← Magyarország

Kpkf.39568/2020/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keresetlevelet a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölésének hiányában vissza kell utasítani. A keresetlevél visszautasítása esetén a felperes költségkedvezmény iránti kérelmének – törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – nem lehet helyt adni. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.568/2020/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Mohay György előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperesek: Felperes1 I.r. cím1 Felperes2 II.r. cím2 Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: képviselő1 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Szegedi Törvényszék 5.K.700.601/2020/
  2. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperesek Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 5.K.700.601/2020/
  3. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.39.568/2020/2/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala a 69.164/2/
  4. számú határozattal önálló zálogjogot jegyzett be a felperesek tulajdonát képező, Kecskemét belterület 11816 hrsz-ú ingatlanra. Az elsőfokú hatóság a 49.957/2/
  5. számú határozatával visszautasította a felpereseknek a fenti ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlése iránti kérelmét. A visszautasító határozattal szemben határidőn belül előterjesztett fellebbezés 10.000.-Ft-os eljárási díját azonban a felperesek nem fizették meg, kérték a teljes vagy részleges személyes költségmentesség biztosítását magánérdekeikre és szociális helyzetükre hivatkozással. Az alperes a 30.258/2/
  6. számú végzéssel nem engedélyezett a felperesek részére költségmentességet, tekintettel az általuk benyújtott iratok tartalmára. Ezt követően az alperes felhívta a felpereseket a 10.000.-Ft fellebbezési díj 15 napon belül történő megfizetésére. [2] Felperesek a fellebbezési díjat a megadott határidőn belül nem fizették meg, ezért az alperes a 40.002/2/
  7. számú végzésével a fellebbezési eljárást megszüntette. [3] Felperesek ezen alperesi döntés ellen terjesztettek elő keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással. A felperesek álláspontja szerint az alperes döntésének indokolása nem valós, az nem megalapozott és téves jogértelmezésen alapul. A felperesek a keresetlevelükben idézték a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát, kérték teljes vagy részleges személyes költségmentesség engedélyezését magánérdekre és szociális helyzetükre hivatkozással, illetve szó szerint idézték a Pp. 94-
  8. §-ait [4] Ezt követően az elsőfokú bíróság – a keresetlevél visszautasításának terhével – hiánypótlásra szólította felpereseket. A felperesek a felhívásnak a kitűzött határidőn belül nem tettek eleget. [5] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  10. §

(1)bekezdés k) pontja alapján, másodsorban a kereset érdemi elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság végzése [6] Az elsőfokú bíróság a 2020. június 19-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján, egyben – tekintettel a visszautasítás tényére – a költségmentesség iránti kérelem elbírálását mellőzte. [7] Az elsőfokú bíróság a végzésének indokolásában felhívta a Kp. 37. §
(1)bekezdés f) pontját, 46. §
(4)bekezdését. Megállapította, hogy a felperesek a keresetlevelükben nem jelölték meg, hogy a közigazgatási tevékenységet mely tények alapján, miért és mennyiben tartják jogszabálysértőnek, és nem tüntették fel azokat a ténybeli Kúria VI.Kpkf.39.568/2020/2/I 3 és jogi elemeket, amelyek alapján az erre vonatkozó állításuk megítélhető. Csupán általánosságban állították az alperes határozatának jogszabálysértő voltát, azt, hogy álláspontjuk szerint az alperes tévesen értelmezte a jogszabályt, ugyanakkor a keresetleveléből nem derül ki, hogy e téves értelmezés mely jogszabályi rendelkezést érintette, miben áll a téves értelmezés, ez miként hat ki az ügy érdemére, illetve hogyan és mennyiben sérti a felperesek jogát, jogos érdekét. Tájékoztatást adott a Kp. 49. §
(1)és
(3)bekezdéseiben foglaltakról is. A fellebbezés [8] A felperesek fellebbezésükben kereseti kérelmük és költségkedvezmény iránti kérelmük elfogadását kérték. [9] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő, mert indokolása nem valós, nem megalapozott és téves jogértelmezésen is alapul. Álláspontjuk szerint a kérelmező által előterjesztett okirat nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. E körben utaltak az okiratok eljárásjogi fogalmára. Hivatkoztak a nyomatékos magánérdekükre és a szociális helyzetükre elsődlegesen teljes, másodsorban részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezése érdekében. Idézték a Pp. 94-100. §-ait is, azaz lényegében a keresetlevelében foglaltakat ismételték meg. [10] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [13] Az elsőfokú bíróság végzésében részletesen idézte az irányadó jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott, amivel a Kúria is egyetértett. [14] A felperesek a fellebbezésükben is csak általános hivatkozásokat adtak elő, azokat nem fejtették ki, nem részletezték. Így a Kúria is csak megállapítani tudta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevélben foglaltak vizsgálata alapján megalapozottan, az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a keresetlevél a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölésének hiányában érdemben nem bírálható el, ezért azt vissza kellett utasítani. [15] A felperesek okiratokkal kapcsolatos érvelése az ügy érdemére tartozhat, azonban, miután a pergátló akadályra tekintettel a keresetlevél visszautasítására került sor, e körben a bíróság nem foglalhatott állást. [16] Ami a felperesek költségkedvezmény iránti kérelmét illeti, a Kmtv. 11. § c) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a fél részére nem lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha az eljárást megindító kérelmét (beadványát) a bíróság visszautasítja. A felperesek keresetlevelének visszautasítására tekintettel tehát a Kúria VI.Kpkf.39.568/2020/2/I 4 költségkedvezmény iránti kérelmüknek – a törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – nem lehetett helyt adni. [17] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [18] A keresetlevelet a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölésének hiányában vissza kell utasítani. A keresetlevél visszautasítása esetén a felperes költségkedvezmény iránti kérelmének – törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – nem lehet helyt adni. Záró rész [19] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [21] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (Itv.)
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. szeptember 15. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Mohay György s.k. előadó bíró, dr. Remes Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.