kereskedést érintően önmagára vagy hozzátartozójára nézve terhelő előadást. Igaz ez tanú11 tanú kihallgatására is, aki ugyan a nyomozás során - szabályos figyelmeztetés mellett - a kereskedés tekintetében terhelő vallomást tett egyes vádlottakat érintően, azonban ezt a bírósági szakban nem tartotta fenn, azonban elismerte, hogy Terhelt2tal közösen fogyasztottak kábítószert. A szükséges figyelmeztetések elhangzását - a fentebb bemutatott jegyzőkönyvi kioktatásokon túl - igazolja e tanú esetében az is, hogy saját vallomásában szó van arról a figyelmeztetésről, miszerint nem köteles önmagára vallomást tenni (elsőfokú iratok 80. számú jegyzőkönyv 11. oldal), valamint az a tény is, hogy a tanú vallomásának ismeretében sem a tárgyaláson jelen lévő ügyész, sem a védők nem tettek indítványt a jegyzőkönyv kijavítására vagy kiegészítésére a körben, hogy a megfelelő figyelmeztetés nem hangzott el. [174] Az ítélőtábla utal arra is, hogy az 1998. évi XIX. törvény 82. §

(2)bekezdés b) pont, illetve a Be. 172. §

(1)bekezdés szerinti mentességi jog korlátozott, vagyis csak azokra a kérdésekre vonatkozik, mellyel a tanú önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná (BH

1. 574., BH
2. 436.), ebből adódóan egyébként a tanú vallomása - nem megfelelő figyelmeztetés esetén - nem teljes egészében esik ki a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 36 bizonyítékok köréből, csak abban a kérdésben nem vehető figyelembe, amellyel kapcsolatban mentességi jog illette meg, és a vallomást megtagadhatta volna (BH
3. 317.), tehát a védői indítvány el körben sem tekinthető megalapozottnak. [175] Ezek alapján a tanúk vallomása bizonyítási eszközként figyelembe vehető, a bírósági tárgyaláson tett tanúvallomások teljes kirekesztésére nincs perjogi indok, mivel a Be.
4. §

(5)bekezdésben felsorolt eljárási szabálysértés, illetve egyéb, a Be. 169. §

(3)bekezdés vagy a Be. 177. §

(2)bekezdés rendelkezésének megsértése sem valósult meg. [176] A másodfokú eljárásban több védő is alappal hivatkozott viszont eljárási szabálysértésként arra, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékként értékelte a tényállás

1. pontja esetében Terhelt8 VIII. r. és Terhelt9 IX. r. vádlottak elfogásakor készített jelentés és szemle jegyzőkönyv azon részét, mely a rendőrök előtt tett nyilatkozataikat tartalmazza, illetve tanúként kihallgatták az intézkedő tanú18t, tanú17ot és tanú29et a tekintetben, hogy a terheltek milyen nyilatkozatot tettek a helyszínen. [177] Az ÍH
3. számú eseti döntésben is megjelenő bírói gyakorlat egységes abban, hogy közvetlen módon nem vehető figyelembe bizonyítékként a rendőri jelentésnek az a része, amely valakinek a cselekménnyel kapcsolatos közléseit tartalmazza. A rendőri jelentésbe foglalt nyilatkozat tartalma nem válhat közvetett módon úgy sem a bizonyítás részévé, hogy a közöltek tartalmára a jelentést készítő rendőröket a nyomozó hatóság vagy a bíróság tanúként meghallgatja, ez ugyanis a kihallgatásra vonatkozó garanciális szabályok megkerülését jelentené. [178] Az eljárási cselekmény idején hatályos
4. évi XIX. törvény Be.
5. §

(1)bekezdés értelmében a gyanúsított és a tanú kihallgatásáról és a szembesítésről jelentés nem készíthető. A büntetőeljárásban gyanúsított pozícióba kerülő személy cselekménnyel kapcsolatos közlése vallomás formájában válhat a bizonyítás eszközévé, amely vallomást jegyzőkönyvbe kell foglalni. [179] A jegyzőkönyv vonatkozásában a gyanúsítottnak az

1. évi XIX. törvény
2. §-ban meghatározott jogosultságai is vannak, például a szó szerinti jegyzőkönyvezés és a jegyzőkönyv kijavításának vagy kiegészítésének indítványozása, a jegyzőkönyv megismerésének az oldalankénti aláírással történő igazolása, az eljárással összefüggő esemény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvezésének kérése. [180] Ezen túlmenően az
3. évi XIX. törvény 117-
4. § pontosan szabályozta azt is, hogy a gyanúsított kihallgatása előtt milyen figyelmeztetésnek kell elhangoznia, illetve, hogy a figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni, ennek elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. [181] Az elsőfokú ítéletben hivatkozott, rendőri jelentésbe és a szemléről készült jegyzőkönyvbe foglalt, törvényes figyelmeztetés nélkül elhangzottak csak akkor vehetők figyelembe bizonyítékként a büntetőeljárásban, ha a nyilatkozat tartalmát az így meghallgatott személy az eljárási pozíciójához kötődő törvényes figyelmeztetése után Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 37 fenntartotta, ekkor ugyanis a fenntartással ez is a vallomásának a részévé válik. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás során nem történt meg, a bíróságnak nem lehet figyelembe venni a rendőri jelentés, a szemléről készült jegyzőkönyv, illetve tanú18, tanú17 és tanú29 tanúvallomásának azon részét, melyben a rendőri intézkedés alá vont személyek által elhangzottakat tartalmazza, hanem a terheltek nyomozati és tárgyalási vallomásaiban elmondottakat kell mérlegelni. [182] A védelmi hivatkozásokkal szemben azonban nem az egész jelentés, az egész szemléről készült jegyzőkönyv, illetve tanú18, tanú17 és tanú29 teljes tanúvallomása kirekesztése indokolt, kizárólag azokat a részeket nem lehet e bizonyítási eszközök esetében figyelembe venni, mely a terhelteknek a rendőri intézkedéskor történt előadásait tartalmazza. [183] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya nincs. [184] A vádlottak személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és korábbi elítéléseikre vonatkozó adatokat - melyek a Be.
5. §

(3)bekezdés b) pontjában írtak szerint nem a tényállás részei - pontosítja a vádlottak nyilvános ülésen tett nyilatkozatai, az erkölcsi bizonyítványok és a beszerzett előzményi ítéletek és büntetés-végrehajtási értesítők alapján az alábbiak szerint: [185] - Terhelt1 I. r. vádlott 9 osztályt végzett. Esetében [186] - a

1. sorszám alatt feltüntetett, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.VIII.30684/2015/
2. számú ítéletében helyesen garázdaság vétsége és ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt ítélte el, e büntetését dátum1 napjától kezdte meg letölteni. [187] - a
3. sorszám alatt feltüntetett Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélet száma helyesen 2.B.VIII.13053/2015/
4. szám, a bíróság dátum2 napja között elkövetett, 2 rb., az
5. évi IV. törvény
6. §

(1)bekezdés szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §

(1)bekezdésbe ütköző és a

(6)bekezdés a) pont szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt, mint visszaesőt ítélte el. [188] - az 1-

1. és
2. sorszám alatt feltüntetett ítéletekkel kiszabott büntetéseket a Pesti Központi Kerületi Bíróság a dátum3 napján kelt és dátum4 napján jogerőre emelkedett 2.Bpk.40996/2021/
3. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta, az összbüntetés tartamát 4 év 4 hónap 20 nap szabadságvesztésben állapította meg azzal, hogy az elítélt visszaeső és feltételes szabadságra nem bocsátható. E büntetést dátum5 napján kezdte meg letölteni. [189] - az
4. sorszám alatt feltüntetett, a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének ügyszáma helyesen 26.Bf.9834/2010/
5. szám, a bíróság 13 rb. lopás bűntette miatt ítélte el. [190] - a
6. sorszám alatt feltüntetett ítéletét mellőzi. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 38 [191] - a
7. sorszám alatt feltüntetett ítéletekkel a bíróság dátum6 napján elkövetett, az
8. évi IV. törvény 282/B. §

(2)bekezdés a) pont I. fordulatába ütköző és a

(7)bekezdés b) pont I. fordulata szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette és az 1978. évi IV. törvény 282. §

(1)bekezdésbe ütköző és az

(5)bekezdés a) pont szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt ítélte el. [192] - a

1. sorszám alatt feltüntetett összbüntetési ítélettel kiszabott büntetésből dátum7 napján bocsátották feltételes szabadságra, a feltételes szabadság dátum8 napján járt le. [193] - feltünteti továbbá, hogy ellene a Város1i Rendőrkapitányságon ügyszám7 bü. számú ügyben dátum9 napján elkövetett embercsempészés bűntette miatt indult eljárás, e folyamatban lévő büntető ügyben dátum10 őrizetbe vették, ezt követően a városnév Járásbíróság a dátum11 napján megtartott ülésen meghozott ügyszám6 számú végzéssel letartóztatását rendelte el, jelenleg is ezen kényszerintézkedés hatálya alatt áll. [194] Terhelt2 II. r. vádlott legmagasabb iskolai végzettsége 12 osztály, szakképzettsége nincs. Jelenleg bejelentett munkahellyel nem rendelkezik, alkalmi munkából él, anyagbeszerzéssel és a gépkocsi karbantartással foglalkozik, havi jövedelme 200.000.- forint. Élettársi kapcsolatban él név10val, aki dolgozik, a háztartásunk bevétele havonta 400450.000,- forint. [195] Terhelt3 III. r. vádlott egy pékségben dolgozik eladóként, illetve
2. szeptembertől a cégnév1 alkalmazásában áll takarító munkakörben, melyből havi átlag 194.000,- forint jövedelemre tesz szert. Immun- és pajzsmirigybetegség, valamint izületi gyulladás miatt áll rendszeres orvosi kezelés alatt. Büntetlen előéletű, esetében mellőzi a korábbi elítélésre vonatkozó adatok feltüntetését. [196] Terhelt5 V. r. vádlott jelenleg a cégnév2 alkalmazásában karbantartóként és a cégnév3 alkalmazásában rakodó munkásként dolgozik, havi jövedelme 400-500.000,- forint. Élettársi kapcsolatban él, élettársa foglalkozása influenszer, havi jövedelme 150.000,- forint. Esetében [197] - az
3. sorszám alatt feltüntetett, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletének ügyszáma helyesen 5.Bf.301/2017/
4. szám, a vádlottat a Btk.
5. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés c) pont szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntette miatt ítélték el. E büntető ügyben volt előzetes letartóztatásban

1. szeptember
2. napjától, büntetését dátum12 napján kezdte meg letölteni, feltételes szabadságra dátum13 napján bocsátották, a vádlott ebben az ügyben dátum14 napjáig feltételes szabadság hatálya alatt áll. [198] - a
3. sorszám alatt feltüntetett, a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélet ügyszáma helyesen 15.B.IX.22265/2013/
4. szám. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 39 [199] - feltünteti továbbá, hogy a városnév2i II. és III. Kerületi Bíróság a dátum15 napján kelt 6.B.71/2017/
5. számú ítélettel, mely a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bf.7301/2017/
6. számú határozattal dátum16 napján emelkedett jogerőre, dátum17 napján ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 120.000,- forint pénzbüntetésre és 1 év 4 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte. [200] Terhelt6 VI. r. vádlott szakképzettsége személy- és vagyonőr. Édesanyja vendéglátó-ipari egységében felszolgálóként és egy zöldségpucoló üzemben árubeszerzőként dolgozik, havi jövedelme 300-400.000,- forint. Élettársának a havi jövedelme 210.000,forint. Büntetlen előéletű, esetében mellőzi a korábbi elítélésre vonatkozó adatok feltüntetését. Ellene a cselekmény elkövetése után a városnév3 Rendőrkapitányságon 1257/
7. bü. szám alatt dátum18 napján elkövetett sikkasztás bűntette miatt eljárás indult. [201] Terhelt7 VII. r. vádlott szakképzettsége hivatásos gépkocsivezető. Jelenleg a cégnév4 alkalmazásában áll futárként, havi jövedelme 250-300.000,- forint. A felesége is dolgozik, a háztartás összbevétele havonta 450.000,- forint. Cukorbetegség, szívbetegség, koleszterin- és keringési problémák miatt állandó gyógyszeres kezelésre szorul. [202] Terhelt8 VIII. r. vádlott az általános iskola 8 osztályát és 3 év szakmunkásképző iskolát végzett, de nem tett szakmunkás vizsgát, így járműfényező szakképzettséget nem szerzett. A büntetés-végrehajtási intézetbe kerülése előtt a használt autó eladásával-vételével foglalkozó cégnév5 alkalmazásában állt. Bejegyzett élettársi kapcsolatban él. Egy kiskorú gyerek eltartásáról gondoskodik, aki a volt élettársával él közös háztartásban. Étel allergiája miatt rendszerese gyógyszeres kezelésben részesül. A cselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű, esetében [203] - a
8. sorszám alatt feltüntetett ítélet kelte helyesen dátum19 napja, a cselekmény elkövetési ideje dátum20 napja. [204] - feltünteti továbbá, hogy az városnév4 Járásbíróság a dátum21 napján kelt 3.B.9/2021/
9. számú ítélettel, mely a városnév5 Törvényszék mint másodfokú bíróság 12.Bf.59/2021/
10. számú határozatával dátum22 napján emelkedett jogerőre, dátum23 napja között elkövetett, a Btk.
11. §

(1)bekezdés IV. fordulata szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve elrendelte az

1. sorszám alatt feltüntetett szabadságvesztés büntetés végrehajtását. A VIII. r. vádlott dátum24 napjától e szabadságvesztés büntetését tölti. [205] Terhelt9 IX. r. vádlott ellen a cselekmény elkövetése után a helység1 Rendőrkapitányságon 6587/
2. bü. szám alatt dátum25 napján elkövetett garázdaság bűntette miatt eljárás indult. [206] Terhelt10 X. r. vádlott szakképzettsége pénzügyi-biztosítási tanácsadó. Jelenleg autótakarítóként dolgozik a cégnév6 alkalmazásában, havi jövedelme 300.000,- forint. Vérplazma adásra jár, melyből alkalmanként 8.000,- forint jövedelemre tesz szert. Családi állapota házas, felesége a cégnév7 alkalmazásában áll, havi jövedelme 270.000,- forint. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 40 Tartozása 20 millió forint hitel, melynek havi törlesztő részlete 140.000,- forint. Vagyona a lakcímeként szereplő ingatlan ½ része. [207] Terhelt1 I. r. vádlott estében a
3. sorszám alatti elítélés, valamint Terhelt3 III. r. és Terhelt6 VI. r. vádlott korábbi elítélései feltüntetésének mellőzését az indokolta, hogy a Btk.
4. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat a közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény - így pl. az előéletből fakadó súlyosabb büntetés - az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Ez alól egyetlen kérdésben lehetséges az eltérés: a Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. mondat értelmében visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a Be.
2. § szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek (BH
3. 154.) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
4. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek nyilvántartása mellett tartalmazza a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását is. Ez utóbbi nyilvántartásba egyebek mellett azon személyek korábbi elítéléseivel kapcsolatos adatok kerülnek, akiknek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték (
5. évi XLVII. törvény
6. § a) pont). Ha azonban az elítélttel kapcsolatos adatok a mentesítést követően a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából is törlésre kerültek, hátrányos jogkövetkezmény ezen elítélés miatt a terhelttel szemben a Btk.
7. §

(2)bekezdés

1. mondatának II. fordulata alapján már nem alkalmazható, azaz a törölt elítélés, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyességet növelő súlyosító körülményként, de pl. az üzletszerű minősítés alapját képező tényként sem értékelhető. Mivel az erkölcsi bizonyítvány adatai szerint a hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából Terhelt1 I. r. vádlott esetében a
2. sorszám alatti elítélés, valamint Terhelt3 III. r. és Terhelt6 VI. r. vádlott előzményi elítélésének adatait törölték, azok nem szerepelnek a bíróság által lekért erkölcsi bizonyítványokban sem, ezen elítéléseket nem lehet a korábbi büntetések között feltüntetni és nem vehetők figyelembe a büntetés kiszabása körében sem, mivel ezt jelen ügyben Terhelt1 esetében sem a visszaeséssel kapcsolatban értékelte a bíróság. Erre tekintettel állapította meg a másodfokú bíróság, hogy Terhelt3 III. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak büntetlen előéletűnek minősülnek. [208] Az elsőfokú bíróságnak a szükséges és lehetséges körben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként feltárt bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló történeti tényállása a Be.
3. §

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pont alapján részben megalapozatlan, mert a tényállás hiányos, ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, illetve az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pont értelmében a tényállást kiegészítette, illetve helyesbítette az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján. [209] A tényállás bevezető részét a

1. oldal első bekezdésben annyiban pontosítja, hogy Terhelt1 I. r. ás Terhelt2 II. r. vádlottak
2. közepétől kábítószer kereskedelemmel foglalkoztak, főként városnév2 területén marihuána, amfetamin és MDMA tartalmú, úgynevezett extasy tablettákat szereztek be és értékesítettek. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 [210] 41 A tényállás bevezető részét a
3. oldal első bekezdés után kiegészíti azzal, hogy [211] - Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak önállóan döntöttek az egyes beszerzésekről és eladásokról, egymástól függetlenül kötöttek üzleteket, konkrét üzleteket maguk bonyolították, nem kellett elszámolniuk egymásnak. Az egyes kábítószer vásárlásokat és eladásokat önállóan intézték, felügyelték, sokszor nem is tudtak egymás üzletéről. [212] - Miután Terhelt1 I. r. vádlott letartóztatásba került, illetve jogerős szabadságvesztés büntetést töltötte, a kábítószer kereskedelemben feladatait jórészt élettársa, Terhelt3 III. r. vádlott vette át és ezt követően Terhelt2 II. r. vádlottal közösen végezte a kábítószer kereskedelmi tevékenységet, részt vett a pénzek átadásában, tartotta a kapcsolatot a megrendelőkkel, szállította a kábítószert, intézte annak tárolását. [213] A tényállás bevezető részéből a
4. oldal utolsó kettő és a
5. oldal első bekezdést mellőzi és helyére azt illeszti, hogy „Terhelt1 I. r. vádlott azt követően, hogy az ellene a helység2 Rendőrkapitányságon 1310-1005/
6. bü. számon – a
7. vádpontban részletezett cselekmény miatt – indult ügyben dátum26 napjától előzetes letartóztatásba került, majd más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltött, a büntetésvégrehajtási intézetbe ismeretlen módon becsempészett telefonokon tartotta a kapcsolatot Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottakkal, sok esetben tanácsot, javaslatot adott nekik a kábítószerek megvásárlásának, eladásának körülményeiről, de a döntés joga a többi vádlott kezében volt.” [214] A tényállás bevezető részét a
8. oldal negyedik bekezdésben kiegészíti azzal, hogy Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak a kábítószerek adásvételét rendszeresen folytatták. [215] A tényállás bevezető részében a
9. oldal ötödik bekezdéséből mellőzi az „I. r. és II. r. vádlottak instrukcióinak megfelelően” részeket. [216] A tényállás bevezető részét a
10. oldal hetedik bekezdésben kiegészíti azzal, hogy Terhelt7 VII. r. vádlott a kábítószereket azért kívánta megvásárolni, hogy azok továbbértékesítése révén rendszeres haszonra tegyen szert. [217] A tényállás
11. pontjának [218] - első bekezdéséből mellőzi az „500.000,- forint ellenében” részt [219] - első bekezdését pontosítja és kiegészíti azzal, hogy a gépkocsiból lefoglalt 1000 darab extasy tabletta 65,4 gramm MDMA-bázist tartalmazott, mely a jelentős mennyiség alsó határának 327 %-a, 3,27-szerese (vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 1309-
12. oldal), a gépkocsiból lefoglaltak a kesztyűtartóban egy márkanév1 és a légzsák helyén a kábítószer mellett egy márkanév2 feliratú digitális mérleget, melyek felületén kábítószer, kábítószer-prekurzor vagy új pszichoaktív anyag nem volt kimutatható (szemle jegyzőkönyv Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 42 nyomozati iratok 1137-
13. oldal, vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 1319-
14. oldal) [220] - második bekezdését pontosítja és kiegészíti azzal, hogy a Terhelt8 VIII. r. vádlott lakásán lefoglalt 482,87 gramm marihuána totál-THC tartalma 51,54 gramm, mely a jelentős mennyiség alsó határának 42,95 %-a, a lefoglalt 9 darab, összesen 2,82 nettó tömegű tabletta 0,36 gramm MDMA-bázist tartalmazott, mely a jelentős mennyiség alsó határának 1,8 %-a, Terhelt8 VIII. r. vádlott lakásán lefoglalt kábítószerek hatóanyag tartalma összesen a jelentős mennyiség alsó határának 44,75 %-a (vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 1319-
15. oldal) [221] - negyedik bekezdését pontosítja akként, hogy Terhelt8 VIII. r. vádlott gépkocsijában és lakásán lefoglalt tabletták összesen 65,76 gramm MDMA-bázist tartalmaznak, míg a marihuána totál-THC tartalma 51,54 gramm, amely együttesen a jelentős mennyiség alsó határának 371,75 %-a, 3,71-szerese. [222] A tényállás
16. pontjának [223] - harmadik bekezdés első mondatát kiegészíti azzal, hogy Terhelt5 V. r. vádlott a cím47 szám alatt Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottal is találkozott, majd először Terhelt5, pár perccel később Terhelt1 távozott a házból (nyomozati iratok 627-639., 681-
17. és 785/AB-C. oldal) [224] - harmadik bekezdés első mondta után illeszti, hogy „Az ellenérték kifizetése után Terhelt5 V. r. vádlott találkozott Terhelt6 VI. r. vádlottal és átvette tőle a kábítószert, majd a út3 számsor szám alatti üzemanyagtöltő állomásra ment.” (nyomozati iratok 627-639., 681-
18. és 785/A-B-C. oldal) [225] - utolsó előtti bekezdését pontosítja annyiban, hogy Terhelt1 I. r. vádlott elfogására dátum26 napján 16:20 perckor a cím48 és cím49 utca kereszteződésében kerül sor (nyomozati iratok
19. oldal) [226] - utolsó bekezdését pontosítja akként, hogy a lefoglalt marihuána totál-THC tartalma 184,6 gramm, mely a jelentős mennyiség alsó határának 153 %-a, 1,53-szerese (vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 1099-
20. oldal). [227] A tényállás
21. pontjának utolsó bekezdését pontosítja akként, hogy a lefoglalt amfetamin 79 gramm amfetamin bázist tartalmazott, mely a jelentős mennyiség alsó határának 790 %-a, 7,9-szerese (vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 979-
22. oldal). [228] A tényállás
23. pontjának második bekezdését kiegészíti azzal, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott lakóhelyén a konyhaszekrény tetejéről lefoglaltak továbbá számolatlan mennyiségű steril önzáró nejlon tasakot, illetve egy ajándék tasakból digitális mérőkanalat, melynek felülete amfetaminnal szennyezett (szemle jegyzőkönyv nyomozati iratok 2881-
24. oldal, Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.208/2021/99 43 vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 2919-
25. oldal), azonban nem lehetett kétséget kizáró módon azt megállapítani, hogy ezek a tárgyak kinek a tulajdonát képezték, mikor kerültek a lakásba, ki vitte oda és arról tudott-e a IV. r. vádlott. [229] A tényállás
26. pontjának harmadik bekezdését pontosítja akként, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott lakóhelyén lefoglalt amfetamin 25 gramm amfetamin bázist tartalmazott, mely a jelentős mennyiség alsó határának 250 %-a, 2,5-szerese (vegyész-szakértői vélemény nyomozati iratok 2919-
27. oldal). [230] A tényállás
28. pontjának ötödik bekezdésében az „instrukciójára” szó helyébe a „tanácsára” szót illeszti. [231] A tényállás
29. pontjának utolsó b