A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi munkadíj összegének mérséklésekor irányadó szempontok. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.390/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Balatonfüredi Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Balatonfüredi Sándor ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek – a Béres Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe1, ügyintéző: dr. Béres Norbert ügyvéd) által képviselt alperes (lakik: alperes címe, tartózkodási helye: tartózkodási helye) I. rendű alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt 71.P.22.688/2021/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és a felperes által az I. rendű alperes részére fizetendő perköltséget 937.500 (Kilencszázharminchétezer-ötszáz) forint plusz áfa összegre leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg – felhívásra – 25.000 (Huszonötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam javára, egyúttal megállapítja, hogy további 25.000 (Huszonötezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét – amelyben 15.000.000 forint vételár és 20.000.000 forint kártérítés, valamint ezen összegek törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére támasztott igényt az I. rendű alperessel szemben – elévülés folytán elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek bruttó 1.587.500 forint perköltséget; megállapította, hogy a felperes teljes személyes költségmentességére figyelemmel le nem rótt 1.500.000 forint kereseti illeték az állam terhén marad. A felperest perköltségként a pertárgyértékhez igazodó ügyvédi munkadíjban marasztalta, döntését a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.)
- §
(1)[helyesen:
(2)] bekezdés a) pontjára, és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.390/2022/11 2 polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §
(1)bekezdésére és 83. §
(1)bekezdésére alapította. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes a perköltség fizetésére kötelező rendelkezés részbeni megváltoztatását, az I. rendű alperesnek megítélt ügyvédi munkadíj 50%-kal történő leszállítását kérte. [3] Hivatkozása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdődő eljárás nem az ügy bonyolultsága miatt zajlott két évig, hanem a pandémia, valamint annak okán, hogy a jogi képviselő nélkül eljárt I. rendű alperes nagyszámú és érdemi jognyilatkozatokat nem tartalmazó beadványokkal próbálta elhúzni az eljárást. Felesleges perköltséget okozott azzal, hogy nem jelentette be azt a lényeges körülményt, miszerint a perbeli ingatlant értékesítette. Emiatt keresetváltoztatás iránti kérelmet kellett előterjesztenie, és a pertárgyérték felemelése folytán az ügy áttételre került az elsőfokú bíróságra. Az I. rendű alperes ezt követően jogi képviselővel járt el, akinek a tevékenysége két beadvány előterjesztésére és két tárgyaláson való megjelenésre korlátozódott, az első tárgyalás 60 percig, a második 20 percig tartott. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes védekezése alapján csak azt vizsgálta, hogy a követelés elévült-e, és mivel az elévülési kifogásnak helyt adott, mellőzte a felek által indítványozott tanú- és okirati bizonyítást. Az I. rendű alperes jogi képviselőjének sem a beadványaiban, sem a tárgyalásokon nem kellett bonyolult jogi tevékenységet kifejtenie, ezért a megítélt bruttó 1.587.500 forint ügyvédi munkadíj nem áll arányban a ténylegesen elvégzett munkával. Mindezért az elsőfokú bíróságnak az Ükr. 3. §
(6)bekezdése alkalmazásával az ügyvédi munkadíjat mérsékelnie kellett volna. [4] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezése helyes indokai alapján történő helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségében marasztalását kérte. [5] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Ükr.
- §-a megfelelő alkalmazásával járt el, figyelemmel arra, hogy díjmegállapodást nem csatolt, a pertárgyértékéhez igazodó ügyvédi munkadíj megállapítását kérte, amely pontosan a számítás eredményeként megítélt bruttó 1.587.500 forintnak felel meg. A fellebbezésben kért mérséklésnek nincs helye, mert a megítélt díj arányban áll az elvégzett jogi képviseleti tevékenységgel, nem tekinthető eltúlzottnak. Az ügy bonyolultságára, a kifejtett jogi munka színvonalára, a tárgyalások és a szerkesztett beadványok számára, az időráfordításra figyelemmel a döntés helytálló, tekintettel arra is, hogy szükségessé vált egy másik peres eljárás iratanyagának a beszerzése és áttanulmányozása is. Utalt arra, hogy a Pp. által bevezetett szabályozás a jogi képviselők kellő szakmai ismeretét, jogi jártasságát várja el, a perkoncentrációnak megfelelően abban kell közreműködni, hogy a jogvita minél hamarabb tisztázódjon. Jogi képviselője eljárása ennek teljes egészében megfelelt, a követeléssel szembeni védekezését megalapozó iratokat összegyűjtötte, áttanulmányozta, az írásbeli ellenkérelmét a jogszabály által előírt szigorú követelmények betartása mellett készítette el. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.390/2022/11 3 [6] A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp.
- §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [7] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálat során az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító, a kereseti illeték állam terhén maradását megállapító és a felperest az I. rendű alperes részére 625.000 forint plusz áfa összegű perköltség megfizetésére kötelező rendelkezéseit nem érintette, figyelemmel arra, hogy a határozat – fellebbezés hiányában – ebben a részében jogerőre emelkedett [Pp. 358. §
(5)bekezdés]. [8] A felperes fellebbezése részben megalapozott. [9] Az elsőfokú eljárás irataiból kitűnően az I. rendű alperes pernyertessége esetére ügyvédi munkadíjként felmerült perköltségét az Ükr. 3. §
(1)bekezdésére utalással számította fel, azzal, hogy a jogi képviselője áfa fizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően, a pertárgyérték alapulvételével az Ükr. 3. §
(2)bekezdésének a),
- b)és
- c)pontjaiban előírt módszerű munkadíj megállapítást alkalmazott, a jogszabályi rendelkezésekben megjelölt százalékos mértéket elérő összegben határozta meg az ügyvédi munkadíj összegét. [10] A Fővárosi Ítélőtábla osztotta azt a fellebbezési érvelést, miszerint az elsőfokú bíróság az Ükr. 3. §
(6)bekezdésének – amely a tevékenységgel arányban nem álló díj mérséklésére vonatkozó szabályként az Ükr. 3. §
(2)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaiban meghatározott összegek mérséklését teszi lehetővé akként, hogy a bíróság a jogszabályi rendelkezésekben előírt minimumérték és a százalékos mérték között mérlegelhet – az alkalmazását alapos ok nélkül mellőzte. [11] Az egységes bírói gyakorlat az ügyvédi munkadíj megállapítása során korrekciós tényezőként veszi figyelembe az ügy jellegét, a jogvita jelentőségét, súlyát, a jogi képviselő által ténylegesen elvégzett ügyvédi munka mértékét, annak idő- és munkaigényességét, színvonalát. Általánosságban a magasabb perérték az ügy nagyobb jelentőségére utal, az igényérvényesítés érdekében eljáró, illetőleg azzal szemben védekező ügyvéd nagyobb felelősségével párosul, amely a megállapítandó ügyvédi munkadíjban értékelendő. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy önmagában a nagy perérték nem feltétlenül igényel egyben nagyobb mérvű munkavégzést, a kifejtett munka mértékével kirívóan arányban nem álló ügyvédi munkadíj sérti a társadalom értékítéletét. [12] Az I. rendű alperes jogi képviselőjének 35.000.000 forint, több jogcímre – vételár és kártérítés – alapított követelés iránt folyó perben kellett a jogi képviseletet ellátnia, a jogvita a védekezés által behatároltan elsődlegesen az elévülési kifogás vizsgálatára korlátozódott, és annak eredményessége folytán az érvényesített jog érdemi elbírálását nem igényelte. A jogi képviselő egy átlagos és egy rövid időtartamú tárgyaláson jelent meg, valamint két másfél oldalas és két hét oldalas, igényes szakmai munkát tükröző előkészítő Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.390/2022/11 4 iratot nyújtott be; a jogi képviselet megfelelő ellátása ezt meghaladó írásbeli előkészítő munkát nem igényelt. [13] A mérlegelés ezen szempontjai alapján a Fővárosi Ítélőtábla az Ükr. 3. §
(6)bekezdése alkalmazásával az I. rendű alperes részére járó elsőfokú perköltséget a megítélthez képest 25%-kal alacsonyabb, 937.500 forint plusz áfa összegű ügyvédi munkadíjban látta indokoltnak megállapítani. [14] A fellebbezésben kért, 50%-ot elérő díjleszállításra a Fővárosi Ítélőtábla nem látott indokot, ugyanis a felesleges költségek okozására alapított fellebbezési érvelés súlytalan. Rámutat arra, hogy a Pp. 86. §
(2)bekezdése a felesleges költségek per eredményére tekintet nélküli külön megtérítését és nem a megítélt perköltség összegébe való beszámítását írja elő, feltételezve a perköltségviselés általános szabályaitól eltérés szükségességére vonatkozó érvelés előadását és az arra alapított konkrét költségigény előterjesztését a költséget elszenvedő fél részéről. [15] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak nem fellebbezett részét nem érintve – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben és akként változtatta meg, hogy az I. rendű alperesnek járó elsőfokú perköltséget 937.500 forint plusz áfa összegre leszállította, míg egyebekben helybenhagyta azt. [16] A felperes fellebbezése fele részben vezetett eredményre, ennek megfelelően a peres felek másodfokú pernyertessége azonos (50-50%), ehhez igazodóan a felperessel szemben jogorvoslati perköltségigényt támasztó I. rendű alperes a jogi képviseletével felmerült költségét a felperes nem köteles megtéríteni, az az I. rendű alperes terhén marad [Pp. 83. §
(2)és
(5)bekezdései]. A felperes a jogorvoslati perköltségét nem számította fel, ezért annak viseléséről határozni nem kellett [Pp. 82. §
(3)bekezdései]. [17] A felperes költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján számított – fellebbezési eljárási illeték viseléséről a Fővárosi Ítélőtábla – figyelembe véve az I. rendű alperes személyes költségmentességét is – a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján határozott. Budapest,
- december
- Dr. Csordás Csilla s.k. s.k. Levek Istvánné dr. s.k. Dr. Vasady Loránt Zsolt Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.390/2022/11 a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: 5 előadó bíró bíró