Pfv.20136/2020/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása akkor lehetséges, ha a kérelem pontosan megjelöli a megsértettnek tartott jogszabályokat és azt, hogy a kérelmet előterjesztő fél miben látja megvalósulni. Magánvádas büntető eljárásban a magánvádló és a feljelentett is szabadon kifejtheti a feljelentés tartalmával kapcsolatos álláspontját. Jóhírnév megsértése nem állapítható meg akkor, kifejtett álláspont valótlan és sértő tényállítást tartalmaz ugyan, de az a titoktartásra kötelezett személyeken kívül nem jut más személyek tudomására, és így nem alkalmas az érintett személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.136/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró A felperes: ... Az alperes: ... A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.592/2019/7-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 33.P.24.803/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak – külön felhívásra – megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek kifejezetten rossz viszonyban vannak egymással, nagyszámú polgári és büntetőeljárás volt folyamatban közöttük. A Fővárosi Törvényszék 33.P.24.803/2016/
3. számú –
4. sorszám alatt kiegészített – részítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.Bpk.21.466/
5. számú perében valótlanul állította, hogy a felperes ... megerőszakolta, illetve több alkalommal megkísérelte megerőszakolni. Kötelezte, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását és kötelezte 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Ezt a részítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.285/2018/9/II. számú részítéletében a kiegészítő ítéletre kiterjedő hatállyal megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, valamint mellőzte az alperes kereseti illeték fizetésére kötelezését. A jogerős határozattal szemben a felperes a Kúriához fordult Kúria IV.Pfv.20.136/2020/13 2 felülvizsgálati kérelemmel, a Kúria a
6. április 24-én kelt Pfv.IV.21.367/2018/
7. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. Az alperes viszontkeresete és a felperes ellenkérelme [2] Az alperes viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy a felperes azzal, hogy az elsőfokú eljárásban hivatkozott 1.Bpk.21.466/
8. számú büntetőeljárásban valótlanul állította, hogy az alperes „anonimizáltan ugyan, de mindenki által felismerhetően” bárminemű hazudozást tett fel az internetre, megsértette a becsületét, jóhírnevét és emberi méltóságát. Ugyanezen jogok megsértésének megállapítását kérte annak kapcsán, hogy a felperes valótlanul állította, hogy mindezek miatt a felperes vele szemben büntetőeljárást indított. Annak megállapítását is kérte, hogy a felperes megsértette a jóhírnévhez, a becsülethez és emberi méltósághoz fűződő jogát annak valótlan állításával, hogy a felperesről készült elmeorvosi vélemény az alperes által megrendelt lenne. Az alperes kérte annak megállapítását is, hogy a felperes
9. május 25-én kelt feljelentés kiegészítésében annak valótlan állításával, hogy az alperes valótlanul állította róla, hogy... megrágalmazta az interneten, valamint azzal, hogy ugyanitt azt állította az róla, hogy ő valótlanul állította azt, hogy a felperest ... szexuális erőszakért feljelentette és a szexuális erőszakot hangfelvétellel bizonyította, illetve
10. december 7-én megerőszakolta ..., amivel az ügyészség nem foglalkozott, megsértette az alperes becsülethez, jóhírnévhez és emberi méltósághoz való jogát. Az alperes kérte, hogy a bíróság a felperest tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. [3] Az alperes a viszontkereset indokolásában kifejtette, hogy közte és a felperes között tartó eljárások annak köszönhetően indultak, hogy ő maga ... mellé állt és az ezt követően tett feljelentések hatására vált a felperes célpontjává. Előadta: annak érdekében, hogy ... teljességgel védelem nélkül maradjon, a felperes ... minden ügyvédje ellen eljárások tömegét kezdeményezte. Ismertette a felperesről készült elmeorvosi szakvéleményt, ebben a körben kifejtette, hogy annak elkészítését a bíróság rendelte el a felperesről. Valótlanok a felperes azon kijelentései, amely szerint ő az internetre bárminemű hazudozást a felperes vonatkozásában feltett volna, illetve az is, hogy valótlanul állítaná, hogy a felperes megerőszakolta ... és többször megkísérelte megerőszakolni, illetve, hogy ... megrágalmazta az interneten. [4] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a viszontkereset elutasításának lett volna helye érdemi vizsgálat nélkül, mivel az nem a keresettel azonos jogviszonyból származik. A róla készült elmeorvosi szakvélemény kapcsán kifejtette, hogy az alperes mögött álló korrupt gazember korrumpálta a korrumpálható, és a szakvéleményt elkészítő ..., amelynek jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken beismerte, hogy nem végeztek a felperes esetében személyiségvizsgálatot, vizsgálat nélkül írták le véleményüket. A szexuális erőszak kísérlete tekintetében kiemelte, hogy csak azt követően indult eljárás ellene, hogy az alperes hamis bejelentést tett az V. Kerületi Rendőrkapitányságon és azt hazudta, hogy a felperes megerőszakolással fenyegette meg .... Előadta, hogy ... éppen- hogy megúszta hamis vád nélkül feljelentését, formailag szemérem elleni erőszak miatt indult eljárás és szó sem volt szexuális erőszakról már a feljelentésben sem. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes azzal, hogy a róla készült elmeorvosi szakvélemény kapcsán azt állította, hogy az az alperes által megrendelt hazugság, megsértette az alperes jóhírnévhez, becsülethez, valamint emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Kúria IV.Pfv.20.136/2020/13 3 [6] Az elsőfokú bíróság az „anonimizáltan, de mindenki számára felismerhetően az internetre feltett hazudozásról” kijelentés kapcsán elutasította a viszontkeresetet figyelemmel arra, hogy a kijelentést a felperes egy büntetőeljárás során tette, ott kell értékelni ezt a nyilatkozatot. A felperesről készült elmeorvosi szakvélemény, mint az „alperes által megrendelt hazugság” közlés tekintetében rögzítette, hogy a felperes nem vitatta ezen közlés megtételét, hiszen maga írta le ellenkérelmében azt, hogy az alperes mögött álló korrupt emberek korrumpálták az egyébként korrumpálható – a szakvéleményt készítő – céget. Megállapította, hogy a felperes semmilyen bizonyítékot nem csatolt, és büntetőeljárás sem indult, amely egy „hamis szakvélemény” elkészítéséhez kapcsolódna, így megállapította a jogsértést. A ...és ... kapcsolatos közlések vonatkozásban rögzítette: a felperest sem szexuális erőszak, sem szemérem elleni erőszak miatt nem ítélték el. Ha és amennyiben az alperes ezen közléseket nehezményezi és azt állítja, hogy ez valótlan, akkor büntetőeljárás hiányában ezeket a nyilatkozatokat a felperes megteheti, és az alperes ezt nem kifogásolhatja. [7] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj iránti követelést kisebb részben találta megalapozottnak figyelembevéve a jogsértés súlyát, annak gyakoriságát és ismétlődő jellegét, valamint az alperesre gyakorolt negatív hatását, a sérelemdíj összegét mérlegeléssel állapította meg, ezt meghaladóan ezt a kereseti kérelmet elutasította. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és az alperes viszontkeresetét teljes egészében elutasította. [9] A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette azzal, hogy a felperes a
11. május 24-én kelt és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ugyanezen a napon 1.Bpk.21.460/
12. számon érkeztetett, rágalmazás és magántitoksértés vétsége miatt az alperes ellen tett feljelentésében a felperes a róla készült szakvélemény tekintetében úgy nyilatkozott, hogy „mindez messzemenően alkalmas becsületem csorbítására, közönséges, a feljelentett által „megrendelt hazugság”. Minderre figyelemmel megállapíthatónak találta, hogy a felperes megtette az alperes által sérelmezett közlést, ezt a perben megtalálható okirati bizonyíték támasztja alá. A szakvéleménnyel kapcsolatos megállapítás körében kifejtette, hogy PK
13. számú állásfoglalás alapján a feljelentés egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, a feljelentés tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a felperes kritikai véleményt fogalmazott meg a személyéről készült igazságügyi elmeorvosi szakértői véleménnyel szemben, a sérelmezett jelzős szerkezet ténylegesen a szakvéleményre vonatkozik, azzal kapcsolatos markáns vélemény-nyilvánítás. Ténylegesen a közlés nem azt közvetíti a feljelentés megismerője számára, hogy a szakvélemény esetleg az alperes jogellenes ráhatása folytán létrejött produktum lenne. A másodfokú bíróság szerint az sem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a sérelmezett kijelentést egy feljelentésben tette a felperes. Rögzítette: a személyre vonatkozó, objektíve valótlan tényállítást kifejező közlés csak akkor minősül jogsértőnek, ha a közmegítélés szerint a tényállítás alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Az elbírálás szempontja tehát nem a sértett érzékenysége, hanem e körben a társadalmilag kialakult közfelfogás. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az érintett személy jóhírnevének sérelme akkor állapítható meg, ha a sérelmezett közlések a nyilvánossághoz eljutnak. Ehhez kapcsolódóan megállapította, hogy ... ezen közlése csak szűk körben, titoktartásra kötelezett személyek előtt vált ismertté, ezért ... társadalmi megítélése hátrányos változásának a lehetősége nem állt fenn. Magánvádas büntetőeljárásban mind a feljelentettnek, mint a magánvádlónak lehetősége van arra, hogy nézeteit, véleményét az üggyel kapcsolatban kifejtse, azokat a bíróság ütközteti és megítéli, hogy a viszontkeresetet benyújtó fél személyének megítélése szempontjából a közlés a megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas-e. A másodfokú bíróság szerint ilyen Kúria IV.Pfv.20.136/2020/13 4 hátrányos hatás kiváltására a kifogásolt közlés nem volt alkalmas, ezért a jóhírnév megsértése megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmet elutasította. [10] A becsület védelméhez fűződő jog megsértése iránti keresetet szintén alaptalannak találta megállapítva, hogy ezen kitétel nem vélemény és a közlés a viszontkeresetet előterjesztő fél társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására nem alkalmas. [11] A másodfokú bíróság az emberi méltóság megsértése miatt előterjesztett kereseti kérelmet sem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az emberi méltóságot olyan magatartások sértik, amelyek megkérdőjelezik a jogosult emberi mivoltát, elmulasztják vagy megtagadják azt a minimális és kötelező tiszteletet, amely az embert pusztán emberi minősége alapján megilleti. A sérelmezett közlések nem tartalmaztak olyan kijelentéseket, amelyek ...emberi mivoltában sértették meg, így az emberi méltóság megsértése megállapításának sem volt helye. A jogerős ítélet megállapította, hogy jogalap hiányában az igényelt jogkövetkezmények alkalmazásának sem volt helye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen az ügyvéd foglalkozású, jogi szakvizsgával rendelkező alperes személyesen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra kötelezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
14. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.)
15. §