← Magyarország

Pf.20230/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti perben az adatvédelem körében az adatelv, és nem az iratelv érvényesül, azaz – fő szabályként – nem a teljes irat nyilvános, hanem annak meghatározott adatai (illetve adatait tartalmazó része). Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek – a dr. Őszy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Tantics-Molnár Anett ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt 25.P.20.027/2022/
  4. számú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A felek a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
  6. november
  7. napján 12 órakor előterjesztett, majd 12 óra 10 perckor pontosított közérdekű adatigénylésében kérte, hogy az alperes személy1 (az TV csatorna1 műsor1 műsorvezetője) korábbi és jelenlegi (bármilyen címén történt és történő) foglalkoztatására vonatkozó szerződéseit (munkaszerződése, vele vagy harmadik személlyel, céggel megkötött megbízási szerződések, stb.) és esetleges mellékleteit, valamint azok esetleges módosításait a megadott elektronikus elérhetőségére küldje meg. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 2 [2] Az alperes
  8. december
  9. napján a kért adatok kiadását megtagadta arra hivatkozással, hogy a megismerni kívánt adatok nem létező adatok, így azok közérdekű adatoknak vagy közérdekből nyilvános adatoknak sem minősülhetnek. [3] A felperes
  10. december
  11. napján ismételt adatigényléssel fordult az alpereshez kérve személy1 (az TV csatorna1 műsor1 műsorvezetőjének) korábbi és jelenleg hatályos munkaszerződésének és esetleges mellékleteinek, valamint azok esetleges módosításainak a megadott elektronikus levélcímre történő megküldését. [4] Az alperes
  12. december
  13. napján kelt válaszában megtagadta ezen adatok kiadását fenntartva a
  14. december
  15. napján kelt levélben írtakat, valamint hangsúlyozva, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok olyan személyes adatok, amelyek megismerhetővé tételét törvény közérdekből nem írja elő. [5] A felperes ezt követően,
  16. december
  17. napján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) bejelentést tett, mely bejelentést a NAIH a
  18. január
  19. napján kelt levelével elutasított. Döntését a hatóság azzal indokolta, hogy személy1 műsorvezető nem sorolható az Alap vezetőállású, illetve vezetőnek minősített munkavállalói, ezek helyettesei, az Alap Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai, illetve az Alap közfeladatainak ellátásáért közvetlenül felelős szervezeti egységének élén álló beosztásban, illetve az őket helyettesítő beosztásban dolgozó munkavállalók közé, így az alperes jogszerűen tagadta meg a felperes adatigénylését. [6] A felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben az alperes kötelezését kérte arra, hogy adja ki személy1 (az TV csatorna1 műsor1 műsorvezetője) korábbi és jelenleg hatályos munkaszerződését és esetleges mellékleteit, azok esetleges módosításait (személy1 nevén kívüli egyéb személyes adatainak felismerhetetlenné tételével) PDF fájlformátumban, szkennelve, a megadott elektronikus levélcímre, 8 napon belül. Álláspontja szerint ezen adatok közérdekű adatok, mert azok közpénz felhasználása során keletkeztek, illetve közpénzre vonatkozó adatoknak minősülnek mivel az alperes közfeladatot ellátó szerv, aki közpénzből gazdálkodik. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a kért adatok közérdekből nyilvános adatok, mert azok személy1 közfeladat-ellátásával összefüggő egyéb személyes adatai. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen az eljárás teljes vagy részleges megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte, vitatva, hogy az alperesnek a munkavállalóival kötött munkaszerződése közérdekű adatnak minősül. Álláspontja szerint a munkaszerződés egésze, illetve annak mellékletei és esetleges módosításai egyaránt személyes adatok, és nincs olyan törvényi előírás, amely a munkavállaló munkaszerződését közérdekből nyilvános adattá minősítené. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 3 [8] Az elsőfokú bíróság a 25.P.20.241/2020/
  20. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel személy1, az alperes munkavállalójának munkaszerződését, annak esetleges mellékleteit és azok esetleges módosításait elektronikus úton azzal, hogy a kiadott dokumentumokban kizárólag a munkahelyre, a munkakörre, az alapbérre, az esetleges bérpótlékokra, valamint az esetleges béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok lehetnek megismerhetők, az egyéb adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A törvényszék a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. [9] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 8.Pf.20.556/2020/
  21. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és úgy rendelkezett, hogy a felek a felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélőtábla álláspontja szerint megfelelően, és a tárgyban kialakult ítélkezési gyakorlattal egyezően járt el a törvényszék, amikor annak tényéből, hogy az alperes közfeladatot lát el és tevékenységét közpénzből finanszírozzák arra következtetett, hogy munkavállalója hírolvasás közben is közfeladatának ellátásával összefüggésben dolgozik. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy a közügyek szabad vitatásához fűződő jognak és a véleménynyilvánítás jogának megfelelő érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a polgárok megismerhessék a közfeladatot ellátó munkavállalók munkafeltételeit. Mindezek alapján az ítélőtábla álláspontja szerint helytállóan következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy személy1 munkaszerződésének meghatározott adatai közérdekből nyilvános adatok. [10] Az ítélet ellen az alperes és a felperes is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [11] A Kúria a Pfv.IV.20./174/2021/
  22. számú ítéletével a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [12] A Kúria előre bocsátotta, hogy a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet jogszabályt sértve állapította-e meg, hogy a megismerni kívánt adatok nem közérdekű adatok, illetve jogszabályt sértve kötelezte-e az alperest az ítéletben meghatározott módon a közérdekből nyilvánosnak minősített adatok kiadására. Rögzítette, hogy a perben az nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, közpénzből gazdálkodik, és az adatmegismerési igénnyel érintett munkaszerződés a rendelkezésére áll. [13] A Kúria akként foglalt állást, hogy az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a megismerni kívánt adatok nem minősülnek automatikusan közérdekű adatnak pusztán amiatt, hogy az alperes közpénzzel gazdálkodik és kifizetéseit is közpénzből teljesíti. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló jogait, illetve kötelezettségeit rögzíti a közöttük fennálló konkrét jogviszony keretében, amely alapvetően személyes adatokat tartalmaz, márpedig a személyes adatok egyidejűleg a jogszabályi rendelkezésből következően nem minősülhetnek egyben közérdekű adatnak is. Figyelemmel arra, hogy sem a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 4 felperes, sem az alperes arra vonatkozó álláspontja nem volt elfogadható, hogy a munkaszerződés, mint okirat teljes egésze közérdekű adatként nyilvános, illetve személyes adatként nem megismerhető, a perben a munkaszerződés egyes adatai tekintetében volt szükséges megvizsgálni azt, hogy mely adatok minősülnek az Infotv.
  23. §

(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak, amelyek megismerhetővé tételével a felperes adatigénye teljesíthető. Ennek megítéléséhez a munkaszerződés tartalmának ismerete nem nélkülözhető. A Kúria nem értett egyet ebben a körben az elsőfokú bíróság - másodfokú bíróság által is elfogadott - bizonyítási szükséghelyzettel kapcsolatos álláspontjával. [14] A Kúria álláspontja szerint a felperes a keresetlevelében tett előadásával és a bizonyítási szükséghelyzetre jogszabályhely megjelölésével, valamint a perfelvételi nyilatkozatával - tartalmilag - eleget tett a Pp. 265. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai szerinti valószínűsítési kötelezettségének, hiszen a munkaszerződésnek nem vitásan az alperes van a birtokában és emiatt állításának bizonyítása a felperes számára nem lehetséges. Miután az alperes nem valószínűsítette a felperes által előadottak ellenkezőjét - erre a 2020. június 3-i keltű perfelvételi iratában tett nyilatkozata nyilvánvalóan nem alkalmas -, a bizonyítási szükséghelyzetre tekintettel a Pp. 265. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási teher megfordult. A bizonyítási kötelezettségének, miszerint a munkaszerződés valamennyi adata a közérdekből nyilvános adatok körét meghaladó személyes adatnak minősül, ezért nyilvánosságra nem hozható, az alperes úgy tudott volna eleget tenni, ha zárt iratként csatolja az adatmegismerési igénnyel érintett munkaszerződéseket és mellékleteit. A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte az alperes kötelezését a dokumentumok zárt iratként történő csatolására. A dokumentumok tartalmának ismeretében került volna ugyanis az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megítélje, mely adatok azok, amelyek az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében nevesített személyes adatok mellett a közfeladat ellátásával összefüggő „egyéb” adatként megismerhetők, illetve vannak-e a munkaszerződésnek módosításai és mellékletei, azaz érdemben állást foglalhasson a munkaszerződésben szereplő egyes adatok közérdekből nyilvános jellegéről és megismerhetőségéről. A jogerős ítélet azáltal, hogy a dokumentumok ismeretének hiányában kötelezte az alperest a munkavállalójának munkaszerződése, annak esetleges mellékletei és azok esetleges módosításai kiadására, nem felel meg az ítélet végrehajthatóságával szemben támasztott követelménynek sem. Esetlegesen létező mellékletek és módosítások kiadásának a végrehajtása ugyanis eredményesen nem kérhető. [15] Miután a jogerős ítélet a fent ismertetett hiányosság miatt érdemben nem volt felülvizsgálható, a Kúria a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Rögzítette, hogy az új eljárást a perfelvételi szakaszban kell megkezdeni, amelyben az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási szükséghelyzet fennállására figyelemmel fel kell hívnia az alperest az adatmegismerési igénnyel érintett munkaszerződés (mellékletei és módosításai) zárt iratként való csatolására. Ezt követően - az adatelv érvényesülésére és az okiratok tartalmára figyelemmel - szükséges felhívni a felperest annak közlésére, hogy a munkaszerződésből milyen típusú adatok kiadását igényli. Az így konkretizált igény vethető össze a bíróság által megismerhetővé vált munkaszerződéssel, és ekkor kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a dokumentumokban ténylegesen létező adatok ismeretében döntsön azok közérdekből nyilvános jellegéről, vagy a megtagadás jogszerűségéről. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 5 [16] A megismételt eljárásban a Kúria határozatának [40] bekezdése alapján a felperes akként nyilatkozott, hogy igénye az egyéb bérjellegű adatokra vonatkozik, ez alatt értette a bérpótlékokat, vagy a bércímen folyósított bármilyen további juttatást, a jogcímnek és az összegnek a feltüntetésével, továbbá az egyéb juttatásokat, amelynek körében az Mt. alapján a végkielégítést és a versenytilalmi megállapodás alapján juttatott összeget jelentették. A felmondási időre vonatkozó adatokat kérte továbbá, ha azok eltérnek az Mt.-től, valamint a munkaidőre vonatkozó adatokat. [17] Az alperes végleges ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Alaki védekezésében azt kérte, hogy a bíróság elsődlegesen az eljárást teljes egészében szüntesse meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel arra, hogy a keresetlevél semmilyen ténybeli vagy jogi előadást nem tartalmaz a
  1. november
  2. napján, illetve a
  3. december
  4. napján előterjesztett közérdekű adatigénylések egymáshoz való pontos kapcsolatáról, így a keresetlevél nem felel meg a Pp.
  5. §
(4)bekezdésében foglaltaknak. Az alperes másodlagosan a
  1. november
  2. napján előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti kérelem vonatkozásában az eljárás részbeni megszüntetését indítványozta, tekintettel arra, hogy a
  3. november
  4. napján előterjesztett, majd még ugyanezen a napon módosított közérdekű adat iránti igény vonatkozásában a keresetlevél nem felel meg a Pp.
  5. §-ában írt követelményeknek, mert ezen időpont vonatkozásában megjelölt adatigény kapcsán a felperes keresetet nem terjesztett elő. Az alperes az eljárás megszüntetését indítványozta a Pp.
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is arra hivatkozással is, hogy a
  1. november
  2. napján 12:10 órakor előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti kérelemben az igénylő törvényes képviselő ügyvéd, természetes személy. Megítélése szerint arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat nem azonosítható, hogy törvényes képviselő a felperes képviseletében járt volna el. Álláspontja szerint a felperes nem egyezik meg az igénylővel, így a Pp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontja alapján helye van az eljárás megszüntetésének. Az alperes érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amely alapján a munkaviszonyban álló bármely személy munkaszerződése, annak mellékletei és módosításai a munkavállaló munkakörétől függetlenül közérdekű adatnak minősülnek. [18] A megismételt eljárásban érdemben az alperes azt adta elő, hogy a jogerős ítélet már eleve kötelezést tartalmazott a munkabér, a bérpótlék, az egyéb munkabér jellegű juttatások közlésére, aminek eleget is tett
  1. november 25-én, tehát már teljesítette a keresetet. Egyebekben a megismételt eljárásban előadta, hogy a munkahelyre, a munkakörre, az alapbérre, az esetleges bérpótlékokra, valamint az esetleges béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, továbbá a munkaszerződés és annak mellékleteiből a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy nevére, feladatkörére, munkakörére, vezetői megbízására vonatkozó adatokon kívüli adatai nem tartoznak az Infotv.
  2. §
(2)bekezdésének hatálya alá. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 6 [19] Az elsőfokú bíróság – a jelen eljárásban felülbírált –
  1. február
  2. napján kelt 25.P.20.027/2022/
  3. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel személy1, az alperes munkavállalójának munkaszerződésének 2.
  4. és 4.
  5. pontját, valamint a
  6. május
  7. napján kelt módosításának 1.
  8. pontját elektronikus úton. Ezt meghaladóan a kereseteket elutasította. [20] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy figyelemmel arra, hogy a felperes a megismételt eljárásban keresetváltoztatásra vonatkozó perfelvételi nyilatkozatot nem tett, ezért az ítélet jogerőre emelkedését követően bekövetkezett tények ellenére a korábbiaknak megfelelően kellett állást foglalnia a keresetekről és az ellenkérelemről. [21] Tekintettel arra, hogy az alperes alaki védekezést 25.P.20.421/2020/7-I. sorszám alatti végzésével elutasította, ennek indokát a törvényszék a Pp.
  9. §
(6)bekezdése értelmében jelen ítéletben adta meg. [22] Az alperes elsődleges megszüntetés iránti kérelmével kapcsolatban az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes a keresetlevél hiányosságaira tekintettel a perindítás hatályának beálltát követően már nem kérhette alappal az eljárás megszüntetését. [23] A törvényszék ezt követően az alperes eljárás részben történő megszüntetésére irányuló kérelme kapcsán arra mutatott rá, hogy a felperes valóban két alkalommal terjesztett elő közérdekű adat megismerése iránti kérelmet. Jelen per tárgya azonban egyértelműen a
  1. december
  2. napján előterjesztett megismerés iránti igény. A kereseti kérelem is ennek mentén került megfogalmazásra. Így az elsőfokú bíróság megítélése szerint ebben a körben helytállóan érvelt azzal az alperes, hogy az eltérő időpontokban előterjesztett adatigényeket elkülönült eljárásoknak kell tekinteni mind az adatkezelőnek, mind a bíróságnak, ez azonban szükségszerűen azt is jelenti, hogy a
  3. november
  4. napján előterjesztett adatigénylésre vonatkozóan a felperesnek jelen perben keresetet előterjesztenie nem kell. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy jelen pernek nem is a
  5. november
  6. napján előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti igény volt a tárgya, hanem a
  7. december
  8. napján kelt adatigénylés. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az eljárás részben történő megszüntetésének nem volt helye, e körben a felperesnek ugyanis nem kellett keresetet előterjesztenie. [24] Az alperes eljárás megszüntetésére irányuló – az aktív eljárásjogi perbeli legitimáció hiánya miatt – kérelmével kapcsolatban az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a közérdekű adat megismerése iránti kérelmet a felperes terjesztette elő. Az e-mailt is az Ügyvédi Iroda képviseletében írta alá törvényes képviselő. Az ügyvédi tevékenységről szóló
  9. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)
  10. §
(1)bekezdése alapján az ügyvédi iroda jogi személy. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 31. §
(1)bekezdése szerinti igénylő és a jelen per felperese megegyezik, azaz a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 7 alkalmazandó Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontjára figyelemmel az eljárás megszüntetésének nem volt helye, az aktív eljárásjogi perbeli legitimáció ugyanis fennállt. [25] vizsgálta. Az elsőfokú bíróság ezt követően az érdemi védekezés megalapozottságát [26] A törvényszék megállapította, hogy a peres felek között nem volt vitatott, miszerint a felperes a tényállás szerinti időpontokban a tényállás szerinti közérdekű adat megismerése iránti kérelmet terjesztett elő, illetve, hogy annak teljesítését az alperes a tényállásban írt indokok alapján tagadta meg. Ugyancsak nem volt vitatott a felek között, hogy személy1 az alperes munkavállalója volt, és az alperesnél rendelkezett munkaszerződéssel, valamint, hogy az alperes közfeladatait közpénzből látta el. A megismételt eljárásban pedig az sem volt vitás, hogy az alperes a jogerős ítélet alapján 2020. november 25. napján az 5. szám alatt csatolt iratokat megküldte a felperes számára elektronikus levél útján. Így e tényeket a bíróság a Pp. 266. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel valónak fogadta el. [27] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes látszólagos, eshetőleges tárgyi keresethalmazatot terjesztett elő, így először az elsődleges kereset megalapozottságát vizsgálta, azaz, hogy a petitumban kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. E körben kiemelte, hogy Infotv.
  1. §
  2. pontja értelmében csak a személyes adat fogalma alá nem tartozó adat minősülhet közérdekű adatnak. Azaz, ha a munkaszerződésben szereplő adatok személyes adatok, úgy az kizárja azok közérdekű adatként történő minősítését. Az alperes arra tekintettel jogszerűen tagadta meg a kért adatok kiadását, miszerint azok – kifejezetten személyes adat jellegük miatt – nem lehetnek közérdekű adatok. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges keresetét elutasította. [28] Figyelemmel arra, hogy az elsődleges kereset alaptalan volt, az elsőfokú bíróság a másodlagos keresetet vizsgálta, azaz, hogy a kért adatok kiadhatók-e, mint közérdekből nyilvános adatok. Álláspontja szerint a perben az Infotv.
  3. §
(2)bekezdése alapján az volt az eldöntendő kérdés, hogy a munkaszerződésben foglalt adatok - vagy azok egy része - a közfeladatot ellátó szerv feladat-és hatáskörében eljáró személynek a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata-e. Hangsúlyozta, hogy e jogkérdés kapcsán azon elv bír relevanciával, amely szerint az adatelv és nem az iratelv érvényesül. Mindebből az következik, hogy nem önmagában egy egész irat lehet közérdekből nyilvános, hanem csak az iratnak meghatározott adatai, vagy ezen adatokat tartalmazó része. [29] A törvényszék megállapította, hogy személy1 munkaszerződésének meghatározott adatai közérdekből nyilvános adatok. E körben hangsúlyozta, hogy az adatvédelem körében az adatelv, és nem az iratelv érvényesül, azaz – fő szabályként – nem a teljes irat nyilvános, hanem annak meghatározott adatai (illetve adatait tartalmazó része). Az elsőfokú bíróságnak így ezt követően azt kellett megvizsgálnia, hogy a munkaszerződés mely Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 8 adata(i) minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. A megismételt eljárásban a törvényszéknek az alperes által a Kúria ítéletének [36] és [40] bekezdésében írtakra figyelemmel a Pp. 163. §
(3)bekezdésében írtak szerint csatolt munkaszerződés és annak módosításai, valamint a kapcsolódó munkaköri leírások átvizsgálása alapján a dokumentumokban ténylegesen létező adatok ismeretében kellett meghoznia döntését azok közérdekből nyilvános jellegéről, vagy a megtagadás jogszerűségéről. Ugyanakkor arra is figyelemmel kellett lennie, hogy időközben az alperes megküldte a felperes részére az igényelt munkaszerződést és annak módosításait a kapcsolódó munkaköri leírásokkal akként, hogy az alperesi álláspont szerint felismerhetetlenné tehető személyes adatok azokból kitakarásra kerültek. A kiadott adatok köre személy1 munkakörét, munkabérét, és munkavégzésének helyét jelentette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek a jogerős ítélet meghozatalát követő alperesi teljesítés alapján megtett perfelvételi nyilatkozata csupán tényállítás megtételét jelentette, az nem minősült keresetváltoztatásnak. [30] Az alperesi hivatkozással szemben a törvényszék megállapíthatónak találta mint az az alapeljárásban is kifejtésre került -, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §
(1)és
(3)bekezdése értelmében a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakörében, alapbérében és a munkahelyében történő megállapodás. Ezen tartalmi elemre vonatkozó adatok, mint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek az Infotv. 26. §
(2)bekezdése szerint. A felperes ugyanis ezen adatok segítségével nyilváníthat megalapozottan véleményt a közfeladatot ellátó alperes munkavállalójának munkafeltételei, valamint az alperes részére ennek érdekében biztosított közpénzek megfelelő felhasználásáról, azaz a felperes jogosult ezen adatokat megismerni. A törvényszék az alperes munkavállalójának alapbére kapcsán figyelemmel volt arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás tényleges érvényesüléséhez és a közfeladat ellátásával arányban álló valós díjazás megállapításához hozzátartozik a munkavállalót esetlegesen megillető bérpótlékok, valamint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó, a munkaszerződésben rögzített adatok is. Ezért arra az álláspontra jutott, hogy az alperes ezen adatokat is köteles közölni a felperessel. [31] Az elsőfokú bíróság a zártan kezelt iratok áttekintését követően az alperes munkavállalójának munkaszerződése 2.
  1. és 4.
  2. pontját, valamint a
  3. május
  4. napján kelt módosításának 1.
  5. pontját tekintette olyan adatnak, amely összefüggött az alperes közfeladatának ellátásával. A munkaidő és a munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó adatok ugyanis kapcsolódnak az alperesi adatkezelő tevékenységéhez és a közpénzek felhasználásához. Ezeken túlmenően azonban a törvényszék álláspontja szerint egyéb, e körbe tartozó adatok az átvizsgált okiratokban nem voltak fellelhetőek figyelemmel a Kúria ítéletében foglalt felhívás alapján tett felperesi perfelvételi nyilatkozatra is. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően kötelezte a fenti szerződési pontokban írt közérdekből nyilvános adatok közlésére az alperest, melyek között nem volt olyan adat, amit felismerhetetlenné kellett volna tenni. Ezt meghaladóan elutasította a másodlagos keresetet. [32] A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a felperes teljes keresetének elutasítását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla felülbírálati jogkörét a Pp.
  6. §
(3)bekezdés
  1. c)-
  2. e)pontjaiban jelölte meg. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 9 [33] Arra hivatkozott az alperes a fellebbezésében, hogy a felperes megismételt eljárásban tett perfelvételi nyilatkozata alapján a kiadni kért adatokat a hatályos munkajogi dokumentumokban megjelenő tartalommal kívánta megismerni, melyből következően a zárt iratként benyújtott munkaügyi dokumentumok esetében a törvényszéknek az adatigény pillanatában hatályos munkajogi rendelkezéseket kellett vizsgálnia. Mindezekre tekintettel az alperes fellebbezési álláspontja szerint önmagában aggályos az a döntés, amely a felek között létrejött munkaszerződés 4.2 pontjának utóbb módosított rendelkezésének kiadására kötelezte az alperest, mivel ez sérti a keresethez kötöttség elvét, így a Pp. 342. §
(1)bekezdését. Az elsőfokú bíróság ítéletének kereseti kötöttségen való túlterjeszkedése további ténybeli és jogi indokait az alperes a fellebbezéshez csatolt, zártan kezelni kért indokolási részben fejtette ki. [34] A fellebbezés további indokai szerint az alperes továbbra sem vitatja, hogy törvényben rögzített közfeladatot lát el, mint ahogy azt sem, hogy személy1 munkavállaló az alperessel munkaviszonyt hozott létre, azt azonban vitatja az alperes, hogy létezik olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján az alperest, mint munkáltatót a vele munkaviszonyban álló személy személyes adatának minősülő hatályos munkaszerződésének és esetleges mellékleteinek, valamint azok esetleges módosításainak részbeni kiadására lehet kötelezni. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint ugyanis a törvényszék téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi keresettel érintett természetes személy munkavállaló személy1 - munkaszerződésének és módosításainak egyes részei közérdekből nyilvános személyes adatként kiadhatóak. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy e rendelkezések nem képezik az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében közérdekből nyilvános adattá minősített személyes adatok részét, így külön jogszabályi rendelkezés hiányában azok kiadására az alperes nem kötelezhető, tekintettel arra, hogy azok nem a természetes személy nevére, feladatkörére munkakörére, illetve vezetői megbízására vonatkoznak, és nem esnek a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok hatálya alá sem. Mindezekből következően az elsőfokú bíróság azon döntése, hogy a megjelölt munkaszerződési és munkaszerződés-módosítási részeket a felperes megismerheti, megalapozatlan. Önmagában ugyanis a munkaszerződés és annak mellékletei - még ha az közfeladatot ellátó munkáltató és munkavállalója között jön is létre - nem minősülnek közérdekű adatnak. Ahogy arra a Kúria is utalt a Pfv.IV.20.174/2021/6. számú végzésének 26. pontjában, az Infotv. 26. §
(2)bekezdése határozza meg azon személyes adatokat, amelyek megismerhetővé tételét az adatigénylő kérheti. [35] Állította a fellebbezés, hogy mivel az ítélet
  1. pontja rögzíti, hogy az alperes az alapeljárásban meghozott jogerős ítéletben foglalt marasztalásnak megfelelően
  2. november
  3. napján megküldte a felperes részére mindazon adatokat, amelyek kiadására őt a jogerős ítélet kötelezte, ezért a Kúria jogerős ítéletet hatályon kívül helyező döntése következtében folytatódó eljárásban meghozott ítélet indokolásának azon részei, amelyek a vonatkozó jogi indokolást tartalmazzák, a jogerős ítéletből mellőzendők. Az alperes álláspontja szerint ezek különösen a 25.P.20.027/2022/
  4. számú ítélet
  5. pontjának egésze,
  6. pontjának első mondata és
  7. pontjának egésze, amelynek mellőzését kérte az alperes a fellebbezésében. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 10 [36] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott részének helybenhagyását kérte. [37] A felperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperesnek a felperes által csatolt és frissített költségjegyzékben részletezettek szerinti, 1.196.950 forint perköltség felperes javára történő megfizetésére kötelezését, valamint a rendelkező részből a meghaladó keresetet elutasító rendelkezés és az indokolás [36] (helyesen: [39]) bekezdésének mellőzését kérte. [38] A csatlakozó fellebbezés az elsőfokú ítélet [39] bekezdését támadta, amelyben a törvényszék akként rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét a pernyertességpervesztesség 50%-os arányára tekintettel. E rendelkezést a törvényszék a Pp.
  8. §
(2)bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy ebben az arányban változás a megismételt eljárásban sem következett be, mivel a már kiadott adatok tekintetében nem kellett a törvényszéknek újfent marasztalnia az alperest, de a teljesítésre a jogerős marasztalás alapján került sor. A felperes csatlakozó fellebbezési álláspontja szerint e rendelkezés a tisztességes eljárás alapelvébe ütközik. Ezt azzal indokolta, hogy a jelen perben a felperesnek egy keresete volt, nem volt keresethalmazat, így nem lehetett volna olyan tartalmú rendelkező rész az ítéletben, amely szerint az elsőfokú bíróság a meghaladó kereseteket elutasítja, ezáltal a felperes nem tekinthető részlegesen pervesztesnek. [39] Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet csatlakozó fellebbezéssel támadott részének helybenhagyását kérte. [40] Fellebbezéssel nem volt támadott a felperest meghaladó keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 358. §-ának
(5)bekezdése alapján nem érintette. [41] Sem a fellebbezés, sem a csatlakozó fellebbezés nem alapos. [42] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban az előírt bizonyítást lefolytatta, az így rendelkezésre álló adatok alapján a megfelelően felhívott és helyesen alkalmazott jogszabályok figyelembevételével megalapozott döntést hozott. Ítélete jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla teljeskörűen osztotta, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú ítélet helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza. [43] Mindenekelőtt rögzíti az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben foglaltakra tekintettel bírálta felül. A másodfokú eljárást azonban a Kúria Pfv.IV.20.174/2021/6. számú ítéletében előírtak szem előtt tartásával Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 11 kellett lefolytatnia. A Kúria Pfv.IV.20.174/2021/6. számú ítéletének [37] bekezdésben azt írta elő, hogy „az új eljárást a perfelvételi szakban kell megkezdeni [Pp. 424. §
(6)bekezdés], amelyben az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási szükséghelyzet fennállására figyelemmel fel kell hívnia az alperest az adatmegismerési igénnyel érintett munkaszerződés (mellékletei és módosításai) zárt iratként való csatolására. Ezt követően – az adatelv érvényesülésére és az okiratok tartalmára figyelemmel – szükséges felhívni a felperest annak közlésére, hogy a munkaszerződésből milyen típusú adatok kiadását igényli. Az így konkretizált igény vethető össze a bíróság által megismerhetővé vált munkaszerződéssel, és ekkor kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a dokumentumokban ténylegesen létező adatok ismeretében döntsön azok közérdekből nyilvános jellegéről, vagy a megtagadás jogszerűségéről”. [44] Az elsőfokú bíróság az alperest felhívta a munkaszerződés, annak módosításai és mellékletei zárt iratként való csatolására, amely felhívásnak az alperes eleget tett. A törvényszék felhívta a felperest is annak közlésére, hogy a munkaszerződésből milyen típusú adatok kiadását igényli, és az így konkretizált igényt vetette össze a bíróság által megismerhetővé vált munkaszerződéssel, eljárása tehát a Kúria előírásának megfelelt. [45] Helytállóan állapította meg a törvényszék az összevetés eredményeképpen, hogy személy1 munkaszerződésnek meghatározott adatai közérdekből nyilvános adatok. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy az adatvédelem körében az adatelv, és nem az iratelv érvényesül, azaz – fő szabályként – nem a teljes irat nyilvános, hanem annak meghatározott adatai (illetve adatait tartalmazó része). Ezt követően helyesen tette az elsőfokú bíróság vizsgálata tárgyává azt, hogy a perbeli munkaszerződés mely adata(i) minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. [46] Alaptalanul érvelt azzal a fellebbezés, hogy sérti a keresethez kötöttség elvét, így a Pp. 342. §
(1)bekezdését az, hogy az elsőfokú bíróság a felek között létrejött munkaszerződés 4.2 pontjának utóbb módosított rendelkezésének kiadására kötelezte az alperest. A Pp. 342. §
(1)bekezdése értelmében az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen, és a beszámítási kérelmen. A másodfokú bíróság megtekintette az alperes zártan kezelni kért fellebbezése indokolását, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének kereseti kötöttségben való túlterjeszkedése ténybeli és jogi indokait adta elő. A zártan kezelni kért fellebbezési rész áttanulmányozását követően a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg sem a keresethez kötöttség elvét, sem a Pp. 342. §
(1)bekezdését. [47] Helytállónak találta az ítélőtábla az elsőfokú ítélet azon megállapítását is, hogy a felperes látszólagos, eshetőleges tárgyi keresethalmazatot terjesztett elő, ezért jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor először az elsődleges kereset, a munkaszerződés közérdekű adatként történő kiadásának megalapozottságát vizsgálta. E tekintetben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntésével és annak indokaival, miszerint a kiadni kért adatok személyes adat jellegüknél fogva nem lehetnek közérdekű adatok, egyetértett. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 12 [48] Az ítélőtábla nem osztotta az alperes fellebbezésben kifejtett álláspontját azzal kapcsolatban sem, amely szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi keresettel érintett természetes személy munkavállaló személy1 - munkaszerződésének és módosításainak egyes részei közérdekből nyilvános személyes adatként kiadhatóak. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az Infotv. szabályozási rendszere az adatelven és nem az iratelven alapul, az elsőfokú bíróság pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a munkavállaló munkakörére, bérére, munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos rendelkezések az alperes közfeladatának ellátásával kapcsolatos adatok, így azok vonatkozásában az adatok kiadásának volt helye. [49] Súlytalanul érvelt azzal is a fellebbezés, hogy e rendelkezések nem képezik az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében közérdekből nyilvános adattá minősített személyes adatok részét, így külön jogszabályi rendelkezés hiányában azok kiadására az alperes nem kötelezhető. Az elsőfokú bíróság által kiadni rendelt adatok az Infotv. 26. §
(2)bekezdése szerinti, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatainak minősültek, így azok nyilvánossága az Infotv. 26. §
(2)bekezdésén alapult. [50] Nem foghatott helyt azon alperesi érvelés sem, amely szerint önmagában a munkaszerződés és annak mellékletei - még ha az közfeladatot ellátó munkáltató és munkavállalója között jön is létre - nem minősülnek közérdekű adatnak. Ahogy arra a Kúria is utalt a Pfv.IV.20.174/2021/6. számú végzésének [28] pontjában, az Infotv. 26. §
(2)bekezdése határozza meg azon személyes adatokat, amelyek megismerhetővé tételét az adatigénylő kérheti. Nem fogadható el az az alperesi álláspont, hogy munkaszerződés, mint okirat teljes egésze személyes adatként nem megismerhető. [51] Kellő alap nélkül kérte az alperes az elsőfokú ítélet azon részeinek, különösen a 25.P.20.027/2022/
  1. számú ítélet [27] pontjának, [28] pontja első mondatának és [30] pontjának mellőzését, amelyek az általa a jogerős ítéletben foglalt marasztalásnak megfelelően már
  2. november
  3. napján megküldött adatokkal kapcsolatban tartalmaztak jogi indokolást. [52] Az elsőfokú ítélet [27] pontja azt tartalmazza, hogy: „Az Infotv.
  4. §
(1)bekezdése szerint a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [7/2020. (V. 13.) AB határozat Indokolás [22]]. Azaz a bíróságnak az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében szerepelő „közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat” fordulat során a fentebb kifejtetteket kell mérlegelnie. Az Mttv. 136. §
(1)bekezdése alapján tényként rögzíthető, hogy a felperes közfeladatot lát el, tevékenységét közpénzből finanszírozzák [Mttv. 136. §
(7)és
(15)bekezdés], így a munkavállalója hírolvasás közben is közfeladatának ellátásával összefüggésben dolgozik. Azaz a közügyek szabad vitatásának jogának és a véleménynyilvánítás jogának megfelelő érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 13 polgárok megismerjék – többek között – a közfeladatot ellátó munkavállalók munkafeltételeit, mind tárgybeli, mind anyagi értelemben. A polgároknak csak ezen adatok ismeretében lesz reális lehetőségük megvitatni, hogy a munkavállalók által ellátott közfeladat, valamint a munkafeltételek arányban állnak-e egymással. Ezt erősíti az is, hogy az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében elismert alapjog elsődleges célja az állami működés átláthatósága [7/
  1. (V. 13.) AB határozat Indokolás [30]]. Éppen ezért, ha a jogalkalmazó jogértelmezés útján leszűkíti az Infotv.
  2. §
  3. és
  4. pontja szerinti közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körét (az Infotv.-ben nem szabályozott további feltételek figyelembe vételével), s ilyen módon indokolatlanul korlátozza az információszabadság érvényesülését, e jogértelmezés az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerinti alapjog sérelmére vezet” [3077/
  1. (IV. 28.) AB határozat Indokolás [30]].” [53] Az elsőfokú ítélet [28] pontjának első mondata azt tartalmazta, hogy „mindezek alapján a bíróság megállapította, személy1 munkaszerződésének meghatározott adatai közérdekből nyilvános adatok.” [54] Az elsőfokú bíróság ítéletének [30] pontjában pedig az szerepel, hogy „A kiadott adatok köre személy1 munkakörét, munkabérét, és munkavégzésének helyét jelentette. A felperesnek a jogerős ítélet meghozatalát követő alperesi teljesítés alapján megtett perfelvételi nyilatkozata csupán tényállítás megtételét jelentette, az nem minősült keresetváltoztatásnak [Pp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. pont]. Az alperesi hivatkozással szemben megállapítható volt - mint az az alapeljárásban is kifejtésre került -, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló
  2. évi I. törvény (Mt.)
  3. §
(1)és
(3)bekezdése értelmében a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakörében, alapbérében és a munkahelyében történő megállapodás. Ezen tartalmi elemre vonatkozó adatok – utalva a fent kifejtettekre –, mint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek [Infotv. 26. §
(2)bekezdés]. A felperes ugyanis ezen adatok segítségével nyilváníthat megalapozottan véleményt a közfeladatot ellátó alperes munkavállalójának munkafeltételei, valamint az alperes részére ennek érdekében biztosított közpénzek megfelelő felhasználásáról. Azaz a felperes jogosult ezen adatokat megismerni. A bíróság az alperes munkavállalójának alapbére kapcsán figyelemmel volt arra, hogy a szabad véleménynyilvánítás tényleges érvényesüléséhez és a közfeladat ellátásával arányban álló valós díjazás megállapításához hozzátartozik a munkavállalót esetlegesen megillető bérpótlékok [Mt. 139-145. §§-ok], valamint a béren kívüli juttatásokra [Mt. 153. §
(5)bekezdés] vonatkozó, a munkaszerződésben rögzített adatok is. Így az alperes ezen adatokat is köteles közölni a felperessel.” [55] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fentebb hivatkozott részeivel teljes mértékben egyetértett, az abban kifejtett álláspontot maradéktalanul osztotta, így azok mellőzését nem tartotta szükségesnek. [56] Azzal kapcsolatban, hogy az elsőfokú bíróság megállapította, hogy személy1 munkaszerződésének meghatározott adatai közérdekből nyilvános adatok az ítélőtábla visszautal a Kúria Pfv.IV.20.174/2021/
  1. számú ítéletének [23] és [24] bekezdésében Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 14 foglaltakra. A Kúria álláspontja szerint is az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a megismerni kívánt adatok nem minősülnek automatikusan közérdekű adatnak pusztán amiatt, hogy az alperes közpénzzel gazdálkodik és kifizetéseit is közpénzből teljesíti. A Kúria ítéletének [24] bekezdésében ugyanakkor akként foglalt állást, hogy helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok a másodlagos kereseti kérelemhez kapcsolódóan azt, hogy a munkaszerződés egyes adatai, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, amely ezért közérdekből nyilvános adatnak minősül. [57] Alaptalanul támadta a csatlakozó fellebbezés az elsőfokú ítélet [39] bekezdését. Az ítélőtábla nem talált okot az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség-viselés arányának, illetve a felperest ennek következtében megillető perköltség összegének megváltoztatására sem. A pernyertesség-perveszteség arányát az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg 50-50%-ban, és helytállóan rendelkezett akként, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. Ennek következtében nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Pp.
  2. §
(2)bekezdése értelmében egyik felet sem kötelezte a perköltség megtérítésére. [58] Megfelelően rögzítette azt is az elsőfokú bíróság, hogy a perköltség vonatkozásában változás a megismételt eljárásban sem következett be, mivel a már kiadott adatok tekintetében nem kellett az elsőfokú bíróságnak az alperest újfent marasztalnia, de a teljesítésre a jogerős marasztalás alapján került sor. Ennek következtében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felek a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban is felmerült költségüket maguk viselik. [59] Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a Kúria a Pfv.IV.20.174/2021/6. számú végzésében a perköltséggel kapcsolatban az elsőfokú bíróság számára azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria a felek jogi képviselőinek munkadíjából álló és a 32/200. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állóan mérlegeléssel megállapított felülvizsgálati eljárás költségét a Pp. 424. §
(4)bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság dönt. [60] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – annak helyes indokai mentén – a Pp. 383. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. [61] Sem az alperes, sem a felperes csatlakozó fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla – a felek másodfokú eljárásban kifejtett tevékenységét, és pernyertességük arányát lényegében azonosnak tekintve – a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy a felek a másodfokú eljárással felmerült költségeiket maguk viselik. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.230/2022/6 15 [62] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. [63] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.