A határozat elvi tartalma: Az a körülmény, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, és eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.127/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Ouk Varinic ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi 10.K.703.044/2025/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Törvényszék Kúria VII.Kfv.37.127/2026/2 2 [1] A pakisztáni állampolgárságú felperes részére az idegenrendészeti hatóság 001294987 számú,
- június
- napjáig érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyt állított ki. A felperes
- január 1-én vendég-önfoglalkoztatási célból tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy a felperes vendég-önfoglalkoztatás céljából történő magyarországi tartózkodása nem igazolt, a tartózkodás célja tekintetében a hatóságot megtévesztette, továbbá a magyarországi szálláshelye és megélhetése sem biztosított. [2] A felperes fellebbezésére eljárt alperes a
- május 30-án kelt, 106-T-8884/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal az indokolásbeli változtatással, hogy a felperes megtévesztő magatartása a tartózkodási cél megjelölése körében nem bizonyított, valamint a szálláshelyét megfelelően igazolta. Megállapította, hogy a felperes a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(1)bekezdés
- d)és
- f)pontjaiban foglaltaknak továbbra sem felel meg, mert a beutazási és tartózkodási célját, valamint a megélhetését nem igazolta. A jogerős ítélet [3] Az elsőfokú bíróság a 2025. november 19-én kelt jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [4] A felperes által előterjesztett keresettel összefüggésben elsőként az eljárási szabálysértéseket vizsgálta. Megállapította, hogy az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(1)-
(2)bekezdését és
- §-át nem sértette meg, mert a döntéshez szükséges tényállást tisztázta. A kérelemre indult eljárásban a kérelem teljesítésének feltételeit a felperesnek kellett igazolnia, a hatóság e körben hiánypótlásra is felhívta. A jogosultsági feltételek hiánya a felperes jövedelmi viszonyaira vezethetőek vissza, ami nem az alperes terhére róható, ezért a tisztességes eljárás követelménye nem sérült. Az ügy érdemében az alperes a Btátv.
- §
(2)bekezdése és a Btátv. végrehajtásáról szóló 34/
- (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Btávhr.)
- §
(4)bekezdése értelmében helyesen járt el, amikor a kötelező jogszabályi előírásra figyelemmel azt vizsgálta, hogy a felperes egyéni vállalkozásból származó éves jövedelme meghaladja-e a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresét. Az alperes a Btátv. és a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések értékelése mentén levont következtetése is helytálló, miszerint a felperes a vendég-önfoglakoztatásra irányuló tartózkodási célját, ezáltal a magyarországi megélhetését nem igazolta. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme teljesítését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény B) Kúria VII.Kfv.37.127/2026/2 3 cikk
(1)bekezdését, XXIV. cikkét, XXVIII. cikk
(1)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)-
(2)bekezdését, 88. §
(1)bekezdését, az Ákr. 2. §
(1)-
(2)bekezdését, 62. §
(1)-
(5)bekezdését, a Btátv. 17. §
(1)bekezdés f) pontját, 19. §
(1)bekezdését, 21. §
(1)-
(2)bekezdését, 226. §
(1)bekezdését, a Btávhr. 9. §
(2)bekezdését, 12. §
(1)és
(4)-
(5)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §
(1)bekezdését. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira alapította. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása elsődlegesen a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében, az alapvető eljárási jog valószínűsíthető sérelme és az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. [7] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja értelmében, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [12] Az
- aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés Kúria VII.Kfv.37.127/2026/2 4 követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A felperes azonban nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a Kúria álláspontjának első alkalommal történő kifejtése lenne szükséges és nem mutatott be olyan eltérő alsóbb fokú döntéseket sem, amely arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. A felperes nem tárt fel továbbá olyan körülményeket sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. A kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására az
- aa)alpont alapján nincs lehetőség. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha az a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ebben az esetben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztása érdekében nem fejtette ki, hogy mely konkrét tények, körülmények valószínűsítik a jelen egyedi ügy önmagán túlmutató – társadalmi érdeklődésre is számot tartó – súlyát, jelentőségét. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A befogadást ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti ok sem indokolja. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kialakult kúriai gyakorlat szerint a befogadás konkrét indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [16] A felperes a fenti törvényi kötelezettsége ellenére e befogadási okhoz kapcsolódóan az elsőfokú bíróság eljárásával összefüggésben alapvető eljárási jogsérelemre vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre vonatkozó indokolást nem terjesztett elő, ezért a Kúria a befogadás feltételeinek ad) alpont szerinti vizsgálatát nem tudta elvégezni. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg (Kfv.VII.37.807/2023/2., Kfv.VII.37.007/2024/2.). Mindezek miatt a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint sem volt helye. [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A befogadás megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelemről való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. A határozat elvi tartalma [18] Az a körülmény, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, és eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg. Kúria VII.Kfv.37.127/2026/2 5 Záró rész [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [20] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró bíró