← Magyarország

Bfv.1402/2021/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet megváltoztatása, mivel a Btk. 86. §

(1)bekezdés c) pontjában írt tilalom ellenére függesztette fel a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.1402/2021/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Orosházi Járásbíróság 14.B.71/2020/
  4. számú ítélet, tárgyalás,
  5. április
  6. Másodfok: Gyulai Törvényszék 12.Bf.136/2021/
  7. számú ítélet, tanácsülés,
  8. szeptember
  9. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Békés Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Békés Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Orosházi Járásbíróság 14.B.71/2020/
  10. számú és a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 12.Bf.136/2021/
  11. számú ítéletét megváltoztatja; a Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott 1 (egy) év 2 (kettő) hónap szabadságvesztés végrehajtásának 2 (kettő) évi próbaidőre történő felfüggesztésére, valamint a terhelt pártfogó felügyeletének elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzi; elrendeli a Gyulai Törvényszék 14.B.372/2014/
  12. számú ítéletével – mely a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/
  13. számú végzésével emelkedett jogerőre Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 2 – kiszabott, végrehajtásában 4 (négy) évi próbaidőre felfüggesztett 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztés végrehajtását, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Orosházi Járásbíróság a 14.B.71/2020/
  14. számú a
  15. április
  16. napján kihirdetett ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló
  17. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  18. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében. Ezért őt 1 év 2 hónap fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét, kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére is. [2] A védelmi fellebbezés alapján eljárt Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. szeptember
  2. napján tartott tanácsülésen meghozott 12.Bf.136/2021/
  3. számú ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta; a terheltet mint visszaesőt tekintette elítéltnek, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Békés Megyei Főügyészség B.Bf.454/2021/
  4. szám alatt, a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. [4] A felülvizsgálati indítvány indoka szerint a terhelt előéleti adataiból megállapítható, hogy a Gyulai Törvényszék – a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/
  1. számú határozata folytán –
  2. március
  3. napján jogerős 14.B.372/2014/
  4. számú ítéletével, a
  5. október
  6. és
  7. november
  8. napja között elkövetett 51 rendbeli, felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. [5] A terhelt
  9. március
  10. napjától
  11. március
  12. napjáig áll felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt. Ezen próbaidő alatt követte el a rendkívüli jogorvoslattal támadott jogerős határozattal elbírált cselekményt. Megállapítható ezért, hogy az Orosházi Járásbíróság 14.B.71/2020/
  13. számú ítéletével a terhelt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövetett újabb szándékos bűncselekménye miatt a Btk.
  14. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjában foglalt tiltó rendelkezés ellenére szabott ki ismételten vele szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, amelyre figyelemmel indokolt a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezés mellőzése, erre tekintettel pedig a közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetés kiszabása is. Ezen rendelkezés korrekciója miatt Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 3 indokoltnak tartotta a Btk. 87. §
  2. b)pontjában foglaltak alapján, a 14.B.71/2020. számú elsőfokú ítélet [4] bekezdés 5) pontjában feltüntetett, 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtásának az elrendelését is. [6] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az Orosházi Járásbíróság 14.B.71/2020/18. számú ítéletét változtassa meg, mellőzze a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának 2 év próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, a terheltet a közügyek gyakorlásától a Btk. 61. §
(1)bekezdése és a Btk. 62. §
(1)bekezdése alapján tiltsa el, a Gyulai Törvényszék 14.B.372/2014/
  1. számú ítéletével – amely a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/
  2. számú határozatával
  3. március
  4. napján emelkedett jogerőre – kiszabott, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés végrehajtását rendelje el, a határozatából mellőzze a szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezés köréből a „végrehajtásának elrendelése esetén” kitételt, és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó ítéleti rendelkezést. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.384/2021/
  5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – változtatással tartotta fenn. [8] Indokai szerint a Be.
  6. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. A terhelt terhére joghatályosan benyújtott felülvizsgálati indítvány a súlyosítási tilalmat feloldja [BH 2017.256.]. Azonban a Btk. 61. §
(1)bekezdése alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetés kiszabásának három konjunktív feltétele van, amelyek közül a közügyek gyakorlásában részvételre méltatlanság bírói mérlegelés tárgyát képezi, ezért annak kiszabására a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség. A Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati ok esetén a Kúria nem új büntetést szab ki, hanem a törvénysértést korrigálja, ezért nincs lehetőség a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására, így kizárólag a törvénysértő felfüggesztő rendelkezés mellőzésére van mód (Kúria Bfv.II.27/2016/5., Bfv.II.1123/2012/7.). Ugyanakkor a Kúria gyakorlata szerint nincs akadálya annak, hogy egyúttal korrigálja az egyébként önmagában egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra tartozó rendelkezéseket (BH 2014.39.). [9] A felülvizsgálati indítványt tehát akként tartotta fenn, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tartandó tanácsülésen, a Be. 662. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja alapján az Orosházi Járásbíróság 14.B.71/2020/18. számú és a Gyulai Törvényszék 12.Bf.136/2021/8. számú ítéletét változtassa meg, és a Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott 1 év 2 hónap szabadságvesztés végrehajtásának 2 év próbaidőre történő felfüggesztésére, és a terhelt pártfogó felügyeletének elrendelésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzze, a Gyulai Törvényszék 14.B.372/2014/251. számú, a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/17. számú határozatával jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés utólagos végrehajtását rendelje el, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [10] A terhelt védője észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal részben egyetértett. Nem vitatta, hogy a szabadságvesztés felfüggesztésére nem volt mód. Azt indítványozta, hogy a Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány ellenére a megtámadott határozatot a terhelt javára változtassa meg, és vele szemben pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést vagy elzárást alkalmazzon. Ennek okaként arra hivatkozott, hogy a terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatala óta a tartásdíj fizetési kötelezettségének a postai feladóvevények tanúsága szerint rendszeresen eleget tesz. Mindezen túl a terhelt terhére rótt tartás elmulasztásának vétsége tárgyi súlya sem indokolja vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását. [11] Utalt arra is, hogy a terhelttel szemben a bíróság a jogerős határozatban mérlegelési körében pártfogó felügyeletet is elrendelt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, mely intézkedés ekkénti alkalmazása a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 4 vonatkozó rendelkezés mellőzése esetén anyagi jogszabálysértő. Az intézkedés alkalmazása tekintetében azonban felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, e vonatkozásban a Be. XCIV. Fejezetében írt egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása indokolt. [12] Mindezeken felül kifejtette, hogy a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalára a Be. 648. §
  2. a)pontjában írt, a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Btk. 17. §
(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen, illetőleg a
(2)bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. [13] A védő álláspontja szerint a jelen ügy tárgyát képező büntetendő cselekmény vonatkozásában a terhelt elmebeli állapotát az eljárt bíróságok nem tárták fel, a terhelt elmeállapotára vonatkozóan szakértői vélemény beszerzésére nem került sor. Így a terhelt „kóros elmeállapota vonatkozásában” anyagi jogszabálysértéssel született a határozat. A hiányosság azonban bizonyítás felvételét teszi szükségessé, melyre jelen eljárásban törvényes lehetőség nincs, amely a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indokolja. A Be. 14. §
(3)bekezdés
  1. c)pont alkalmazásával más eljáró elsőfokú tanács kijelölésére utasítást is indítványozta. [14] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakkal egyezően szólalt fel. A védő az észrevételeit fenntartotta azzal, hogy a jogerős ítélet alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen bizonyítékokra alapítottan állapította meg a tényállásban a terhelt vagyoni-jövedelmi helyzetét. Ezért az ítéletet ezen okból is megalapozatlannak tartotta. [15] III. A Békés Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [16] 1. A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt tekintetében törvénysértő a jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetés próbaidőre történt felfüggesztése. [17] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. §
  2. a)pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását [Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont]. [18] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [19] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. §
(1)bekezdés], amit a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (
  1. október 20.) számított hat hónapon belül nyújtott be [Be.
  2. §
(3)bekezdés], így az joghatályos. [20] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés a), b) pont]. [21] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányult, és a védő nyilvános ülés kitűzését indítványozta. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt nyilvános ülésen bírálta el. [22] 2. A Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 5 bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. A Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [23] Az iratok alapján megállapítható volt, de az elsőfokú bíróság ítéletében is rögzítette {elsőfokú ítélet [4] bekezdés
  1. pont}, hogy a terheltet a Gyulai Törvényszék – a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/
  2. számú határozata folytán –
  3. március
  4. napján jogerős 14.B.372/2014/
  5. számú ítéletével 51 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, így a terhelt
  6. március
  7. napjától
  8. március
  9. napjáig áll felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt. [24] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a tartás elmulasztása bűncselekményt
  10. december
  11. és
  12. április
  13. napja között követte el, amely alatt a tartásdíj fizetési kötelezettségének önhibájából nem tett eleget. [25] Mindezek alapján a járásbíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását. [26] A súlyosítási tilalom törvénysértő büntetés kiszabása esetén is érvényesül. A másodfokú bíróság ezért – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában – nem szabhat ki végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést akkor sem, ha az elsőfokú bíróság a Btk.
  14. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. Ilyen esetben csak felülvizsgálati eljárásban lehet a törvénysértést korrigálni (BH 2020.36.). Ezért – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában – a másodfokú bíróságnak nem volt lehetősége az anyagi jogi szabálysértés orvoslására, holott azt észlelte. [27] A Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben eljárt bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [28] A törvénynek megfelelő határozatot egyrészt a végrehajtás felfüggesztésének mint törvénysértő rendelkezésnek a mellőzése jelenti, másrészt az ehhez kapcsolódó, mérlegelést nem igénylő egyéb rendelkezések korrekciója. [29] Nincs arra lehetősége a Kúriának, hogy – a törvénysértés kiküszöbölésén túl – más büntetést szabjon ki a terhelttel szemben, figyelembe véve az elítélése utáni magatartását (tartásdíj fizetése), illetve bármely más szempontot (például cselekmény tárgyi súlyát). Ez ugyanis a felülvizsgálati eljárással össze nem egyeztethető mérlegelést igényelne. Ezért szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés vagy elzárás büntetésre nem módosíthatta a Kúria a jogerős ítélettel kiszabott büntetést. [30] 2.
  1. A Btk.
  2. § b) pontja szerint a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A terhelt az újabb ügyében elbírált cselekményeket a Gyulai Törvényszék 14.B.372/2014/
  3. számú ítéletével – amely a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.380/2017/
  4. számú végzésével emelkedett jogerőre – kiszabott, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Ezért a végrehajtás utólagos elrendelése is a kötelező törvényi rendelkezés alapján szükséges volt. [31] A védői észrevétel kapcsán megjegyzendő, nincs akadálya annak, hogy a Kúria ezen – egyébként önálló felülvizsgálat alapjául nem szolgáló – ítéleti rendelkezést az előtte Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 6 felülvizsgálati ok miatt folyamatban lévő eljárásban pótolja. Ennek oka, hogy a rendelkezés a felülvizsgálati okkal szorosan összefügg, mérlegelést nem igényel, a feltételek fennállta esetén kötelezően alkalmazandó. E körben a Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott a BH 2014.
  5. szám alatt közzétett eseti döntés indokolására is. [32] A Btk.
  6. §-ában szabályozott közügyektől eltiltás büntetés – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség átirata szintén helyesen utalt – részben objektív feltételekhez kötött (szándékos bűncselekmény, végrehajtandó szabadságvesztés), de mérlegelést is igényel (közügyek vitelére való méltatlanság). Ezért a felülvizsgálati eljárásban ez a rendelkezés nem pótolható, figyelemmel arra, hogy nem lehet felülvizsgálat tárgya (nem valósít meg törvénysértést) az, hogy a bíróság mérlegelési jogkörében indokoltan vagy indokolatlanul hozta meg, vagy mellőzte az adott rendelkezést {BH 2021.
  7. [24] bekezdés}. [33] A pártfogó felügyelet a Btk.
  8. §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt esetekben rendelhető el, a végrehajtandó szabadságvesztés esetén nem. Ezért, a szabadságvesztés felfüggesztésének mellőzésére figyelemmel, a pártfogó felügyelet iránti intézkedést is mellőzte a Kúria. [34] 2.2. A védő az észrevételében foglaltakkal kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [35] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó, és akár hiányos tényállás alapulvételével vizsgálható. [36] A védő által a terhelt elmeállapotának illetve a tartás elmulasztása kapcsán az önhiba megállapíthatósága szempontjából jelentős vagyoni-jövedelmi helyzetének felderítetlenségére (és ezzel az ítélet megalapozatlanságára) hivatkozása ezért felülvizsgálati okot nem képez. Ez a tényállás felülvizsgálatban meg nem engedett támadását jelenti, amelyen keresztül a bűnösség nem vitatható. [37] 3. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. [38] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja szerint nyilvános ülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva – a Békés Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a támadott jogerős ügydöntő határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés c) pontja alapján megváltoztatva a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Ennek keretében a szabadságvesztés büntetés felfüggesztését és a pártfogó felügyelet elrendelését mellőzte, a terhelttel szemben korábban kiszabott – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását utólagosan elrendelte. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján. [39] Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 1.Bfv.1.402/2021/9-I/2 7 Budapest,
  1. május
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1402/2021/
  3. számú ítélete
  4. május
  5. napján jogerős! Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.