A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.460/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Tímea kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék
- április
- napján kelt 1.K.700.049/2026/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.460/2026/3-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi képviselő
- november
- napján kelt kérelmében a 6 éves korban kötelező DTPa+IPV oltások halasztása, valamint a védőoltások alóli mentesítés iránt terjesztett elő kérelmet. Az orvosi szakvélemény becsatolására 45 napos határidő biztosítását kérte. [2] Az alperes HE-02/NEO/02456-2/
- számú végzésével a felperes oltás halasztásra irányuló kérelmét az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(1),
(2),
(2a)bekezdései, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §,
- §
(1)bekezdés a) pont alapján, a HE02/NEO/02456-3/
- számú végzésével a mentesítés iránti kérelmet az Eütv.
- §
(3)-
(3a)bekezdései, az Ákr. 46. §
(1)bekezdés b) pont alapján visszautasította. Indokolása szerint a kezelőorvosi szakvélemény hiányában a védőoltás alóli mentesítésre irányuló kérelem nem bírálható el. [3] A felperes keresettel támadta az alperes HE-02/NEO/02456-3/
- számú végzését. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] Indokolásában megállapította, felperes a kérelme előterjesztésekor - általa sem vitatottan - nem rendelkezett az Eütv.
- §
(3a)bekezdésében előírt kezelőorvosi szakvéleménnyel. Az Ákr.
- §-ában foglaltakat - a hiánypótlásra felhívást - az Eütv.
- §
(3a)bekezdésében előírt követelményekkel összhangban kell értelmezni, melyből az következik, hogy a kérelem benyújtásáig a szakvéleménynek rendelkezésre kell állnia, és azt a hatósághoz be kell nyújtani. Ez az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése alapján az eljárás megindításának feltétele, e körben nincs helye hiánypótlásnak, a kérelmet az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pontja alapján vissza kell utasítani. [6] Utalt a Kúria Kfv.37.681/2025/
- számú döntésre. A befogadás iránti kérelem Kúria VI.Kfv.37.460/2026/3-1 3 [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, vagy a hatályon kívül helyezés mellett alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Hivatkozott az Ákr.
- §,
- §
(1)bekezdés a) pont, az Eütv. 58. §
(3a)bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés, 85. §
(1)
(2)bekezdések, az Alaptörvény XXIV. cikk, XXVIII. cikk
(1)bekezdés,
(7)bekezdés, II. cikk, XVI. cikk
(1)bekezdés, I. cikk
(1)és
(3)bekezdések megsértésére. [8] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjait jelölte meg. [9] Álláspontja szerint az ügy központi jogkérdése annak eldöntése, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésében előírt kezelőorvosi szakvélemény hiánya, a mentesítés iránti eljárás megindításának feltételét jelenti-e, amely megalapozza az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pont szerinti visszautasítást, vagy a szakvélemény hiánya a kérelem olyan hiányosságának minősül, amikor az Ákr.
- §-a alapján kötelező a hiánypótlási felhívás kibocsátása. [10] Az elsőfokú bíróságnak a törvény szövegéből az Ákr.
- §-ának alkalmazását kizáró jogkövetkeztetését a jogalkotó nem mondta ki. Az alperes nem alkalmazhatta volna az Ákr.
- §
(1)bekezdés a) pontját hiánypótlási kötelezettség teljesítése nélkül. A felvetett jogkérdés a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében vizsgálandó. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott eseti döntés nem jogegységi határozat, kötelező erővel nem bír. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)pontjával összefüggésben azt adta elő, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárások sok gyermeket és családot érintenek. Az ügyben eldöntendő jogkérdés nem csupán a peres felek viszonyára hat ki, hanem valamennyi olyan ügyre, amelyben a szakvélemény beszerzése folyamatban van, vagy annak kiadását a kezelőorvos megtagadta. A jogértelmezés országos jelentőséggel bír, túlmutat az egyedi ügyön. [12] A befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, az alapvető eljárási jogsérelemre is alapította, mivel az elsőfokú bíróság nem biztosított hatékony jogvédelmet, nem vizsgálta kellő mélységben azt, hogy alperes az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó kötelező rendelkezéseit betartotta-e. [13] Az ítélet sérti a Kp. 78. §-ában foglalt indokolási kötelezettséget, mivel az általa hivatkozott kúriai döntések alkalmazhatóságát érdemi összehasonlító elemzés nélkül zárta ki. Kérelme érdemi vizsgálat nélküli - formai okból történő - lezárása a tisztességes hatósági és bírósági eljárás követelményével ellentétes, az elsőfokú bíróság által elfogadott jogértelmezés kiüresítheti a jogorvoslathoz való jogot. Emellett az elsőfokú ítélet érintheti az élethez, az emberi méltósághoz; a gyermek különleges védelméhez és a gondoskodásához való jogot; valamint az állam alapjogvédelmi kötelezettségét, mivel az ügy közvetlenül a gyermek egészségének védelmével áll összefüggésben, mégis kizárólag formai, eljárásjogi szempont alapján került elbírálásra. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.460/2026/3-1 4 [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet - a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, az alsóbb fokú bíróság téves jogértelmezésére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.37.483/2023/2, Kfv.37.557/2024/2.). [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára - szükség szerint - irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A perbeli esetben felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő, alsóbb fokú bírósági határozatokat, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Az Ákr. 44. §-át, az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésével összhangban a Kúria Kfv.37.681/2025/
- számú eseti döntésében már értelmezte. Kimondta: „az Eütv.
- §
(3a)bekezdésének rendelkezése az eljárás megindításának feltételét is magában foglalja. Amennyiben a konkrét ügy egyedi körülményei alapján a kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem rendelkezik szakvéleménnyel, úgy az Ákr. 46. §
(1)bekezdés a) pont szerinti visszautasításnak - hiánypótlás nélkül - van helye.” A Kúria
- október 21-én meghozott döntését az elsőfokú bíróságnak az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdéséből, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény Kúria VI.Kfv.37.460/2026/3-1 5 (Bszi.)
- §
(1)bekezdésének b) pontjából, 41/B. §-ából levezethetően követnie kell. Téves a felperes ezzel ellentétes hivatkozása. [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján ezért nem volt befogadható. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A Kúria - a kifejtettek szerint - a felperes által felvetett jogkérdésében már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, ekként a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett helye. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, amely indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2., Kfv.37.710/2023/2.). A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [24] Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az alperes eljárását, döntését miért értékelte jogszerűnek, nem a befogadás, hanem az ügy érdemére tartozó kérdés, a befogadás körében nem vizsgálható. Az elsőfokú bíróság az ítélete [21]-[27] bekezdéseiben kitért arra, hogy - álláspontja szerint - az alperes miért döntött jogszerűen a kérelem visszautasításáról. [25] A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A jogerős ítélet [28]-[29] bekezdéseiben indokát adta, hogy a felperes által hivatkozott kúriai döntéseket miért nem vette figyelembe. [26] Következésképpen a hivatkozott jogsérelem fennállása nem volt valószínűsíthető. A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján sem indokolt. [27] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontokra
- b)pontra] befogadási okra nem hivatkozott. [28] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [29] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria VI.Kfv.37.460/2026/3-1 6 [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő