Gf.30110/2023/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Teljes körű, szerződésszerű teljesítéshez kötött megbízási díj számlával történő érvényesítése, a megbízott részéről a szerződés lezárására utaló magatartás. A tartós, határozatlan időre kötött megbízási szerződés ezzel a jövőre nézve megszűnik, esetleges későbbi szolgáltatások a már megszűnt szerződés alapján nem számolhatók el. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.110/2023/5. A felperes: felperes neve Zrt. (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Farnas József ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: alperes neve Kft. (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Csécsy Andrea ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: Megbízással vegyes vállalkozási szerződésből eredő követelés Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Gyulai Törvényszék 5.G.20.164/2022/18/I. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 5.G.20.164/2022/19. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 1 000 000 (egymillió) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A társulás neve (Társulás), mint beruházó megrendelő, valamint az alperesből, és a perben nem álló E... Kft.-ből álló konzorcium (Vállalkozó) között közbeszerzési eljárás nyomán, 2013. szeptember 30-án kivitelezési szerződés jött létre a „szerződés megnevezése” megjelöléssel. [2] A kivitelezést követően az építési beruházással kapcsolatos próbaüzemet 2015. december 17-én lezárták, a műszaki átadás-átvételre 2015. december 22-én került sor. [3] A műszaki átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv szerint a vállalkozó a szerződést teljesítette, a próbaüzem lezárásra került, azzal, hogy a vízminták alapján megállapítható, hogy az ivóvízellátó rendszerek technológiája a szolgáltatni kívánt ivóvíz tekintetében bakteriológiai szempontból még instabil. A szakhatóságok ezért a hálózatra bocsátás során teljesítendő hat hónap időtartamú fokozott monitoring időszakot írtak elő. [4] Erre vonatkozóan a Vállalkozó és a Társulás 2015. december 17-én megállapodást kötöttek, amelyben szó szerint utaltak az átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltakra. A Vállalkozó feladatául szabták a próbaüzem lezárását követően a rendszer stabilizálását bakteriológiai szempontból, azaz azt, hogy a lakossági hálózatra termelést és a monitoring időszakot megelőzően tegye meg a szükséges intézkedéseket és beavatkozásokat a bakteriológiailag stabil ivóvízminőség megteremtése érdekében; végezzen fokozott monitoring tevékenységet; a monitoring időszak és a beállítási időszak alatt előírták a Társulással és az Üzemeltetővel (felperes) történő együttműködést, szerződéskötést az üzemeltetővel a fenti tevékenységek szabályozása érdekében, továbbá ezek szükséges és indokolt költségeinek vállalását; a hálózatra termelés minden feltételének teljesítését, illetve az illetékes közegészségügyi hatóságok által előírt hat hónapig a hálózatra termelés utókövetését legkésőbb 2016. október 30-áig; továbbá az üzemeltetési engedély megkéréséhez szükséges dokumentáció átadását az üzemeltetőnek, és közreműködést az esetlegesen még szükséges hiánypótlásokban. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 3 [5] A fentiek nyomán 2016. április 8-án az alperes és a perben nem álló E... Kft. mint vállalkozók, valamint az ivóvíz közműrendszer üzemeltetését is ellátó felperes mint alvállalkozó „Megállapodás fokozott monitoring időszakában történő együttműködésre” (a továbbiakban: fokozott monitoring szerződés) megjelölésű szerződést kötöttek. Az előzmények között rögzítették, hogy a projekt neve keretében a résztvevő településeken és településrészeken (település 1, település 2, település 3, település 4, település 5, település 6, település 7, település 8, település 9, település 10 település 11 település 12, település 13, település 14, település 15, település 16, település 17, település 18) önkormányzataival kötött üzemeltetési szerződés alapján az ivóvíz-közszolgáltatási tevékenységet a felperes látja el. A felek együttműködnek a fokozott monitoring megvalósításában, mert a vízkezelő technológiát a már meglévő, folyamatos üzemben álló létesítményekkel együtt kell működtetni. A felperes, mint üzemeltető bevonása egyrészről szakmai támogatást jelent a vállalkozó számára, másrészt elősegíti a zökkenőmentes üzemeltetési rend és napi gyakorlat kialakítását. [6] A vállalkozóként szerződő gazdasági társaságok konzorciumot alkotnak azzal, hogy valamely konzorciumi tag szerződésszegéséért kizárólag az adott tag felel. [7] A felek együttműködése magában foglalja az üzemeltetési és kivitelezési szempontok összeegyeztetése érdekében a fokozott monitoring szakmai keretrendszerének meghatározását és a felperes közreműködését. [8] A 6) pont szerint a felek a jelen szerződéses jogviszonyokat a fokozott monitoring lezárásáig tartják fenn. [9] 7) pont: A felek a fokozott monitoring érdekében a szerződés aláírását követően folyamatosan együttműködnek, a szükséges rendszerességgel egyeztetéseket folytatnak le. Minden nyilatkozatot kizárólag írásban a szerződésben megjelölt meghatalmazottak útján tesznek, alapvetően a fokozott monitoring naplóban. [10] A fokozott monitoring tevékenységre vonatkozó általános szabályok között a felek, a felperes egyidejű víziközmű-üzemeltetői minőségére tekintettel rögzítették egyebek mellett, hogy nem jelenti a szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettségek megszegését, továbbá nem keletkeztet kártérítési kötelezettséget, ha az üzemeltető a közszolgáltatás elsődlegességére tekintettel olyan, más módon ki nem váltható szükséges és halaszthatatlan intézkedést hoz, amely a fokozott monitoring lefolytatására hátrányosan hat. Ha a fokozott monitoring körében felmerülő valamely tevékenység kiterjed a fennálló közszolgáltatási tevékenységre is, a fokozott monitoring és a közszolgáltatási szempontok összehangolása érdekében a közszolgáltatást legfeljebb az okszerű mértékben korlátozó megoldás meghatározása érdekében, a vállalkozó és az üzemeltető egyeztetést folytatnak le. [11] A szerződés II. fejezete a Fokozott Monitoring (Hálózatra termelés) fázisára vonatkozó rendelkezések címet viselte, és az alábbi fontosabb pontokat tartalmazta: Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 4 22. A fokozott monitoring időtartama várhatóan 10 hónap, amely időtartam a közegészségügyi hatóság vállalkozó általi értesítését követően kezdődik, és annak jóváhagyásával ér véget. 23. A fokozott monitoring célja a sikeres tesztüzem lefolytatását követően annak bizonyítása, hogy a technológia folyamatosan és hosszú távon alkalmas a vonatkozó jogszabályok által megfogalmazott paraméterek biztosítására a szolgáltatási pontokon is. 24. A fokozott monitoring szakaszában a technológiailag kezelt ivóvíz a települési hálózatba kerül, ezáltal a technológiai célok mellett a lakosság ellátását is biztosítja. E körülményre tekintettel a fokozott monitoring időszakában a közszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményeinek biztosításához szükséges kimeneti paraméterek fenntartása mellett szükséges működni. 25. A vállalkozó (alperes) kötelezettsége a módosított vízjogi létesítési engedélyben előírt mintavételek és vizsgálatok elvégeztetése, továbbá az eredmények továbbítása az érintettek részére. [12] A felperes feladatát a szerződés az alábbiak szerint határozta meg: 32. pont: A vállalkozó irányítása és tájékoztatása mellett

1. a)a víztisztító művek szerinti telephelyen a vállalkozó utasítása szerinti feladatellátásra rendelkezésre állni, a kiadott feladatokat elvégezni;
2. b)az ideiglenes kezelési és karbantartási utasításban rögzített napi üzemben tartás és e tevékenységekhez kapcsolódóan a napi karbantartó, kisebb javítási beavatkozások elvégzése;
3. c)a technológia üzemi beszabályozásával kapcsolatos kezelői feladatok ellátása;
4. d)a napi üzemben tartás kezelői feladatai során gyűjtött technológiai adatok rögzítése;
5. e)a vállalkozó által biztosított mérőkészletek és reagensek igénybevételével a telepi gyorstesztek elvégzése, a mérési adatok rögzítése. 35. A vállalkozó az alvállalkozói teljesítést a naplóban hetente egy alkalommal történő aláírásával igazolja. [13] A továbbiakban a Vállalkozó kötelezettségeit rögzítette a szerződés (V. fejezet): 38. pont: A vállalkozó az akkreditált laborvizsgálatokat a felperes laboratóriumában végezteti, arra külön szerződést köt. Vállalja, hogy a laboratóriumnak megbízást ad a jelen szerződéssel összefüggő laborvizsgálatok eredményének megküldésére. 39. pont: A vállalkozó feladata – egyebek mellett – a fokozott monitoring vezetése, ennek keretében az alvállalkozó tevékenységének szakmai irányítása. [14] A szerződés E fejezete rendelkezett a díjfizetésről és a számlázásról. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 5 A 40. pontban a felek megállapították, hogy a meglévő művek üzemben tartása az üzemeltető (felperes) feladata és hatásköre, míg a fokozott monitoring alatt álló művek működtetése a vállalkozó (konzorcium) feladata. Mivel a már meglévő és a fokozott monitoring alatt álló művek üzemben tartása műszakilag számos tekintetben egymással összekapcsolt létesítményeken valósul meg, az egybefüggő rendszereken felmerülő költségeket egymás között felosztva aszerint viselik, hogy az melyik fél tevékenységével összefüggésben merült fel. [15] 41. Amennyiben a mindkét fél tevékenysége körében felmerülő költségelem felosztása mérés vagy a felhasználás nyomon követését biztosító egyéb módon nem lehetséges vagy nem ésszerű, a felek a megelőző év azonos időszakának fokozott monitoring működés nélküli, a 3. számú mellékletben csatolt adatait veszik viszonyítási alapul. [16] 42. A víztisztító művek elektromosenergia-igényét az üzemeltető (felperes) 35 Ft/kWh + áfa egységáron biztosítja. [17] 43. Az üzemeltető a tesztüzem és a hálózatra termelés időszakában a vállalkozó számára az üzemeltetésében lévő mélyfúrású kutakból a szükséges, biológiai szempontból kifogástalan minőségű vizet a kutak kitermelési kapacitására és a közszolgáltatás mennyiségi igényeire tekintettel előzetes egyeztetés alapján folyamatosan biztosítja. A nyers vízként szolgáló kutak biológiai minőség-megfelelőségét az üzemeltető akkreditált laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvvel igazolja. A fokozott monitoring megkezdésekor aktuális biológiai állapot igazolására 14 napnál nem régebbi vizsgálati jegyzőkönyv fogadható el, amelyben a mintavételt és a vizsgálatokat is akkreditált laboratórium végzi. [18] 44. A fokozott monitoring során felhasznált vizet az üzemeltető (felperes) biztosítja, azzal, hogy annak teljes önköltségi áron megjelölt, 70 Ft/m3 + áfa ellenértékét a fokozott monitoring hálózatra bocsátás nélküli, tesztüzemi szakaszában teljes egészében, míg a hálózatra bocsátás szakaszában csak az öblítéshez felhasznált vízmennyiség után érvényesíti. [19] 45. A felek vállalják, hogy a fokozott monitoring tevékenység által előidézett többlet üzemeltetési költségek elszámolását (felhasznált villamos energia és víz) a tárgyhónapot követő hónap tizenötödikéig elkészítik, s az annak alapján kiállított számlát a vállalkozó 30 napos fizetési határidőt alkalmazva kifizeti az üzemeltetőnek. A számlázás alapjául szolgáló írásban dokumentált mennyiségi adatokat a szerződő felek képviselői aláírásukkal igazolják. [20] 46. A szerződő felek rögzítették, hogy a többlet üzemeltetési költségek elszámolására határozott időszakonként havonta történő számlázásban állapodnak meg. [21] 48. Az alvállalkozót (felperes) 14 millió forint + áfa keretösszegű díjazás illeti meg. Az alvállalkozó a vállalkozói díjról a szerződő felek megbízottai által aláírt teljesítésigazolási jegyzőkönyv alapján kiállított egy darab végszámla benyújtására jogosult, amelyet a kiállítástól számított 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a vállalkozó a teljesítéstől számított 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, és a teljesítést mindeközben Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 6 nem vitatja, az alvállalkozó számla kibocsátására jogosult legkésőbb a teljesítést követő tizenötödik napon. [22] 51. A vállalkozó e pontban elfogadta, amennyiben az alvállalkozó (felperes) a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a fenti vállalási díjra jogosult. A fokozott monitoring felfüggesztése, vagy idő előtti lezárása esetén az alvállalkozó jogosult az időarányos elszámolásra. [23] 54. A felek rögzítik, hogy a szerződés szerinti szolgáltatás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg az Áfa törvény 58. §-a alapján, melynek kezdő időpontja 2016 január 1., utolsó napja a fokozott motoring lezárásának dátuma. [24] 59. A felek a jogviszony kezdetét (visszamenőlegesen) 2016. január 1-jében határozták meg. [25] A szerződéses időszakon belül, 2016. január 1. és 2016 májusa között a konzorcium különböző technológiai beruházásokat és javításokat hajtott végre a bakteriológiailag stabil ivóvízminőség érdekében. [26] A hálózatra bocsátást megelőzően a felperes az ivóvízmintákon laboratóriumi vizsgálatokat végzett, melynek eredményét megküldte a kormányhivatal neve Népegészségügyi Főosztályának (közegészségügyi hatóság). [27] A közegészségügyi hatóság a CS/R/01/.....-../2016. számon kiadott „település 1 vízműtelep próbaüzemi vízvizsgálati eredményeinek ismételt véleményezése” tárgyú okiratban rögzítette az alperes előadását arról, hogy a település 1 vízmű telep víztisztító technológiájának átalakítása a víz vas-, mangán-, arzén- és ammónia tartalmának határérték alá történő csökkentését célozza. A technológia biztonságos üzemének és a lakosságnak biztosítandó víz, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: kormányrendelet) megfelelőség érdekében az ismételt próbaüzemet 2016. május 1-jén kezdték meg. A próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított víz nem kerül a hálózatba betáplálásra. A véleményben rögzítették, hogy a felperes központi laboratóriuma 2016. május 9. és 2016. június 6-a között végezte el a vízvizsgálatokat, melyek véleményezésénél a Korm. rendeletben rögzített határértékeket vette figyelembe a hatóság. A bakteriológiai paraméterek vizsgálatára 2016. május 9-én, 10-én, 11-én, 12-én, 25-én, 26án és június 6-án került sor. Ezekben az időpontokban a „tisztítási technológia vége” mintavételi ponton levett vízminták bakteriológiai szempontból megfelelő eredményeket mutattak. Ezzel szemben a „tisztítási technológia eleje” mintavételi ponton levett minták mindegyike a Pseudomonas aeruginosa baktérium határértéket meghaladó jelenlétére utalt. A technológiáról lekerülő kezelt víz mikroszkópos biológiai vizsgálatára szintén a fenti felsorolt mintavételi időpontokban került sor, itt vizsgálati eredmény csak a „tisztítási Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 7 technológia vége” mintavételi pontról áll rendelkezésre, amely a Korm. rendeletben rögzített határértékeken belüli, megfelelő. A „tisztítási technológia vége” mintavételi ponton levett vízminták a kémiai paraméterekre vonatkozóan ugyancsak a kormányrendeletben rögzített határértékeknek megfelelő eredményeket adtak. A száraz próbaüzemi időszakban vizsgált ivóvízminták az AOX kémiai paraméter tekintetében a javasolt határértéket egy esetben haladták meg, a beavatkozási szint feletti határértéket öt esetben lépték túl. A THM vegyületek minden alkalommal a határérték alatt voltak. Az okirat a hatóság véleményét úgy összegezte, hogy a próbaüzem során a határozat 4. pontjában szereplő előírás, miszerint a vízkezelő technológiát elhagyó tisztított ivóvíz minőségének meg kell felelnie a Korm. rendelet előírásainak, a bakteriológiai, mikroszkópos biológiai és a vizsgált kémiai vízminőségi jellemzők tekintetében teljesült. Bár a bakteriológiai paraméterek „tisztítási technológia vége” mintavételi ponton határérték alatti eredményeket adtak, kiemelendő, hogy ezen eredmények a technológia kiegészítése, így a később beépített UV fertőtlenítő berendezés folyamatos üzemeltetése mellett keletkeztek. A technológia különböző pontjain vett vízminta-eredmények nem voltak csatolva a kérelemhez, így arra vonatkozó információval a hatóság nem rendelkezik, hogy a „tisztítási technológia eleje” mintavételi ponton tapasztalt magas telepszámok és a Pseudomonas aeruginosa folyamatos jelenléte és egyes napokon szintén magas száma az egyes technológiai pontokon hogyan változott. A lakosság folyamatos egészséges ivóvízzel történő ellátásának érdekében szükséges felderíteni a tisztítási technológia eleje mintavételi ponton tapasztalt, akár extrém magas számban is megjelenő Pseudomonas aeruginosa baktérium fertőzés forrását, valamint mindkét hőfokon jelentkező telepszámemelkedés okát. A technológia a kémiai paraméterek tekintetében megfelelő hatékonysággal működik. A kormányrendeletben nem szabályozott AOX kémiai paraméter a javasolt határérték és a beavatkozási szint feletti értékeket mutatott több mintavételi eredmény esetében is, azonban a Korm. rendeletben rögzített THM vegyületek esetében határértéket meghaladó eredmény nem fordult elő. Rögzítette a vélemény, hogy az ATIVH-26431-6-16/2014. iktatási számú vízjogi létesítési engedélyben, valamint annak javításában és módosításában meghatározott próbaüzemi, valamint rendkívüli mintavételi időszak további részében az ivóvíz minőségének ellenőrzését tovább kell folytatni a meghatározott gyakorisággal és a határozatban szereplő paraméterekre vonatkozóan az akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredményeket a főosztálynak továbbra is meg kell küldeni. [28] A közegészségügyi hatóság a CS-02/R/../....-../2016. számon kiadott „település 6 vízműtelep próbaüzemi vízvizsgálati eredményeinek véleményezése” tárgyú okiratban rögzítette: az alperes kérelme szerint a telep víztisztító technológiájának átalakítása a víz vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalmának határérték alá történő csökkentését célozza. A próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított vizet nem táplálták a közüzemi hálózatba. A továbbított vízvizsgálati eredmények alapját képező vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. április 27. és 2016. június 9. között végezte. A mintavételek a „tisztítási Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 8 technológia eleje” és a „tisztítási technológia vége” mintavételi pontokon történtek. A vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai, kémiai, paraméterek, a mikroszkópos biológiai vizsgálati eredményei megfelelnek a kormányrendelet előírásainak. Az OTH ivóvízbiztonsági engedélyében szereplő előírásnak a kezelt víz minőségellenőrzésének gyakorisága megfelel. A beépítésre került víztisztító technológia célkitűzése alapján a kezelt vízben a vas-, mangán-, arzén tartalom a határérték alatti. Az AOX érték azonban a kezelt vízben beavatkozási szint feletti értékeket mutatott, ezért a kezelt víz hálózatra bocsátása előtt – az egyes klórozott melléktermékek szervezetbe jutása miatt fellépő közegészségügyi kockázat mérséklésére – további vizsgálat szükséges, beleértve a szénszűrő előtti AOX érték meghatározását is. A magas AOX értékek okának felderítéséhez a kezelt vízben, valamint a nyersvízben a PCB és a HS jelű komponensek vizsgálata szükséges a 16/2016. (V. 12.) BM rendelet szerint. A hatóság rögzítette továbbá, hogy a közüzemi hálózatra bocsátott ivóvíz minőségét a hivatkozott jogerős módosított vízjogi létesítési engedélyben foglalt szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően minimum 6 hónap időtartamú rendkívüli mintavételi időszakra meghatározott program végrehajtásával vizsgálni kell, azt akkreditált laboratóriummal kell ellenőriztetni és a vizsgálat eredményét a hatóságnak megküldeni. [29] A közegészségügyi hatóság a CS-02/R/../.....-5/2016. számon kiadott „település 16 vízműtelep próbaüzemi vízivizsgálati eredményeinek véleményezése” tárgyú okiratban rögzítette: kérelme szerint a telep víztisztító technológiájának átalakítása a víz vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalmának határérték alá történő csökkentését célozza. A próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított vizet nem táplálták a közüzemi hálózatba. A továbbított vízvizsgálati eredmények alapját képező vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. április 14. és 2016. május 26. között végezte. A mintákat a „tisztítási technológia eleje” és a „tisztítási technológia vége” mintavételi pontokon vették. A vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai, kémiai paraméterek, a technológiáról lekerülő kezelt víz mikroszkópos biológiai vizsgálati eredményei megfelelnek a kormányrendelet előírásainak. Az OTH határozatának ivóvízbiztonsági engedélyében szereplő, a kezelt víz minőségellenőrzésének gyakoriságára vonatkozó előírás teljesül. A beépítésre került víztisztító technológia célkitűzése alapján a kezelt vízben az ammónium-, vas-, mangán-, arzéntartalom a határérték alatti. A közüzemi hálózatra bocsátott ivóvíz minőségének ellenőrzését a hivatkozott jogerős módosított vízjogi létesítési engedélyben foglalt szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően minimum 6 hónap időtartamú rendkívüli mintavételi időszakra meghatározott program végrehajtásával vizsgálni kell, az ivóvíz minőségét akkreditált laboratóriummal kell ellenőriztetni és a vizsgálat eredményét a hatóságnak megküldeni. A közegészségügyi hatóság a CS-02/R/../.....-../2016. számon kiadott „település 18 vízműtelep próbaüzemi vízivizsgálati eredményeinek véleményezése tárgyú okiratban rögzítette, hogy a próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított vizet nem táplálták a közüzemi hálózatba. A vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. augusztus 8. és 2016. augusztus 23. között végezte. A „hálózati kimenő vezeték” mintavételi ponton a vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai, kémiai paraméterek, a technológiáról lekerülő kezelt víz mikroszkópos Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 9 biológiai vizsgálati eredményei megfelelnek a kormányrendelet előírásainak. A kezelt vízben a vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalom határérték alatti. A kezelt víz AOX értéke a beavatkozási szintet nem haladja meg. Rögzítésre került, hogy a közüzemi hálózatra bocsátott ivóvíz minőségének ellenőrzését a hivatkozott jogerős módosított vízjogi létesítési engedélyben foglalt szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően minimum 6 hónap időtartamú rendkívüli mintavételi időszakra meghatározott program végrehajtásával vizsgálni kell, az ivóvíz minőségét akkreditált laboratóriummal kell ellenőriztetni és a vizsgálat eredményét a hatóságnak megküldeni. [30] A közegészségügyi hatóság a 2016. április 7-én kelt, CS-02/R/../......-7/2016. számon kiadott „település 13 vízműtelep próbaüzemi vízivizsgálati eredményeinek véleményezése” tárgyú okiratban rögzítette az alperes előadását arról, hogy a település 13település 12-Csanádalberti-Pitvaros kistérségi vízellátó rendszer víztisztító technológiájának átalakítása a víz vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalmának határérték alá történő csökkentését célozza. A próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított vizet nem táplálták a közüzemi hálózatba. A vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. március 9. és 2016. március 31. között végezte. A mintavételek az első két esetben a „tisztítási technológia eleje”, a második két esetben a „hálózati kimenő vezeték” mintavételi pontokon történtek. A vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai, kémiai, mikroszkópos biológiai paraméterek megfelelnek a kormányrendelet előírásainak. A mintavétel gyakorisága az OTH határozatában előírtnak megfelel. A közüzemi hálózatra bocsátott ivóvíz minőségének ellenőrzését a hivatkozott jogerős módosított vízjogi létesítési engedélyben foglalt szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően minimum 6 hónap időtartamú rendkívüli mintavételi időszakra meghatározott program végrehajtásával vizsgálni kell, az ivóvíz minőségét akkreditált laboratóriummal kell ellenőriztetni és a vizsgálat eredményét a hatóságnak megküldeni. [31] A közegészségügyi hatóság a 2016. május 25-én kelt, CS-06/R/../.....-./2016. számon kiadott „település 4-település 5 ivóvízminőség-javító projekt” tárgyú okiratban rögzítette: a vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. április 14. és 2016. május 6. között végezte. A mintavételek a település 4 vízműtelep – vízmű, továbbá négy megnevezett önkormányzati intézmény hálózati pont mintavételi pontokon történtek. A vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és kémiai vizsgálatok megfelelő eredményt hoztak. A település 4 község víztisztító berendezésből származó víz 2016. május 24-étől a település 4-település 5 községi hálózatra bocsátható. [32] A közegészségügyi hatóság a 2016. június 28-án kelt, CS-02/R/../.....-../2016. számon kiadott „település 15 vízmű próbaüzemi vízvizsgálati eredményeinek véleményezése” tárgyú okiratban rögzítette: az alperes kérelme szerint a víztisztító technológia átalakítása a víz vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalmának határérték alá történő csökkentését célozza. A próbaüzemi szakaszban a kezelt tisztított vizet nem táplálták a közüzemi hálózatba. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 10 A vizsgálatokat a felperes központi laboratóriuma 2016. április 12. és 2016. június 9. között végezte. A mintákat a „tisztítási technológia eleje” és a „tisztítási technológia vége” mintavételi pontokon vették. A vizsgálati időpontokban a mikrobiológiai paraméterek megfelelnek a kormányrendelet előírásainak. A kémiai paraméterek határérték alattiak, azonban a kémiai oxigénigény (KOI permanganátos) a határérték feletti. Mikroszkópos biológiai szempontból az eredmények megfelelőek. Az OTH határozatában előírtaknak a vizsgálatok gyakorisága megfelelt. A beépítésre került víztisztító technológia célkitűzése alapján a kezelt vízben az ammónium-, vas-, mangán-, arzéntartalom a határérték alatti. Az irat utalt egy hiánypótlási eljárásra, melyet a hatóság azért írt elő, mert ugyan a vízvizsgálat gyakorisága megfelel az OTH határozatnak, a fogyasztók egészségi kockázatának csökkentése érdekében további mintavételt indokoltnak tartotta. A 2016. június 9-én a „technológia vége” ponton vett minta a vizsgált paramétereknek megfelelő eredményt hozott, kivéve az AOX értéket, amely beavatkozási szint feletti értéket mutatott. Ezért a kezelt víz hálózatra bocsátása előtt – az egyes klórozott melléktermékek szervezetbe jutása miatt fellépő közegészségügyi kockázat mérséklésére – további vizsgálat szükséges, beleértve a szénszűrő előtti AOX érték meghatározását is. A magas AOX értékek okának felderítéséhez a kezelt vízben, valamint a nyersvízben a PCB és a HS jelű komponensek vizsgálata szükséges a 16/2016. (V. 12.) BM rendelet szerint. A közüzemi hálózatra bocsátott ivóvíz minőségének ellenőrzését a hivatkozott jogerős módosított vízjogi létesítési engedélyben foglalt szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően minimum 6 hónap időtartamú rendkívüli mintavételi időszakra meghatározott program végrehajtásával vizsgálni kell, az ivóvíz minőségét akkreditált laboratóriummal kell ellenőriztetni és a vizsgálat eredményét a hatóságnak megküldeni. [33] A felperes, mint üzemeltető a vizsgálati eredményekben olyan közegészségügyi kockázatot látott, amely miatt – a település 13i telep kivételével – a többi esetben a hálózatra bocsátást nem engedélyezte. Ez nem tette lehetővé, hogy a Társulás beruházóként kérelmezze a szakhatóságtól a hálózatra bocsátási engedély kiadását. [34] A felperes 2017. január 25-én levelében közölte az alperessel, hogy a 2016. április 16-án aláírt, de 2016. január 1-jétől hatályos, a fokozott monitoring időszakában történő együttműködésre irányuló szerződés a tervezett 10 hónap alatt nem zárult le. Idézte a szerződés 22. pontját, amely szerint a fokozott monitoring időtartama várhatóan 10 hónap, amely időtartam a közegészségügyi hatóság vállalkozó általi értesítését követően kezdődik, és annak jóváhagyásával ér véget. A felperes szerint a további sikeres együttműködés érdekében szükséges módosítani a szerződést vagy új szerződést kötni, továbbá kilátásba helyezte, hogy ha a levél kézhezvételét követő 8 napon belül a szerződés megkötése vagy módosítása nem történik meg, az együttműködést felfüggeszti, a víz- és az energiaszolgáltatást megszünteti, a kutakat, műtárgyakat visszaveszi. Az alperes 2017. február 2-án kelt válaszában elzárkózott együttműködési megállapodás módosításától, és új szerződéskötéstől is, arra hivatkozva, hogy a fokozott monitoring sikertelensége az üzemeltető felelősségi körébe esik. [35] A Társulás, a Konzorcium és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek szövetsége 2017. december 20-án döntnöki megállapodást kötöttek, a Szerződéses Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 11 Megállapodásban foglalt jogosítvány alapján. E megállapodás eredményeként, melyben a felperes nem vett részt, a Döntnök a Társulás és a Konzorcium jogviszonyát és a tényállást elemezve arra a szakmai következtetésre jutott, hogy a Konzorciumot a Társulással való jogviszonyban szerződésszegés nem terheli. [36] A felperes a következő víz- és áramdíjszámlákat állította ki: Az ítélőtábla tényállás kiegészítése [37] A felek 2017 év eleji levélváltását követően a felperes, 2017. március 26-i dátumozással, általa cégszerűen ellenjegyzett „teljesítésigazolás” kimutatást állított össze, mely a konzorcium tagjai részéről nem került ellenjegyzésre (9.sz. beadvány melléklete). Ebben a szerződő felek feltüntetése mellett a konzorciumi tagok közt megbontva közölte a fokozott monitoring időszakában történő együttműködés során végzett tevékenysége után érvényesíteni kívánt díjat, melyet – a szerződésben kikötöttek szerint – 14 000 000 forint + áfa összegben jelölt meg, utalva arra, hogy az kiszámlázásra kerül. Az alperes esetében a megbontás 2016 évre vonatkozóan 7 320 000 forint, 2017. január 1-től február 23-ig terjedő időszakra 1 080 000 forint díjigényt jelölt meg. A figyelembe vett teljes időszak 2016. január 1-től 2017. február 23-ig terjedt. A felperes jelezte továbbá, kiszámlázza a monitoring időszakban a tisztítóművek részére átadott villamosenergia mennyiség ellenértékét is a szerződés szerinti egységáron. Ez 2016 évre vonatkozóan felperes esetében 7 138 664 forint + áfa összegben került kimutatásra, míg 2017. január 1-től február 23-ig terjedő időszakra 2 314 146 forint + áfát tüntetett fel követelésként a felperes. [38] A „teljesítésigazolás” megjelölésű okiratban rögzítetteknek megfelelően a felperes 2017. március 23-án, számla8 számmal állított ki számlát alperes felé, melynek esedékességét 2017. április 20-ában jelölte meg. Megjegyzésként szerepel: „projekt neve keretében vízkezelő-technológia fokozott monitoring időszakában történő közreműködés”. A számlarészletező 1. pontjában vízműtelep próbaüzemeltetés címén bruttó 9 296 400 forint összegű, a 2. pontban továbbszámlázott villamosenergia ellenértékeként bruttó 9 066 102 forint követelés szerepel. A számla mindösszesen 18 362 502 forint megfizetésére hívta fel az alperest (13/A/25. szám alatti melléklet). [39] Az alperes nem vitatva, hogy a szerződés tárgyát képező tevékenységeket a felperes elvégezte, teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit, az említett számlában foglalt felperesi követeléseket teljes egészében kiegyenlítette (17. számú jegyzőkönyv 5. bekezdésben tett, felperes által nem vitatott alperesi nyilatkozatok). [40] A felperes 2018. április 25. napján kelt levelében póthatáridő-szabással továbbra is követelte az időközben kiszámlázott áram- és vízszolgáltatások ellenértékének megfizetését az alperestől, egyúttal ennek elmaradása esetére felmondást helyezett kilátásba. A 2018. május 23-ai levelében a teljesítések felfüggesztését ún. visszatartási joggyakorlás címén jelentette be. Mindezek után a felperes 2018. június 15. napján kelt írásbeli nyilatkozatával a perbeli szerződés azonnali hatályú felmondását közölte az alperessel (1/F/5. szám alatti melléklet). Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.110/2023/5 12 A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [41] A felperes keresetében kérte, kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a részére 56 170 340 forintot, valamint ebből, a tényállási részben található táblázat első oszlopaiban foglalt részösszegeknek, a második oszlopban megjelölt kezdő időpontoktól a kifizetésig terjedő időre, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatát. Perköltségigényét 3 566 817 forint ügyvédi munkadíjban és 1 500 000 forint illetékben számította fel. [42] A kereset jogalapjaként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:238. §-át és a felek között létrejött Monitoring megállapodást jelölte meg. A kamatfizetési kötelezettség jogalapja: a Ptk. 6:155. §