A határozat elvi tartalma: Az egészségügyi okból fennálló akadályoztatásra hivatkozás önmagában nem alkalmas a jogi képviselő vétlenségének alátámasztására, annak igazolására, hogy a fertőzés akadályozta volna a jogi képviselőt a helyettesítés megszervezésében. A COVID fertőzés köztudomásúlag nem szükségszerűen jár együtt olyan súlyos tünetekkel, amely folytán – gondos ügymenet és fokozott elvárhatóság mellett – a jogi képviselő mentesülésére alkalmas lehet. A KÚRIA, mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.404/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Stefánkovits Ildikó egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos (cím3) Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az I. rendűalperesi érdekelt képviselője: Dr. Dagonya András Szabolcs ügyvéd (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt (cím6) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Dagonya András Szabolcs ügyvéd (cím5) A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: a Debreceni Törvényszék
- március
- napján kelt 11.K.701.114/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmét elutasítja, egyidejűleg a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az I. rendű alperes között
- december
- napján létrejött és
- december
- napján módosított,
- január 1-től,
- december 31 napjáig tartó határozott időtartamra kötött együttműködési megállapodás tárgya az I. rendű alperesi érdekelt halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzése. [2] Az alperes a
- március
- napján kelt JN/56/00877-1/
- számú határozatával
- január 1-i hatállyal a helyrajzi szám1, illetve a helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában törölte a felperest a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából, a helyrajzi szám3 hrsz-ú vízterület vonatkozásában rögzítette, hogy az alperesi érdekelt a vízterületet haszonbérbe nem adta, halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésével az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a felperest bízta meg. Az elsőfokú ítélet, valamint a felülvizsgálati kérelem és az igazolási kérelem Kúria IV.Kfv.37.404/2022/2 2 [3] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyet az elsőfokú bíróság a 11.K.701.114/2021/
- számú ítéletével elutasított. A jogerős ítéletet a felperes jogi képviselője
- március
- napján vette át. [4] A jogerős ítélettel szemben a felperes jogi képviselője útján
- április
- napján elektronikus úton felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mellyel egyidejűleg igazolási kérelmet is előterjesztett a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának kimentésére. A hivatkozásai szerint
- március 14-től
- április 12-ig COVID beteg volt, a járványos betegség és az emiatt
- június 1-ig fennálló veszélyhelyzet a felperes és a jogi képviselője vétlenségét bizonyítja. Csatolta továbbá a jogi képviselő részére a betegsége időszakát alátámasztó orvosi igazolást. A Kúria döntése és jogi indokai [5] Az igazolási kérelem nem megalapozott, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [6] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – igazolással orvosolhatók. A Pp. 151. §
(2)bekezdése értelmében az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [7] A Kp. 117. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [8] A törvényi rendelkezések értelmében kizárólag a saját hibán kívüli, azaz a vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A vétlenség a felróhatóság hiányát jelenti, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. [9] A rendelkezésre álló elektronikus tértivevény alapján megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője az elsőfokú bíróság ítéletét 2022. március 11. napján letöltötte, így a Kp. 117. §
(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló 30 napos határidő
- április 11-én lejárt, a felülvizsgálati kérelem elkésett. [10] A felperes igazolási kérelmében a jogi képviselője mulasztásának vétlenségére hivatkozott, azonban mind a korábbi, mind a jelenlegi perrendtartási szabályrendszer, továbbá a Kúria egységes gyakorlata is a jogi képviselőkkel szemben magasabb elvárhatósági mércét alkalmaz, a jogi képviselőnek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy felülvizsgálati kérelmét a törvény által előírt határidőben, helyen és módon terjessze elő. (Kfv.IV.37.649/2021/2.) A mulasztás kimentésére ügyviteli hiányosságra visszavezethető késedelem alapul nem szolgálhat. A jogi képviselő kötelezettsége, hogy akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodjék; ennek elmaradása olyan ügyviteli hiányosság, amely a késedelem vétlenségét kizárja (BH2005.85.). Egy esetleges betegség bekövetkezésének pontos idejét a jogi képviselő nem láthatja előre, azonban gondos ügyvitel mellett a jogi képviselőnek számolnia kell az akadályoztatás lehetőségével. Amennyiben a jogi képviselő nem a gondos ügyvitel követelményének megfelelően jár el, a mulasztása kapcsán önhiba hiánya nem állapítható meg. [11] A Kúria hangsúlyozza, hogy az egészségi okból fennálló akadályoztatás alkalmas lehet a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére jogi képviselők esetén is, amellyel szemben Kúria IV.Kfv.37.404/2022/2 3 viszont az a fontos követelmény – figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdésben foglalt rendelkezésre –, hogy nem elegendő a mulasztás okának puszta közlése a kialakult járványügyi, egészségügyi viszonyok között sem, hanem annak fennállását, tehát a mulasztás vétlenségét legalább a valószínűsítés szintjén alá kell támasztani. Jogi képviselők esetén jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy az egészségügyi ok olyan hirtelen fellépő, előre nem látható ok volt-e, amely a jogi képviselő intézkedését kizárta. (Kpkf.V.40.091/2021/2.) [12] A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője már betegségének kezdete előtt értesült a jogerős ítéletről, tisztában volt vele, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló törvényes határidő folyik, illetve
- április 11-én lejár. A jogi képviselő által hivatkozott körülmény (COVID fertőzés) – figyelemmel a kialakult és egységes joggyakorlatra is – önmagában nem alkalmas a jogi képviselő vétlenségének alátámasztására, annak igazolására, hogy a fertőzés akadályozta volna a jogi képviselőt a helyettesítés megszervezésében. A felperesi jogi képviselő nem valószínűsítette, hogy a technikai eszközök igénybevétele és az elektronikus kapcsolattartás mellett sem volt lehetősége a fertőzöttsége alatt helyettesről gondoskodni. Megjegyzi a Kúria, hogy a COVID fertőzés köztudomásúlag nem szükségszerűen jár együtt olyan súlyos tünetekkel, amely folytán a jogi képviselő gondos ügymenet és a rájuk irányadó fokozott elvárhatóság mellett a jogi képviselő mentesülésére alkalmas lehet. Utalni szükséges arra továbbá, hogy a felülvizsgálati határidő lejártát követő nappal a jogi képviselő orvosi kezelése is véget ért. [13] A jogi képviselő hivatkozott továbbá arra, hogy a
- június
- napjáig fennálló kihirdetett veszélyhelyzet is igazolja a vétlenségét, azonban nem adta elő, hogy az milyen okból támasztaná alá azt, hogy a felülvizsgálati határidőben helyettesről nem tudott gondoskodni. [14] Mindezek alapján a Kúria a felperes igazolási kérelmét, mint megalapozatlant a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján elutasította, így az igazolási kérelem nem orvosolta a mulasztás jogkövetkezményeit. [15] A Kp. 115. §
(2)bekezdése és a 99. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a bíróság a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a felperes a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [16] Tekintettel arra, hogy a Kúria a felperes igazolási kérelmét elutasította, a 2022. április 25. napján előterjesztett felülvizsgálat kérelem – figyelemmel a Kp. 117. §
(1)bekezdésére – elkésett, azt a Kúria visszautasította. A döntés elvi tartalma [17] Az egészségügyi okból fennálló akadályoztatásra hivatkozás önmagában nem alkalmas a jogi képviselő vétlenségének alátámasztására, annak igazolására, hogy a fertőzés akadályozta volna a jogi képviselőt a helyettesítés megszervezésében. A COVID fertőzés köztudomásúlag nem szükségszerűen jár együtt olyan súlyos tünetekkel, amely folytán – gondos ügymenet és fokozott elvárhatóság mellett – a jogi képviselő mentesülésére alkalmas lehet. Záró rész [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [20] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Kúria IV.Kfv.37.404/2022/2 4 Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Zsolt s.k. bíró, Dr. Patyi András s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Balogh