A határozat elvi tartalma: A perköltség mérséklésére elsődlegesen akkor kerülhet sor, ha azt az ügyvédi tevékenység munka- és időigényessége, színvonala, a beadványok és a lefolytatott bizonyítás terjedelme, az ügy bonyolultsága, avagy kevésbé bonyolult volta indokolttá teszi. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.055/2021/
- szám A felperes: (felperes neve) (felperes címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Vincze Gyula ügyvéd címe Az alperes: (alperes neve) (alperes címe) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Sípos Péter (ügyvéd címe) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék, 6.P.20.592/2020/
- A fellebbezést benyújtó fél: Alperes, 6.P.20.592/2020/
- ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a felperes által az alperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 495 610 (négyszázkilencvenötezer-hatszáztíz) Ft-ra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetékből a felperes 34 560 (harmincnégyezer-ötszázhatvan) Ft, az alperes 13 440 (tizenháromezer-négyszáznegyven) Ft megfizetésére köteles az állam javára az illetékes adóhatóság felhívására. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.055/2021/5 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. In dokolás A tényállás [1] A peres felek szomszédok voltak,
- év nyaráig jó szomszédi kapcsolat állt fenn közöttük. Azt követően, hogy a felperes családjához egy kutya került, a felek viszonya megromlott, a kutya folytonos ugatásával megzavarta az alperes és családja nyugalmát. Az alperes emiatt szidalmazta, trágár kifejezésekkel illette a felperest és egy hordó ütlegelésével igyekezett az őt ért sérelmeket viszonozni. A felperes bejelentése alapján az alperes ellen zaklatás vétsége miatt eljárás is volt folyamatban, míg az alperes birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő a felperessel szemben. A felperes keresete, az alperes védekezése [2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az általa használt trágár kifejezésekkel megsértette az emberi méltóságát, becsületét és jóhírnevét. Kérte a jogsértés megállapítását arra vonatkozóan, hogy az alperes az olajos hordó verésével magánlakása békés, zavartalan használatát akadályozza. A jogsértés objektív szankciójaként az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a jogsértő cselekmény abbahagyására, illetve elégtételadásra kötelezését, szubjektív szankcióként 3 000 000 Ft sérelemdíj és ennek
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmei kamata és a perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [3] Az alperes érdemi ellenkérelmében vitatta, hogy a felperes jóhírnevét, illetve a becsületét megsértette és elutasítani kérte a jogsértéssel kapcsolatos valamennyi szankció alkalmazását. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát a
- nyara és
- május
- napja között a neki címzett trágár kifejezésekkel - "te román hazazáruló, te kurva, ki van a segged, te majom, piszkos román, dögölj meg ...". [5] Megállapította, hogy az alperes a fenti időszakban megsértette a felperes magánélethez fűződő jogát azzal, hogy több alkalommal az udvarán elhelyezett hordó ütlegelésével erős zajt keltett. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 500 000 Ft sérelemdíjat és ennek
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 170 000 Ft perköltséget. A feljegyzett elsőfokú eljárási illetékből a felperest 150 000 Ft, az alperest 66 000 Ft megfizetésére kötelezte az állam javára. [6] Részletesen kifejtett érvei alapján megállapította, hogy az alperes magatartásával megsértette a felperes becsülethez, illetve magánélethez fűződő személyiségi jogát és a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése alapján - mérlegelve a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét - a felperes javára 500 000 Ft összegű sérelemdíj megfizetésére kötelezte. [7] A perköltség összegének megállapítása során figyelemmel volt arra, hogy a kereset jogalapját tekintve - részben bizonyult megalapozottnak, a kért szankciók alkalmazását Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.055/2021/5 3 tekintve pedig a felperes nagyobb arányban pervesztes. Ezért az alperest megillető ügyvédi munkadíjból és utazási költségből álló perköltséget 170 000 Ft-ban állapította meg a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet (IMr.) 2. §
(2)bekezdése alapján. Értékelte azt is, hogy az alperes a sérelemdíj iránti keresetet a jogsértés bagatell jellegére tekintettel elutasítani kérte, ezért az alperes által csatolt megbízási szerződés szerinti munkadíjat mérsékelte. [8] Az elsőfokú eljárás pertárgyétékét 3 600 000 Ft-ban határozta meg, ennek figyelembevételével rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték viseléséről. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [9] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes az ítélet részbeni megváltoztatásával a felperes terhére megállapított elsőfokú perköltség összegét 619 512 Ft-ra kérte felemelni. Előadta, az elsőfokú eljárás során csatolt költségjegyzékben számlával igazolható módon bruttó 743 415 Ft-ban jelölte meg az ügyvédi munkadíj iránti igényét, és csatolta az ügyfelével kötött megbízási szerződést is. Részletezte, hogy az elsőfokú eljárás során mely időpontokban, milyen terjedelmű beadványokat csatolt, milyen eljárási cselekményeket végzett, amelynek figyelembevételével az általa felszámított perköltség nem tekinthető eltúlzottnak. Számítása szerint az elsőfokú eljárás során a pernyertessége 83,333 %-ban határozható meg, így az általa megjelölt 743 715 Ft munkadíjból (100 %) 619 512 Ft illeti, amelyből levonva az elsőfokú bíróság által megítélt 170 000 Ft-ot további 449 512 Ft perköltségre tarthat igényt. [10] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla döntése, annak indokai [11] A fellebbezés részben alapos. [12] Annak megállapításához, hogy az alperes a nagyobb arányú pernyertességéhez képest milyen összegű elsőfokú perköltség megtérítésére tarthat igényt, elsőként a per tárgyának értéke tisztázandó. E tekintetben az ítélőtábla nem osztja az elsőfokú bíróság álláspontját. [13] A perben alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 21. §
(1)bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a per tárgyának értéke - a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített követelés, vagy más jog értékével egyezik meg. Eltérő a pertárgyérték meghatározása a valódi, illetőleg a látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén. Az előbbi esetben valamennyi érvényesített követelés, vagy jog értékének összege képezi a pertárgyértéket, míg az utóbbi esetben csak a legnagyobb értékű keresetet kell a számítás alapjaként figyelembe venni. A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perekben amennyiben a fél az objektív szankció mellett szubjektív szankció alkalmazását is kéri, úgy az egy keresetnek minősül és a meg nem határozható pertárgyérték és az érvényesített sérelemdíj összegének figyelembevételével azt az illetékalapot kell figyelembe venni, amelyik az adott esetben nagyobb (BDT
- V.). Ebből következően a személyiségvédelmi perben egyidejűleg érvényesített objektív és szubjektív szankciók miatt nem keletkezik keresethalmazat, a pertárgyértéket a nagyobb illetékalap, jelen esetben a sérelemdíj iránti igény alapján kell meghatározni, ami 3 000 000 Ft. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes jogsértés megállapítása iránti igényét javarészt megalapozottnak ítélte, azonban a sérelemdíj iránti követelését a keresetben érvényesített 3 000 000 Ft-tal szemben mindössze 500 000 Ft erejéig tekintette alaposnak. Ezek alapján a felperes pernyertessége 500 000 Ft, pervesztessége pedig 2 500 000 Ft erejéig állapítható meg Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.055/2021/5 4 (1/6 - 5/6), az abszolút pervesztessége a követelés 4/6 része, az alperes abszolút pernyertessége ugyanilyen arányú (4/6). Erre figyelemmel az alperes az általa az elsőfokú eljárásban igényelt és a költségfelszámításban megjelölt elsőfokú perköltség 4/6 részére tarthat igényt megalapozottan. A költségfelszámítás szerint az alperes perköltségigénye 743 415 Ft volt, amelyből - a fenti arányú pernyertességéhez mérten – 495 610 Ft megtérítését kérheti. Ez az összeg igazodik egyfelől az alperes pernyertességének arányához, másfelől az alperesi jogi képviselő által az elsőfokú eljárás során kifejtett és a fellebbezésben részletezett ügyvédi tevékenységhez is. [15] Az elsőfokú bíróság az alperes javára megítélhető perköltséget mérsékelt összegben állapította meg, döntését a pernyertesség-pervesztesség arányával, és azzal indokolta, hogy az alperes a jogsértést bagatellnek minősítette, a sérelemdíj iránti igény elutasítását kérte. A perköltség mérséklésére azonban elsődlegesen akkor kerülhet sor, ha azt az ügyvédi tevékenység munka- és időigényessége, színvonala, a beadványok és a lefolytatott bizonyítás terjedelme, az ügy bonyolultsága, avagy kevéssé bonyolult volta indokolttá teszi. Ilyen indokokra az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában nem hivatkozott, és azokra figyelemmel az ítélőtábla sem tartotta indokoltnak a perköltség mérséklését. A perköltség meghatározásánál - a mérséklésre okot adó körülmények hiányában – a pertárgyértéken felül a pernyertesség-pervesztesség aránya az irányadó, ezért az alperes az elsőfokú bíróság által megítélt 170 000 Ft-on felül további 325 610 Ft, összesen 495 610 Ft összegű elsőfokú perköltségre jogosult. Megjegyzi az ítélőtábla, azzal, hogy az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, érdemi védekezését adja elő, azaz eljárási jogait gyakorolja, ami önmagában nem teszi lehetővé a perköltség összegének mérséklését. A perköltségben a bíróság – a már kifejtettek szerint - elsősorban az ügyvéd jogi felkészültségét, az általa kifejtett munka igényességét, volumenét, színvonalát minősíti, a fél keresetet érintő anyagi jogi álláspontja a perköltség összegére kihatással nincs. [16] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alperest megillető elsőfokú perköltség összegét felemelte. [17] A perre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az illetékfeljegyzési jog szabályai alkalmazandók, ezért a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a peres felek a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelesek viselni. Jelen fellebbezési eljárás pertárgyértékéhez képest az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illeték összege - szemben az alperes által megjelölt 36 000 Ft-tal – 48 000 Ft. Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért a feljegyzett 48 000 Ft összegű fellebbezési eljárási illetékből 13 440 Ft-ot az alperes, míg 34 560 Ft-ot a felperes köteles viselni (325 610/449 512) (72 % - 28 %). [18] Az alperes fellebbezéséhez költségfelszámítást nem csatolt, ezért az ítélőtábla a fellebbezése nagyobb arányú eredményessége ellenére sem állapított meg a javára másodfokú perköltséget. [19] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- április
- Dr. Béri András sk. Dr. Lengyel Nóra sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.055/2021/5 a tanács elnöke 5 előadó bíró táblabíró