Kfv.35309/2022/2 – Kúria

(1)bek.

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira és
3. b)pontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.309/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Demjén Péter bíró Dr. Drávecz Margit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: dr. Gáldi Nóra ügyvéd (cím3) Az alperes: Magyar Államkincstár (cím2.) Az alperes képviselője: dr.Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 13. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2022. április 12. napján kelt 106.K.705.360/2021/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 2 A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú hatóság a felperesnek mint nem állami köznevelési, valamint szakképző intézményt fenntartónak a 2020. január 01. – 2020. december 31. időszakra vonatkozóan előterjesztett működési támogatás elszámolása iránti kérelmét a BPMÁHI/3141-2/2021. számú határozatával elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ÖNKFO/598-2/2021. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperesnek az alperes ÖNKFO/598-2/2021. számú határozatával szemben előterjesztett keresetét a 106.K.705.360/2021/12. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] Indokolásában rögzítette, a felek által nem volt vitatott, hogy a felperes sem a működési támogatás megállapítása, sem annak elszámolása iránti kérelmének benyújtásakor nem szerepelt az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) bevett egyházakat tartalmazó mellékletében. Emellett azt sem vitatták a felek, hogy a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 40. §

(1)bekezdés b) pontja a működési támogatás megállapítását a bevett egyházak és azok belső jogi személye számára biztosítja. Az elsőfokú bíróság eljárása ezért többek között azon kérdés elbírálására irányult, hogy a 6/

1. (III. 6.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) alapján indokolt lett volna-e a felperesi elszámolás vizsgálata. [4] Kiemelte, hogy a felek között hasonló vagy azonos tényállású ügyekben, azonos jogkérdésben a Kúria már számos ítéletet hozott (Kfv.IV.35.352/2015/5., Kfv.III.35.367/2014/5., Kfv.II.37.893/2015/2., Kfv.IV.35.285/2015/5., Kfv.IV.35.305/2017/3, Kfv.IV.35.203/2021/4., Kfv.II.37.124/2015/6., Kfv.IV.35.077/2021/5., Kfv.IV.35.060/2021/5., Kfv.IV.35.022/2021/4., Kfv.IV.35.310/2020/5.), melyeket döntése meghozatala során figyelembe vett. Megállapította, hogy a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy visszanyerje bevett egyházi státuszát az AB határozat alapján, mert azzal soha nem is rendelkezett, ugyanis egyházi jogállását nem az Ehtv. szerint vették nyilvántartásba, annak mellékletében nem szerepel. Rögzítette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/
2. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/L. §

(1)bekezdése értelmében kizárólag az igénybe vett támogatások elszámolása történhet meg, felperes azonban nem volt jogosult a támogatás igénybevételére, ezért annak elszámolását sem kérhette. Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontját, valamint
4. b)pontját jelölte meg. [6] A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék 37.K.703.347/2021/8. számú ítéletében a keresetét a Kúria Kfv.IV.35.310/2020/5. számú ítéletében foglaltakra hivatkozva utasította el. Miközben a Kúria a státuszával összefüggésben a Kfv.V.35.719/2016/5. számú és a Kfv.I.35.004/2017/8. számú döntésében – a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásáról szóló adózói nyilatkozat érvényessége kérdésében – kimondta, hogy a jogalkalmazó szerveknek tekintettel kell lenniük a 6/2013. (III. 6.) AB határozatból (a továbbiakban: AB határozat) rendelkezéseire, ugyanis az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. Az AB határozat szerint 2012. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal egyháznak minősül, ezért az egyházi kiegészítő támogatásra is jogosult. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont és a
3. b)pont alapján is, mert a joggyakorlat nem egységes az ítéletek közötti ellentmondás miatt. [7] Emellett álláspontja szerint az AB határozat rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásával összefüggő jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége is alátámasztja kérelme befogadhatóságát, mert ő az ország egyik legnagyobb nem állami köznevelési és szociális intézményfenntartója. A kiegészítő támogatásra való jogosultsága kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír a 20 köznevelési intézmény tanulói és a 10 szociális intézmény ügyfelei ellátása szempontjából. Ezenkívül a felperes egyházi státusza, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatási jogosultság közérdeklődésre számot tartó kérdések. [8] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [12] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [13] A Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy a felperes a Fővárosi Törvényszék 106.K.705.360/2021/12. számú jogerős ítéletével szemben terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, amely döntés szerint a felperes keresete elutasításának indoka az volt, hogy elszámolni csak igénybe vett működési támogatásokkal lehet, így az elszámolási kérelmet elutasító alperesi határozatot az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. A felperes a jelen felülvizsgálati kérelemében azonban nem a tárgyi jogerős ítélettel foglalkozott, hanem a Fővárosi Törvényszéknek a működési támogatás iránti kérelmet elutasító alperesi döntéssel kapcsolatos 37.K.703.347/2021/8. számú ítéletével összefüggésben fejtette ki az álláspontját. Ebben az ítéletben a Fővárosi Törvényszék valóban a Kúria Kfv.IV.35.310/2020/5. számú döntésére hivatkozva utasította el a felperes keresetét, de ez a törvényszéki ítélet az előkérdésnek minősített jogorvoslati eljáráshoz tartozott, mellyel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kfv.V.35.589/2021/2. számú végzésével elutasított. Ebből következően a Kúria rámutat arra, hogy a jelen felülvizsgálati kérelem befogadásáról való döntés során az ezen ítélettel összefüggésben felhozott felperesi érvelés elbírálására nincs mód. [14] A Kúria a felperesnek a státuszával kapcsolatos előadása vonatkozásában egyebekben hangsúlyozza, hogy azonos felek között e kérdésben már számos döntés keletkezett. A Kúria a – már hivatkozott – Kfv.IV.35.310/2020/5. számú ítéletében vizsgálta az AB határozat erga omnes hatályát és a döntés [41] pontjában kimondta, hogy: „Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően az Alaptörvénynek az ügy megítélését illetően releváns rendelkezései azonban módosultak. A 3310/2018. (X. 16.) AB határozat és a 3047/2019. (III. 14.) AB határozat (a továbbiakban: Abh. 2019.) foglalkozik is ennek kapcsán az AB-határozatok erga omnes hatályával. Eszerint figyelembe kell venni az Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 5 Alaptörvény változását is (Abh 2019., [21]), azaz jelen esetben azt, hogy az Abh. után hatályba lépett az Alaptörvény negyedik módosítása, amely már sarkalatos törvényi elismeréshez kötötte az egyházi státuszt. Majd pedig – 2013. október 1-jén – hatályba lépett az Alaptörvény ötödik módosítása is, amely a sarkalatos törvényben elismert egyházakat bevett egyházzá nevezte át.”. [15] A Kúria a Kfv.IV.35.310/2021/4. számú ítéletében továbbá vizsgálta a felperes által megjelölt kúriai döntésektől való eltérést, és [22] pontjában megállapította, hogy: A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kfv.V.35.719/2016/5. és Kfv.I.35.004/2017/8. számú ítéletek a felperes, mint kedvezményezett javára történő 1%-os felajánlásokat érvénytelenné nyilvánító adóhatósági határozatok kérdésben születtek. [...] A Kúria a hivatkozott döntésekben mindössze azt állapította meg, hogy a felperes jogállásával kapcsolatos függő jogi helyzet fennállásáig a technikai szám hiánya miatt az adózói nyilatkozat érvénytelensége sem állapítható meg, mert magának a technikai számnak a hiányát is a jogállás kérdése eredményezi. Érdemi megállapításokat arra nézve egyik döntés sem tartalmaz, hogy a felperes jogosult-e a kedvezményezetti státuszra, időben miként alakult az egyházi státusza, illetve bevett egyháznak minősül-e. Mindezen döntések tehát az elsőfokú bíróság által is alapul vett kúriai döntéshez képest nem minősülnek eltérő joggyakorlatnak.”. [16] A Kúria továbbá kiemeli, hogy a Kfv.V.35.719/2016. számú és a Kfv.I.35.004/2017. számú ügyekben a 3310/2018. (IX. 16.) AB határozat és a 3047/2019. (III. 14.) AB határozat meghozatala előtt döntött, melyekben az Alkotmánybíróság az AB határozatok erga omnes hatályával foglalkozott. A 3047/2019. (III. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rávilágított arra, hogy: „Ha azonban az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően az Alaptörvény releváns rendelkezése módosul, akkor a bírói döntés megsemmisítésére nem kerülhet sor automatikusan a korábbi határozattal való ellentét alapján, hanem figyelembe kell venni az Alaptörvény változását is.”. [17] A Kúria tehát korábbi döntéseiben már vizsgálta a felperesi hivatkozásokat, ezzel összefüggésben egységes gyakorlatot alakított ki. [18] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. [19] A felperesi álláspont szerint a jogkérdés kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír a köznevelési intézmények tanulóinak és a szociális intézmények ügyfeleinek ellátása miatt, Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 6 valamint azért, mert az egyházi státusz és az azzal összefüggő támogatási jogosultság közérdeklődésre számot tartó kérdésnek minősül. A Kúria azonban hangsúlyozza, hogy a társadalmi jelentőség megállapításához igazolni kell, hogy az a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti, melynek alátámasztására a felperesi állítás nem alkalmas. A kérelméből továbbá nem állapítható meg, hogy az ügyben felmerült jogkérdés a saját egyedi ügyén túlmutatna, melynek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Az egyéni érdekek és érdeksérelmek önmagukban nem alapozzák meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerinti befogadását. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti, a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében a rendkívüli perorvoslat iránti kérelemben állított jogszabálysértés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a „Kúria által közzétett” eseti döntésre hivatkozik. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) a https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye webhelyen található. [21] A Kúria a felperes által hivatkozott Kfv.V.35.719/2016/

1. számú és Kfv.I.35.004/2017/
2. számú döntésekkel összefüggésben a [15] pontban részletezettekre is figyelemmel nem tárt fel eltérő joggyakorlatot sem most, sem a Kfv.I.35.471/2021/
3. számú végzésében, melynek [9] pontjában ismételten kimondta, hogy: „Ezekben a döntésekben nem az volt a kérdés, hogy a felperes jogosult-e a kedvezményezetti státuszra, illetve hogy bevett egyháznak minősül-e, hanem kizárólag a technikai számmal összefüggő eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdésekről döntött a Kúria.”. Erre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felperes által megjelölt döntések a befogadási kérelem megalapozásához nem elegendőek. [22] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)és
3. ad)alpont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [23] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria V.Kfv.35.309/2022/2 7 [26] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. június
3. Dr. Darák Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett s.k. Dr. Demjén Péter s.k. bíró előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Drávecz Margit s.k. bíró