Kfv.37418/2025/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén nem tesz eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem befogadására ezen okból nem kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.418/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda1 (ügyintéző: dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd, cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes,
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
3. március 25-én kelt 9.K.700.283/2025/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 2 [1] Az iráni állampolgárságú felperes
5. június 26-án összevont kérelmezési eljárás keretében Magyar Kártya kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). [2] Kérelméhez csatolta Budapest Főváros Kormányhivatala azon szakhatósági állásfoglalását, amely támogatta felperesnek az Kft.1 magyarországi foglalkoztatónál (a továbbiakban: foglalkoztató) gépészmérnök munkakörben történő munkavállalását. [3] Az elsőfokú hatóság
6. szeptember 5-én kelt 106-1-72850/14/2024-T. ügyiratszámú határozatával a felperes kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
8. §

(1)bekezdés d), f), g) pontja, valamint a Btátv. 226. §

(1)bekezdés a) pontja alapulvételével elutasította. A döntés indoka szerint a felperes magyarországi tartózkodási célja és megélhetése nem igazolt, a felperes nem minősül biztosítottnak az egészségügyi ellátások teljes körére vonatkozóan. [4] A felperes fellebbezésére eljárt alperes

1. november 21-én kelt 106-T38872/5/
2. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok területéről Irán területére kiutasította. [5] A határozat rögzítette, hogy a magyarországi foglalkoztató nem rendelkezik alkalmazottal, fő tevékenysége lakó- és nem lakóépület építése. A foglalkoztató
3. évi beszámolója alapján arra is kitért, hogy 0 fő mellett az értékesítés évi nettó árbevétele 0 Ft összeget, míg adózott eredménye 381.000 Ft összeget tett ki. Ellenben a felperes munkabére havi 900.000 Ft, a munkáltatót terhelő járulékok összegét nem számítva. Korábbi eredményei alapján megállapította az alperes, hogy a tervezett magyarországi foglalkoztató munkabérre nem költött. [6] Az alperes végül arra jutott, hogy a foglalkoztató a felperes teljes magyarországi tartózkodásának időtartama alatt nem képes kitermelni a felperes munkabérét. Miután pedig a felperes magyarországi tartózkodása alatt a megélhetését elsősorban a munkavégzésből származó jövedelemből kívánja fedezni, így megélhetése sem igazolt. [7] A felperesnek tartózkodása teljes időtartamára rendelkeznie kell a magyarországi megélhetéséhez szükséges anyagi fedezettel és ezt meghaladóan, mint külföldi állampolgárt, olyan további kiadások is terhelik, amelyek magyar állampolgárok esetén nem állnak fenn (így például a származási országba történő visszatérés költségei stb.). Így az alperes a felperes igazolt megtakarításait a tovább- vagy visszautazás és az egészségügyi ellátásokra való jogosultság vonatkozásában nem tudta a felperes javára értékelni. [8] Miután pedig a kérelemben foglaltak szerint nem valósulhat meg a foglalkoztatónál a munkavállalása, a felperes a jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül biztosítottnak az egészségügyi ellátások teljes körére vonatkozóan. [9] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A jogerős ítélet [10] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 3 [11] Mindenekelőtt rögzítette, a felperes keresete az alperes határozatának kizárólag a tervezett magyarországi tartózkodási céllal, valamint a magyarországi megélhetésével összefüggő hatósági megállapításait és azok indokolását vitatta, ezért kizárólag ezt vizsgálta. [12] Kifejtette, hogy alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy a tervezett magyarországi foglalkoztatót teljesen új cégként, induló vállalkozásként kellene kezelni. [13] A kereset csak általánosságban hivatkozott az általa, a tárgyi megelőző eljárás lefolytatása során a foglalkoztató gazdasági teljesítőképességével összefüggésben részéről becsatolt számlákra és megbízási szerződésekre. Az alperes a Btátv.
4. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti törvényi feltétel vizsgálata körében mind az elsőfokú hatóság által, az alapeljárás lefolytatása részeként értékelt és vizsgált számlákat rögzítette és értékelte határozatában. [14] A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok egyenkénti és összességében történő vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a foglalkoztató nem képes a teljes magyarországi tartózkodás időtartama alatt kitermelni a felperes munkabérét. [15] Az idegenrendészeti hatóság döntése nem alapulhat olyan feltételezésen, amely szerint a felperes a foglalkoztatóval a beutazást követően szerződik majd le olyan tevékenység folytatására, amely a munkakörének megfelel. A felperes mint külföldi, harmadik országbeli állampolgár kérelmének elbírálásakor már fenn kell állniuk azoknak a feltételeknek, amelyek atartózkodási célját, és azon belül a felperes tényleges tevékenységét igazolják, figyelemmel a Btátv. 36. §

(3)bekezdés a) pontjában foglaltakra. [16] Értékelte azt is, hogy a foglalkoztató részéről

1. november 1-jén kötött megbízási szerződés WC felújítására és konyha kifestésére vonatkozott, amely szerződés a felperes gépészmérnök munkakörben történő magyarországi foglalkoztatása indokoltságát szintén nem támasztotta alá. [17] A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodási célja kizárólag tényleges és jogszerű, az előzetes megállapodásban foglaltak szerinti foglalkoztatás esetén tekinthető bizonyítottnak, amelynek feltételei nem álltak fenn. [18] Megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy a Bank1 által kiállított egyenleg igazolás, valamint a ...-nál vezetett bankszámla kivonat alapján a megtakarításként rendelkezésre álló összeg a kérelmezett teljes időszakra vonatkozóan a tervezett magyarországi megélhetés összegét, fedezetét nem biztosítja. Ezáltal a felperes kérelme a Btátv.
2. §

(1)bekezdés d) pontjában foglalt törvényi feltételt sem elégíti ki. [19] Az eljárt bíróság a felperesnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §-ában foglalt, külön nem jelölt alapelv(ek), továbbá a Btátv. végrehajtásáról szóló 35/
3. (II. 29.) Korm. rendelet
4. §

(7)bekezdésében foglaltak állított sérelmére vonatkozó kereseti érvelését szintén alaptalannak minősítette. A felülvizsgálati kérelem [20] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 4 alpontjaira hivatkozott. Kifejtette, elsődlegesen a joggyakorlat továbbfejlesztése indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [22] Előadta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat a tartózkodási cél vizsgálata során nem egyenként és összességükben és nem a súlyuknak megfelelően értékelte az alperes, megsértve ezzel az Ákr. 62. §-ában foglaltakat. Az eljárt bíróság pedig nem foglalkozott érdemben a keresetében előadottakkal, az abban megfogalmazott irányvonal értékelésével. [23] A foglalkoztató korábban teljesen más tulajdonosi körrel bírt, ezért úgy kellene kezelni, mint egy új vállalkozást. Azért nincs még olyan megbízási szerződése a cégnek, amely indokolná a gépészmérnöki foglalkoztatását, mert a Magyar Kártyát még nem kapta meg, így egy esetleges szerződésszegést nem követhet el kártérítési és kötbérfizetési kötelezettség mellett. [24] A jogszabály nem írja elő, hogy magas összegű megtakarítással kellene rendelkeznie a tartózkodása alatt, de a csatolt okiratokat, bizonyítékokat sem megfelelően értékelte az alperes. [25] Ellenben egy másik ügyben a hatóság engedélyezte ugyanezen cég esetében a tartózkodást. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadása nem indokolt. [27] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [28] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [30] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 5 hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [31] A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy a felperes nem ért egyet az abban foglaltakkal, nem alapozza meg a befogadást. [32] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [33] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [34] A Kúria 7/2023. Jogegységi határozatában kifejtette, konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt is, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. [35] A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak a Kúria elvi tartalmú, BHGY-ben közzétett iránymutatásának hiánya mellett további, konjunktív feltétele, hogy a felvetett jogkérdésben legyenek olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. [36] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes kifejtett indokai nem jelölnek meg olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne. Eltérő joggyakorlatról a Kúriának sincs tudomása, így az első fordulat szerinti befogadást nem találta indokoltnak. [37] A Kúria továbbá vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont második fordulata szerinti befogadás lehetőségét is, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [38] A legfőbb bírói szerv megítélése szerint sem a felülvizsgálati kérelem, sem a jogerős ítélet nem vetett fel olyan elvi jogkérdést, amely a joggyakorlat továbbfejlesztését indokolná. A felperes valójában az eljárt bíróság bizonyíték értékelésével nem ért egyet. Azt pedig a felperes nem indokolta, mely érvelésével nem foglalkozott az eljárt bíróság. [39] A felülvizsgálati eljárás során az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, a bizonyítás eredményének felülmérlegelésére – iratellenesség és kirívóan okszerűtlen mérlegelés hiányában – nincs lehetőség [ld. pl. Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.35.316/2021/2. Kfv.II.37.673/2021/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kfv.I.37.761/2022/2.; Kfv.II.37.760/2022/2.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.220/2023/2.; Kfv.V.37.686/2023/3.; Kfv.V.35.077/2023/2.]. [40] A Kp. 118. §

(1)bekezdésének speciális keretei között annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve mérlegelte, és az ennek alapján kialakult meggyőződése szerint állapította meg a tényállás. A Kúria nem tárt fel iratellenességre vagy kirívó Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 6 okszerűtlenségre utaló körülményt, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása ezen okból sem indokolt. [41] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [42] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [43] A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [44] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra is. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a felperes e körben nem tett eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint sem kerülhetett sor. [45] Összességében a Kúria megállapította, a felülvizsgálati kérelem felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [46] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. [47] A felülvizsgálati kérelem megtagadására figyelemmel az azonnal jogvédelemről való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. Az alkalmazott jogszabályok [48] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [49] Ha a kérelmező a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén nem tesz eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének, a felülvizsgálati kérelem befogadására ezen okból nem kerülhet sor. Záró rész Kúria III.Kfv.37.418/2025/4 7 [50] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [51] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
2. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. Budapest,

1. augusztus
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő