← Magyarország

Bfv.716/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kizárt a felülvizsgálat arra hivatkozással, hogy a jogerős ügydöntő határozat törvénysértően tartalmazza azt, hogy a vádlott korábbi jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése folytán megállapított próbaidő a kiszabott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.716/2021/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű terhelt) Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Bajai Járásbíróság, 9.B.176/2018/189., ítélet, nyilvános tárgyalás,
  4. szeptember
  5. Kecskeméti Törvényszék, 2.Bf.11/2021/10., ítélet, tanácsülés,
  6. március
  7. - Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Terhelt1 I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Bajai Járásbíróság 9.B.176/2018/
  8. számú, valamint a Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.11/2021/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.716/2021/5 2 [1] I. A Bajai Járásbíróság
  10. szeptember
  11. napján meghozott 9.B.176/2018/
  12. számú ítéletében a
  13. szeptember
  14. napjától
  15. november
  16. napjáig letartóztatásban volt, azt követően más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetését töltő Terhelt1 I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  17. §

(1)bekezdés], ezért őt, mint többszörös visszaesőt 3 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a szabadságvesztésből az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A bíróság Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában 27.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a lefoglalt bűnjel elkobzásáról és a bűnügyi költségről. [2] Az ügyészség Terhelt1 I. rendű terhelt terhére, kizárólag a fegyházbüntetés tartamának súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezése alapján a másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2.Bf.11/2021/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősített cselekménye tekintetében a felhívott jogszabályhelyet a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatára pontosította, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre súlyosította. A törvényszék megállapította, hogy a Kiskunhalasi Járásbíróság
  1. szeptember
  2. napján kelt és jogerős 6.B.92/2019/
  3. számú ítéletével kiszabott – a 2 év próbaidőre felfüggesztett – 1 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaideje meghosszabbodik az alapügyben kiszabott szabadságvesztés tartamával. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A jogerős ügydöntő határozattal szemben Terhelt1 I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyet a Kecskeméti Törvényszéken
  4. május
  5. napján nyújtott be. [4] A felülvizsgálati indítványában kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság törvénysértően állapította meg, hogy a Kiskunhalasi Járásbíróság 6.B.92/2019/
  6. számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaideje a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik, mivel álláspontja szerint ez csak abban az esetben lenne lehetséges, ha a próbaidő alatt követte volna el az újabb bűncselekményt. [5] Kifogásolta azt is, hogy volt olyan eljárási cselekmény, amelyen az ő és a II. rendű terhelt érdekében is ugyanaz a védő járt el, majd miután a védő jelezte az érdekellentétet, az eljáró bíró a tárgyalás szünetében keresett védőt számára, „aki azt sem tudta, milyen ügyről van szó”. Kifogásolta, hogy a kirendelt védője, jogi képviselő1 csak két alkalommal volt jelen a tárgyaláson és maga helyett minden egyes tárgyalásra új ügyvédet küldött, akik nem voltak felkészülve. [6] Emellett hivatkozott arra, hogy az ügyben elfogult ügyész járt el. Ezen megállapítását arra alapozta, hogy a tárgyalás szünetében az ügyész a II. rendű vádlottal beszélgetett. [7] Sérelmezte, hogy a másodfokú tárgyaláson nem vehetett részt, mert a másodfokú bíróság tanácsülésen járt el. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.1180/2021/
  7. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [9] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének meghosszabbításával kapcsolatos hivatkozás nem alapozza meg az érdemi felülvizsgálatot. [10] A kirendelt védő eljárásával, valamint az ügyész elfogultságával kapcsolatosan előadott hivatkozásokat alaptalannak tartotta. Részletesen indokolta, miért nem állapítható Kúria 1.Bfv.716/2021/5 3 meg, hogy az I. rendű terhelt védelmében kizárt védő járt volna el, illetve az sem, hogy a tárgyaláson az I. rendű terhelt védelmében nem vett részt védő. A Legfőbb Ügyészség emellett hivatkozott arra, hogy az ügyben eljáró ügyész kizárását a Bács-Kiskun Megyei főügyész a Bfel.B.1165/2018/
  8. számú,
  9. szeptember
  10. napján kelt határozatával megtagadta, a határozat indokolásából megállapítható, hogy a kizárás iránti bejelentés nem volt alapos. [11] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság törvényesen járt el akkor, amikor a másodfokú eljárásban tanácsülésen hozta meg az érdemi határozatot. A terheltet a törvényszék a tanácsülésről értesítette és egyben kioktatta arról a jogáról, hogy kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. Ezen iratokat a terhelt saját kezűleg átvette
  11. február 10-én, azonban nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását nem kérte. Arra figyelemmel, hogy sem a főügyészség, sem pedig az I. rendű terhelt kirendelt védője nem kérte nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását, a másodfokú bíróság az eljárási jogszabályokat betartva bírálta el az ügyet tanácsülésen. [12] A Legfőbb Ügyészség indítványa szerint a bíróságok nem vétettek a Be.
  12. §-a
(2)bekezdésében meghatározott egyéb eljárási szabálysértést sem. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §-ának
(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [14] A Legfőbb Ügyészség indítványára a terhelt és védője nem tett észrevételt. [15] III. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján a felülvizsgálati eljárás részben kizárt, részben pedig alaptalan, míg a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak helytállóak. [16] A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott okok alapján kerülhet sor. [17] A Be.
  2. §-a szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, b) eljárási szabálysértés miatt, c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján, d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. [18] A Be.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság
  1. a)a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével
  2. aa)állapította meg a terhelt bűnösségét,
  3. ab)rendelte el a terhelt kényszergyógykezelését,
  4. ac)mentette fel a terheltet vagy
  5. ad)szüntette meg az eljárást;
  6. b)a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével
  7. ba)szabott ki törvénysértő büntetést,
  8. bb)alkalmazott törvénysértő intézkedést,
  9. c)a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [19] Felülvizsgálati indítvány anyagi jogi okból ezen okokon kívüli okból nem terjeszthető elő. Így arra hivatkozással sem nyújtható be, hogy a másodfokú bíróság törvénysértően rendelkezett arról, hogy az elítélttel szemben korábban kiszabott szabadságvesztés büntetés próbaideje a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. [20] A Kúria a teljesség érdekében megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) ügyben alkalmazott 86. §
(2)bekezdése értelmében, ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próbaidő a Kúria 1.Bfv.716/2021/5 4 szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. A Kiskunhalasi Járásbíróság
  1. szeptember
  2. napján jogerős 6.B.92/2019/
  3. számú ítéletével kiszabott 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének próbaideje
  4. szeptember
  5. napján telt volna le (elsőfokú bíróság ítéletének [9], valamint másodfokú bíróság ítéletének [38] bekezdése), így helyesen állapította meg a másodfokon eljáró bíróság, hogy a jogerős ügydöntő határozatának meghozatalakor,
  6. március
  7. napján még ezen próbaidő nem telt el, és minthogy a felfüggesztéssel érintett 1 év 2 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtását éppen az I. rendű terhelt hivatkozásának megfelelő okból nem lehetett elrendelni (mivel a jelen alapügyben elkövetett cselekményét a Kiskunhalasi Járásbíróság 6.B.92/2019/
  8. számú ítéletével elbírált bűncselekmény elkövetése,
  9. május
  10. napja előtt követte el), ezért a másodfokú bíróság törvényesen állapította meg, hogy annak próbaideje a jelen ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. [21] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértések, mely szerint az I. rendű terhelt védelmében – érdekellentét miatt – kizárt védő járt el, illetve kötelező védelem ellenére a tárgyaláson védő nem vett részt; továbbá, hogy az ügyben kizárt ügyész járt el; valamint, hogy másodfokú eljárásban a nyilvános ülést, illetve tanácsülést az ő távollétében tartották meg a Be.
  11. §
(2)bekezdés d) pontjában megjelölt felülvizsgálati oknak feleltethető meg. [22] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [23] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte törvény értelmében kötelező. [24] Arra figyelemmel, hogy a Be. 652. §
(1)bekezdése értelmében meg kell jelölni a felülvizsgálati indítványban az indítvány előterjesztésének okát és célját, továbbá figyelemmel a Be. 659. §
(5)bekezdésére, a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett hivatalból vizsgálta, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdésében megjelölt egyéb ok fennáll-e, ez utóbbinak megfelelő eljárási szabálysértést az első- és másodfokú bíróság eljárásában nem állapított meg. [25] A Be. 43. §
(2)bekezdése értelmében több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn. [26] A Be. 44. § b) pontja értelmében a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést tölt. [27] A védőnek joga, hogy az eljárási cselekményen ne személyesen járjon el, ha helyettesítéséről megfelelően gondoskodik. [28] A Be. 27. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében ügyészként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. [29] A Be. 428. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le. Kúria 1.Bfv.716/2021/5 5 [30] A másodfokú bíróság a Be. 600. §
(1)bekezdése értelmében tárgyalást akkor tart, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, bizonyítás felvétele szükséges, illetve a tanácsülésre vagy nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki. [31] A Be. 599. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [32] A Be. 598. §
(2)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [33] A Be. 598. §
(4)bekezdése értelmében, a tanács elnöke a
(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja arról, hogy 8 napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek. [34] A Be. 598. §
(5)bekezdése szerint, ha a tanács elnöke a
(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a
(4)bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [35] A Be. 651. §
(2)bekezdés b) pontja és 562. §
(4)bekezdése alapján saját javára a terhelt határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt. [36] A Kúria megállapította, hogy a terhelt által hivatkozott, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt ok nem állt fenn, ezért erre alapozva a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára történő hivatkozás nem alapos. [37] A rendőrség
  1. július
  2. napján Terhelt1 gyanúsított részére védőként rendelte ki jogi képviselő2 ügyvédet, aki a
  3. december
  4. napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen az I. rendű terhelt védelmében eljárt. [38] Az I. rendű terhelt a Bajai Járásbíróságra
  5. február
  6. napján érkezett kérelmében más ügyvéd kijelölését kérte arra figyelemmel, hogy a védőjét nem tudja elérni. A Bajai Járásbíróság ezért a 9.B.176/2018/
  7. számú,
  8. február
  9. napján kelt végzésében a védőt a kirendelés alól felmentette, emellett aznap a 9.B.176/2018/
  10. sorszámú végzésével az I. rendű terhelt részére védőt rendelt ki és felhívta a területi ügyvédi kamarát arra, hogy a védő személyét jelölje ki. Az ügyvédi kamara az elektronikus rendszer automatikus intézkedése alapján jogi képviselő3 ügyvédet jelölte ki, aki a Bajai Járásbírósághoz
  11. február
  12. napján érkezett kérelmében tájékoztatta a bíróságot, hogy a II. rendű terhelt védelmét már ellátja és az esetleges érdekellentétek felmerülésének a kiküszöbölése érdekében célszerűnek tartja más védő kijelölését. A Bajai Járásbíróság ennek a kérelemnek a
  13. február
  14. napján kelt 9.B.176/2018/
  15. sorszámú végzésével helyt adott, a védőt a kirendelés alól felmentette, a terheltek között fennálló esetleges érdekellentétre hivatkozással, majd a
  16. február
  17. napján kelt 9.B.176/2018/
  18. sorszámú végzésével az I. rendű terhelt védelmére ismételten védőt rendelt ki, és felhívta a területi kamarát a védő személyének kijelölésére. Az ügyvédi kamara a
  19. február
  20. napján kelt értesítés alapján jogi képviselő1 ügyvédet jelölte ki védőként, amelyről a járásbíróság az
  21. sorszámú,
  22. február 17-én kelt intézkedésében tájékoztatta az I. rendű terheltet. Az ügy irataiból megállapítható, hogy jogi képviselő3 ügyvéd nem járt el az eljárás során egyszerre az I. rendű és a II. rendű terhelt védőjeként, mivel az I. rendű terhelt részére Kúria 1.Bfv.716/2021/5 6 történő kijelölését követően, a bíróság kirendelő végzésének kézbesítését követően a védő nyomban bejelentette az érdekellentét lehetőségét. [39] A Kúria megállapította, hogy kirendelését követően az eljárás jogerős befejezéséig az I. rendű terhelt védőjeként jogi képviselő1 ügyvéd járt el, aki valamennyi tárgyaláson saját maga, vagy eseti megbízás alapján helyettes védő útján részt vett. A Be.
  23. §
(1)bekezdés d) pontjában írt ok megvalósulására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tárgyaláson kötelező védői részvétel ellenére védő nem vesz részt. A védő a jelenlét kötelezettségének eleget tesz akkor, ha akár saját szemében, akár helyettes védő útján a tárgyaláson részt vesz. A védői feladat ellátásának minősége nem felülvizsgálati ok. [40] A Kúria ugyancsak megállapította, hogy az I. rendű terhelt kizárás iránt előterjesztett bejelentését elbírálva, a Bács-Kiskun Megyei főügyész a Bfel.B.1165/2018/
  1. számú,
  2. szeptember
  3. napján kelt határozatával megtagadta az ügyben eljáró egyéb érdekelt1 ügyész kizárását. A kizárást megtagadó határozata szerint az I. rendű terhelt a kizárás iránti indítványát arra alapozta, hogy a vádképviseletet ellátó ügyész a tárgyalás szünetében a II. rendű terhelttel beszélgetést folytatott. A beszélgetés megtörténtének tényén kívül azonban az ügy irataiból nem állapítható meg bármilyen olyan egyéb tény vagy körülmény, melyből megalapozottan következtetni lehetne arra, hogy az ügyész az ügyben elfogulatlanul nem tudott volna eljárni. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy a tárgyaláson elfogultsága miatt kizárt ügyész járt volna el. [41] Alaptalan az indítvány a másodfokú tanácsülésre vonatkozó részében is. A Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyben a már hivatkozott Be. rendelkezések [Be.
  4. §
(2)és
(4)bekezdés, Be. 599. §
(1)bekezdés] alapján törvényesen tartott tanácsülést, mivel a terhelt terhére kizárólag az ügyészség és kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt terjesztett elő fellebbezést, így helye volt annak, hogy a másodfokú bíróság tanácsülésen hozza meg az érdemi határozatát, azzal a feltétellel, hogy az erre jogosult ügyészség, az I. rendű terhelt és a védője határidőben nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását nem kéri. [42] Megállapítható, hogy a tanács elnöke a
  1. január
  2. napján kelt 2.Bf.11/2021/
  3. számú értesítő végzésével az ügyészséget, az I. rendű terheltet és a védőt értesítette a
  4. március
  5. napjára kitűzött tanácsülésről. A végzés tájékoztató részében többek között arról is kioktatta a jogosultakat, hogy kérhetik az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson történő elbírálását, a tanácsülésen azonban nem vehetnek részt. Az I. rendű terhelt részére az elsőfokú bírósági iratok
  6. sorszáma alatti értesítés, valamint az ügyészség fellebbezése és a főügyészség indítványa a Kecskeméti Törvényszék 2.Bf.11/2021/4-
  7. számú,
  8. január 27én kelt intézkedése alapján kézbesítési ívvel történő kézbesítés útján kiadásra került, azokat terhelt helység1, a büntetés-végrehajtási intézetben a
  9. február
  10. napján kelt nyilatkozata szerint átvette, és a kézbesítési ívet saját kezű aláírásával látta el. A főügyészség nem indítványozta nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását. Az I. rendű terhelt kirendelt védője – akinek a hivatkozott figyelmeztetést tartalmazó értesítés
  11. január
  12. napján elektronikus úton kézbesítésre került – ugyancsak nem tett ilyen tartalmú indítványt. [43] Arra figyelemmel, hogy nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására irányuló indítványt az erre jogosultak határidőben nem terjesztettek elő, a másodfokú bíróságnak nem volt törvényi kötelezettsége nyilvános ülést vagy tárgyalást tartani, törvényesen tartott tanácsülést, a tanácsülésen pedig kizárólag csak a bírói tanács tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető vehet részt, így kötelező vádlotti vagy védői jelenlét hiányában nem állapítható meg a Be.
  13. §
(1)bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezési ok. [44] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdés értelmében hivatalból elvégzett vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek. Kúria 1.Bfv.716/2021/5 7 [45] IV. Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ügydöntő határozatot hatályában fenntartotta, mert a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt. [46] A Kúria végzésével szemben a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [47] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [48] A Be. 652. §
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.