← Magyarország

Bfv.1240/2024/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős büntetővégzésben megállapított szándékos bűncselekményeket a vele szemben korábban kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, de e szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövető terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel próbaidőre. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűncselekmény Terhelt: Első fok: Kúria végzése Bfv.II.1.240/2024/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
  2. április
  3. jármű önkényes elvételének bűntette és más … Szigetszentmiklósi Járásbíróság, 22.Bpk.167/2024/5., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. április
  5. (jogerő:
  6. május 9.) Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a jármű önkényes elvételének bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 22.Bpk.167/2024/
  7. számú büntetővégzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I.
  8. A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
  9. április 30-án meghozott 22.Bpk.167/2024/
  10. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben jármű önkényes elvételének bűntette [Btk.
  11. §

(1)bekezdés] és „járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. §
(2)bekezdés]” miatt halmazati büntetésül 1 év, börtönben végrehajtani rendelt, de Kúria 2.Bfv.1.240/2024/10-I 2 végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és 2 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartására irányuló indítvány hiányában –
  1. május 9én jogerőre emelkedett. [3]
  2. Ezt követően a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
  3. május 30-án kelt 22.Bpk.260/2024/2., illetve a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  4. július 8-án véglegessé vált 5.Bpkf.705/2024/
  5. számú végzésével megállapította, hogy a terhelt visszaeső. [4] II.
  6. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Pest Vármegyei Főügyészség Bf.1338/2024/2-I. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  7. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozással, a terhelt terhére. [5] Indokai szerint a Fővárosi Törvényszék a 31.B.304/2022/13., illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. január 18-án jogerőre emelkedett 5.Bf.335/2022/
  2. számú ítéletével a terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 és 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amely szabadságvesztés végrehajtásának kezdő napja a bűnügyi nyilvántartás adatai szerint
  3. július 20., míg utolsó napja
  4. szeptember
  5. volt. Azaz, a terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal támadott büntetővégzéssel elbírált,
  6. július 20-án megvalósított bűncselekményeket e korábban kiszabott szabadságvesztés megkezdése – így a befejezése – előtt követte el, ennélfogva a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a Btk.
  7. §
(1)bekezdés c) pontjában írt kizáró ok ellenére függesztette fel a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. [6] E törvénysértés kiküszöbölésére – végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására – azonban a felülvizsgálati eljárás keretében nem látott lehetőséget, mert végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására a tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben nincs törvényes lehetőség. [7] Kifejtett érvei alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős büntetővégzést helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [8] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1090/2024/4. számú átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta, amelyre tekintettel maga is a büntetővégzés hatályon kívül helyezése és a Szigetszentmiklósi Járásbíróság új eljárásra utasítása iránt tett indítványt. [9] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] 1. A Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [11] E figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [12]
  1. Az iratokból kitűnően a Szigetszentmiklósi Járásbíróság
  2. május 22-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Pest Vármegyei Főügyészség
  3. szeptember 4-én, azaz a Be.
  4. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [13]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati Kúria 2.Bfv.1.240/2024/10-I 3 okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [15] A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el [Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pont]. [16] Az ügyiratokból és a Kúria által beszerzett határozatkiadmányból kitűnően a Fővárosi Törvényszék a
  1. október 6-án kihirdetett 31.B.304/2022/
  2. számú ítéletével, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  3. január 18-án jogerőre emelkedett 5.Bf.335/2022/
  4. számú végzésével a terheltet testi sértés bűntette [Btk.
  5. §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés első fordulat] miatt 2 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Magából az alapügy nyomozásának ügyirataiból is kiolvasható továbbá, hogy e szabadságvesztést a felülvizsgálati indítvánnyal támadott büntetővégzés meghozatalának alapjaként szolgáló bűncselekmény elkövetésén való tettenérését követően vették foganatba a terhelten. A büntetés-végrehajtási nyilvántartás adatai alapján a terhelt a kiszabott szabadságvesztést
  1. szeptember 24-én állta ki. [17] Következésképpen, a terhelt az alapügyben
  2. július 20-án megvalósított bűncselekményeket a Fővárosi Törvényszék 31.B.304/2022/
  3. számú ítéletével, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.335/2022/
  4. számú végzésével kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el, ami a Btk.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a Szigetszentmiklósi Járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott 22.Bpk.167/2024/
  1. számú büntetővégzésével kiszabott 1 év szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének törvényi akadályát képezi. [18]
  2. A törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be.
  3. §
(2)bekezdés c) pont]. Amennyiben azonban a törvénynek megfelelő határozat hozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja lehetővé teszi a Kúria számára a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárásra utasítását is. [19] A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a kifejtettek szerint törvénysértő büntetést büntetővégzéssel szabta ki a terhelttel szemben. A törvényes büntetés, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására azonban büntetővégzésben nem lett volna lehetséges [Be. 740. §
(2)bekezdés a) pont]. [20] A Be. 662. §
(2)bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [Bfv.I.1.342/2020/6. (BH 2021.135.)]. [21] A büntetővégzés ráadásul – összhangban a Be. 741. §
(4)bekezdésében írt jogszabályi követelményekkel – nem rögzíti a bűnösségi körülményeket, amelyek hiányában a Btk.-ban meghatározott büntetési céloknak megfelelő és a büntetéskiszabási elveket szem előtt tartó büntetés kiszabása sem lehetséges. Következésképpen, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti – a törvénynek megfelelő – határozat Kúria általi meghozatala ez okból is elháríthatatlan akadályba ütközik. Kúria 2.Bfv.1.240/2024/10-I 4 [22] 5. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a támadott büntetővégzést a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [23] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a Be. Tizennyolcadik Része szerinti megismételt eljárásban, tárgyalás tartása alapján hozza meg ügydöntő határozatát. A megismételt eljárásban – amiként egyetlen büntetőügyben sem – nem mellőzhető a büntetéskiszabás (így a visszaesői minőség, a más ügyben kiszabott szabadságvesztés befejezése előtti elkövetés megállapítása) szempontjából jelentőséggel bíró okiratok (határozatkiadmány, befogadási és szabadulási értesítő) beszerzése és az ügyiratokhoz csatolása. A Szigetszentmiklósi Járásbíróságnak a jogkövetkezmények meghatározása során a Btk. Általános Részének valamennyi rendelkezésére figyelemmel kell lennie, kiemelten szem előtt tartva a Btk. 86. §
(1)bekezdésében írt, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését kizáró okokat. [24] Ugyancsak gondos figyelmet kell fordítani a terhelt terhére esetlegesen megállapítható bűncselekmények pontos minősítésére, valamint a meghozandó határozat rendelkező részének és indokolásának összhangjára, utalva arra, hogy a jogerős büntetővégzés rendelkező része a Btk. 236. §
(2)bekezdése szerint minősülő járművezetés ittas állapotban „vétségét” rótta a terhelt terhére, míg az indokolás a bűncselekmény Btk. 236. §
(1)bekezdésébe ütköző (valóban) vétségi alakzatát. [25] 6. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. [26] Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség összegének a mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [27] Elvi tartalom A jogerős büntetővégzésben megállapított szándékos bűncselekményeket a vele szemben korábban kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, de e szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövető terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel próbaidőre. [28] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró Kúria 2.Bfv.1.240/2024/10-I 5 A Kúria Bfv.II.1.240/2024/
  3. számú végzése
  4. április
  5. napján végleges. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.