← Magyarország

Bfv.1260/2020/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati indítvány téves ténybeli alapon hivatkozott a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1260/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Gimesi Ágnes, előadó bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Terhelt1 terhelt Elsőfok: bíróság ügyszám. számú ítélet, tárgyalás,
  4. február
  5. Másodfok: - Kúria 1.Bfv.1.260/2020/7 2 Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a bíróság ügyszám. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás: [1] A bíróság a
  6. február
  7. napján megtartott tárgyaláson meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ügyszám. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
  8. §

(1)bekezdés b) pont] és 4 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
  1. §]. Ezért őt – halmazati büntetésül – egy év nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A bíróság vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozata ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a bíróság ügyszám. számú ítélete ellen – tartalma szerint – a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Indítványa indokolásában arra hivatkozott, hogy a bűncselekmények elkövetési ideje és a bíróság ítéletének meghozatala között az elévülési idő letelt, így a büntetőjogi felelősségének megállapítása törvénysértő. [4] A Legfőbb Ügyészség a BF.1415/2020/2. számú átiratában a terheltnek a bíróság ügyszám. számú ítéletét támadó felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [5] Kifejtette, hogy a bűncselekmény elévülési ideje a cselekmény törvényes minősítéséhez igazodik. A minősítés törvényességét illetően elsőként az vizsgálandó, hogy a Kúria 1.Bfv.1.260/2020/7 3 bűncselekmény elbírása során – az elkövetési időre is figyelemmel – mely büntető törvény alkalmazásának volt helye. A terhelt a terhére rótt bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálya alatt követte el, míg az alapügyben eljárt bíróság a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozatában az elbírálás idején hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) alkalmazta. A vád tárgyává tett cselekményeket elméletben elbírálva megállapítható, hogy azok mindkét törvény esetében bűncselekménynek minősülnek, emellett a bűncselekmények minősítése – a hamis magánokirat felhasználása elnevezéstől függetlenül – megegyezik, miképpen a büntetési tételük felső határa is. Ugyanakkor a két törvény elévülésre vonatkozó rendelkezései között eltérés van, a terhelt terhére rótt hamis magánokirat felhasználásának vétsége és a közokirat-hamisítás bűntette esetében a büntethetőség a 1978. évi IV. törvény 33. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján három év elteltével, míg a Btk. 26. §-a
(1)bekezdése alapján öt év elteltével évül el. [6] A Btk.
  1. § a) pontja alapján az elévülés kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség B.XIV.8835/2012/21-II. számú vádiratának tényállásával megegyező jogerős ügydöntő határozat szerint a terhelt az első bűncselekményt
  2. június
  3. napján, az utolsót
  4. június
  5. napján követte el. [7] A bűncselekmény elkövetését követően az elévülést több eljárási cselekmény is félbeszakította [Btk.
  6. §
(2)bekezdés]. Így a nyomozás elrendelése, továbbá a vádemelésig több, a bűncselekmény felderítését szolgáló nyomozási cselekmény végrehajtására is sor került. A vádemelést követően pedig a kerületi bíróság a jogerős ügydöntő határozatot
  1. február
  2. napján hozta meg. Így a törvényi rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy az elévülési idő folyamatos félbeszakítása okán a büntethetőség egyik büntető törvény alkalmazása esetében sem évült el a terhelt terhére rótt egyik bűncselekmény esetében sem. [8] Egyebekben a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezések terheltre nézve kedvezőbb volta miatt törvényes volt a terhelt által elkövetett bűncselekmények
  3. évi C. törvény szerinti minősítése. [9] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a bíróság ügyszám. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [10] Terhelt1 terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványában a terhére rótt bűncselekmények büntethetőségének az elévülésére hivatkozott és az alapján sérelmezte a büntetőjogi felelősségének a megállapítását. [12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  4. § a) pont]. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatot – a Be.
  5. §
(1)bekezdése értelmében – az abban rögzített tényállás Kúria 1.Bfv.1.260/2020/7 4 alapul vételével egyrészt a felülvizsgálati indítványban hivatkozott, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott okból, másrészt a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárásjogi szabálysértések tekintetében – a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján – hivatalból vizsgálta felül. [14] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [15] Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat meghozatala anyagi jogi szabálysértés, így amennyiben a büntethetőség elévülése bekövetkezett, ám a bíróság jogerős ügydöntő határozatával mégis megállapította a terhelt bűnösségét, a bűnösség törvénysértő megállapítása a felülvizsgálati ok. [16] Ugyanakkor a bűncselekmény elévülési ideje a cselekmény törvényes minősítéséhez igazodik. Így azt kell vizsgálni, hogy a jogerős ítéletben megállapított minősítés törvényes volt-e, ami jelen esetben elsődlegesen arra terjed ki, hogy a Btk. 2. §-a alapján az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása volt indokolt. [17] A bűncselekmények elkövetésekor az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: korábbi Btk.), míg az elbírálás idején 2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.) volt hatályos. Az alapügyben eljárt bíróság a Be. 2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján az elbíráláskor hatályos Btk.-t alkalmazta. [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A terhelt felülvizsgálati indítványában azt nem is sérelmezte. [19] Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. szerint a cselekmények a 4 rendbeli a korábbi Btk. 274. §
(1)bekezdés b) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének, melynek büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés, továbbá 4 rendbeli a korábbi Btk.
  1. § szerint minősülő magánokirathamisítás vétségének minősülne, melynek büntetési tétele 1 évig terjedő szabadságvesztés. A jogerős ítéletben – az elbíráláskori Btk. alapján – a bűncselekmények minősítése 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont] és 4 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk.
  1. §], melyek büntetési tétele megegyezik a korábbi Btk.-ban meghatározottakkal. [20] A Btk.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a bűncselekmény büntethetősége – főszabály szerint – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. A korábbi Btk. 33. §
(1)bekezdése szerint a büntethetőség elévül
  1. a)olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
  2. b)egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. Azaz jelen ügy tárgyát képező cselekmények esetében az elévülési idő 3 év lenne. Kúria 1.Bfv.1.260/2020/7 5 [21] Az elévülés kezdő napjára vonatkozó törvényi előírás az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos Btk. alapján megegyezik, azaz befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul [Btk. 27. §
  3. a)pont, korábbi Btk. 34. § (
  4. a)pont]. [22] Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik [Btk. 28. §
(1)bekezdés, korábbi Btk. 35. §
(1)bekezdés]. [23] A Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pontjában írt közokirat-hamisítás bűntettét követi el, aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál [korábbi Btk. 274. §
(1)bekezdés], míg a Btk.
  1. § szerint minősülő hamis magánokirat felhasználásának vétségét az, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál [korábbi Btk.
  2. §]. [24] A jogerős ítéletben a terhelt terhére megállapított bűncselekmények elkövetési ideje:
  3. június 24.,
  4. szeptember 10.,
  5. augusztus 18.,
  6. szeptember 1.,
  7. február
  8. és
  9. június
  10. napja, míg a tényállás 6.) pontjában írt cselekmény tekintetében az iskola
  11. évi felvételi eljárása során a jelentkezés és a beiratkozás időpontja. Jelen büntetőeljárás során a hatóság szám számú határozatával
  12. június
  13. napján rendelte el a nyomozást az hivatal
  14. június
  15. napján kelt feljelentése alapján. A feljelentés azt tartalmazta, hogy a terhelt hamis diploma felhasználásával nyújtotta be jelentkezését az oktatási intézményekhez. A nyomozás során a rendőrség az egyes oktatási intézményeket megkereste a terhelt által csatolt okiratok vonatkozásában. Mindezek alapján a gyanúsítotti meghallgatást
  16. november
  17. napján foganatosította a nyomozó hatóság, a nyomozás iratainak ismertetésére
  18. január
  19. napján került sor. A Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészség a B.XIV.8835/2012/21-I. számú vádiratával emelt vádat
  20. július
  21. napján. A bíróság
  22. augusztus
  23. napján – tárgyalás mellőzésével – hozta meg a ügyszám1 számú ügydöntő végzését, mellyel szemben a terhelt tárgyalás tartását indítványozta. Ezt követőn a bíróság
  24. február
  25. napján megtartott tárgyaláson hozta meg a ügyszám. számú ítéletét, ami ugyanezen a napon jogerőre emelkedett. Így a terhelt vonatkozásában foganatosított, érdemi eljárási cselekmények között a Btk.
  26. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott 5 év nem telt el, így a terhelt büntethetősége nem évült el. [25] A fentiek értelmében a legkorábban elkövetett bűncselekmény elkövetési ideje
  1. június
  2. napja, a nyomozás elrendelésére
  3. június
  4. napján került sor, majd ezt követően – a fentiekben részletezettek szerint – az érdemi – elévülést félbeszakító – eljárási cselekmények között 3 év nem telt el. Mindezek alapján a korábbi Btk. szabályozása szerint sem következett be a büntethetőség elévülése. [26] Ugyanakkor megállapítható, hogy a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés az elbíráláskor hatályos Btk.-ban kedvezőbb, mint az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. szabályozása szerint, ami indokolttá tette az elbíráláskori Btk. alkalmazását [3/2013.(IX.14.) BK vélemény]. A kifejtettek tükrében a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletben törvényesen alkalmazta a bíróság az elbíráláskor hatályos Btk.-t és a törvényes minősítés alapján törvényesen állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét. Kúria 1.Bfv.1.260/2020/7 6 [27] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a terheltnek a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére alapított és a bűnösség megállapítását vitató felülvizsgálati indítványa alaptalan. [28] A Kúria Be.
  5. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt. [29] A fentiekre tekintettel – a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a bíróság ügyszám. számú ítéletét – a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta. [30] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. [31] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. szeptember 21. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.