Bfv.959/2024/10 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjában írt tilalomba ütközik. A terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő joga nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajthatóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában, ezért a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az alapügyben eljárt bíróságot új eljárásra utasította. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.959/2024/

1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. január
3. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Első fok: Hódmezővásárhelyi Járásbíróság, 6.Bpk.24/2024/2., büntetővégzés, tárgyaláson kívül,
4. február 12., jogerő napja:
5. február
6. Az indítvány előterjesztője: a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 6.Bpk.24/2024/
7. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság a
8. február
9. napján meghozott 6.Bpk.24/2024/
10. számú büntetővégzéssel – saját szó használatával – ittas járművezetés vétsége [Btk.
11. §

(1)bekezdés] miatt a terhelttel, mint többszörös visszaesővel szemben 9 hónap, végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztést és 2 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. Rendelkezett a Kúria 2.Bfv.959/2024/10-I 2 szabadságvesztés végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és megállapította, hogy a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában –

1. február
2. napján jogerőre emelkedett. [3] II.
3. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a CsongrádCsanád Vármegyei Főügyészség 6.B.421/2024/
4. számon – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon
5. július
6. napján érkeztetett – felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt terhére a Be.
7. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítva, miszerint a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a szabadságvesztésbüntetés végrehajtását. [4] A terhelt előzményi elítéléseinek részletes ismertetése mellett kifejtette, hogy miután a terhelt az utolsó végrehajtandó szabadságvesztés büntetéséből kitöltve 2022. július 11. napján szabadult, és a jelen eljárásban terhére rótt bűncselekmény elkövetési ideje 2023. november 9. napja, a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pont b) alpontja szerint többszörös visszaesőnek minősül. [5] A Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása a többszörös visszaesővel szemben nem függeszthető fel, ezért a bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére ezen anyagi jogi rendelkezés megsértésével, törvénysértően került sor. [6] Mindezek alapján a jogerős büntetővégzés megváltoztatását indítványozta, oly módon, hogy a Kúria mellőzze a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és az arra vonatkozó rendelkezést, hogy a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll, egyebekben pedig a büntetővégzést hatályában tartsa fenn. [7]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.906/2024/
2. számú átiratában a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal tartotta fenn. [8] Osztva a főügyészség felülvizsgálati indítványának indokait, irányát azzal módosította, hogy felülvizsgálati eljárás keretében a büntetővégzés törvénynek megfelelő megváltoztatására nincs mód, mivel a határozat törvénysértő jellege a felfüggesztő rendelkezésben nyilvánul meg, ennek alapján a Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében az alapügyben meghozott büntetővégzés hatályon kívül helyezése indokolt. [9] III. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa – a Legfőbb Ügyészség által módosított irányban – alapos. [10] 1. A Be. 660. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §

(2)bekezdés a) pont]. [11] Figyelemmel arra, hogy e figyelmeztetés után az arra jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria az ügyben tanácsülésen járt el és hozott határozatot. [12]

1. Az ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság
2. március
3. napján közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség
4. július
5. napján, azaz a Be.
6. §

(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt. [13]

1. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
2. § a) pont] a Be.
3. Kúria 2.Bfv.959/2024/10-I 3 §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott azon okból, ha a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [14] A Be. 739. §

(2)bekezdése alapján a büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [15] A Btk. 86. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső. [16] Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az új bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el [Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. b) pont]. [17] A jelen esetben a büntetővégzés és az ügyiratok szerint a terhelttel szemben a Szegedi Járásbíróság a
2. március
3. napján végleges 6.Bpk.2042/2019/15/II. számú összbüntetési ítéletével – amely a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 2.B.313/2016/
4. számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónap börtönben végrehajtandó, a Szegedi Járásbíróság 14.Fk.1597/2015/
5. számú ítéletével kiszabott 1 év börtön fokozatú, a Szegedi Járásbíróság 14.B.3536/2016/
6. számú ítéletével kiszabott 3 év fegyház fokozatú és a Szegedi Járásbíróság 6.B.949/2019/
7. számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztést foglalta összebüntetésbe – 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztést állapította meg azzal, hogy a terhelt többszörös visszaeső, feltételes szabadságra nem bocsátható. [18] Az összbüntetési ítélettel megállapított szabadságvesztésből a terhelt
8. július
9. napján kitöltve szabadult. Ehhez képest a felülvizsgálati indítvánnyal támadott büntetővégzéssel elbírált járművezetés ittas állapotban vétségét a terhelt
10. november
11. napján követte el. [19] A terheltet az alapügyben elbírált cselekmény elkövetését megelőzően a Szegedi Járásbíróság
12. szeptember
13. napján meghozott és jogerőre emelkedett 6.B.949/2019/
14. számú ítéletével a
15. január
16. napján elkövetett csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. E végrehajtandó szabadságvesztést a terhelt az összbüntetésbe foglalás folytán
17. július
18. napján, olyan időpontban töltötte ki, amelyhez képest az alapügy tárgyát képező újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig nem telt el három év. [20] Következésképpen a terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatban elbírált cselekményét többszörös visszaesőként követte el [Btk.
19. §

(1)bekezdés

1. pont b) alpont], erre tekintettel pedig a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjában írt szabály megszegésével függesztette fel próbaidőre a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A teljesség kedvéért a Kúria azt is megjegyzi, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés jogszabályi hivatkozása az alkalmazott jogszabályok felsorolásában nem is szerepel. [21] 4. A törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés c) pont]. [22] Ugyanakkor az említett reformációs döntési jogkör mellett a Kúria nincs elzárva attól, hogy amennyiben a Be. 662. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján kasszációs Kúria 2.Bfv.959/2024/10-I 4 döntési jogkört gyakoroljon, azaz az indítványban támadott határozatot hatályon kívül helyezze, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítsa. [23] A támadott ügydöntő határozat büntetővégzés, az a Be. 741. §

(4)bekezdése szerint, rövidített indokolással készült. A büntetővégzés – törvényi felhatalmazás szerinti – rövidített indokolásának hozadéka, hogy az írásbafoglalt határozat nem tartalmazza a büntetéskiszabási körülmények felsorolását, azok ítélőbíró szerinti mérlegelését. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye és a Kúria nem feltétlenül kerül minden esetben abba a helyzetbe, hogy a megalapozott döntéshez szükséges mértékben megismerhesse a releváns adatokat és körülményeket. [24] Ugyanakkor annak eldöntése, hogy a törvénynek megfelelő határozat meghozatala vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra utasítása indokolt-e, mindig a választani kívánt megoldás mellett és ellenében ható érvek gondos összevetését igényli. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése ugyanis a teljes eljárás – így a tényállásmegállapítás, a jogi minősítés, a büntetéskiszabás és az egyéb rendelkezésekről való döntés – megismétlését jelenti, ráadásul a terhelt terhére előterjesztett indítvány nyomán történt hatályon kívül helyezés még a súlyosítási tilalmat is feloldja [Be. 634. §

(3)bekezdés e) pont]; noha a jogerős büntetővégzésnek csupán egyetlen, az alkalmazott szankcióval kapcsolatos rendelkezése törvénysértő. Ezért ilyen okból a hatályon kívül helyezés csak akkor indokolt, ha a törvénynek megfelelő határozat az iratok tartalma alapján – akár anyagi, akár eljárásjogi okból – valóban nem hozható meg. [25] A jelen ügyben a tisztességes eljárás követelményének érvényre juttatása teszi indokolttá a ténylegesen kizárólag a büntetés végrehajtásának felfüggesztésében törvénysértő büntetővégzés hatályon kívül helyezését. [26] A tisztességes eljáráshoz való jog gyűjtőfogalom, amely több eljárási jogosítványt foglal magában, amelyek együttes megvalósulása eredményezi az eljárások tisztességes voltát. A tisztességes eljárás általános garanciája – többek között – a jogorvoslathoz való jog. [27] A jogorvoslati jog értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti [Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdés]. A szabadságelvonással járó szankció súlyos jogkorlátozással jár, alkalmazásának felmerülése nyilvánvalóan sértheti a terhelti érdeket. [28] A terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő érdeke és joga pedig nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajtandóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában [Kúria Bfv.I.1.342/2020/6. (BH 2021.305.)]. [29] Mindezek alapján a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti okból, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [30] A Kúria a Be. 663. §

(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság a megismételt eljárást az eljárásjogi törvény szabályainak betartására ügyelve folytassa le, a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén pedig a jogkövetkezményekről a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezzen. [31] IV. A végzés ellen a Be. 6. §

(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,

1. január
2. Kúria 2.Bfv.959/2024/10-I 5 Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.959/2024/
3. számú végzése
4. január
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. január
7. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke