← Magyarország

Kpkf.40110/2021/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogszerű a keresetlevél visszautasítása, ha a felperes megfelelő jogorvoslati tájékoztatás ellenére nem a jogszabályban előírt módon nyújtja be. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.110/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 A felperes képviselője: felperesi képviselő (Cím4, eljár: dr. Temesi Zsolt ügyvéd) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Cím3 Az alperes képviselője: dr. Czikrayné dr. Fekete Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási bírság ügyben hozott - BO/05/564-4/
  2. számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  3. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék
  4. június
  5. napján hozott a 11.K.700.858/2020/
  6. számú végzéssel kijavított - 11.K.700.858/2020/
  7. számú végzése Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 2 Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
  8. április
  9. napján kelt BO/05/564-4/
  10. számú határozatával a BO/08/KO/2078-12/
  11. számú elsőfokú határozat helybenhagyásával - a felperes, mint egyéni vállalkozó üzembentartó terhére 610.000 forint bírságot szabott ki, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra) vonatkozó szabályok, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülék tachográf-korong, valamint digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára vonatkozó szabályok megsértése miatt, a közúti közlekedésről szóló
  12. évi I. törvény (Kkt.)
  13. §

(1)bekezdés a),
  1. d)pontjában meghatározott tárgykörök szerinti jogsértő magatartásáért. A másodfokú közigazgatási határozatot a felperes jogi képviselője postai úton - tértivevénnyel igazoltan 2020. április 8. napján vette át. [2] Az alperes a határozat jogorvoslati részében tájékoztatást adott arról, hogy a döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresettel lehet élni; jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet elektronikus úton a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu címen elérhető elektronikus űrlap (iForm) használatával nyújthatja be az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A tájékoztatás további része kiterjedt arra az esetre, ha a fél nem ügyvédi képviselettel jár el, ez esetben választhatja az elektronikus kapcsolattartást, de ha ezzel nem kíván élni, vagy a technikai feltételek nem adottak, úgy papír alapon is benyújthatja a keresetlevelét az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve ajánlott küldeményként postára adhatja. [3] A felperes a jogi képviselője útján 2020. május 6. napján postai tértivevényes küldeményként benyújtott beadványában kérte, hogy az alperes elsődlegesen saját hatáskörben vonja vissza határozatát. A közigazgatási eljárás során előadottakat változatlanul fenntartva kérte a közigazgatási bírság törlését, ennek hiányában a beadvány keresetként történő iktatását. [4] Az alperes a védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte, egyrészt az elektronikus úton történő előterjesztés hiánya miatt, valamint arra tekintettel is, hogy a Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 3 felperes a keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Miskolci Törvényszék a 2020. június 4. napján kelt 11.K.700.858/2020/2. számú - a 11.K.700.858/2020/10. számú végzéssel kijavított - végzésében a keresetlevelet visszautasította. Végzésének indokolásában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. §
  2. f)pontjára, 46. §
(4)bekezdésére, valamint 48. §
(1)bekezdés
  1. k)és
  2. l)pontjára hivatkozva rögzítette, hogy a felperes a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidő alatt nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, valamint a keresetlevél nem felel meg az elektronikus előterjesztés követelményeinek, így a keresetlevél visszautasításának volt helye. Az elektronikus előterjesztés hiánya kapcsán megállapította, hogy az alperes a határozatában részletesen tájékoztatta a felperest a keresetlevél benyújtásának módjáról. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. §
(1)bekezdés b) pontjára utalva rámutatott, hogy a felperes jogi képviselője elektronikus ügyintézésre kötelezett, így a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
  1. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottak szerint terjeszthette volna elő, figyelemmel a Vhr.
  2. §
(1)bekezdés a)-f) pontjára, azonban azt
  1. május
  2. napján tértivevényes küldeményként postai úton nyújtotta be és nem hivatkozott az E-ügyintézés tv.
  3. §
(4)bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést akadályozó körülményre, így a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alkalmazásának volt helye. Rögzítette továbbá, hogy a felperes nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, amelyre a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidő alatt van lehetőség, így a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontját kellett alkalmazni. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének felülbírálatát, elsődlegesen a Miskolci Törvényszék által saját hatáskörben történő visszavonását kérte. Idézte az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatásának egy részét, miszerint „az eljáró fél papír alapon is benyújthatja keresetlevelét az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve ajánlott küldeményként is postára adhatja.” Hivatkozása szerint a jogi képviselő részére kézbesítették postai úton a döntést, aki az abban foglaltaknak megfelelően járt el és a törvényes határidőn belül postai úton az elsőfokú szervnek címezve előterjesztette a bírósági felülvizsgálati kérelmét. Álláspontja szerint nem maradhat következmények nélkül, amennyiben a hatóság az ügydöntő határozatában téves (jogi képviselő szóhasználatában: hamis) útmutatással megtéveszti az ügyfelet. Kérte ezért a teljes közigazgatási eljárás felülvizsgálatát, illetve a bírósági eljárás megindítását (tartalmában az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése mellett annak új eljárás lefolytatására kötelezését). Nyomatékosan kérte figyelembe venni, hogy a felperes
  1. évben munkahelyi balesetben egyik lábát elveszítette, és a számára kedvezőtlen döntések a humán-járvány közepén, pandémiás időszakban születtek. Utalt arra, hogy ugyanezen eljárási kérdésben a Fővárosi Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 4 Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 3.Kpkf.671.162/2018/
  2. szám alatti döntésében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, hivatkozva arra, hogy a jogi képviselő helyesen járt el. Mindkét ügyben ugyanazon jogi képviselő képviselte az ügyfelet. [7] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Álláspontja szerint a fellebbezés megalapozatlan, mert egyrészt megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője tisztában van azzal, hogy elektronikus úton köteles a keresetlevelet előterjeszteni, mégsem a jogszabályok szerint járt el, a megfelelő alperesi jogorvoslati kioktatás ellenére postai úton terjesztette azt elő, s a fellebbezésében a jogorvoslati záradékból a nem ügyvédi képviselettel eljáró félre vonatkozó tájékoztatást idézte. Hangsúlyozta, hogy az elektronikus előterjesztésről a jogi képviselőre vonatkozóan megfelelő tájékoztatást adott, így nem valós a felperes ezzel ellentétes fellebbezési hivatkozása. A Fővárosi Törvényszék 3.Kpkf.671.162/2018/
  3. számú határozatát jelen ügyben nem tartotta relevánsnak, mert a felperes részletes tájékoztatást kapott a keresetlevél benyújtásának lehetőségeiről, így mulasztása és a jogorvoslati tájékoztatás között nincs összefüggés, a felperes nem a jogorvoslati tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően járt el. Hivatkozott továbbá arra, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölésének elmaradását a felperes a fellebbezésében nem vitatta. A felperes fellebbezési eljárásban benyújtott további beadványai [8] A felperes jogi képviselője a fellebbezési eljárás során benyújtott beadványában (
  4. sorszámú perirat) bejelentette, hogy „képviseleti jogosultsága már nem áll fenn, mivel a csatolt orvosi iratokkal igazoltan a felperes tartósan jog- és cselekvőképtelen, részére eseti gondnok kirendelése indokolt”. A Kúria felhívására (
  5. sorszámú végzés) a képviseleti jogosultság megszűnésének jogcímét nem jelölte meg, a
  6. szeptember
  7. napján érkezett beadványában (
  8. sorszámú perirat) továbbra is előadta, hogy a felperes cselekvőképtelen, a többi ügyében eseti gondnokot rendeltek ki részére. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - nem alapos. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  9. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés és az alperesi észrevétel keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a végzésében mind a jogsérelem megjelölésének a hiánya, mind pedig a keresetlevél elektronikus úton történő előterjesztésének elmaradása miatt helytállóan állapította meg, hogy a keresetlevél visszautasításának volt helye. A fellebbezésben foglaltakra hivatkozással a Kúria a következőket emeli ki. Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 5 [11] Az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy az E-ügyintézési tv. 9. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a felperes jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles. Ebből következően ahhoz, hogy a keresetlevél érdemi elbírálásra alkalmas legyen, azt elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon kell előterjeszteni. Elengedhetetlen azonban, hogy a támadott közigazgatási határozatot hozó szerv a határozatában az ehhez szükséges tájékoztatást pontosan megadja. Az alperes az észrevételében helyesen mutatott rá, hogy a felperesi jogi képviselő az alperesi határozat jogorvoslati záradékából kizárólag a jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó tájékoztatást emelte ki. A Kúria a rendelkezésre álló közigazgatási iratokból megállapította, hogy az alperesi határozat a jogi képviselővel eljáró fél esetében a keresetlevél elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó kioktatást megfelelően, pontosan tartalmazta, a felperes a fellebbezésében a jogorvoslati tájékoztatást csupán részben idézte. Erre tekintettel nem foghatott helyt a pontatlan vagy téves jogorvoslati tájékoztatásra vonatkozó felperesi érvelés. [12] A Kúria a felperes fellebbezésében tett azon utalással összefüggésben, hogy a közigazgatási határozatot postai úton kézbesítették a jogi képviselő részére, rámutat egyrészt arra, hogy a közigazgatási eljárás megindításáról szóló,
  1. október
  2. napján kelt BO/08/KO/2078-4/
  3. számú értesítés tájékoztatást tartalmazott arról, hogy „az ügyben elektronikus ügyintézésre nincs lehetőség”, a felperes a közigazgatási eljárás során ezt a tájékoztatást nem sérelmezte, a másodfokú határozat kézbesítésére vonatkozó kifogást nem nyújtott be, továbbá sem a keresetlevelében, sem a fellebbezésében nem vitatta, hogy
  4. április
  5. napján tudomást szerzett a másodfokú közigazgatási határozatról. Arra tekintettel pedig, hogy a felperes által nem vitatottan jogi képviselője
  6. április
  7. napján átvette a közigazgatási határozatot, tudomást szerezett az abban foglaltakról, lehetősége nyílt a keresetlevél előterjesztésére, és azt határidőben be is nyújtotta. A keresetlevél benyújtásának formája - a postai út - nem volt megfelelő, tekintettel az elsőfokú bíróság végzésében is helyesen hivatkozott E-ügyintézési tv.
  8. §
(1)bekezdés b) pontjára, a 2. §
(1)bekezdésére. Arra is helytállóan utalt az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nem hivatkozott olyan körülményre, amelyre tekintettel a keresetét az E-ügyintézési tv.-ben meghatározottak szerint előterjeszteni nem tudta volna, vagyis az E-ügyintézési tv. 9. §
(4)bekezdésében foglaltakra vonatkozó utalást nem tett. Erre tekintettel a keresetlevél visszautasítási ok Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti megjelölése helyes volt az elsőfokú bíróság részéről. [13] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételében helytállóan mutatott rá, hogy a felperesi jogi képviselő a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja szerinti visszautasítási ok tekintetében fellebbezési előadást nem tett, vagyis a fellebbezésében nem vitatta, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet nem jelölte meg a keresetlevelében, illetve a keresetindításra nyitva álló határidőn belül. [14] A felperesi jogi képviselő által hivatkozott, a felperes esetében
  1. július
  2. napján bekövetkezett súlyos betegség és annak következtében a kommunikációra való képtelenség bizonyos körülmények mellett valóban megalapozhat méltányos elbírálást, azonban a perbeli esetben a keresetlevél előterjesztésére ezt megelőző időpontban került sor és az - a jogi képviselő által ismert elektronikus út ellenére - nem megfelelő módon (postai úton) történt, így a felperes később bekövetkező betegsége, annak következményei a keresetlevél mikénti benyújtása, illetőleg annak kötelező tartalmi elemei megléte szempontjából még méltányos elbírálás esetén sem vehetők figyelembe. Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 6 [15] A felperes által a fellebbezésben hivatkozott - a fellebbezési eljárásban az
  3. sorszámú perirat mellékleteként becsatolt - másodfokú végzés (Fővárosi Törvényszék 3.Kpkf.671.162/2018/2.) tekintetében a Kúria hangsúlyozza, hogy az abban idézett jogorvoslati tájékoztatás és a jelen per tárgyát képező határozat jogorvoslati tájékoztatása nem azonos, ezáltal tényállásazonosság nem áll fenn. [16] A Kúria végezetül rámutat arra, hogy a jogi képviselő által a felperes cselekvőképtelensége tárgyában tett bejelentés nem képezte a fellebbezési eljárás akadályát. A felperes jogi képviselője a felperes cselekvőképtelensége okán kérte „eseti gondnok” kirendelését, azonban a képviseleti jog megszűnése tekintetében erre irányuló felhívást követően sem jelentette be a képviselet jog megszűnésének jogcímét, sem a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvényben (Ptk.), sem az ügyvédi tevékenységről szóló
  5. évi LXXVIII. törvényben szabályozott megszűnési okot nem jelölt meg. A Kp.
  6. §
(1)bekezdése a képviseltre,
  1. §-a pedig a félbeszakadásra a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - a Kp. szerinti eltérésekkel rendeli alkalmazni. A Pp.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja a félbeszakadás okai és az ügygondnokrendelés körében azt az esetet nevesíti, ha a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező fél elveszíti a cselekvőképességét. A Pp. sem a
  1. §-ban, sem más helyen nem tekinti félbeszakadásra és ügygondnokrendelésre okot adó körülménynek a jogi képviselővel eljáró fél cselekvőképtelenné válását. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság az ügygondnokot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ellenfél kérelmére rendeli ki. Jelen esetben az ügygondokrendelés ezen eljárásjogi feltétele sem teljesül. [17] A Kúria utal a Pp. Kommentárra (Kommentár a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvényhez Szerkesztette: Wopera Zsuzsa), amely az eljárás félbeszakadásával összefüggésben a Pp.
  2. §-ához kapcsolódva egyebek mellett kifejti, hogy „Ha tehát a személyesen eljáró fél elveszíti perbeli cselekvőképességét, akkor ideiglenesen nincs olyan személy, aki a perben a fél helyett a szükséges nyilatkozatokat megtehetné, ezért ennek orvoslásáig - a fél jogainak megóvása érdekében - az eljárás félbeszakad. […] Más a helyzet, ha a fél perbeli cselekvőképessége elvesztését megelőzően meghatalmazott valamely személyt perbeli képviseletére, mivel ebben az esetben a szükséges jognyilatkozatok megtételére jogosult személy a perben rendelkezésre áll. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a meghatalmazás akár egyes perbeli cselekményekre is szólhat. Ha tehát a meghatalmazás terjedelme korlátozott, a perbeli képviselő nem tudja teljeskörűen ellátni a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező személy képviseletét. Ha azonban a meghatalmazás a per vitelére szól, akkor a perbeli cselekvőképességét elveszítő fél képviselete megfelelően biztosított, és ezért az eljárás félbeszakadása sem következik be.” [18] A Kúria a periratok részét képező, Miskolcon
  3. január
  4. napján kelt meghatalmazás alapján megállapította, hogy az a jelen perbeli képviselet ellátása tekintetében korlátozást nem tartalmaz, így a perbeli jognyilatkozatok megtételére, valamint a kézbesítésre kerülő iratok átvételére a jogi képviselő a becsatolt meghatalmazás folytán jogosult, ezáltal a fellebbezés elbírálásának eljárásjogi akadálya nem állt fenn. [19] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  5. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 7 Záró rész [20] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [21] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] Az alperes a fellebbezésre észrevételt tett, azonban a fellebbezési eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-ára figyelemmel - rendelkeznie nem kellett. [23] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
  3. §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.110/2021/
  4. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Hajnal Péter s.k. bíró Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 8 dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím2 A felperes képviselője: felperesi képviselő (Cím4, eljár: dr. Temesi Zsolt ügyvéd) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Cím3 Az alperes képviselője: dr. Czikrayné dr. Fekete Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási bírság ügyben hozott - BO/05/564-4/
  5. számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  6. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék
  7. június
  8. napján hozott a 11.K.700.858/2020/
  9. számú végzéssel kijavított - 11.K.700.858/2020/
  10. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a
  11. október
  12. napján kelt Kpkf.I.40.110/2021/
  13. számú végzés rendelkező részét kiegészíti a perköltségre vonatkozó rendelkezéssel, egyúttal a [22] pontját kijavítja a következők szerint: „Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 20.000 (Húszezer) forint másodfokú perköltséget.” „[22] Az alperes a fellebbezésre észrevételt tett és költségjegyzéken jogtanácsosi munkadíjként 20.000 forint perköltséget számított fel, amelynek megfizetésére a Kúria - a Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 9 Kp.
  14. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdésére figyelemmel - a felperest kötelezte.” E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék
  1. június
  2. napján hozott - a 11.K.700.858/2020/
  3. számú végzéssel kijavított - 11.K.700.858/2020/
  4. számú végzése ellen a felperes
  5. sorszám alatt terjesztett elő fellebbezést, amelyről a Kúria a Kpkf.I.40.110/2021/
  6. számú végzésében rendelkezett. [2] A Kpkf.I.40.110/2021/
  7. számú végzés kézbesítését követően az alperes kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő a perköltségre vonatkozó rendelkezés és a végzés indokolásának [22] pontja tekintetében. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezésre észrevételt tett, észrevételéhez költségjegyzéket csatolt, az észrevételt és a költségjegyzéket egy dokumentumként szkennelve juttatta el az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszékre, amely azt teljes terjedelmében továbbította a Kúria részére. [3] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. [4] A Kp. 84. §
(2)bekezdése szerint irányadó Pp. 355. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság az ítéletet (végzés esetén értelemszerűen végzést) kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott - habár annak helye lett volna - a perköltség viseléséről. A Pp. 355. §
(2)bekezdése értelmében ha a bíróság az ítéletben (végzésében) nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul pótolja. A Pp. 82. §
(1)bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. [5] A kijavítás iránti kérelemben foglaltak és a periratok alapján a Kúria megállapította, hogy az alperes által a fellebbezésre tett észrevétel egy dokumentumba szkennelve - az észrevétel utolsó (5.) oldalát követően egy üres oldal közbeiktatásával - tartalmazza a költségjegyzéket, ezáltal a perköltséget az alperes felszámította. [6] Az alperes kijavítás iránti kérelme tartalmát tekintve részben kiegészítés iránti kérelem. A végzés kiegészítésének a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében a Pp. 355. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján - figyelemmel a Pp. 82. §
(1)bekezdésének rendelkezésére - hivatalból is helye van. Kúria I.Kpkf.40.110/2021/9 10 [7] Mindezek alapján a Kúria a Kpkf.I.40.110/2021/9. számú végzés rendelkező részét a perköltség tekintetében - a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 355. §
(2)bekezdése alapján -hivatalból kiegészítette, valamint az irányadó Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján a végzés [22] pontja vonatkozásában kijavította. Záró rész [8] A Kúria végzése elleni fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. december
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: Hajnal Péter s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.