← Magyarország

Bfv.785/2024/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tanácsülés megtartására a Be. 598. §

(2)bekezdésében meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, a másodfokú bíróság tehát nem szegte meg a kötelező terhelti jelenlét eljárási törvényben meghatározott szabályait, így a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok sem valósult meg. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.I.785/2024/
  1. felülvizsgálat Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű) Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 4.B.XI.1424/2022/50., ítélet, tárgyalás,
  4. szeptember
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 20.Bf.11.095/2023/12., ítélet, tanácsülés,
  6. április
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 4.B.XI.1424/2022/
  8. számú és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bf.11.095/2023/
  9. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  10. szeptember
  11. napján kihirdetett 4.B.XI.1424/2022/
  12. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 8 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – csalás bűntettében, 3 esetben mint társtettes [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  14. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) alpont,
(3)bekezdés b) pont], 17 rendbeli – 5 esetben társtettesként elkövetett – csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés és a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont] és 22 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §]. Ezért az I. rendű terheltet – halmazati büntetésül – 90 nap elzárásra és 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 forintban állapította meg, és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Döntött az eljárás során lefoglalt tárgyakról, a magánfelek által bejelentett polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az I. rendű terhelt vonatkozásában az ügyészség fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. április 16. napján megtartott tanácsülésen meghozott 20.Bf.11.095/2023/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. Az I. rendű terhelt 8 rendbeli csalás bűntetteként értékelt cselekményei közül 7 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – cselekményt a Btk. 373. §
(2)bekezdés ba) alpontjára is figyelemmel minősítette, melyből 5 rendbelit jelölt meg társtettesként elkövetettnek; a 17 rendbeli csalás vétségét a Btk. 373. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint is minősítette és abból 9 rendbelit minősített társtettesként elkövetettnek. Az I. rendű terhelttel szemben kiszabott elzárás büntetést 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre súlyosította, az I. rendű terheltet 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte, továbbá a pénzbüntetés napi tételeinek számát 200 napi tételre mérsékelte megállapítva, hogy a pénzbüntetés összege így 200.000 forint. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős, vádról rendelkező határozata ellen Terhelt1 I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértésre hivatkozással. [4] Indokai szerint a másodfokú bíróság a lakcímkártyán szereplő cím32 szám alatti címre kézbesítette a tanácsülés kitűzéséről szóló végzést, azonban azt a terhelt
  1. szeptember
  2. napján megtartott tárgyalási határnapon bejelentett, cím33 szám alatti tényleges tartózkodási helyére nem küldte meg. Az I. rendű terhelt – aki az eljárásban védő nélkül járt el – a lakcímén hagyott postai értesítést megkapta, azonban a postahivatalban a küldeményt a lejárt személyi igazolványa miatt nem adták ki részére. Kifejtette, hogy az új személyazonosító okmánya
  3. február
  4. napján elkészült, melyet az I. rendű terhelt
  5. március elején vett át, azonban a tanácsülés kitűzéséről szóló végzés visszaküldése ekkorra már megtörtént. [5] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt a másodfokú bíróság mulasztása, a rossz címre történt kézbesítés, valamint a lejárt személyi igazolványa okán bekövetkezett felesleges késedelem miatt önhibáján kívül nem tudta átvenni a küldeményt, így nem értesült a nyilvános ülés kitűzésére vonatkozó indítvány megtételének, illetve az írásbeli fellebbezés Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 3 előterjesztésének lehetőségéről, utóbbit ezért nem is tudta elkészíteni, továbbá a nyilvános ülésen való felszólalás jogával sem élhetett. [6] Érvelése szerint mindez olyan lényeges eljárási szabálysértés, mely az ügy érdemére kihatott, ezért indítványozta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. [7]
  6. A Legfőbb Ügyészség a BF.799/2024/
  7. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak és a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. [8] Kifejtette, hogy a bírósági iratokból megállapíthatóan a másodfokú bíróság a tanácsülés kitűzéséről szóló végzést és értesítést a lakcímnyilvántartóban érvényesként szereplő cím mellett az I. rendű terhelt által bejelentett cím33 szám alatti címre is megküldte. A kézbesítés megkísérlésére mindkét címen két alkalommal sor került, ezt követően a posta a küldeményt
  8. március
  9. napján „nem kereste” jelzéssel küldte vissza. Így a Be.
  10. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a kézbesítés szabályszerű, ezért a másodfokú bíróság nem vétett abszolút eljárási szabálysértést, amikor az ügyet az I. rendű terhelt személyes jelenléte nélkül, tanácsülésen bírálta el, mivel annak a Be. 598. §
(2)bekezdésében foglalt feltételei fennálltak. [9] Megjegyezte továbbá, hogy az I. rendű terhelt a küldeményeket az új személyi igazolványával
  1. március
  2. napjáig át tudta volna venni. [10]
  3. Az I. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kifejtette, hogy az I. rendű terhelt egy közösségi szállón lakik, ezért a több száz lakó miatt egyéni kézbesítésre nyilvánvalóan nincs mód. [11] Kiemelte, hogy a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott tértivevényeket nem látta, és azzal érvelt, hogy az I. rendű terhelt a kézbesítés megkísérléséről önhibáján kívül nem tudott, hisz a saját érdeke lett volna a fellebbezés és a nyilvános ülés indítványozása is. Előadta, hogy az I. rendű terhelt a tanácsülésen megjelent, az eljáró tanácshoz be is kopogott, de arról tájékoztatták, hogy nincs jelenléti joga. [12] Hivatkozása szerint az I. rendű terhelt személyi igazolványa kiállítására
  4. február
  5. napján került sor, azonban annak átvétele időpontjában az iratok visszaküldése már megtörtént. [13] Mindezek alapján álláspontja szerint kellő alappal vélelmezhető, hogy a terhelt saját akarata ellenére került olyan helyzetbe, hogy a tényleges érdekeivel ellenkező jogi folyamatok indultak meg, emiatt olyan joghátrány érte, melyet jelenléte, felszólalási joga és fellebbezési joga által megváltoztathatott volna. [14] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – nem alapos. [15]
  6. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a büntetőeljárásról szóló
  7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  8. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
  9. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [16] A Be.
  10. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. d)pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [17] A felülvizsgálati indítvány szerint e feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés azért következett be, mert az I. rendű terhelt – szabályszerű értesítése hiányában – a nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványtételi jogát nem gyakorolhatta. Sérelmezte emellett, hogy az I. rendű terheltnek nem volt lehetősége írásbeli fellebbezés előterjesztésére és felszólalásra sem. Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 4 [18] 2. Az ügyiratokból kitűnően a Budai Központi Kerületi Bíróság 4.B.XI.1424/2022/50. számú ítélete ellen a jogorvoslat bejelentésére az ügyészség három munkanapot tartott fenn, az I. rendű terhelt tudomásul vette az ítéletet, míg a II. rendű terhelt védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyészség a fenntartott határidőben az I. rendű terhelt terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása érdekében élt fellebbezéssel. [19] Ahogyan a felülvizsgálati indítvány is utalt rá, az I. rendű terhelt védővel nem rendelkezett, egyébként az alapügyben az I. rendű terhelt tekintetében a kötelező védelem Be. 44. § a)–
  2. g)pontjaiban szabályozott egyik oka sem állt fenn. [20] Az iratok felterjesztését követően a Fővárosi Törvényszék az ügy tanácsülésen történő elbírálásáról rendelkezett, egyúttal a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdése szerinti tájékoztatást is tartalmazó 20.Bf.11.095/2023/
  1. számú értesítő végzést, valamint a Fővárosi Főügyészség Bfel.5744/2023/
  2. számú indítványát postai úton megküldeni rendelte az I. rendű terhelt részére a központi hatósági nyilvántartás szerinti érvényes lakcímére, az cím32 szám alá, valamint az általa korábban bejelentett cím33 szám alatti tényleges tartózkodási helyére is. A kézbesítés megkísérlésére mindkét címen
  3. február
  4. és február
  5. napján sor került, a küldemény „nem kereste” jelzéssel történő visszaküldésének időpontja
  6. március
  7. napja volt. [21] A Fővárosi Törvényszékre nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti indítvány nem érkezett, így a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélettel szemben bejelentett fellebbezéseket a
  8. április
  9. napján megtartott tanácsülésen elbírálta, az eljárást jogerősen befejezte. [22]
  10. A Be.
  11. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárás során a fellebbezés elbírálása főszabály szerinti nyilvános ülésen történik, tanácsülésre csak az 598. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott feltételek együttes megléte esetén van lehetőség. [23] A fellebbezési eljárásban a tárgyalás tartásának feltételeit a Be. 600. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai tartalmazzák. [24] A Be. 598. §
(2)bekezdése – az
(1)bekezdésben foglalt, és a jelen ügy elbírálása szempontjából irreleváns esetkörön túl – a másodfokú bíróság számára akkor biztosítja a tanácsülésen való határozathozatal lehetőségét, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [25] A Be. 598. §
(2)bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [a tényállás megalapozott vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik], míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesült. A tanácsülés megtarthatóságának feltételei tehát együtt érvényesülőek, egyenértékűek és önmagukban is feltétlenek {BH 2022.70.I., Kúria Bfv.I.1035/2021/6., indokolás [18] bekezdés, Bfv.I.686/2022/9., indokolás [80] bekezdés}. [26] A Be. 598. §
(5)bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a tanács elnöke a Be. 598. §
(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a Be. 598. §
(4)bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [27] Ez az értesítés arra szolgál, hogy a terhelt és a védő olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 5 jogosultságot teremt {Bfv.II.404/2021/10., indokolás [17] bekezdés, Bfv.I.1035/2021/6., indokolás [17] bekezdés}. [28] Ha a terhelt, a védő, vagy a fellebbező él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. [29] Emellett, ha a terhelt indítványozza, akkor a megjelenését a bíróságnak – a törvényi rendelkezéseket követve – ténylegesen is lehetővé kell tennie. Ha nem teszi lehetővé, akkor a nyilvános ülést elzárja előle, amely a törvénnyel ellentétben áll (Bfv.II.125/2022/8). [30] Amennyiben a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, azt úgy kell tekinteni, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70.I.). [31] A másodfokú eljárásban a törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat tehát feltétlen eljárási szabályt sért, mely egy tekintet alá esik azzal, mint amikor a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [32] 4. Jelen esetben az I. rendű terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapult, így a tanácsülésen történő elbírálás e törvényi feltétele teljesült. Mivel a nyilvános ülés helyett tanácsülés tartásának feltételei konjunktívak, emellett annak is teljesülnie kellett, hogy nyilvános ülés tartását az arra jogosultak nem indítványozták. E vonatkozásban az alábbiak állapíthatók meg. [33] A Fővárosi Törvényszék a tanácsülés kitűzéséről és a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított jogosultságokról postai úton rendelte értesíteni az I. rendű terheltet. [34] A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 35. §
(1)bekezdés]. [35] A kézbesítés főszabályként szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette [Be. 132. §
(1)bekezdés]. [36] A Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [37] A hivatalos iratok kézbesítése kapcsán a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) jelen ügyben jelentőséggel bíró rendelkezésekei az alábbiak: − a hivatalos iratot a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kell kézbesíteni [Korm. rendelet 29. §
(1)bekezdés], − amennyiben az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre – kivéve, ha az átvételt a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató a 26. §
(3)bekezdése szerinti kézbesítést érintő információval rendelkezik –, a postai szolgáltató a hivatalos irat érkezéséről és a sikertelen kézbesítési kísérletről a címzett részére a
(3)bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 6 értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli [Korm. rendelet 31. §
(1)bekezdés], − a második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a postai szolgáltató a címzett részére a
(3)bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja [Korm. rendelet 31. §
(2)bekezdés], – a második értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentumon feltüntetendő „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldi [Korm. rendelet 31. §
(4)bekezdés]. [38] Mindezek alapján a másodfokú bíróság a tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés/tárgyalás tartására irányuló kérelem lehetőségéről szóló értesítés kézbesítése során nem követett el mulasztást, hiszen az I. rendű terheltnek – a védő állításával szemben – a lakóhelye mellett a tényleges tartózkodási helyére is kiadni rendelte a tanácsülésről szóló, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt tájékoztatást is tartalmazó végzést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát. A kézbesítés megkísérlésére mindkét címen
  1. február
  2. és február
  3. napján került sor, a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanap
  4. március
  5. napja volt, melyen a küldemény a Be.
  6. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében szabályszerűen kézbesítetté vált, vagyis a terhelt értesítése ezen a napon megtörtént. [39] Az I. rendű terhelt védője arra is utalt, hogy az I. rendű terheltnek önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni az értesítést. [40] Ennek kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja szerint beállt kézbesítési fikció eljárásjogi következményeinek elhárítására kizárólag a Be. 133-
  1. §-ában szabályozott kézbesítési kifogás útján nyílt volna lehetőség. A kézbesítési kifogás előterjesztése pedig csakis a Be.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott szubjektív, illetve a
(2)bekezdésben írt objektív határidőn belül van mód, elbírálása a kézbesítési fikcióval érintett hivatalos irat kézbesítését elrendelő bíróság kizárólagos, a rendkívüli jogorvoslat elbírálására jogosult bíróság által el nem vonható hatáskörébe tartozik {Kúria Bfv.II.1038/2022/7., indokolás [48] bekezdés}. [41] Kézbesítési kifogás előterjesztésére az I. rendű terhelt részéről nem került sor. [42] A kézbesítési fikció megdöntése iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő (három hónap) eltelte után nem tehető kétségessé az értesítés (idézés) kézbesítésének szabályszerűsége, s ennek folytán az, hogy a fellebbezések másodfokú tanácsülésen történő elbírálása ebből a szempontból szabályszerű volt-e {BH 2019.101.I., Kúria Bfv.II.293/2020/7., indokolás [50] bekezdés}. Így a bírósági küldemény kézbesítésének önhibán kívüli meghiúsulására vonatkozó védői hivatkozás nem vehető figyelembe. [43] Az I. rendű terhelt a 2023. szeptember 20. napján megtartott tárgyalási határnapon az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette, ebből következően – az indítvány hivatkozásával ellentéteben – írásban sem volt jogosult fellebbezés benyújtására, a Be. 598. §
(4)bekezdése alapján arra volt lehetősége, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tegyen. Az ítélet tudomásulvételét követően bejelentett fellebbezés jogkövetkezménye a fellebbezés elutasítása [Be. 588. §
(1)bekezdés
  1. fordulat]. [44] Végül nem lehet felülvizsgálat tárgya az sem, hogy nyilvános ülés kitűzése esetén az I. rendű terhelt személyes részvétele, a felszólalásának vagy a másodfokú bírósághoz intézett Kúria 1.Bfv.785/2024/11-1 7 beadványainak tartalma vezethettek volna-e számára kedvezőbb ügydöntő határozat meghozatalához [Kúria Bfv.II.793/2022/10., indokolás [40] bekezdés}. [45] Mindezek alapján megállapítható, hogy a tanácsülés megtartására a Be.
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, a másodfokú bíróság tehát nem szegte meg a kötelező terhelti jelenlét eljárási törvényben meghatározott szabályait, így az I. rendű terhelt nem esett el olyan eljárási forma kitűzésének indítványozásától, amelyen részt vehetett volna. [46] Következésképpen a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok sem valósult meg. [47] IV. Mindezekre tekintettel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdésének megfelelő összetételben, a Be. 662. §
(1)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. [48] A végzés elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése; míg felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [49] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten vagy más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.