A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat kiutasításra vonatkozó rendelkezésének megváltoztatása, egyebekben hatályában fenntartása tanácsülésen. A Btk. 60. §
(2a)bekezdése értelmében az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.426/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Gimesi Ágnes, előadó bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 terhelt Elsőfok: Bicskei Járásbíróság B.2/2021/
- számú ítélet, tárgyalás,
- január
- Másodfok: Harmadfok: - Kúria 1.Bfv.426/2021/8-I 2 Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bicskei Járásbíróság B.2/2021/
- számú ítéletét megváltoztatja, és a Magyarország területéről kiutasítás tartamát 4 (négy) évre enyhíti, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 33.646 (harmincháromezer-hatszáznegyvenhat) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás: [1] A Bicskei Járásbíróság a
- január
- napján megtartott tárgyaláson meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett B.2/2021/
- számú végzésével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. Ezért a terheltet két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről öt évi kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásába beszámította. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.188/2021/2. szám alatt a terhelt javára a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontjának II. fordulatában meghatározott okból. Kúria 1.Bfv.426/2021/8-I 3 [3] Az indítvány szerint a Bicskei Járásbíróság a kiutasítást törvénysértő tartamban állapította meg, mellyel a Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki. [4] A Btk. 60. §
(2a)bekezdésének a
- évi XLIII. törvény
- §
(2)bekezdésével módosított, és
- január
- napjától – tehát a bűncselekmény elkövetésekor is – hatályos rendelkezése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A terhelt esetében a kiutasítás büntetés kiszabásának mellőzésére okot adó, a Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti kivételek nem állnak fenn, így a vele szemben kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett a kiutasítás büntetés kiszabása is kötelező, azonban annak tartamát a bíróság a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerinti kötelező rendelkezés megsértésével, törvénysértően állapította meg öt évben. [5] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Bicskei Járásbíróság B.2/2021/4. számú jogerős ítéletét a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont II. fordulata alapján, változtassa meg akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás büntetés tartamát négy évre enyhítse, egyebekben pedig az ítéletet hatályában tartsa fenn. [6] A terhelt és a kirendelt védő a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [7] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében – az abban rögzített tényállás alapul vételével egyrészt a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, másrészt a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárásjogi szabálysértések tekintetében – a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján – hivatalból vizsgálta felül. [9] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja értelmében felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság vádról rendelkező, jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [10] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben rögzített és a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállás alapján a cselekmény jogi minősítése törvényes. [11] Ugyanakkor a Bicskei Járásbíróság a terhelttel szemben kiszabott Magyarország területéről kiutasítás büntetés tartamát büntető anyagi jogszabály megsértésével állapította meg 5 évben. [12] A Btk. 60. §
(2a)bekezdésének a
- évi XLIII. törvény
- §
(2)bekezdésével módosított, és
- január
- napjától – azaz a bűncselekmény elkövetésekor is – hatályos Kúria 1.Bfv.426/2021/8-I 4 rendelkezése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [13] A Btk. 60. §-a
(2a)bekezdése értelmében tehát az embercsempészés bűntettét
- január
- napjával elkövető terhelttel szembeni szabadságvesztés büntetés kiszabásakor – a törvényi kivételektől eltekintve – a kiutasítás büntetés kiszabása nem csak kötelező, hanem annak tartama a határozott tartamú kiutasítás esetén törvényileg is meghatározott; a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese. E törvény által meghatározott tartamnál hosszabb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszerezés eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el. A jogerős ítéletben a bíróság a terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, így a kiutasítás maximális tartama 4 év. [14] A Btk.
(2)bekezdése értelmében nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít, míg e törvényhely
(4)bekezdése szerint azzal szemben
- a)aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
- b)aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. E jogszabályi rendelkezések tükrében a Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltakat abban is, hogy a terhelt esetében a Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdésében meghatározott kivétel nem állapítható meg. [15] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Bicskei Járásbíróság jogerős, vádról rendelkező ítéletében törvénysértően állapította meg a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát, mert annak maximális tartama legfeljebb 4 év lehet. [16] A járásbíróság ítélete elsőfokon jogerőre emelkedett, így azt a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján rövidített indokolással foglalta írásba, így a büntetéskiszabási tényezőkről ügydöntő határozatában nem adott számot. Ugyanakkor a törvényi szabályozás szerint a kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú, a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év [Btk. 60. §
(1)és
(2)bekezdés]. Ezen túlmenően a Btk. 60. §
(2a)bekezdés e büntetési nem tartamára vonatkozóan előírja, hogy „Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év.”. [17] A Kúria ezért – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott. Miután a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében a vele szemben kiszabott kiutasítás tartamát meghatározó részében – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerint – megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A Magyarország területéről kiutasítás tartamát – a Btk. 60. §
(2a)bekezdés
- mondata értelmében – négy Kúria 1.Bfv.426/2021/8-I 5 évben határozta meg. Egyebekben a Bicskei Járásbíróság B.2/2021/
- számú ítéletét – a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta. [18] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. [19] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
- §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. szeptember 21. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró