A határozat elvi tartalma: Az önkormányzatok a közútfenntartást közfeladatként látják el, aminek kereteit magasabb szintű jogforrások jelölik ki. Törvénysértő ezért az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg díjfizetési kötelezettséget, hogy törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat, és ezek között az önkormányzat nem szerepel. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5.047/2021/
- A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő Az érintett önkormányzat: Tinnye Község Önkormányzata (2086 Tinnye, Bajcsy-Zsilinszky u. 9.) Az érintett önkormányzat képviselője: Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Tinnye Község területén súlykorlátozáshoz kötött behajtás rendjéről szóló 3/
- (II. 28.) önkormányzati rendelete
- §
(5)bekezdése, 5. §
(2)-
(3)bekezdése,
- §-a,
- számú Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 2 melléklete és a
- számú mellékletének utolsó mondata más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti; - elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Az indítványozó Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Tinnye Község területén súlykorlátozáshoz kötött behajtás rendjéről szóló 3/
- (II. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseivel szemben PE/030/011791/
- ügyiratszámon törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta Tinnye Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat), hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseit helyezze hatályon kívül. [2] A képviselő-testület a törvényességi felhívás elutasításáról döntött. Az indítvány és az Önkormányzat védirata [3] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01179-6/
- ügyiratszámú indítványával kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör.
- §
(5)bekezdés „nem kell behajtási díjat fizetni” szövegrésze, 5. §
(2)-
(3)bekezdései,
- §-a, a
- számú melléklete és a
- számú mellékletének utolsó mondata más jogszabályba ütközésének megállapítását, és ezért e rendelkezések megsemmisítését. [4] A Kúria Köf.5.014/2012/
- számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a díjfizetéssel Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 3 kapcsolatos részletszabályok megalkotására részben a Kormányt, részben pedig a minisztert hatalmazza fel. Az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, így álláspontja szerint az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t. [5] Az indítványozó kifejtette, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
- évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerint fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A Kkt. azonban nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra. [6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése alapján felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [7] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai [8] Az indítvány megalapozott. [9] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. §
(2)bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. §
(1)bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 37. §
(1)bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az Önkormányzati Tanács az Ör. vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el. [10] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők: –„2. §
(5)Azon gépjárművekre, amelyek az Önkormányzat beruházásainak megvalósítása céljából kívánnak a korlátozott forgalmi övezetbe behajtani, nem kell behajtási díjat fizetni, de behajtási engedélyt ezekre a gépjárművekre is meg kell kérni.”; – „5. §
(2)A behajtási engedély térítési díjának mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3)A behajtási engedély a meghatározott díj befizetésének igazolásával adható ki. A díjat a kérelmező az engedély kiadása előtt egy összegben köteles megfizetni. A befizetés történhet a költségvetési számlára átutalással, illetve csekken.”; Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 4 – „
- § Tinnye Község közigazgatási területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező helyi vállalkozók esetén a közúthasználat tárgyévre vonatkozó éves díja a
- számú mellékletben megállapított összeg 50%-a abban az esetben, ha a helyi vállalkozónak a tárgyévben az önkormányzat felé nincsen helyi adó tartozása.”; – az Ör.
- számú melléklete [A közúti behajtási engedélyhez kapcsolódó térítési díj táblázat]; –
- számú melléletének [Kérelem Tinnye Község közigazgatási területén lévő közutak használatához] utolsó mondata: „Az engedély kiadását követően a határozatban megállapított közterület-használati díjat az engedélyesnek a közterület tényleges használatára tekintet nélkül meg kell fizetni!”. [11] Tartalmilag tehát a vitatott szabályozási mód felépítése az, hogy az Ör.
- §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a súlykorlátozással érintett önkormányzati utakra kiadott behajtási engedély térítési díjának mértékét a 2. számú melléklet táblázata tartalmazza. A
(3)bekezdés szerint a behajtási engedély a meghatározott díj befizetésének igazolásával adható ki. A díjat a kérelmező az engedély kiadása előtt, egy összegben köteles megfizetni. A befizetés történhet a költségvetési számlára átutalással, illetve csekken. [12] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk
(2)bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. [13] Az Alaptörvény 32. cikk
(3)bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. [14] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti az azonos tényállás és normatív szabályozás, valamint hasonló jogi érvelés mellett meghozott Köf.5029/2021/4. számú határozatában foglaltakat a következők szerint. [15] A Kp. 143. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. Az útfenntartási hozzájárulás az Ör. szerint a behajtási engedély megadásának és érvényességének feltétele. Tekintettel arra, hogy az útfenntartási hozzájárulás ily módon a behajtási engedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/
- számú határozattal, valamint a Köf.5029/2021/
- számú határozattal elbírált ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni. Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 5 [16] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(1)bekezdésének
- pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása. [17] A Kkt.
- §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- bb)alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik. [18] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. §
(1)bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik
- a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése;
- a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása;
- a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyebek között a Köf.5014/2012/
- számú és a Köf.5029/2021/
- számú határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta. Az önkormányzatok az idézett szabályok alapján a közútfenntartást közfeladatként látják el. [19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy a jogalkotó rendelkezése ad-e jogosultságot, hogy a közút használatára vonatkozó engedély kiadását díjfizetéstől tegyék függővé. [20] Az Stv.
- §
(1)bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő. [21] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 6 közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. §
(3)bekezdés
- a)és
- g)pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. §
(1)bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. §
(3)bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló „útfenntartási díj” megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem. A Kkt. 3. §
(1)bekezdése egyes közutakra vonatkozóan a gyalogosok és járművek közlekedésének jogszabály általi korlátozhatóságáról szól, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz, mint ahogyan a Kkt. 9. §
(2)bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), a Kkt. – 2012. december 31-ig hatályos – 8. §
(1)bekezdés h) pontja (a közúthálózat fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó önkormányzati feladat), a Kkt. 33. §
(1)bekezdés c) pontja (út kezelőjének fogalma) és a Kkt. 34. §
(1)-
(2)bekezdései (közút kezelőjének feladatai, a közút forgalmi rendjének kialakítása) sem adnak erre vonatkozó felhatalmazást. [22] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása útfenntartási díj megállapítására. Az Ör. díjfizetésre vonatkozó 5. §
(2)-
(3)bekezdései,
- §-a, a
- számú melléklete és a
- számú melléklet utolsó mondata emiatt más jogszabályba ütköznek. A rendelkezések tehát törvénysértőnek minősülnek, ezért ezeket a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Kúria a rendelkező rész szerint megsemmisíti. A 2. §
(5)bekezdés „nem kell behajtási díjat fizetni” szövegrésze is más jogszabályba ütközik, ezért tekintettel arra, hogy enélkül a szöveg megkülönböztető tartalma megszűnik, a teljes bekezdés megsemmisítése vált indokolttá. [23] A Kp. 146. §
(3)bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható. [24] A Kúria szükségesnek tartja felhívni az Önkormányzat figyelmét, hogy a hatályos Ör. jelen döntés meghozatalakor a Nemzeti Jogszabálytárban nincs szabályszerűen feltöltve. A rendelet
- §-a törzsszöveg szerint nem a hatályos állapotnak megfelelő. (A hatályos teljes rendeleti szövegváltozat mint melléklet nyílik meg.) Az döntés elvi tartalma [25] Az önkormányzatok a közútfenntartást közfeladatként látják el, aminek kereteit magasabb szintű jogforrások jelölik ki. Törvénysértő ezért az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg díjfizetési kötelezettséget, hogy törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat, és ezek között az önkormányzat nem szerepel. Záró rész Kúria I.Köf.5.047/2021/3-I 7 [26] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint 146. §
(3)bekezdése alapján állapította meg. [27] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. §
(2)bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [28] Jelen eljárásban a Kp. 141. §
(4)bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [29] ki. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §
(5)bekezdése zárja Budapest,
- március
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró Dr. Patyi András s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró