A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása a felmerült jogkérdés társadalmi jelentőségének fennállása esetén is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott kérdésben még nem foglalt állást közzétett határozatában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: ítélete Kfv.IV.37.803/2025/
- Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Felperes1 Cím2 Dr. Bagossy Attila József ügyvéd Cím3 Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Városi1 Járási Hivatala Cím1 Dr. Varga Emese kamarai jogtanácsos gyermekek otthongondozási díjával kapcsolatos a felperes a Debreceni Törvényszék 5.K.700.366/2025/
- számú Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 2 [1] A felperes
- augusztus
- napján született gyermeke súlyosan fogyatékos, gyermekkori autizmusban és enyhe mentális retardáció enyhe viselkedésromlással megbetegedésekben szenved. A gyermek a Városi1 Név1 tanulója, az intézmény gyermek által történő igénybevétele a felperes rendszeres közreműködését teszi szükségessé. A felperes
- évtől kezdődően részesült a beteg gyermeke jogán folyósított gyermekek otthongondozási díjában. [2] Az alperes a hivatalból esedékes felülvizsgálat eredményeként a
- október
- napján kelt HB-02/ESZEUR/03244-7/
- ügyiratszámú határozatával megszüntette a felperes gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát és az ellátás folyósítását
- december
- napjával bezárólag. Megállapította továbbá, hogy a felperes a továbbiakban – arra irányuló külön kérelem alapján – alapösszegű ápolási díjra jogosult. A Debreceni Törvényszék a felperes ezen döntés felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetlevelét a
- november
- napján kelt 5.K.700.161/2024/
- számú jogerős végzésével visszautasította annak elkésettsége miatt. [3] A felperes
- november
- napján az ellátás megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet, amelyet az alperes elutasított a
- december
- napján kelt HB02/ESZEUR/04651-6/
- számú határozattal. Az eljárás során beszerzett
- november
- napján kelt szakmai vélemény alapján az alperes azt állapította meg, hogy az ápolt gyermek esetében nem áll fenn az önellátásra képtelenség, mint jogosultsági feltétel. A kirendelt szakértő az ellátás megállapításához szükséges 8 pont helyett 6 pontra értékelte az ápolt gyermek önellátási képességét. A felperes keresete, az alperes védekezése [4] A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, amelyben kérte a határozat megsemmisítését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontja szerint gyermekének önellátásra való képtelensége fennáll, mivel állapotában a korábbiakhoz képest rosszabbodás következett be, egyebek mellett az öltözködésben, fürdésben is segítségre szorul, emiatt legalább 8 pontot kellett volna kapnia a szakértői vizsgálat során. A gyermek állapotának alátámasztására csatolta a Név2 elmegyógyászati szakrendelő által
- december
- napján kiállított ambuláns lapot, emellett a gyermek önellátási képességének vizsgálata céljából indítványozta igazságügyi szakértő kirendelését, illetőleg tanúbizonyítási indítvány keretében kérte a gyermek édesapjának meghallgatását. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemény aggálytalan, valamint azt, hogy a szakértő helytállóan foglalt állást a gyermek önellátási képességét illetően. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. [7] A bíróság a perben azt vizsgálta, hogy a felperes gyermekének önellátási képessége az igényelt ellátás vonatkozásában megfelel-e a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.)
- §
(1)-
(4)bekezdések, Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 3 valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21. §
(2)bekezdés vonatkozó rendelkezéseinek. [8] Mivel a gyermek önellátási képességének megítélése szakkérdésnek minősült, a bíróság a felperes indítványára igazságügyi szakértő kirendeléséről döntött. A kirendelt igazságügyi orvosszakértő a gyermek részére 7 pontot véleményezett azzal, hogy amennyiben az oktatási intézmény igazolást állít ki azon a heteroanamnézis alapján fennálló tényről, miszerint a köznevelési intézmény látogatása során a gyermek nem csupán közlekedésében igényel kíséretet, hanem a felperes folyamatos felügyelete szükséges a dühkitörések miatt, akként a véleményét az igazolás tartalma függvényében kiegészíti. A felperes a perben benyújtotta a Városi1 Név1 által
- szeptember
- napján kiállított jellemzést, amelyre figyelemmel a bíróság elrendelte a szakvélemény kiegészítését. [9] A szakértő az iskolai igazolásban foglaltakat is alapul véve akként foglalt állást, hogy a köznevelési vagy szakképző intézmény, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény látogatása kapcsán 1 pont helyett 2 pont határozható meg, azaz a gyermek intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel. Mindezért az alapvéleményben megállapított 7 pont 8 pontra módosult, amely alapján a perszakértő az ápolt gyermek önellátásra képtelenségét állapította meg azzal, hogy ezen állapot a gyermek pszichiátriai gyógyszerelésére figyelemmel
- december
- napjától véleményezhető. [10] A felperes a kiegészített szakvéleményt elfogadta, majd utóbb, annak aggályos voltára figyelemmel indítványozta annak további kiegészítését arra hivatkozva, hogy ugyan a gyermek gyógyszeres kezelése a perszakértő véleménye alapján is
- december
- napjától kezdődött, azonban a gyermek már ezen időpontot megelőzően is járt ideggondozóba, legutóbb
- szeptember
- napján jelent meg szakrendelésen, ahol emelték a gyógyszeradagját. [11] A bíróság megállapította, hogy a szakértő szakvéleményét, illetőleg annak kiegészítését a Korm. rendelet
- számú mellékletében meghatározott szempontok és pontozási rendszer szerint készítette el, továbbá a gyermek tartós betegségéből eredő önellátási képtelenségét alátámasztó körülményekről külön értékelést is készített, valamint a kiegészítésében indokát adta a megelőző eljárásban készített szakvéleménytől való eltérés okának. A szakértői véleményt a felperes azon hivatkozása sem tette aggályossá, hogy a gyermek már
- december
- napját megelőzően is járt pszichiátriai szakrendelésre. A bíróság e körben hangsúlyozta, hogy a felperes gyermeke nem vitásan súlyosan fogyatékos, amelyből adódóan rendszeres orvosi kezelésre szorul. [12] A perben eldöntendő szakkérdés azonban a gyermek önellátási képességének vizsgálata volt, amellyel összefüggésben a szakértő a gyermek tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen voltának kezdő időpontját azért véleményezte
- december
- napjától kezdődően, mert a gyermek pszichiátriai gyógyszerelése ezen időponttól volt bizonyítható, a gyermek kihívást jelentő viselkedése is ezen dátumhoz köthető. A törvényszék megállapította, hogy a szakértő a szakvéleményét összességében kellő részletességgel megindokolta, ezért az aggálytalan szakértői véleményt elfogadta az ítélet alapjául. Emiatt a bíróság szükségtelennek tartotta a gyermek önellátási képességének vizsgálata körében a felperes tanúbizonyítási indítványának foganatosítását. [13] A törvényszék ugyanakkor rámutatott, a szakértő az ápolt gyermek önellátásra képtelen voltát a felülvizsgálandó alperesi határozat meghozatalát követő időponttól véleményezte, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján jogszabálysértést nem tudott megállapítani. Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 4 [14] A Kp. 85. §
(2)bekezdéséhez fűzött Nagykommentárban foglaltak felhívásával a bíróság hangsúlyozta, hogy a jelen közigazgatási jogvita tárgya a Kp. 4. §
(3)bekezdésének a) pontja szerinti egyedi döntés (közigazgatási határozat) volt, a közigazgatási tevékenység megvalósításakor fennálló tények közigazgatási határozatok esetében pedig továbbra is a határozat meghozatalakor fennálló tényeket jelenti. Mindezért a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata szempontjából a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjának az alperes határozata meghozatalának napja (
- december 13.) tekintendő és nem a felperes által hivatkozott, a keresettel támadott határozat felperes által történt átvételének az időpontja (
- december 20.). A bíróság ezért megállapította, hogy a keresettel támadott határozat a felperes által megjelölt okból nem jogszabálysértő. [15] A bíróság ugyanakkor utalt arra, hogy a felperes az igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltak alapján újabb igénybejelentéssel élhet az alperesnél, aki az abban foglaltakra is figyelemmel véleményezi a gyermek önellátási képességét és rendelkezik a kérelem elbírálásáról. A felülvizsgálati kérelem [16] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. [17] Kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását kérte oly módon, hogy a felülvizsgálati bíróság az alperes határozatának megsemmisítése mellett az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat meghozatalára utasítását. [18] Álláspontja szerint a törvényszék a Kp.
- §
(2)bekezdésének megsértésével határozott a kereset elutasításáról. Az ítéletének hivatkozási alapját képező Kp. 85. §
(2)bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. A közigazgatási határozat meghozatalával azonban a közigazgatási tevékenység még nem tekinthető megvalósultnak, hiszen a közigazgatási határozat megváltoztathatatlansága a véglegességhez kapcsolódik, az anyagi jogerő beálltával jön létre, módosul, avagy szűnik meg az érintett anyagi jogviszony. [19] Előadta továbbá, hogy
- december
- napján vette kézhez a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelme elutasításáról rendelkező határozatot, ezért a véglegesség és annak hatásai nem a határozat meghozatalának időpontjához igazodnak, hanem
- december
- napjához. A közigazgatási tevékenység e napon valósult meg, hiszen
- december
- napját megelőzően egyáltalán nem volt, nem lehetett tudomása arról, a közigazgatási szerv milyen döntést hozott a kérelme tárgyában. A közigazgatási tevékenység megvalósulása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a közigazgatási szerv mikor hoz határozatot az ügyben, hanem annak, hogy maga az ügyfél mikor értesül a közigazgatási szerv döntéséről, mely a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. Amennyiben a törvényszék a határozat véglegessé válásának időpontjában fennállt tények alapján bírálta volna el a keresetet, a gyermek önellátásra képtelen voltának szakértő általi bizonyítottsága a kérelmet elutasító közigazgatási határozat megsemmisítését eredményezte volna. [20] Felülvizsgálati kérelem befogadásának alapjaként a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjára hivatkozott, mely szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. A megjelölt Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 5 jogszabálysértéssel összefüggésben kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásokban a határozat meghozatalának és véglegessé válásának időpontja gyakorta elválik egymástól, a döntés közlésére, ezáltal véglegessé válására a határozat meghozatalához képest későbbi időpontban kerül sor. Ebből fakadóan nagyobb számú közigazgatási peres eljárást befolyásolhat az alapul fekvő ügyben felvetett jogkérdés, miszerint a határozat meghozatalát követően, de annak véglegessé válását megelőzően bekövetkezett körülményváltozást a bíróság vizsgálat tárgyává teheti-e, avagy sem. Amennyiben a jogalkotó a határozat meghozatalának időpontjához kívánta volna igazítani a közigazgatási perben eljáró bíróság döntési jogkörét, úgy ennek megfelelően is rendelkezhetett volna a Kp. 85. §
(2)bekezdésében a döntési jogkör korlátairól. [21] A jelen ügyhöz hasonló esetekben a bíróság döntési jogkörének, vizsgálódási körének kiszélesítése egyúttal az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény
- §-a szerinti hatékonyság elvének érvényesülését is elősegítheti, mivel a határozat véglegessé válásáig bekövetkezett és a felperes számára az otthongondozási díj iránti kérelme kedvező elbírálását eredményező körülmény bíróság által történő figyelembevétele esetén elkerülhető lett volna a kérelem ismételt benyújtása a járási hivatalhoz avégett, hogy
- december
- napjától az otthongondozási díjra való jogosultságát az alperes közigazgatási szerv – a perben beszerzett szakértői vélemény alapján – megállapítsa. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [23] A Kp.
- §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében a jogerős ítélet fél által állított jogellenességét nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban (Kfv.VII.37.557/2024/2.). [26] A felperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a felmerült jogkérdés (miként értelmezhető a közigazgatási cselekmény megvalósításának időpontja) különleges súlyára, társadalmi jelentőségére hivatkozással kérte. A megjelölt befogadási ok kapcsán alapvetően a Kp. 85. §
(2)bekezdésével összefüggő ítéleti megállapítások jogszerűségét vonta kétségbe. Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 6 [27] A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.VII.37.666/2023/2.; Kfv.VII.37.717/2023/2.). [28] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében nem szükséges. A felmerült jogszabályhely értelmezését a Kúria egy korábbi döntésében már elvégezte. Megállapította, hogy „a Kp. 85. §
(2)bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. Az elsőfokú bíróság eljárása e törvényi követelményeknek megfelelt, a felperesek gyermekvállalási támogatásra való jogosultságát az alperesi határozat meghozatalakor fennálló tényállás alapján, a felperesek
- szeptember 27-én előterjesztett kérelmében foglaltak szerint vizsgálta…” (Kfv.IV.35.534/2020/
- Indokolás [16] bekezdés). [29] Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként a Kúria gyakorlatában, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2., Kfv.IV.37.306/2024/3.). [30] A kifejtettek alapján jelen ügyben a Kp.
- §
(1)bekezdés felülvizsgálati kérelemben megjelölt
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási ok nem állt fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [31] A felülvizsgálati kérelem befogadása a felmerült jogkérdés társadalmi jelentőségének fennállása esetén is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott kérdésben még nem foglalt állást közzétett határozatában. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [34] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.803/2025/2 7 Budapest, 2025. december 16. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: