← Magyarország

Kf.700004/2026/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 6.Kf.700.004/2026/

  1. felperes (felperes címe) Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet (cím1, eljáró ügyvéd: dr. Borostyán Ágnes egyéni ügyvéd, cím2) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) dr. Pilisi Gábor r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsos megbírási díj megfizetése tárgyában indult közszolgálati jogvita A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Győri Törvényszék 6.K.700.359/2025/
  3. számú ítélete ÍTÉLET: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  4. 2 [1] A felperes
  5. augusztus
  6. napjától került kinevezésre a szám1 számú,
  7. július
  8. napján kelt paranccsal az alperes helység1i Rendőrkapitányság osztály1 állományába, mint járőr. [2] Ezt követően
  9. augusztus
  10. napjával jogviszonya módosításra került a szám2 számú,
  11. július
  12. napján kelt paranccsal, és kinevezésre került a helység1i Rendőrkapitányság osztály2a állományába, mint bűnügyi technikus. [3] A felperes szám
  13. számú munkaköri leírásának 3/
  14. pontjában szereplő feladatmeghatározása szerint alaptevékenysége a bűnügyi technikusi feladatok ellátása, továbbá egyéb nyomozási cselekmények szakszerű és jogszerű végrehajtása. [4] A felperes
  15. november
  16. napjától
  17. december
  18. napjáig terjedő hatállyal a szám4 számú állományparanccsal elrendelt, a helység1i Rendőrkapitányság osztály2ának állományában kábítószeres ügyek felderítése és vizsgálatának lefolytatásával kapcsolatos feladatok ellátására megbízásra került, amelyért az illetményalap 50 %-ában megállapított megbízási díjban részesült. [5] A felperes
  19. január
  20. napján szolgálati panaszt nyújtott be, amelyben az elévülési idő figyelembevételével a bűnügyi technikusi beosztása melletti nyomozói, vizsgálói, rendkívüli halállal kapcsolatos és egyéb általános ügyekben is ellátott ügyfeldolgozói többletfeladatokért megbízási díjat igényelt. Szolgálati panaszát az alperes vezetője a határozat1 számú,
  21. február
  22. napján kiadmányozott határozatával megalapozatlanságra hivatkozással elutasította. A kereset és a védirat [6] A felperes a keresetében az alperes kötelezését kérte
  23. január
  24. napjától
  25. december
  26. napjáig (36 hónapra) a rendvédelmi illetményalap összegének 100 %-os mértékére tekintettel megbízási díj jogcímén összesen bruttó 1.391.400 forint, és annak
  27. június
  28. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. [7] Keresete jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  29. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 3.,
  30. és
  31. §-ában,
  32. §

(1)bekezdés c) pontjában,
(2)és
(5)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletében, a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról, és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  5. BM rendelet)
  6. §
(6)bekezdésében, valamint a Hszt. 267. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Ptk. 6:
  1. §-ában foglaltakra alapította. [8] Keresete alátámasztására a nyomozó és vizsgáló beosztáshoz tartozó feladatok ellátásáról kimutatást csatolt, mely szerint a nyomozói feladatok körében
  2. január
  3. napjától
  4. december
  5. napjáig 22 db bűnügyet;
  6. január
  7. napjától
  8. december
  9. napjáig 31 db bűnügyet; és
  10. január
  11. napjától
  12. december
  13. napjáig 42 db bűnügyet szignáltak rá. Az általános ügyek körében
  14. január
  15. napjától
  16. december Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  17. 3
  18. napjáig 52 db ügyet;
  19. január
  20. napjától
  21. december
  22. napjáig 57 db ügyet; és
  23. január
  24. napjától
  25. december
  26. napjáig 32 db ügyet szignáltak rá. Álláspontja szerint a munkáltató nem kezelheti alapfeladatként az olyan feladatellátást, ami a kinevezése szerinti beosztásán túlmutat. [9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. [10] Álláspontja szerint a felperes nem más beosztáshoz tartozó feladatkört látott el, hanem a munkaköri leírásaiban meghatározott feladatait teljesítette. A feladatellátás az általános bűnügyi munkához tartozó munkakörben rögzített feladatellátásnál nem jelent többet. Nem áll fenn
  27. február
  28. napjától a megbízási díj együttes feltételeiként meghatározott jelentős többletmunka, és a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli feladatellátás feltétel sem. Az elsőfokú bíróság ítélete [11] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.352.750 forint megbízási díjat, és ezen összeg után
  29. június
  30. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [12] A perben azt vizsgálta, hogy a felperes a keresetben érvényesített időszakban ellátott-e olyan jelentős többletfeladatokat, amelyért megbízásai díj illethette meg. E körben vizsgálnia kellett, hogy e feladatokat (vizsgálói, nyomozói, rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos és egyéb általános feladatok) a felperes a bűnügyi technikusi munkakörén belül, vagy azon felül látta-e el. [13] Megállapította, hogy a bűnügyi technikusi feladatokat korábban részletesen meghatározó 13/
  31. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) módosítása folytán a technikus beosztásba kinevezett személy feladatellátása során a bűnügyi szolgálati ág rendszeréhez kapcsolódó más tevékenységek végzése mellett a bűnügyi technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét kell biztosítani, ez azonban nem adhat alapot a bűnügyi technikusi feladatok korlátlan bővítésére, mely kiüresítené a Hszt. illetmény megállapítására vonatkozó, továbbá a 30/
  32. BM rendelet szolgálati beosztásokra vonatkozó szabályait. A 30/
  33. BM rendeletben meghatározott beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzíthet, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes, és a csak a rendeletben meghatározó beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a ténylegesen ellátandó feladatokat, a munkaköri leírásba egyértelműen más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be (Kúria Kf.VII.39.247/2020/4.). [14] Figyelemmel arra, hogy a megbízási díjra való jogosultság elsődlegesen nem az ORFK utasítás rendelkezései alapján bírálandó el, ezért annak módosításai, illetve hatályon kívül helyezése a peres felek közötti jogvitára nincs érdemi kihatással. A munkaköri feladatok felsorolását tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszköz – miként az ORFK utasítás – csupán megkönnyíti az adott munkakörbe tartozó feladatok beazonosítását, azonban a szabályozás hiánya még nem eredményezi azt, hogy a munkáltató a munkaköri leírásban az Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  34. 4 adott beosztáshoz nem tartozó, rendszeresen ellátandó feladatokat is a beosztás részeként rögzíthet (Kúria Kf.III.45173/2021/4.). [15] A bizonyítékok értékelése (felperes személyes meghallgatása, tanú1 bűnügyi technikus és tanú2 kiemelt főnyomozó tanúk tanúvallomása) alapján rögzítette, hogy a felperes a munkaideje kb. 50-50 %-ában látott el bűnügyi technikusi és nyomozói/vizsgálói és egyéb feladatokat. [16] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a bűnügyi technikusi beosztásához nem tartozó, az állománytábla szerint más munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért a Hszt.
  35. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. [17] A
  1. február
  2. utáni időszak kapcsán nem találta alaposnak az alperes Hszt.
  3. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított érvelését. [18] Kiemelte, hogy a szabály nem értelmezhető úgy, hogy a megbízási díjra való jogosultságot kívánta szűkíteni akként, hogy kizárólag a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátása esetén járna többletdíjazás. Ellenkező esetben a megbízási díjra való jogosultság indokolatlan kiüresítését eredményezné. Az alperes a többletfeladatellátás körében ellátott feladatok jellegét és a feladatellátás mértékét sem vitatta, ezért a rendvédelmi illetményalap 100 %-os mértékében érvényesített megbízási díjat alaposnak ítélte. Ez alól kivételt képez a
  1. november és december közötti időszak, amikor a felperes a kábítószeres ügyek felderítésével és vizsgálatával összefüggésben 50 %-os mértékű megbízási díjban részesült. Ezen két hónapra a többletfeladatokért járó megbízási díj mértékét 50 %-ban határozta meg az ezen felüli igény elutasításával. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [19] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. [20] Álláspontja szerint a törvényszék téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a Hszt.
  2. §
(1)és
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosult, és emiatt az ítélet jogszabálysértő. [21] A 30/
  1. BM rendelet
  2. számú melléklete (amelyben a szolgálati beosztások megnevezése található, azonban azok tartalmára vonatkozóan nem rögzít követelményeket), nem szolgálhat alapul arra, hogy az eltérő megnevezésű, és a rendőri munkatevékenység szerteágazó jellege miatt tartalmilag nem kifejezetten elkülönített beosztások megbízási díjigényt alapoznának meg. Pusztán az a körülmény, hogy tartalomban való kitöltés nélkül a BM rendelet külön szerepelteti a nyomozó és bűnügyi technikus beosztásokat, nem szolgálhat a két beosztás tartalmi elkülönítéséhez, figyelemmel arra is, hogy a bűnügyi technikusi tevékenységet és a nyomozóhatósági eljárást a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvényre (a továbbiakban: Be.) és a vonatkozó normák egységes tevékenységként szabályozzák. [22] A törvényszék tévesen, jogszabálysértő módon értelmezte a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés b) pontját, tévesen állapította meg, hogy e rendelkezés nincs összefüggésben a Hszt.
  1. §-ában foglaltakkal, és az ellentételezés nem feleltethető meg a megbízási díjnak. A rendelkezést idézve az alperes kiemelte, hogy
  2. február
  3. napjától a megbízási díj együttes feltételévé vált a többletmunka és a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  4. 5 kívüli feladatellátás: a felperes vonatkozásában egyik feltétel sem áll fenn. Az elsőfokú bíróság megsértette a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés b) pontját. [23] A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [24] Álláspontja szerint a fellebbezésben előadottak megalapozatlanok, tekintettel arra, hogy az alperes egy-egy ítéleti bekezdést ragadott ki, és nem összességében értelmezte az elsőfokú bíróság döntését, annak ténybeli és jogi indokait. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [25] A fellebbezés - az alábbiak szerint - megalapozatlan. [26] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes az ítéletet anyagi jogi alapon támadta, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelés jogszabálysértő jellegét nem állította, ilyen szempontú felülvizsgálatot nem kért a másodfokú bíróságtól. [27] A jogvita anyagi jogi kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, az ezzel kapcsolatos jogértelmezéseket azonban a Kúria a fellebbezésben felvetett jogszabálysértés-állítások esetében a Hszt. módosítás előtti időszakban már elvégezte. [28] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésére, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. Az alperesnek az a joga azonban, hogy a felperest a bűnügyi technikusi beosztáshoz tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintettek díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásuk ellátása mellett végezte, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdése]. [29] Az alperesnél a felperes bűnügyi technikusi beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). Az állománytáblázatban rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  1. 6 azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a bűnügyi technikusi beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A hivatásos szolgálati jogviszonyban - egyezően más aláés fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal -, a munkáltató utasítási joga nem korlátlan; a munkaköri leírásban csak olyan feladatot határozhat meg, amely az adott munkakör keretei közé tartozik (Kf.VII.45.197/2021/4.). Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba a beosztáshoz tartozó feladatok mellett más feladatokat - ennek ellentételezése nélkül - jogszerűen nem építhet be. Ez azt jelenti, hogy a munkaköri leírásnak az általános utasítási jogkörre vonatkozó megállapításai is csak a munkakörbe tartozó feladatokat érintően értelmezhetők jogszerűen, másrészt a beosztáshoz nem tartozó feladatok akkor sem tekinthetők a kinevezés szerinti beosztás részének, ha azokat a munkaköri leírás tartalmazza (Kf.III.39.690/2021/5.). [30] A munkáltató a bűnügyi szolgálati ághoz tartozó bármely olyan feladat elvégzésére adhat utasítást, amelyet az érintett iskolai végzettsége, szakképesítése, képessége alapján el tud végezni, azonban ez a jogosultsága nem önmagában a munkaköri leírásban foglaltakból, hanem a Hszt. munkáltatói jogokat szabályozó rendelkezéseiből következik. Az alperesnek az a joga, hogy a felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett nyomozói beosztáshoz tartozó feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti az állománytáblázat szerinti beosztását, a felperes ezzel egyező, kinevezés szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Az alperes munkaköri leírásra történő hivatkozása nem érinti a Hszt.
  2. §
  3. pontja szerinti állománytáblázatban rendszeresített beosztásba tartozó munkaköri feladatokat. Amennyiben az állománytáblázat szerinti beosztáshoz tartozó feladatokat a munkáltató önkényesen csoportosíthatná át más beosztásokhoz, az állománytáblázat szerinti beosztások és az arra épülő illetményrendszer kiüresedne. A Kúria következetes - jelen perben is irányadó joggyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). [31] A bűnügyi technikusi beosztás feladatainak feltárásához helytállóan vette alapul az elsőfokú bíróság az ORFK utasítás bűnügyi technikusokra vonatkozó rendelkezéseit, amely a büntetőeljárási jog keretei között a helyszínen lefolytatandó szemle egységes elvek alapján történő szakszerű végrehajtása érdekében részletesen tartalmazta - egyebek mellett - a bűnügyi technikusok jogait és kötelezettségeit, és kijelöli azokat a feladatokat, amelyeket az adott beosztáshoz tartozónak lehet tekinteni. Az ORFK utasítás később hatályba lépett 6/D. pontja e feladatokat nem bővítette, csupán azt mondta ki, hogy amennyiben a technikus beosztásba kinevezett személy feladatellátása során a munkaköri leírása alapján a bűnügyi szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységeket is végez, a bűnügyi technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét kell biztosítani. Mindebből azonban - amint arra a Kúria a Kf.III.39.053/2021/
  4. számú döntésében már rámutatott - csak az következik, hogy a bűnügyi technikus - ugyanúgy, mint a hivatásos állomány más beosztású tagja - láthat Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  5. 7 el egyéb feladatokat is, ilyen esetben azonban a bűnügyi technikusi feladatok felmerülésekor ezeket az alapfeladatokat kell mindenekelőtt elvégezni. Ennélfogva továbbra is irányadó a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  6. számú ítéletének azon elvi megállapítása, mely szerint a munkáltatónak az ORFK utasításban meghatározott feladatokhoz kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek. [32] A Hszt.
  7. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felpereseket akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezésük szerinti bűnügyi technikusi beosztásukhoz tartozó feladatkört láttak el többletfeladatként. A Kúria a Kfv.VII.37.642/2020/
  1. számú döntésében is kifejtette: nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben ugyanis a rendszeresen végzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelhető. [33] Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által a munkáltató egyoldalú utasítása alapján havi, illetve heti rendszerességgel ellátott nyomozói/vizsgálói/általános ügyfeldolgozói feladatok - függetlenül attól, hogy azok a felperes munkaköri leírásában is szerepeltek -, nem tartoztak a kinevezés szerinti bűnügyi technikusi beosztásához. Bár a bűnügyi technikusi beosztáshoz tartozó konkrét feladatokat hatályos jogszabály vagy belső norma már valóban nem határozza meg, azonban ezt, és az állománytáblában szereplő nyomozói beosztást a 30/
  2. BM rendelet
  3. számú melléklete következetesen megkülönbözteti. A nyomozói munkakör feladatkörei – figyelemmel az alaptevékenység bűnügyi jellegére, a nyomozást és az általános nyomozó hatóságként eljáró rendőrség nyomozási feladatait szabályozó jogszabályok, így a Be.
  4. §
(1)-
(3)bekezdésére, valamint a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/
  1. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályaira – kellőképpen körülhatárolhatók. Mindezek okán – a munkaköri leírás alapján is – az elsősorban kriminalisztikai és krimináltechnikai tevékenységet ellátó bűnügyi technikusi beosztáshoz az általános nyomozóhatóságként eljáró rendőrség nyomozási tevékenységgel összefüggő feladatai – így a felperes által ellátott nyomozói, vizsgálói, rendkívüli halállal kapcsolatos és egyéb általános ügyfeldolgozói feladatok – nem tartoznak hozzá, azok a felperes bűnügyi technikusi alaptevékenységként ellátott (bűnügyi) feladataihoz képest – ha azzal nem is összeegyeztethetetlenek – mindenképpen többletfeladatként értékelendők. [34] A Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra jogosultság 2023. február 1.-től a
(3)bekezdésében meghatározott két többletfeltétel teljesítésével, azaz nem eseti jellegű és jelentős többletmunka elvégzése esetén állapítható meg. [35] Ehhez képest a Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontja második fordulata az ellentételezés megfizetése alól abban az esetben mentesíti a munkáltatót, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó, a hivatásos állomány tagja végzettségének, képzettségének megfelelő, a szervezeti egység feladatköréhez tartozó feladatellátás a rendes szolgálatteljesítési időn belül eseti jellegű vagy nem jelentős többletmunka. Így az alperes érvelésével szemben a Hszt. 102. §
(1)bekezdése nem minden, a rendes szolgálatteljesítési Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  1. 8 időn belül történő, a hivatásos állomány tagja beosztásához nem tartozó feladatellátás ellentételezése alól mentesít. [36] Az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes az érintett hónapokban a Hszt.
  2. §
(3)bekezdésében írt nem eseti jellegű, jelentős többletmunkát végzett rendszeresen a munkaideje kb. 50 %-ában, ezért jogosult a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra. [37] Az irányadó bírói gyakorlat szerint (pl. Kúria, Kf.VII.37.780/2020/5.) a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg. A mérlegelés szempontjait a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában kell meghatározni. Valamennyi szempontot összességében kell mérgelni, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Tény, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett a felperesnek megbízási díjat, ezért azt a bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. E mérlegelés megalapozottságát azonban a fellebbezés nem támadta. [38] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [39] A pervesztes alperes a Kp. 99. §
(3)bekezdés és
  1. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 3. §
(1)és
(4)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazított, a pernyertes felperest megillető, általa tételesen megjelölt másodfokú perköltség megfizetésére. [40] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [41] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.004/2026/
  1. 9 Budapest,
  2. március
  3. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. s.k. a tanács elnöke, előadó bíró dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. bíró dr. Tóth László bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.