Bhar.708/2024/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés] miatt emelet vád alól felmentette és megállapította, hogy a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a bűnösség váddal egyező megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. [3] Az ügyészi fellebbezés folytán eljáró Nyíregyházi Törvényszék a 2024. szeptember 17. napján kelt 1.Bf.167/2024/4. számú ítéletével a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletét megváltoztatta és Terhelt1 vádlott bűnösségét a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. §

(1)bekezdés] megállapította. Ezért őt 150 napi tétel, egy napi tétel összegét 1.000.- forintban megállapítva, összesen 150.000.- Ft pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltás büntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint a felmerült 359.040.- Ft bűnügyi költség vádlott általi megfizetéséről. Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.708/2024/7/VI 2 [4] A másodfokú ítélettel szemben az ügyészség a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a vádlott védője felmentés céljából jelentett be fellebbezést. [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.367/2024/

1. számú átiratában előadta, hogy helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú tényállás részleges megalapozatlanságban szenvedett és az általa megállapított eltérő tényállás már mindenben megalapozott, így irányadó a harmadfokú eljárásban. Ezért a felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethet. Az elsőfokú bíróság iratellenesen rögzítette a vádlott jövedelmi viszonyait, mivel tárgyaláson tett nyilatkozata szerint (
2. számú jegyzőkönyv) havi nettó jövedelme 167.000.- Ft. [6] Kifejtette, hogy a büntetőügyben kiszabandó szankció meghatározásakor nem érdektelen figyelembe venni a jogrendszer harmóniájának szempontjait sem. A vádbeli cselekménnyel egyidejűleg elkövetett engedély nélküli járművezetés szabálysértése miatt a vádlottal szemben a Nyíregyházi Járásbíróság az 59.Sze.3819/2022/
3. számú végzésével 99.000.- Ft pénzbírságot és 1 év járművezetéstől eltiltást szabott ki. Ezért a lényegesen súlyosabb, bűncselekményt megvalósító közlekedési normaszegésért a bűntetőbíróság által kiszabott szankciónak is lényegesen súlyosabbnak kell lennie, így indítványozta a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének megváltoztatását nyilvános ülésen, és a vádlottal szemben nagyobb tételszámú pénzbüntetés és hosszabb tartalmú közúti járművetéstől eltiltás büntetést kiszabását. [7] A védő fellebbezésében előadta, hogy az első- és másodfokú bíróság jogi álláspontja közötti eltérést az eredményezi, hogy a bódult állapotban történő járművezetés esetében nem lehet egzakt módon behatárolni azt az „értéket”, amely egyértelmű bűntetőjogi jogkövetkeztetések levonását eredményezné. E körben az elsőfokú bíróság helyesen értékelte az orvosi dokumentációk hiányosságait, valamint azt az orvosszakértői módszertani ajánlás adta iránymutatást, mely szerint az amfetamin szájon át fogyasztva kb. 30 perc múlva kezd hatni. A vádlott védekezése szerint az igazoltatást megelőzően kb. 5 perccel korábban vette be a tiltott szert, ezért a bódult állapot nem nyert bizonyítást. [8] Az ítélőtábla a jogorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
5. §

(1)bekezdése értelmében nyilvános ülésen bírálta el, amelyen az ügyész és a védő a fellebbezését fenntartotta. [9] Az ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy megnyílt-e a harmadfokú felülbírálat lehetősége vagy sem. A másodperorvoslat előterjesztésének és ezáltal a harmadfokú eljárás lefolytatásának feltétele a Be. 615. §

(1)bekezdése értelmében az ellentétes döntés a bűnösség kérdésében, mely eljárásjogi helyzet megvalósult a Be. 615. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében, mert a másodfokú bíróság az első fokon felmentett vádlott bűnösségét állapította meg. Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.708/2024/7/VI 3 [10] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpont alapján a felülbírálta a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, és azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntésével összefüggő felülbírálata eredményezett, valamint ugyanezen szakasz
4. b)pont értelmében az elsőfokú és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Emellett a Be. 618. §

(2)bekezdése alapján hivatalból revízió alá estek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések. [11] A harmadfokú bíróság a felülbírálat során az elsőfokú és a másodfokú eljárásban nem észlelt olyan - a Be. 607. §

(1)bekezdése, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemi elbírálását kizárja. [12] A törvényszék nagyrészt megalapozott tényállást állapított meg, amely azonban kisebb részben a Be. 619. §

(2)bekezdés a) pontja alapján pontosítandó a vádlott személyi körülményeit érintően. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy Terhelt1 vádlott már 8 órában dolgozik és havi jövedelme 167.000.- Ft (12.B.73/2023/19. számú jegyzőkönyv 2. oldal). [13] Helytállóan mutatott rá a törvényszék, hogy az elsőfokú ítélet a Be. 592. §

(2)bekezdés d) pont szerinti okból részben megalapozatlan, mivel az helytelen ténybeli következtetéssel tett megállapítást tartalmaz, melynek oka, hogy abból a nem vitatott alaptényből, hogy a vádlott a vezetést és az igazoltatást megelőzően kábítószernek minősüllő anyagot fogyasztott és az igazoltatását követően mintegy három órával történt vérvétel kábítószernek minősülő amfetamin jelenlétét mutatta ki a vérében, a járásbíróság tévesen vonta le azt a következtetést, miszerint nem igazolható hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt állt. [14] A törvényszék helyesen rögzítette ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható tény adatokat és az alapján büntethetőségi akadály hiányában a másodfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekményének minősítése is megfelel az anyagi jogi szabályoknak. [15] Hibátlanul és kellő alapossággal vezette le a másodfokú bíróság miért nincs jelentősége annak, hogy vádlottat vizsgáló orvos a vérvételi jegyzőkönyvben klinikai tüneteket nem rögzített. Ezt alátámasztja szakértő1 igazságügyi orvosszakértő tárgyaláson tett vallomása, amely szerint a fizikai vizsgálati módszerek nem alkalmasak az amfetamin származék jelenlétének megállapítására (32.B.72/2023/15. számú jegyzőkönyv 2. oldal). Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.708/2024/7/VI 4 [16] Az ittas állapotban elkövetett járművezetéshez hasonlóan, a bódult állapotban elkövetett vezetés megállapítható, ha a bódult szer jelenléte kimutatható a terhelt szervezetében a vezetéskor. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés esetén – a Btk. 240. §

(3)bekezdésben írtakra figyelemmel – ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkoholkoncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, és nem feltétele az ittasság megállapításának annak az elkövető általi érzékelése, vagy a külvilág felé megnyilvánuló tűnetek pródukálása. [17] Ugyanígy a bódult állapotban elkövetett járművezetés esetén is a büntetőjogi felelősség megállapítását eredményezi a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti vezetés, azaz az elkövető szervezetében jelen van bódult állapotot eredményező szer. Az igazságügyi szakértő nyilatkozata szerint (melyet a jelen ügyben hivatkozott módszertani útmutató is tartalmaz) fizikális vizsgálati módszerek nem alkalmasak az amfetamin származék jelenlétének megállapítására, ugyanakkor, ha a mintavétel a cselekmény után 3-4 órán belül történik, és az elkövető vérében legalább 20 ng/ml mennyisségű szer, hatóanyag van, akkor az elkövetéskori befolyásoltság véleményezhető (32.B.72/2023/

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal). A vádlott vérében ezen értéknek több, mint tízszerese volt kimutatható (271 ng/ml), melyből következik az elkövetéskori bódult állapot fennállása. Önmagában az, hogy az amfetamin hatását nem érezte a vádlott, nem mentesíti a büntetőjogi felelősségre vonás alól, mivel az amfetamin hatása egyénenként eltérő lehet, különböző körülményektől függhet, így pl. a fogyasztó személy testi adottságain túl, a szerhez való hozzászokás mértékétől stb. (32.B.72/2023/
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal). A vádlottól por állapotban lefoglalt amfetaminnak, melyből a vádlott által is elismerten fogyasztott, az igazságügyi szakértői nyilatkozat szerint szájon át történő bevétel esetén akár perceken belül is jelentkezhetnek a hatásai (felfokozott állapot, koncentrációs készség elnehezülése, dezorientáltság, reakció időváltozás stb.). [18] Mindezek alapján a védelem vádlott felmentése iránt előterjesztett fellebbezése nem foghat helyt. [19] Az ítélőtábla a büntetés súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezést nem tartotta alaposnak. A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi, enyhítő és súlyosító tényezőket feltárta, és a vádlottal szemben a büntetés kiszabási elveknek megfelelő, a büntetési célok elérésére alkalmas, tettarányos büntetést szabott ki. A kiszabott joghátrány kellően szolgálja a büntetés célját, az általános és egyéni megelőzés elvét, nem tekinthető enyhének, ugyanakkor súlyosnak sem. [20] A bűncselekmény miatt kiszabott büntetésnek az azzal egyidejűleg megvalósított szabálysértés miatt kiszabott joghátránnyal való összevetésre nincs lehetőség. Mivel a két szankcionált cselekménynek eltérő a védett jogi tárgya, eltérő a bűncselekmények és a szabálysértések miatt alkalmazható jogkövetkezmények rendszere, mértéke, valamint a büntetés kiszabása során irányadó szempontok (Btk.
5. §,
6. §,
7. évi II. törvény
8. §). Továbbá a szabálysértés miatti pénzbírság kiszabására, az elkövetés után gyorsított eljárásban Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.708/2024/7/VI 5 két napon belül sor került, míg a bűncselekmény miatti felelősségre vonásra – a vádlottnak fel nem róhatóan - majdnem két év elteltével, mely időmúlás a vádlott javára értékelendő. [21] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a fellebbezések alaptalansága miatt a Be.
9. § alapján helybenhagyta. [22] A harmadfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a törvény a fellebbezést kizárja, a Be. jogorvoslati rendszerében csak a másodfokú ítélet támadható az eljárási törvényben meghatározott feltételek szerint, ellentétes döntés esetén [Be.
10. §

(1)-

(2)bekezdés], harmadik fellebbezésre már nincs lehetőség. Debrecen,

1. február
2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke Dr. Répássy Árpádné dr. Német Laura s.k. Dr. Sörös László s.k. bíró előadó bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.167/2024/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla jelen határozata által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. február
5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke