Bf.46/2025/9 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont, és az ítélet rendelkező részéből mellőzi az V. tényálláspontra történő utalást. A másodfokú eljárásban felmerült 14.870,- (tizennégyezer-nyolcszázhetven) forint bűnügyi költség megfizetésére a VII.r. vádlott köteles. Indokolás [1] A Székesfehérvári Törvényszék a

1. február
2. és február
3. napján megtartott előkészítő ülés alapján
4. február
5. napján meghozott 5.Fk.44/2024/
6. számú ítéletében négy terhelt büntetőjogi felelősségéről rendelkezett. Az ítélet Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. és fk. Terhelt6 VI. r. vádlottak tekintetében
7. február
8. napján jogerőre emelkedett. [2] A felülbírálattal érintett Terhelt7 VII. r. vádlott bűnösségét a törvényszék csalás vétségében (Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés – V. tényálláspont) állapította meg, és ezért 170 napi tétel – napi tételenként 1.300 Ft, összesen 221.000 Ft – pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott pénzbüntetésbe beszámította a VII. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, majd a fennmaradó 218.400 Ft pénzbüntetés megfizetésére 14 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a lefoglalt bűnjelek további sorsáról és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen Terhelt7 VII. r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést enyhítés érdekében. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.85/2025/1-I. számú átiratában az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Megállapította, hogy a felülbírálat terjedelme korlátozott (Be. 580. §

(2)bekezdés, Be. 590.§

(3)bekezdés). A törvényszék abszolút hatályú eljárási hibát nem vétett, a törvényes keretek közt fogadta el Terhelt7 VII. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát. A megállapított tényállás a váddal egyező, annak megalapozottsága nem vizsgálható, abból a törvényszék okszerűen következtetett a VII. r. vádlott bűnösségére és a bűncselekmény minősítése törvényes. A büntetéskiszabási körülmények körében kitért arra, hogy a törvényszék azokat teljeskörűen gyűjtötte össze, és azokat megfelelően értékelve tettarányos büntetést szabott ki, a főügyészség annak enyhítését nem látta indokoltnak, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Győri Ítélőtábla II.Bf.46/2025/9.. 2 [5] A nyilvános ülésen megtartott perbeszédében VII. r. vádlott védője védence társadalmi életben betöltött hasznosságára hívta fel a figyelmet, illetve hangsúlyozta, hogy Terhelt7 VII. r. vádlott nem kábítószert, hanem megtévesztő anyagot szolgáltatott társa részére, mely inkább hasznosnak tekinthető. A bűncselekmény elkövetésére is azért került sor, hogy az abból származó összeget sérült állat kezelésére fordítsa. Álláspontja szerint VII. r. vádlottnak az állatok érdekében kifejtett példamutató tevékenysége okán és az alkalmi munkából származó jövedelemre figyelemmel a pénzbüntetés eltúlzott, annak teljesítése a védence számára nagy nehézséget okozna, ezért VII. r. vádlott esetében megrovás alkalmazását elegendőnek tartja. [6] A fellebbviteli nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartva az átiratában foglaltakat rámutatott arra, hogy a részletfizetésre figyelemmel fizetendő havi összeg a VII. r. vádlott esetében nem jelent megterhelést. Kitért arra, hogy Terhelt7 VII. r. vádlott tisztában volt az ügyészi mértékes indítvánnyal, és mégis beismerő nyilatkozatot tett, a kiszabott pénzbüntetés tettarányosnak tekinthető, ezért az elsőfokú döntés helybenhagyását kérte. [7] Az ítélőtábla a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak. [8] Minthogy a bejelentett fellebbezések kizárólag a kiszabott büntetés ellen irányultak, vagyis a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjának rendelkezésén alapultak, a Be. 590. §

(3)bekezdése rendelkezésének értelmében az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssekkel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül (korlátozott felülbírálat). [9] Ennek keretében megvizsgálta a Be. 590. §

(5)bekezdésében foglaltakat, amelynek során megállapította, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le, ennek során a Be. 607.§

(1), 608.§

(1), illetőleg 609.§

(1)bekezdéseiben részletezett, a hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási hibát nem vétett, okszerűen foglalt állást a fellebbezéssel érintett terhelt büntetőjogi felelőssége tárgyában is. [10] A fellebbezés jogalapjára (tartalmára) figyelemmel a Be. 591. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a megalapozottsága nem volt vizsgálható, ennélfogva az általa megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is irányadó volt [Be. 591. §

(1)bekezdés]. Ennek alapulvételével végezte el a törvényszék a Be. 590. §

(5)bekezdésének b),

1. c)és
2. d)pontján alapuló további vizsgálatot, amelynek eredményeképpen megállapította azt is: a tényállásban rögzítettek figyelembevételével az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett Terhelt7 VII. r. vádlott bűnösségére. [11] Az elsőfokon eljárt bíróság a VII. r. vádlott által megvalósított bűncselekmények jogi minősítését illetően sem tévedett, azonban az ítélet rendelkező részében feltüntetett jogszabályi hivatkozásból kimaradt a Btk. 373. §

(2)bekezdésében rögzített büntetési tételkeret esetében a kár összegére utaló alpont megjelölése annak ellenére, hogy annak felhívása az ítélet [109] bekezdésében helytállóan megtörtént. [12] A Kúria Büntető Kollégiuma által 2/

1. (VII. 5.) BK véleménnyel felülvizsgált 61/
2. BK vélemény 3.b) pontja alapján, ha a bűncselekménynek több, külön Győri Ítélőtábla II.Bf.46/2025/9.. 3 §-ba, bekezdésbe vagy pontba foglalt alapesete van, meg kell jelölni, hogy az elkövető melyiket vagy melyeket valósította meg, és mivel ez az elsőfokú bíróság részéről elmaradt az ítélet rendelkező részében, ezért azt az ítélőtábla a BK vélemény alapján pontosítja. A Be.
3. §

(2)bekezdésére és a hivatkozott kollégiumi véleményre is figyelemmel nem része a rendelkező résznek az arra történő utalás, hogy az adott bűncselekmény mely tényállási pontra vonatkozik, ezért azt a másodfokú bíróság mellőzi a rendelkező részből. [13] A büntetéskiszabás másodfokú felülbírálata során az ítélőtábla is figyelemmel volt az elsőfokú bíróság által helytállóan számbavett és megfelelően értékelt enyhítő és súlyosító körülményekre. Megállapítható, hogy a törvényszék minden figyelembe vehető tényezőt feltárt és értékelt, e körben pedig fontos hangsúlyozni, hogy a rendezett életvitel nem minősíthető enyhítő körülményként a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről rendelkező 56/

1. BK véleményre is figyelemmel. [14] A büntetés kiszabásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a tettarányosság, a fokozatosság, és a kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. [15] A törvényszék a VII. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen fogadta el, és az ügyészi indítványhoz képest is kedvezőbb mértékű pénzbüntetést szabott ki. Már az elsőfokú bíróság is értékelte a védelem által is hivatkozott azon körülményt, hogy Terhelt7 VII. r. vádlott az állatmenhely fenntartásával társadalmilag hasznosan tevékenykedik, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy VII. r. vádlott visszaesőként követte el a terhére rótt bűncselekményt, mely fokozottabb társadalomra veszélyességét igazolja. Az is megállapítható, hogy a törvényszék az egynapi tétel összegét a törvényi minimumban határozta meg, és a VII. r. vádlott részére a részletfizetés kedvezményét is biztosította, melyre figyelemmel a VII. r. vádlott elnehezült anyagi körülményei is értékelést nyertek a büntetés kiszabásakor. [16] Az ítélőtábla szerint a pénzbüntetés nagysága megfelelően igazodik a cselekmény tárgyi súlyához, a vádlott társadalomra veszélyességéhez és alkalmas a generális és speciális prevenciós célok megvalósításához is, az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés a büntetési céloknak megfelel, sem annak további enyhítésére, sem intézkedés alkalmazására a VII. r. vádlott bűnügyi előélete okán nem látott az ítélőtábla lehetőséget. [17] A másodfokú bíróság a Be.
2. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melyekről az ítélőtábla megállapította, hogy azok megfelelnek a törvényi rendelkezéseknek. Az ítélőtábla a rendelkező részben írtakhoz képest elírást észlelt az ítélet [114] bekezdésében a részletfizetés engedélyezett tartama tekintetében, ezért annak pontosítása vált szükségessé, mivel az ott rögzített 24 havi részletfizetés helyett 14 havi részletfizetés került VII. r. vádlott részére engedélyezésre. [18] A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 5.Fk.44/2024/40. számú ítéletét a Be. 599. §

(1)bekezdés szerinti nyilvános ülésen a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta a felhívott jogszabályi hivatkozás pontosítása és a felesleges tényállási pontra történt utalás mellőzése mellett. [19] A másodfokú eljárásban a kirendelt védői díjjal felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 574. §

(1)bekezdésén és a Be. 613. §

(1)bekezdésén alapszik. Győri Ítélőtábla II.Bf.46/2025/9.. 4 Győr,

1. december
2. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke Dr. Papp Krisztina s.k. előadó bíró Dr. Németh Balázs s.k. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Székesfehérvári Törvényszék
3. február
4. napján kihirdetett, 5.Fk.44/2024/
5. számú ítélete Terhelt7 VII.r. vádlott tekintetében a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. december
7. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke