A határozat elvi tartalma: Helyi önkormányzat által a tulajdonában álló ingatlan kiürítése iránt a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint indított perben az alperesnek azt a hivatkozását, hogy az ingatlanra vele kötött bérleti szerződés felmondása érvénytelen vagy jogellenes, és ebből következően birtoklásának a bérleti szerződés szerint fennálló jogcíme van, érdemben kell elbírálni abban az esetben is, ha az alperessel a bérleti szerződést nem a tulajdonos önkormányzat, hanem a perben nem álló vagyonkezelő kötötte bérbeadóként, és mondta fel később. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.20.383/2022/
- dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Csőke Andrea bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Faludi Csaba ügyvéd cím1 Az alperes: alperes neve alperes címe A per tárgya: helyiség kiürítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.20.653/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság 4.P.20.063/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg. A meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illeték 163.800 (százhatvanháromezer-nyolcszáz) forint. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonában álló, sz-i, nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportra (a továbbiakban: bérlemény) a Sz. Vállalat
- december 28-án határozatlan idejű bérleti szerződést kötött az alperessel és a perben nem álló bérlőtársával. A bérlemény hasznosításáért és kezelésért felelős szerv, az I Zrt. (a továbbiakban: bérbeadó) és az alperes a
- szeptember 29-én „Helyiségbérleti szerződés módosítása” megállapodást kötött. A bérbeadó a
- május 19-én, majd
- június 17-én a bérleti jogviszony felmondásának terhe mellett felszólította az alperest a
- november 1-től halmozódó bérletidíj-hátralék megfizetésére,
- augusztus 31-én a bérleti jogviszonyt
- szeptember 30-ára felmondta, és felhívta az alperest a bérleményt kiürítésére és birtokba adására. [2] Az alperes pert indított a bérbeadó ellen a Szegedi Járásbíróságon P.22.248/
- számon a bérleti díj leszállítása iránt, a bérbeadó viszontkeresetében az alperest a bérleti- és használati díj megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A tulajdonos felperes a keresetében arra kérte kötelezni az alperest, mint jogcím nélküli használót, hogy a bérleményt az ingóságaitól kiürített állapotban adja a birtokába [a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1), 321. §
(1)bekezdése]. [4] Az alperes az ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte. Alaki védekezése szerint a felperes jogi képviseletéhez nem elég a polgármester által adott és nyilvántartásba vett általános meghatalmazás. A per egyesítését is kérte a bérleti díj leszállítása iránt indított peréhez. Érdemben vitatta a felmondás jogszerűségét. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperest arra kötelezte, hogy a bérleményt az ingóságaitól kiürített állapotban adja a felperes birtokába. Az indokolása szerint a per megszüntetésének nem volt helye: a felperes képviseletét ellátó polgármester a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 73. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevelet benyújtó jogi képiviselőnek a Pp. 67. §
(1)bekezdés c) pontja figyelembevételével adhatott általános meghatalmazást, az a Pp. 73. §
(2)bekezdése alapján a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolta az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. Az Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 3 elsőfokú bíróság a Pp. 149. §
(2)bekezdésére figyelemmel mellőzte a per egyesítését az alperes bérbeadó elleni, a bérlemény bérleti díjának leszállítása iránt indított peréhez az eltérő peres felek és perbeli pozíciók miatt. A kereset érdemi elbírálása körében a Kúria Pfv.V.22.237/2016/
- számú határozatára utalással kifejtette, hogy a bérbeadó által közölt felmondást vitató alperesnek a felmondás érvénytelenségének a megállapítása iránt a bérbeadóval szemben pert kellett volna indítania a Pp.
- § második mondata értelmében a jogainak a bérbeadóval, rajta keresztül a tulajdonossal szembeni megóvása érdekében. A felmondás érvényessége a felmondást közlő perben állása nélkül nem volt vizsgálható. A döntését arra alapozta, hogy a felmondás a bérleti jogviszonyt a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján megszüntette, az alperesnek a bérlemény használatára, birtoklására nincs jogcíme, a bérleményt a Ptk. 193. §
(1)bekezdése alapján köteles a tulajdonos felperesnek visszaadni. [6] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, a bizonyítékokat teljeskörűen és okszerűen mérlegelte, a tényállást helyesen állapította meg, mindenben egyetértett a levont jogi következtetésekkel, az érdemi döntéssel és az indokolással. Kiemelte, hogy a perben az eljárt bíróság a Pp. 3. §
(3)bekezdésén alapuló tájékoztatási kötelezettségének eleget téve – megfelelő határidő tűzésével – több alkalommal felhívta az alperest annak igazolására, hogy előterjesztett-e a bérleti szerződés felmondása érvénytelenségének megállapítása iránt érdemben elbírálandó keresetet. Az alperes előtt ismert volt, hogy a másodfokú bíróság az ügy elbírálása szempontjából a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítása tényét releváns kérdésnek tekinti, de eltérő jogi álláspontja okán az alperes a hivatkozott perindítás tényét a másodfokú eljárás során sem igazolta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetet elutasító határozat meghozatalát kérte. A jogerős ítélettel megsértett jogszabályként megjelölte a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 305. §, Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXIV. és XXVIII. cikk, 25. cikk
(1)bekezdés,
- cikk, a Pp.
- §,
- §,
- §
(1)bekezdés, 3. §
(3), 164. §
(1), 3. §
(6), 149. §
(2), 117. §
(1),
(2)és
(4)bekezdés,
- §, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdés, a Ptk.
- §,
- §, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
- (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.)
- §
(3),
(7), 28. §
(1)-
(2)bekezdése rendelkezését. Fenntartotta a felperes jogi képviselőjének kizárását, a per megszüntetését célzó érvelését. Kifogásolta e per és a bérleti díj leszállítása iránt indított per egyesítésének a mellőzését, a fellebbezése tárgyaláson kívüli elbírálását és azt, hogy az eljárt bíróságok nem határozták meg az ingóság fogalmába tartozó vagyontárgyakat, nem tájékoztatták őt a bizonyítási teherről. Az okiratok és tények helytelen értékelése miatt a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdését, az ítélethozatal miatt a Pp.
- §-át,
- §-át, 136/B. §-át,
- §-át. A Ptk.
- §-ába ütközik, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták a Ptk.
- §
(2)bekezdését, amely alapján mindaddig megtagadhatja a dolog kiadását, ameddig a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket a felperes ki nem elégíti. A felperesnek nem jár bérleti díj, ennek vizsgálata nélkül a Ptk.
- § is sérül. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet meghozatala két nappal megelőzte az elfogultsági kifogásának az elbírálását, Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 4 amely sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben is fenntartotta az álláspontját, amely szerint külön megállapítási per indítására a felmondás érvénytelenségének a megállapítása érdekében nincs szükség. [8] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [10] A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére irányadó törvényi határidő nem meghosszabbítható [Pp. 104. §
(1)bekezdés], a leteltét követően a Pp. 273. §
(5)bekezdése értelmében nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem megváltoztatására; tartalmának módosítására, kiegészítésére. Arra kerülhet sor, hogy a kérelmező egyes jogszabálysértésekre hivatkozását visszavonja, ha a felülvizsgálati kérelemben a perorvoslat alapjaként több jogszabálysértést is megjelölt (Kúria Pfv.V.21.131/2019/13., Kúria Pfv.20.797/2016/11BH2017. 232., BH1997. 196.). Az alperes számára a felülvizsgálati kérelem benyújtására engedett határidő a jogerős ítélet 2020. július 13-án történt kézbesítésével megnyílt és – a Pp. 104/A. §
(1)és 103. §
(4)bekezdésére is figyelemmel –
- október 19-én letelt. A Kúria az alperes által ezt követően előadottakat nem vizsgálhatta. Az eljárás szabálytalansága miatti és elfogultsági kifogásairól külön végzésben határozott. [11] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését a vészhelyzet ideje alatt jogszabálysértés nélkül bírálta el tárgyaláson kívül a Veir.
- §
(1)-
(3)bekezdése szerint. [12] A polgári peres eljárásban eljáró, polgári jogi jogvitában döntő bíróság a Btk. hatálya alá tartozó bűncselekmény megvalósulásáról nem foglalhat állást, a Btk. megsértést a Kúria ebben az eljárásban nem vizsgálhatta. A felülvizsgálati kérelem Alaptörvény megsértését állító érvei kapcsán a Kúria fenntartja a Pfv.21.965/2018/8. számú, BH2020. 324. szám alatt közzétett határozatban már kifejtetteket: a Kúria nem vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet sérti-e az Alaptörvényt, erre kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult az Alaptörvény 24. cikk
(2)bekezdés d) pontja alapján. [13] Az alperes a Pp. 270. §
(2)bekezdés értelmében nem kérhette a felülvizsgálatát az ügy érdemében hozott végzésnek nem tekinthető, a Pp. 149. §
(1)-
(2)bekezdés alapján a perek egyesítése tárgyában hozott bírói intézkedésnek. [14] Az alperes a Ptk. 361. §, 193. §
(2)bekezdése, a.
- § megsértésére való hivatkozásait a fellebbezésében nem terjesztette elő, így arról kérelem hiányában a másodfokú bíróság nem foglalt állást. Ebből következően azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhetett el, terhére sem téves jogi álláspont, sem mulasztás nem róható (Kúria Pfv.20.797/2016/11- BH
- BH
- 163., EBH
- 653.). A felülvizsgálati kérelem e hivatkozásai ezért a Kúria felülvizsgálatának tárgyát sem képezhették. A felülvizsgálati eljárás tárgya: a jogerős ítélet, amely csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.20.797/2016/11- BH
- 232.). A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, nem lehet hivatkozni (EBH
- 653.). [15] Alaptalanul érvel az alperes a felülvizsgálati kérelmében azzal is, hogy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 5 A Pp.
- §
(1)bekezdés második mondata értelmében a 13. §
(1)bekezdésének e) pontjai alá tartozó, az ügy intézésére kijelölt bíró (tanács) elfogultságára alapított kizárási ok esetén nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a bejelentéssel érintett bíró (tanács) a kifogás elintézéséig a perben eljárjon, az érdemi határozat hozatalában részt vegyen. A kizárás megtagadása miatt pedig az ítélet meghozatalában nem vett részt olyan bíró, akivel szemben kizáró ok állt fenn. [16] A Pp.
- §-át követve a bíróság a jogi képviselő képviseleti jogát az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. Az ügyvéd és meghatalmazója megbízási jogviszonyát azonban csak a meghatalmazás körében vizsgálhatja, nem vizsgálhatja a meghatalmazott ügyvéd és az ügyfél között létrejött megbízási szerződés érvényességét. [17] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- §
(3)bekezdés – a bíróság feladataként rögzített, a bizonyítási teherrel összefüggő előzetes tájékoztatás kötelezettség – megsértését csak állította, azt jogi, ténybeli indokolással nem támasztotta alá. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem indokolási kötelezettség megsértését állító érvei ellenében rögzíti, hogy a támadott határozatot hozó bíróság indokolási kötelezettségének teljesítését a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja. A bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik „a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {3169/
- (VII. 10.) AB határozat, Indokolás [32], vö. 3107/
- (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/
- (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89], 3354/
- (X. 14.) AB határozat indokolás [25]}. Az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {ld. pl. 3159/
- (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. [19] A kiürítendő ingatlanban az alperest terhelő elvitel a saját tulajdonú, szükségszerűen ingó (nem ingatlan) jellegű vagyontárgyát érintheti. [20] Az alperes felülvizsgálati kérelme az okból alapos, mert a felmondás érvénytelenségének a megállapítása érdekében külön megállapítási per indítására nincs szükség. A Kúria felülvizsgálati eljárásban eljáró tanácsa jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta annak az elvi jelentőségű kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy a bérelt ingatlan, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség kiürítése iránt a tulajdonos által indított perben az alperes a kereset elutasítását célzó ellenkérelmében védekezhet-e a felmondás jogellenességével, érvénytelenségével abban az esetben, ha bérbeadóként a tulajdonos perben nem álló vagyonkezelő szerve kötötte a bérleti szerződést és gyakorolta a felmondás jogát. A Kúria 2/
- Polgári jogegységi határozata a jogkérdést úgy döntötte el, hogy „helyi önkormányzat által a tulajdonában álló ingatlan kiürítése iránt a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint indított perben az alperesnek azt a hivatkozását, hogy az ingatlanra vele kötött bérleti szerződés felmondása érvénytelen vagy jogellenes, és ebből következően birtoklásának a bérleti szerződés szerint fennálló jogcíme van, érdemben kell elbírálni abban az esetben is, ha az alperessel a bérleti szerződést nem a tulajdonos önkormányzat, hanem a perben nem álló vagyonkezelő kötötte bérbeadóként, és mondta fel később.” Az indokolása értelmében amennyiben helyi önkormányzat a tulajdonában álló ingatlan kiürítése iránt – a vagyonkezelő által kötött bérleti szerződés felmondását követően – a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint indít pert, érdemben kell elbírálni az alperes érdemi ellenkérelmében előadott hivatkozását arra, hogy az ingatlanra vele kötött bérleti szerződés felmondása érvénytelen vagy jogellenes, emiatt birtoklásának a bérleti szerződésen alapuló, fennálló jogcíme van. Az alperes kifogásának érdemi vizsgálata pusztán a bérleti szerződés alanyi körére tekintettel, a bérbeadó perben állasának hiánya miatt nem hárítható el. Az adott ingatlan kiürítése iránti perben az alperes birtoklását megalapozó bérleti szerződés felmondása tekintetében nem a perben nem álló vagyonkezelőt megillető jogról, hanem a Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 6 felmondásnak a peres feleket és kettejük jogviszonyát érintő joghatásáról kell állást foglalnia a bíróságnak: végső soron arról, hogy a felmondásnak tulajdonítható joghatás hiányában, a bérleti szerződés hatálya miatt rendelkezik-e az alperes, avagy sem kellő jogalappal a kiadni kért ingatlan birtoklására {[40]-[41] pont}. [21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban arra tekintettel kell eljárni, hogy a Kúria 2/2022. Polgári jogegységi határozata a Bszi. 42. §
(1)bekezdése értelmében a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező, és a Ptk. és a Pp. hatálya alá tartozó jogviták elbírálása során is irányadó, míg az eltérő tartalmú határozatok a továbbiakban nem hivatkozhatók kötelező erejű határozatként {2/2022. Polgári jogegységi határozat indokolás [42]-[43] pont}. [22] A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes a Pp. 73/C. §
(3)bekezdés alapján, mint jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül eljárhatott, őt úgy kellett tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. E törvényi rendelkezésre is figyelemmel a Kúria az alperes által a folytatólagos felülvizsgálati tárgyalást megelőzően csatolt háziorvosi igazolást kompetenciahiány miatt fegyelmen kívül hagyta. Az alkalmazott jogszabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 193. §
(1)-
(2)bekezdése a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény
- §
(4)bekezdése 2/
- Polgári jogegységi határozat A döntés elvi tartalma Helyi önkormányzat által a tulajdonában álló ingatlan kiürítése iránt a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint indított perben az alperesnek azt a hivatkozását, hogy az ingatlanra vele kötött bérleti szerződés felmondása érvénytelen vagy jogellenes, és ebből következően birtoklásának a bérleti szerződés szerint fennálló jogcíme van, érdemben kell elbírálni abban az esetben is, ha az alperessel a bérleti szerződést nem a tulajdonos önkormányzat, hanem a perben nem álló vagyonkezelő kötötte bérbeadóként, és mondta fel később. Záró rész [23] A Kúria a Pp.
- §
(5)bekezdés alapján csak megállapította az alperes teljes személyes költségmentessége miatt meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket és a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült, ügyvédi munkadíjból álló költségét [a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdése], annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Az alperes nem ügyvéd, így a részére ügyvédi munkadíj nem volt megállapítható. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően, az alperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Kúria V.Pfv.20.383/2022/6/2 [25] ki. 7 E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja Budapest,
- május
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző