← Magyarország

Bt.198/2024/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróság a Be. 565. §

(2)bekezdésébe ütközően az előkészítő ülésen beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó terhelt esetében az erre irányuló mértékes indítványt meghaladó összegű pénzbüntetés szabott ki. A törvénysértés megállapítása és a törvénysértő büntetés megváltoztatása a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványa alapján. Kúria Bt.II.218/2022/6., Kúria Bt.II.688/2019/
  1. (BH 2020.64.III.) Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.II.198/2024/
  2. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. április
  4. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: IV. rendű Első fok: Szentesi Járásbíróság, 5.B.17/2023/14., ítélet, előkészítő ülés,
  5. szeptember 13., jogerő napja
  6. szeptember
  7. Másodfok: Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Szentesi Járásbíróság 5.B.17/2023/
  8. számú ítéletének a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét megállapító rendelkezése törvénysértő. Az ítélet ezen rendelkezését megváltoztatja és a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.250 (egyezer-kettőszázötven) forint összegre mérsékli. A pénzbüntetés mértéke így 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forint. Elrendeli a IV. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés 250.000 (kettőszáz-ötvenezer) forintot meghaladó részének a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. Kúria 2.Bt.198/2024/8-I 2 A jogorvoslati eljárás során felmerült 7.000 (hétezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I.
  9. A Szentesi Járásbíróság a
  10. szeptember
  11. napján, előkészítő ülésen kihirdetett 5.B.17/2023/
  12. számú ítéletében – többek között – IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint összegű, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [2] Az ítélet a IV. rendű terhelt tekintetében – fellebbezés hiányában –
  1. szeptember
  2. napján jogerőre emelkedett. [3] II.
  3. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a IV. rendű terhelt vonatkozásában a legfőbb ügyész BF.1652/2023/
  4. szám alatt terjesztett elő jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a Be.
  5. §
(1)bekezdése alapján. [4] Az indítvány indokolása szerint a Szentesi Járási Ügyészség 1.B.271/2022/
  1. számú vádiratában lopás vétsége miatt emelt vádat – többek között – IV. rendű terhelttel szemben. Az ügyészség a vádiratban arra az esetre, ha a IV. rendű terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, 250 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű, összesen 250.000 forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [5] Kifejtette, hogy az ügyben a Szentesi Járásbíróság
  2. július
  3. napján megtartott előkészítő ülésén a IV. rendű terhelt a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a bűnösség beismerését pedig végzéssel elfogadta. Ennek megfelelően a Szentesi Járásbíróság
  4. szeptember
  5. napján kihirdetett 5.B.17/2023/
  6. számú ítéletével a IV. rendű terhelt bűnösségét a vádirattal egyezően megállapította és a IV. rendű terheltet 200 napi tétel, 1.500 forint napi tétel összegű, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [6] A legfőbb ügyész utalt rá, hogy ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be.
  7. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Ekként törvényt sértett a járásbíróság, amikor az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban foglaltnál, a bűnösség beismerése elfogadása után hozott ítéletében összegszerűségében súlyosabb pénzbüntetést szabott ki, annak ellenére is, hogy a pénzbüntetés napi tétel számát a mértékes indítványhoz képest alacsonyabb mértékben határozta meg. [7] Miután a törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható, a legfőbb ügyész – a jogorvoslat a törvényesség érdekében eljárás keretében – indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértést állapítsa meg, a jogerős ítéletet változtassa meg, és a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételére jutó összeget 1.250 forintra mérsékelje. Kúria 2.Bt.198/2024/8-I 3 [8] 2. A IV. rendű terhelt védője írásbeli észrevételében a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványával egyetértésben, a vádhatóság indítványához csatlakozva a IV. rendű terhelt pénzbüntetésének mérséklését indítványozta. [9] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [10] 1. A Be. 667. §
(1)bekezdése szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő, jogerős ügydöntő határozata és végleges, nem ügydöntő végzése ellen. E rendkívüli jogorvoslat az olyan törvénysértések megállapítására és részbeni korrekciójára ad lehetőséget, amelyek esetében más jogorvoslatnak már nincs helye. [11] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott eljárások közül a perújítás (LXXXIX. Fejezet) a felülvizsgálat (XC. Fejezet) és az egyszerűsített felülvizsgálat (XCIV. Fejezet) tárgya kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata lehet [Be. 648. §; Be. 637. §
(1)bekezdés;
  1. § és
  2. §
(2)bekezdés]. [12] Míg a perújítás a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ténybeli javításának eszköze, addig a felülvizsgálat annak jogi hibái orvoslását szolgálja. Mind a felülvizsgálat, mind a perújítás kizárólag törvényben meghatározott okokból és feltételek alapján vehető igénybe (Be.
  1. §, Be.
  2. §). E két rendkívüli jogorvoslaton túl egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett egyes, a törvényben pontos meghatározott kérdésekről (Be.
  3. §). [13] Felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  4. §
(2)bekezdésében felsorolt esetekben van helye. E törvényhely d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben, a vádiratban, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetés, illetve intézkedés alkalmazása. [15] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosabb büntetés, illetve intézkedés fogalma kétségtelenül a súlyosítási tilalom (Be.
  1. §) rendelkezéseihez kapcsolódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatályos szövegezés szerinti súlyosabb jogkövetkezmény Be.
  2. §
(2)bekezdése szerinti tilalma azonosítható lenne a súlyosítási tilalommal. Ugyanis a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadása esetén a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti tilalom az irányadó, melynek lényege az, hogy ebben az esetben a terhelt terhére beterjesztett ügyészi fellebbezés által megnyílt súlyosítás korlátját kifejezetten a vonatkozó eljárási szabályok szerint előterjesztett konkrét ügyészi indítvány (vádirat) képezi. Ekként a súlyosítási tilalom nyilvánvalóan nem azonosítható a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. [16] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése, és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta, a fellebbezés folytán alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen (Be. 595. §). Kúria 2.Bt.198/2024/8-I 4 [17] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat azonban a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. [18] Mindezek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség [Kúria Bt.II.218/2022/6., Kúria Bt.II.688/2019/
  1. (BH 2020.64.III.)]. [19] 2.
  2. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján az állapítható meg, hogy a Szentesi Járási Ügyészség
  3. április
  4. napján kelt 1.B.271/2022/
  5. számú vádiratával emelt vádat I. rendű terhelt és további három társa ellen, és köztük a IV. rendű terheltet a Btk.
  6. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb értékre elkövetett lopás vétségével vádolta, melyet folytatólagosan és társtettesként követtet el. [20] Az ügyészség a vádiratában a Be. 422. §
(3)bekezdése alapján indítványozta, hogy amennyiben a IV. rendű terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy a bíróság vele szemben 250 napi tételű, 1.000 forint egy napi tétel összegű, összesen 250.000 forint pénzbüntetést szabjon ki. [21] A Szentesi Járásbíróság az ügyben
  1. július 24-én előkészítő ülést tarott, ahol a IV. rendű terhelt a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a bűnösség beismerését az 5.B.17/2023/10-III. számú végzésével elfogadta (Szentesi Járásbíróság 5.B.17/2023/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldal). [22] A Szentesi Járásbíróság által az ügyben
  4. szeptember
  5. napján megtartott előkészítő ülésen az eljáró ügyész a mértékes indítványt a IV. rendű terhelt tekintetében a vádirathoz képest nem módosította, ezt követően a járásbíróság a kihirdetett 5.B.17/2023/
  6. számú ítéletével a IV. rendű terhelt bűnösségét a vádirattal egyezően megállapította és 200 napi tétel, 1.500 forint napi tétel összegű, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [23] 2.
  7. A Szentesi Járási Ügyészség tehát vádiratában indítványt tett a büntetés mértékére arra az esetre, ha a IV. rendű terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. [24] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be.
  8. §
(4)-
(6)bekezdés]. [25] A IV. rendű terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, melyet követően a járásbíróság a Be. 504. §
(3)bekezdése alapján elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és a Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdései alapján előkészítő ülésen hozott ítéletet. Ítéletében a IV. rendű terhelt bűnösségét a vádirattal egyezően minősített bűncselekményben megállapította, azonban vele szemben az ügyészség mértékes indítványában előterjesztett szankciót meghaladó mértékben szabta ki a pénzbüntetést. [26] A Be. 565. §
(2)bekezdése a súlyosabb büntetés kiszabásának, illetve a súlyosabb intézkedés alkalmazásának tilalmát mondja ki, anélkül, hogy e kategóriák törvényi meghatározását megadná, szemben a hátrányosabb döntés fogalmával, amelyet a Be. értelmező rendelkezések között a 10. §
(3)bekezdésében rögzít. [27] A Be.
  1. §-a a súlyosítási tilalommal összefüggően a súlyosabb büntetés fogalmát is kitöltő rendelkezés; a súlyosabb büntetés fogalmába kétségkívül beletartozik mindaz, ami nemében, végrehajtásának módjában, tartamában vagy mértékében súlyosabb a kiszabott büntetéshez képest. Pénzbüntetés esetén e tilalom alá esik tehát az, ha a mértékes Kúria 2.Bt.198/2024/8-I 5 indítványhoz képest a bíróság a napi tétel számot magasabb mértékben állapítja meg, még akkor is, ha az egy napi tételre jutó összeg viszont annál alacsonyabb, hiszen meg nem fizetése esetén a magasabb napi tétel számú pénzbüntetést hosszabb tartamú szabadságvesztésre kell átváltoztatni, ami súlyosabb jogkövetkezmény az ügyészi indítványban foglaltnál. Ugyancsak a tilalom hatálya alá esik, ha az egy napi tételre jutó összeget emeli a bíróság a mértékes indítványhoz képest, feltéve, hogy a napi tétel számot nem, vagy csak olyan mértékben csökkenti, hogy ezáltal a pénzbüntetés összege emelkedik. A jelen ügyben pedig ez a helyzet. [28] Az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés egy napi tételre jutó összegét, ezáltal pedig a pénzbüntetés teljes összegét illetően túllépte a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt. Ezen pedig az sem változtat, hogy a pénzbüntetés napi tétel számát viszont – az ügyészi indítványban foglaltakhoz képest – alacsonyabb mértékben határozta meg, figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés így kiszabott összege a mértékes indítványban foglaltak teljes összeget meghaladja, ekként az előkészítő ülésen kiszabott – azonos nemű – büntetés kétségkívül súlyosabb az ügyészi indítványban foglaltnál. [29] Ezért a Szentesi Járásbíróság jogerős ítéletében megsértette a súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be.
  2. §
(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetés nem szabható ki. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. [30] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 668. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva – a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta, és a Be. 669. §
(1)bekezdés első fordulatának megfelelően megállapította, hogy a megtámadott határozat a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételre jutó összege tekintetében törvénysértő. [31] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint akként orvosolta, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatásával enyhébb – az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány kereteit meg nem haladó pénzbüntetésre vezető –, 1.250 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetést szabott ki és megállapította a pénzbüntetés így kialakuló mértékét. [32] A Kúria a Be. 857. §
(1)bekezdés c) pont második fordulatára tekintettel rendelkezett arról, hogy amennyiben eddig a IV. rendű terhelt esetlegesen a jogerős ítéletben kiszabott pénzbüntetésből a jelen ítélettel kiszabott pénzbüntetés összegét meghaladó részt már megfizette, a jelen ügyben kiszabott pénzbüntetés összegét meghaladó különbözetet, a Be. 856. §
(2)bekezdése alapján a befizetéstől a visszatérítésig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a részére vissza kell téríteni. [33] A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [34]
  2. A törvényességi jogorvoslati eljárásban a Kúria a IV. rendű terhelt részére védőt rendelt ki, aki a törvényességi jogorvoslati indítványra írásbeli észrevételt tett. [35] A Kúria más rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálati eljárással összefüggésben korábbi határozatában már rámutatott arra, hogy a kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart [Kúria Bfv.I.1.323/2018/
  3. (BH 2019.217.III.)]. [36] A Kúria ezért a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra érdemi észrevételt előterjesztő kirendelt védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a Kúria 2.Bt.198/2024/8-I 6 kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
  4. (XII. 27.) IM rendelet
  5. §
(3)bekezdésére figyelemmel, a 7. §
(3)bekezdése szerint állapította meg a kirendelt védőnek járó díjat. [37] Az ennek folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 669. §
(4)bekezdése alapján rendelkezett. [38] IV. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.