Bf.76/2022/8 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdésének I. és IV. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette. Indokolás I. [1] [2] A Zalaegerszegi Törvényszék a

1. évi október hó
2. napján kelt 3.B.8/2022/
3. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
4. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
5. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklása bűntette miatt 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, melyből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe beszámította a

1. évi szeptember hó
2. napjától a
3. évi március hó
4. napjáig előzetes fogvatartásban és a
5. évi március hó
6. napjától a
7. évi március hó
8. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt. Kötelezte továbbá a bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség részbeni megalapozatlanság miatt, a cselekményeknek a Btk.
9. §

(1)bekezdésének IV. fordulatában meghatározott és a

(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettekénti minősítése és a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Jogorvoslati kérelemmel élt a vádlott és védője is, a cselekményeknek a Btk. 178. §

(1)bekezdésében meghatározott kábítószer birtoklása bűntettekénti értékelése és a büntetés enyhítése céljából. Pécsi Ítélőtábla II.Bf.76/2022/8/II [3] 2 [4] A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészség által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítése, illetve helyesbítése mellett a cselekményeknek a Btk. 176. §

(1)bekezdésének III. fordulatában meghatározott és a

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletekénti minősítésére, illetve a büntetés súlyosbítására, hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. A vádlott védője a nyilvános ülésen a jogorvoslati kérelmével egyező tartalommal szólalt fel. [5] II. [6] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogorvoslatokkal megtámadott ítéletét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, mely kiterjedt az ítélet megalapozottságára, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseire, az indokolás helyességére, az eljárási szabályok megtartására, illetve – a Be. 590. §

(7)bekezdése folytán – az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjaiban írt okokból részben megalapozatlannak: kismértékben hiányosnak, illetve az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával ellentétesnek találta. Ennek kiküszöbölése érdekében az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján azt – a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel – az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette: Terhelt1 vádlott letartóztatása előtt napi bejelentéssel burkolóként dolgozott, ebből kb. havi 200.000 forint jövedelemmel rendelkezett. Előéleti adatai közül a bűnügyi nyilvántartásból időközben törölt határozatra, a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Bpk.71/2017/

1. számú végzésre utalást mellőzte. (A nyomozási bíró meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, a nyomozati iratok
2. oldalán, illetve erkölcsi bizonyítvány a másodfokú bíróság iratai között
3. sorszám alatt.) A kutatás során lefoglalt 2 tő kannabisz növényt egy-egy cserépbe ültetve, növénynevelő sátorban találták meg, illetve lefoglalásra került egy kisméretű, zöld színű növényi anyaggal szennyezett digitális mérleg is. (Jegyzőkönyv szemle megtartásáról a nyomozati iratok 257., 259.,
4. oldal.) Az amfetamint és koffeint tartalmazó fehér porban lévő amfetamin-bázis mennyisége helyesen legalább 11,37 gramm, mely a jelentős mennyiség alsó határának legalább 113,7 százaléka volt. A lefoglalt 2 tő a jelentős mennyiség alsó határának 2 százaléka. A delta-9THC hatóanyagot tartalmazó növényi maradványok együttes tiszta hatóanyag-tartalma helyesen legalább 0,518 gramm, mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,431 százaléka. A lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma helyesen legalább a jelentős mennyiség alsó határának 116,131 százalékának felel meg. (Vegyészszakértői vélemény a nyomozati iratok 302-
5. oldal.) A Terhelt1 vádlottól
6. szeptember 15-én vett vizeletmintából 22,1 ng/ml koncentrációban delta-9-THC-COOH – a hasis és a marihuána pszichotróp hatásáért felelős hatóanyagának, a delta-9-tetrahidrokannabinolnak az emberi szervezetben keletkező és a vizelettel kiürülő [7] [8] [9] [10] [11] [12] Pécsi Ítélőtábla II.Bf.76/2022/8/II [13] [14] 3 metabolitja – volt kimutatható. (Toxikológiai szakértői vélemény, a nyomozati iratok
7. oldalán.) Terhelt1 vádlott
8. augusztus 9-től segítő, támogató terápián vett részt a kórház1 Drogambulanciáján. (Az előkésztő ülés jegyzőkönyvéhez csatolt irat, az elsőfokú bíróság iratai között
9. sorszám alatt.) Az eljárás során Terhelt1 vádlottól lefoglalt kábítószerek, kábítószer termesztéséhez szükséges tárgyak, digitális mérleg, illetve a hozzá nem köthető bűnjelek, így egyéb érdekelt3től lefoglalt száz darabos, bontott simítózáras tasak előzetes elkobzását a Zalaegerszegi Járásbíróság a 18.Bny.95/2021/3., 18.Bny.259/2021/
10. és 18.Bny.538/2021/
11. számú határozataival elrendelte. [15] III. [16] Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.
12. §

(2)bekezdésében felsorolt részbeni megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az tehát hiánytalan, teljeskörűen felderített, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság eljárása során nem vétett olyan, a Be. 607. §

(1)bekezdésében vagy a Be. 608. §

(1)bekezdésében felsorolt ún. abszolút, illetve a Be. 609. §

(1)bekezdésében nevesített kihatással bíró, a másodfokú eljárásban ki nem küszöbölhető ún. relatív eljárási szabálysértést, mely a határozat érdemi felülbírálatának akadályát képezte volna. A bizonyítási eljárást az eljárási törvény rendelkezéseinek megtartásával folytatta le. Beszerezte, megvizsgálta és a logika szabályainak megfelelően, részletesen és körültekintően értékelte az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékokat. Azok mikénti mérlegeléséről ítéletének indokolásában meggyőző érveléssel adott számot, mind a fogyasztói típusú magatartáshoz vezető ténymegállapításai, mind pedig a házastársával közös fogyasztás érdekében történő beszerzést hangsúlyozó vádlotti védekezés elvetése tekintetében. Következésképpen indokolási kötelezettségének is teljeskörűen eleget tett. A tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére (egyébként az ellentétes tényállás megállapítására is) a Be. 593. §

(1)bekezdése csak abban az esetben ad lehetőséget, ha a tényállás részben megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás valóban szenved a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjában írt részbeni megalapozatlansági hibákban és hiányosságokban, ezeket a másodfokú bíróság a tényállás kiegészítésével, illetve helyesbítésével orvosolta is, melynek indokai az alábbiak: A tényállás személyi része – az elsőfokú bíróság ítéletének [5] bekezdése – a nyomozási bíró meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalma alapján a vádlott letartóztatásának elrendelését megelőzően végzett foglalkozásával és az abból származó jövedelmével nyert kiegészítést, míg annak helyesbítésére a másodfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítvány tartalma alapján került sor. A Btk. 97. §

(2)bekezdése értelmében a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Kivételt ez alól mindössze a – jelen esetben jelentőséggel nem bíró – visszaesés és az ahhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények képezhetnek. Erre figyelemmel kellett [17] [18] [19] [20] Pécsi Ítélőtábla II.Bf.76/2022/8/II [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 4 mellőzni a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Bpk.71/2017/2. számú határozatára történő utalást, mivel azt a nyilvántartásból már törölték. A másodfokú bíróság az ítélet [8] bekezdését a szemle megtartásáról szóló jegyzőkönyv adatai alapján a két tő kannabisz növény megtalálásnak és lefoglalásnak pontos körülményeivel és a digitális mérleg lefoglalásának tényével egészítette ki. A Be. 7. §

(4)bekezdésében írt alapvető büntetőeljárási alapelv érvényre juttatása azt eredményezte a kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalma vonatkozásában, hogy a fehér porban lévő amfetamin-bázis mennyiségeként helyesen az igazságügyi vegyészszakértői véleményben megjelölt értékek közül mind a mért, mind a becsült értékekre irányadó legkisebb hatóanyag-mennyiségeket kellett alapul venni. Ezáltal módosult az amfetaminbázis jelentős mennyiség alsó határához viszonyított értéke is. A két tő kannabisz növény lefoglalása folytán ugyanakkor nem az azokból nyert növényi anyagokban lévő totál-THC mennyiségének, hanem a Btk. 461. §

(2)bekezdése alapján a növényegyedek számának volt jelentősége, így a kannabisz növényekből származó és a fellelt növényi maradványokban lévő THC-mennyiségeket nem lehetett volna összegezni. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az ítélet [9] bekezdésében írtakat azzal egészítette ki, hogy a lefoglalt két tő kannabisz növény a jelentős mennyiség alsó határának 2 százalékát tette ki, valamint akként helyesbítette, hogy a delta-9-THC hatóanyagot tartalmazó növényi maradványok együttes tiszta hatóanyagtartalma – a mérési eredmény úgynevezett kiterjesztett bizonytalansága folytán ezúttal is a vádlottra kedvezőbb eredményt figyelembe véve – helyesen legalább 0,518 gramm volt, mely a jelentős mennyiség alsó határának 0,431 százaléka. A másodfokú bíróság ezen értékekre figyelemmel végezte el a vádlotti magatartással érintett kábítószer-mennyiségek összegzését, mely kis mértékben eltért az elsőfokú bíróság által számított értéktől. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában annak ellenére nem tüntette fel a Terhelt1 vádlottól származó vizeletminta-vétel tényét és a toxikológiai szakértői vizsgálat eredményét, hogy utalt a vádlott kábítószer fogyasztására; ezért a másodfokú bíróság a tényállást az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény alapján kiegészítette ezen adatokkal. Úgyszintén kiegészítette azt a drogambulancia által kiállított igazolás alapján a vádlott segítő, támogató terápián történt részvételének tényével. Figyelemmel arra, hogy számos bűnjel, köztük a vádlotthoz nem kapcsolható, kábítószer mennyiségek tárolásara is használható tasakok előzetes elkobzására már sor került, szükséges volt a tényállás kiegészítése az erről rendelkező – a bizonyítékok mérlegelésénél részletesen megjelölt – bírósági határozatok feltüntetésével. Egyébként kötelező elkobzásukra ugyanis ezért nem került sor a bírósági eljárásban. Ezen túlmenően az ítélet nem szenved megalapozatlansági hibákban és hiányosságokban sem, így különösen abban a vonatkozásban, hogy a vádlott milyen célból birtokolta a tőle lefoglalt kábítószereket. Az elsőfokú bíróság minden szóba kerülő bizonyítékot beszerzett és megvizsgált, ezért a tényállása nem felderítetlen; minden releváns kérdésben tett ténymegállapítást, ezért az nem hiányos; minden megállapításának megfelelő tartalmú bizonyíték van az iratok között, ezért az nem iratellenes; és a megállapított tényekből sem következtetett helytelenül további tényre. Az ügyészi fellebbezés tulajdonképpen az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékokat értékelő tevékenységét sérelmezi: azt, hogy a szóban forgó kérdésben a vádlott védekezését és az azt alátámasztó bizonyítékokat fogadta el mérlegelő tevékenysége során; ezt azonban részletesen, a logika szabályainak megfelelően megindokolta, indokolási kötelezettségét teljesítette. Ennek felülmérlegelésére törvényes lehetőség nincs, ez ugyanis az elsőfokú bíróság ténybíróság helyzetét kérdőjelezné meg. Pécsi Ítélőtábla II.Bf.76/2022/8/II [30] [31] 5 Mindezek alapján nem téves az a következtetése, hogy a vádlott a nála fellelt kábítószer mennyiségeket fogyasztás céljából szerezte meg és tartotta magánál. Annak ellenére sem, hogy más bizonyítékok és megfontolások előtérbe helyezésével kétségtelenül eltérő következtetésre is lehetett volna jutni. Az elsőfokú bíróság azonban a bizonyítékok indokolt mérlegelésével ezt állapította meg. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fentiek szerint kiegészített, illetve helyesbített tényállás a Be. 593. §

(3)bekezdése alapján irányadó volt a másodfokú eljárásban is. [32] IV. [33] E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, és a cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak; mégis amiatt helyesbítésre szorult, hogy a konkrét elkövetési magatartásokat nem tüntette fel. A termeszt és a tart fordulatok meg nem jelenítése azonban nem olyan minősítési hiba, mely a megváltoztatást indokolta volna. A másodfokú bíróság nem értett egyet a lefoglalt kábítószer-mennyiség vádlott és az akkori élettársa közös fogyasztásán alapuló elfelezésének és ennek következtében a kábítószermennyiség csupán fele részének vádlott terhére rovásával, hiszen az az eljárás során nem volt vitatott, hogy a vádlott a teljes mennyiséget a birtokában tartotta. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett érvelése helytálló. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel. A vádlott büntetett előélete, mint súlyosító körülmény nyomatékát azonban csökkentette a kábítószer birtoklásának véstége miatt vele szemben pénzbüntetést kiszabó határozat közhiteles hatósági nyilvántartásból történő törlése, míg további enyhítő körülményként volt figyelembe vehető a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt töltött viszonylag hosszabb idő és az, hogy a kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határát kevéssel haladta meg. Beismerő vallomásának súlyát a tettenérés csökkentette. A büntetés kiszabása körében értékelhető tényezőkre is tekintettel az elsőfokú bíróság által a Btk. 82. §

(1)bekezdése és a

(2)bekezdés b) pontjában írtak, a büntetés enyhítésére irányadó rendelkezések alkalmazásával kiszabott négy év szabadágvesztés nem indokolatlanul enyhe, annak súlyosítására, de enyhítésére sincs törvényes lehetőség. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság nem a törvényes rendelkezéseknek megfelelően határozott a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, mely a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja értelmében a kábítószer birtoklása Btk. 178. §

(2)bekezdésében meghatározott súlyosabban minősülő eseteinél helyesen fegyház. Az enyhítő körülmények túlsúlyára és különösen arra tekintettel, hogy a vádlott felhagyott korábbi kábítószer élvező életmódjával és családi körülményei is rendezetté váltak, a Btk. 35. §

(2)bekezdése alapján lehetőséget látott arra, hogy a kiszabott szabadságvesztést eggyel enyhébb fokozatban, börtönben hajtsák végre. Erre tekintettel a szabadságvesztés végrehajtási fokozata nem szorult változtatásra, csupán az azt megalapozó törvényhelyet volt szükséges helyesbíteni. Törvényesek voltak az egyéb – a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározására, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó – rendelkezések is. [34] [35] [36] [37] [38] Pécsi Ítélőtábla II.Bf.76/2022/8/II [39] [40] 6 Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság – a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Következésképpen sem az eltérő minősítés, sem a súlyosítás, illetve az enyhítés érdekében bejelentett jogorvoslati kérelmek nem voltak megalapozottak. [41] V. [42] A vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában tanú3, a vádlott jelenlegi házastársa tanúként történő kihallgatását indítványozta annak igazolása érdekében, hogy a lefoglalt kábítószer egy részét ő szerezte be, melyet követően a vádlottal közösen történtek a kábítószer vásárlások. A lefoglalt kábítószer-mennyiség ezáltal mindkettőjükhöz köthető volt, ezért a vádlott terhére eső mennyiség feleződik. A védő a bizonyítási indítványhoz okiratot csatolt, mellyel tanú3 tanú vallomása megváltoztatásának okát kívánta alátámasztani. A másodfokú bíróság a bizonyítási indítvány elutasításáról határozott, mert a vádlott a teljes kábítószer-mennyiséget a birtokában tartotta; ezen a tényen a hozzátartozónak minősülő tanú a beszerzésben való részvételét, illetve a birtoklásért való együttes felelősségüket elismerő vallomása sem változtatott volna. Erre tekintettel a bizonyítási indítvány teljesítése – és annak céljából másodfokú tárgyalás kitűzése – szükségtelennek bizonyult. [43] [44] P é c s, 2023. március 31. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Eördögh Dávid s.k. előadó bíró, Dr. Túri Tamás s.k. bíró A Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.8/2022/27. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.76/2022/8. számú végzése folytán a 2023. évi március hó 31. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke