A határozat elvi tartalma: Az adatok meglétének egyszerű feltételezése – egyéb bizonyíték hiányában – az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.500/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala (1033 Budapest, Harrer Pál utca 911.) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 48.Pf.636.891/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.302.861/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 2 A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott, keresetnek helyt adó rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 101.600 (százegyezerhatszáz) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április 3-án az alperestől az alábbi adatok kiadását kérte:
- a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek száma;
- a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek nevei, közfeladat ellátása során használt e-mail címei, közfeladat ellátása során használt telefonszámai excel táblázat formájában;
- hány közérdekű adatigénylés érkezett be 2018-ban a hivatalhoz és mely dátumokon; iktatta-e ezen adatigényléseket (mindegyik adatigényléshez külön igen/nem válasz);
- a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok;
- a 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylések megtagadásának indokai;
- január 15-
- közötti időszakban hány panasz érkezett és mely dátumokon, itatta-e ezen panaszokat (mindegyik panaszhoz külön igen/nem válasz);
- vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek számáról;
- vezet-e nyilvántartást a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveiről;
- milyen végződésű e-mail címeket használ közfeladatai ellátása során;
- milyen kezdetű email címeket használ közfeladatai ellátása során. [2] Az alperes az adatigénylésre
- április 17-én a következő választ küldte:
- A hivatalban dolgozó közfeladatot ellátó személyek száma: 93 fő;
- a hivatalban dolgozó, közfeladatot ellátó személyek neveit, közfeladat ellátása során használt e-mail címeit, közfeladat ellátása során használt telefonszámait excel táblázat formájában a mellékelt táblázat tartalmazza;
- 2018-ban a hivatalhoz érkezett közérdekű adatigénylés száma: 2 db; 4-
- 2018-as közérdekű adatigényléssel kapcsolatos adatokat nem kezel;
- január
- közötti időszakban érkezett panaszok száma: 0 db; 7-
- a kerületi hivatal a Budapest Főváros Kormányhivatal (a továbbiakban BFKH) egészére vonatkozó SZMSZ-ben rögzített feladatmegosztás alapján személyzeti nyilvántartást nem vezet;
- a hivatal az alábbi linkeken tette közzé a közfeladat ellátását biztosító külső elérhetőségi adatait, melyen az e-mail címek @ utáni része megismerhető, amely valamennyi esetben „.hu” végződésű. http://kormanyhivatal.kh.gov.hu/kormanyhivatalok/budapest#block-csoportterkepeslistablokk A kereset és az ellenkérelem [3] A felperes a keresetben az előzetes adatigénylése
- pontjából a hivatalhoz érkezett közérdekű adatigénylések dátuma és iktatása, továbbá a
- és
- pontjában foglalt adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 3 [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az adatigénylés
- pontját részben megválaszolta, pontosan megjelölte, hogy 2 db adatigénylés érkezett az alpereshez 2018-ban. Ezt meghaladóan a felperes által kiadni kért adatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 1/
- (I. 12.) MvM utasítás (a továbbiakban: MvM utasítás)
- §
(1)bekezdése és az
- függeléke alapján fennálló selejtezési kötelezettségére tekintettel nem kezeli. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az MvM utasítás
- §
(1)bekezdése és a
- függelék értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem esetén a megőrzési idő 3 év, ezt követően az iratokat selejtezni kell. Miután a felperes
- április 3-án előterjesztett adatigénylése a
- évi közérdekű adatok kiadására irányult, ezért az alperes – a selejtezésre tekintettel – jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását. A kereset a selejtezés elmaradása esetén sem teljesíthető, mert a kért adatok nem állnak az alperes szabályozott közfeladatainak ellátásával összefüggésben, ezért a tanúbizonyítás lefolytatása szükségtelen volt. [6] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva kötelezte az alperest az adatigénylés
- és
- pontjában foglalt következő adatok kiadására: 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésre kiadott adatok és a megtagadásának indokai. Ezt meghaladóan – a per főtárgya tekintetében – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [7] A jogerős ítélet indokai szerint fellebbezés részben azért volt alaptalan, mert a felperes fellebbezési kérelme nem volt azonos az adatigénylés
- pontjában foglaltakkal, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 373.§
(1)bekezdése értelmében a pedig a keresetet a fellebbezésben megváltoztatni nem lehet. Alapos volt azonban az adatigénylés
- és
- pontjának teljesítésére és e körben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása iránti fellebbezés, mert az MvM utasítás és annak
- számú függeléke kizárólag a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek megőrzési idejét határozza meg. Ezzel szemben a felperes nem a kérelmek, hanem a kérelemre adott válaszok kiadását kérte, amelyek selejtezésére az említett normaszöveg alapján nem lehet következtetést levonni. A selejtezés tényének ellentmond az, hogy az alperes az adatigénylések számát kezeli, ezt az adatot a felperesnek adott válaszában kiadta. A kért adatok selejtezését maga az alperes sem állította, kizárólag az őrzési idő lejártára hivatkozott, ezért a tanúbizonyítás lefolytatása is szükségtelen volt. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Megsértett jogszabályként az Infotv.
- §
(5)bekezdését, 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól. [9] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a megjelölt jogszabályokat, mert a kizárólag a kezelésében lévő közérdekű adatok kiadására kötelezhető. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az MvM utasítás 2. §
(1)bekezdését és a 31. §
(6)bekezdését, amely szerint a több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak minősülnek, a 37. §
(3)bekezdése Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 4 értelmében pedig átmeneti és központi irattárba helyezni is csak teljes ügyiratot – az ügyben keletkezett összes iratot együtt kezelve – lehet. A másodfokú bíróság jogértelmezésével szemben a kérelemre adott válasz – a „kimenő” irat – nem választható le a kérelemről, az iktatási rendszerben is egy iktatási főszámon – folyamatos alszámozással ellátva – tartja nyilván a kérelemre indult eljárás iratait. Az alperes eljárására irányadó norma a kérelmekre és a válaszokra vonatkozóan nem tartalmaz eltérő megőrzési időt, a függelék a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket az arra adott válaszokat egységként kezeli. A másodfokú bíróság feltételezésekbe bocsátkozva, okszerűtlenül következtetett az adatigénylés
- pontjára adott válaszából az adatkezelés tényére, mert az iktatási rendszere akkor is nyilvántartja az érkezett kérelmek számát, ha az irattári selejtezés már megtörtént és az iratok nem állnak rendelkezésre. A jogerős ítélet marasztaló rendelkezése az adatok meglétének feltételezésén alapult, ezáltal a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozatától is (Kúria Pfv.IV.21.204/2021/5.). A jogerős ítélet indokaival szemben a védekezése mindvégig az volt, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésére, azokat nem kezeli, amelyet az eljárására irányadó MvM utasítással támasztott alá. A perben azért nem állíthatta, hogy a selejtezést elvégezte, mert azt nem az alperes, hanem a központi irattár végzi, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kért adatokat nem kezeli. A jogerős ítélet jogkérdésben eltért a következetes és egyértelmű kúriai határozatoktól abban, hogy az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető, új minőségű adat létrehozására nem lehet kötelezni (Kúria Pfv.IV.20.663/2015/4, Pfv.IV.20.543/2016/4, Pfv.IV.20.389/2013/4., Pfv.IV.21767/2019/6.,), az adatkezelő adat beszerzésére sem kötelezhető, ennek érdekében tanúbizonyítás sem folytatható le (Kúria Pfv.IV.22.026/2015/4.). [10] A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Pfv.
- sorszámú végzéssel visszautasította. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezésének hatályában fenntartását kérte. A jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztése tárgyában meghozott végzés miatt az eljárás szabálytalansága miatti kifogást terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.). A felperes azon hivatkozása, miszerint nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztésével, a támadott végzés felülbírálatára irányul, amire a Pp. 156. §
(2)bekezdése alapján nincs az eljárási jogszabályok alapján lehetőség. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [13] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 5 [14] A felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel a Kúriának a felülvizsgálati eljárás során kizárólag azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése sértette-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat [Infotv. 3. § 5. pont, 26. §
(1)bekezdés], illetve a másodfokú bíróság Kúria közzétett határozataitól eltérve kötelezte-e az alperest az adatigénylés
- és
- pontjaiban fogalt adatok kiadására. A felülvizsgálati eljárás során – a felperes szabályszerűen előterjesztett felülvizsgálati kérelme hiányában – az nem volt vizsgálható, hogy az eljárt bíróságok a felperes által indítványozott tanúbizonyítás lefolytatását az irányadó eljárási jogszabályok megsértésével mellőzték-e. [15] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [16] Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [17] Az Alkotmánybíróság 3252/
- (XII. 6.) AB határozat Indokolásának [28] bekezdése szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg”. [18] Az Alkotmánybíróság 13/
- (IV. 8.) AB határozatának indokai szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű adatot köteles kiadni. Adat-előállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből. Ha a kiadni kért adatnak a kérelmezett általi kezelése nem állapítható meg, ez a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi. Annak megítélésekor azonban, hogy az adatigénylés nem egyébként rögzített adatok kiadására, hanem valóban új, a kezelt adatoktól minőségileg eltérő adatok előállítására irányul-e, a legnagyobb gondossággal kell eljárni. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása ugyanis végső soron megakadályozhatja a közügyekről folytatott nyilvános vitában való tájékozott részvételt {Indokolás [60], [61] bekezdés}. [19] Az Alkotmánybíróság határozatával összhangban következetes és egyértelmű a Kúria gyakorlata abban a kérdésben, hogy az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető, azaz új minőségű adat létrehozására nem lehet kötelezni (Kúria Pfv.IV.20.663/2015/4., Pfv.IV.20.543/2016/4, Pfv.IV.20.389/2013/4., Pfv.IV.21.767/2019/6.). A Kúria jelen perben sem kíván eltérni attól a jogértelmezésétől, amely szerint az adatok meglétének egyszerű feltételezése egyéb bizonyíték hiányában az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat (Kúria Pfv.IV.21.178/2022/6.). Az alperesnek az adatok kezelésének hiányára vonatkozó általános hivatkozása nem ad alapot a másodfokú ítélet megváltoztatására, a kereset elutasítására. (Kúria Pfv.IV.20.670/2022/5.). A közérdekű adat kiadása iránt indított perben a felperes bizonyítási érdeke az igényelt adat alperes általi kezelésének bizonyítása (Kúria Pfv.IV.20.528/2024/9.). [20] Jelen perben az alperes mindvégig arra hivatkozott, hogy az adatigénylés
- és
- pontját azért nem teljesítette, mert 2018-ban a hivatalhoz érkezett adatigénylésekre kiadott adatok és az adatigénylések megtagadásának indokait – az MvM utasítás
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségére és az
- függelék A02603 irattári tételszámából kitűnő megőrzési idő lejáratára tekintettel – nem kezeli. Ebből következően az elsőfokú bíróság a Kúria irányadó gyakorlatának megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy az alperes adatok kezelésének hiányára vonatkozó állítása nem minősült konkrétumokat nélkülöző, Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 6 általános hivatkozásnak, mivel az alperes az eljárására irányadó norma szerint a megőrzési idő lejártára és a selejtezési kötelezettségre tekintettel állította az adatok kezelésének hiányát. [21] Az alperes helytálló okfejtése szerint önmagában abból, hogy az MvM utasítás a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem megőrzési idejét határozza meg, nem következik, hogy az ügyiraton belüli további irategységek [MvM utasítás
- §
(6)bekezdés] nem selejtezhetők. [22] Az MvM utasítás 40. §
(1)bekezdése szerint az irattárba helyezett, lejárt megőrzési idejű iratokat a Kormányhivatal valamennyi irattárában (átmeneti, központi) az irattári tételszámok figyelembevételével, legalább évente selejtezni kell. A selejtezési eljárások elrendeléséről az iratkezelés irányításáért felelős vezető gondoskodik. Az MvM utasítás
- függelék
- pontja szerint az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a feladat- és hatáskörhöz igazodó rendszerezésben sorolja fel. Meghatározza a selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok körét vagy a levéltárba adás kötelezettségét és határidejét, tartalmazza továbbá az iratok megőrzés típusára (elektronikus vagy papíralapú, vagy vegyes) vonatkozó adatot. A
- pont szerint a Kormányhivatal ügyköreinek megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység az irattári tétel, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak. A
- pont szerint az iratnak az irattári tervben tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását selejtezhetőség szempontjából meghatározó, több részből álló teljes kódja az irattári tételszám, melynek része: ágazati betűjel, a tétel sorszáma, továbbá számkód, mely kifejezi az irattári őrzési időt (ami tartalmazza a selejtezési idő és a levéltári átadás idejét). Az
- pont alapján az irattári tételszám 6 karakterű: az
- karakter a betűjel, amely meghatározza az irat keletkezésének rendszerbeli elhelyezkedését, 2., 3.,
- karakter képezi a sorszámot: az irattári tételszám sorszámát, az 5.,
- karakter az őrzési időt mutatja, amely években határozza meg a selejtezendő irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, illetve amely meghatározza a nem selejtezendő tételeket, amely tételeket az irattári tervben foglalt táblázat NS rövidítéssel jelzi. [23] A fentiekből következően a felülvizsgálati kérelem szempontjából jelentőséggel bíró és az irattári tervben feltüntetett A02603 irattári tételszám nem kizárólag a közérdekű adat kiadása iránti kérelem mint az ügyiraton belüli irategységnek, hanem a teljes iratnak a tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását selejtezhetőség szempontjából meghatározó, több részből álló teljes kódja (
- számú függelék
- pont), amelynek utolsó két karaktere a tárgyi csoportba sorolt teljes irat őrzési idejét határozza meg. E következtetés helytállóságát támasztja alá az, hogy az MvM utasítás 37.
(3)bekezdése szerint átmeneti és központi irattárba helyezni csak teljes ügyiratot – az ügyben keletkezett összes iratot együtt kezelve –, kizárólag a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt ügyintéző dokumentált engedélyével lehet. Emellett a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az irattári terv a közérdekű adat megismerése iránti kérelmek elintézésével kapcsolatosan keletkezett irategységekkel összefüggésben NS jelzést nem tüntet fel, ebből következően az irattári terv alapján az iratnak nem lehet olyan egysége, amely nem selejtezhető. [24] Az említett indokok alapján az alperes eljárására irányadó szervezetszabályozó eszköz rendelkezéseiből nem vonható le olyan, a jogerős ítélet indokaiból kitűnő következtetés, miszerint az irattári terv kizárólag a kérelmek megőrzési idejét határozná meg, az egyéb irategységeket azonban az alperes változatlanul őrizni lenne köteles. A Kúria megítélése szerint az idézett szervezetszabályozó eszközt az elsőfokú bíróság értelmezte helytállóan, majd következtetett okszerűen arra, hogy az alperes a
- évben érkezett közérdekű adat megismerése iránti kérelmek elintézésével összefüggő adatok kezelésére – az irattári tételbe tartozó iratok megőrzési idejének lejártára tekintettel – nem köteles. A jogerős Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 7 ítélet indokaival szemben az alperes kért adatkezelésére nem lehet következtetést levonni abból sem, hogy a
- évben érkezett közérdekű adatigénylések számát az alperes már az adatigénylésre adott válaszában közölte, mert az említett számadat az irat selejtezése esetén is rendelkezésére állhat. [25] Ezen peradatok alapján az elsőfokú bíróság következtetett helytállóan arra, hogy a felperes az adatigénylés
- és
- pontjában foglalt adatok kezelését nem bizonyította, az adatok meglétének egyszerű feltételezése egyéb bizonyíték hiányában az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat, ennélfogva a másodfokú bíróság az Infotv.
- §
(1)bekezdésének megsértésével kötelezte az alperest az általa nem kezelt adatok kiadására. [26] Ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerint – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [27] Az adatok meglétének egyszerű feltételezése – egyéb bizonyíték hiányában – az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat. Záró rész [28] A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes által a jogszabályra utalással a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjában felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét eljárási szakaszonként 4-4 munkaóra alapulvételével, a fellebbezési eljárásban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése; a felülvizsgálati eljárásban a 17/
- (XII. 9.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és
- §-a valamint a
- évi XC. törvény
- §
(4)bekezdése alapján határozta meg. [29] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [30] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró Kúria IV.Pfv.20.500/2025/14 8