Pf.20262/2024/8 – Szegedi Ítélőtábla

(3)bekezdés rendelkezése szerint a honlapján közzéteszi az ott megjelölt, egyes szerződési adatokat. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.262/2024/

1. A felperes: felperes neve (felperes lakcíme) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. T. Tóth Balázs egyéni ügyvéd (jogi képviselő címe) Az alperes: alperes neve Kft. (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Széplaki Gábor kamarai jogtanácsos (alperes székhelye) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szolnoki Törvényszék 6.P.20.300/2024/
2. A fellebbező felek és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 6.P.20.300/2024/12.; az alperes 6.P.20.300/2024/
3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes által felperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 749 300 (hétszáznegyvenkilencezer-háromszáz) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 508 000 (ötszáznyolcezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS A tényállás [1] Az hírportál neve elektronikus hírportálnál dolgozó felperes az Info tv.
4. §

(1)bekezdésében biztosított jogával élve 2024 .03.

1. napján, elektronikus úton közérdekű adatok megismerése iránti igényt terjesztett elő az alperesnél a
2. április 17-én, valamint
3. november 13-án a B... Kft.-vel megkötött beszerzési készlet- és raktárgazdálkodási szerződések tekintetében, melyek a szegedi divízió területén vasúti pálya karbantartással, felújítással és pályaépítéssel voltak kapcsolatosak. A felperes a megjelölt szerződések elektronikus másolatban történő kiadását kérte. Az igénylést közvetlenül az alperesnek címezte a közérdekű adatigénylés fogadására megjelölte elektronikus levélcímét. [2] Az alperes a számára nyitva álló törvényi határidő utolsó napján, 2024.04.12én elutasító választ adott. Ebben arról tájékoztatta a felperest, hogy a saját honlapján - a megjelölt webcímen teljesítette törvény szerinti kötelezettségét. Előadta továbbá, hogy a felperes által kért szerződéseket azért sem áll módjában megküldeni, mivel a dokumentumok a GDPR szempontjából korlátozottan terjeszthető személyes adatokat, valamint üzleti titkokat tartalmaznak. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 3 [3] Az alperes állami tulajdonban van, - többségi üzletrész tulajdonosa a Magyar Állam. Fenntartója az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Állam e minisztériumon keresztül gyakorolja tulajdonosi jogait. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [4] A felperes a 2024.05.
4. napján benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság a
5. évi CXII. tv. (Info tv.)
6. §

(1)bekezdése alapján kötelezze az alperest a közérdekű adat megismerésére irányuló igényének teljesítésére oly módon, hogy küldje meg az e-mail címére elektronikus úton az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a keresetben megjelölt szerződéseket és azok esetleges mellékleteinek oldalhű másolatát, a személyes, illetve titkos üzleti adatok szükség szerinti kitörlésével. [5] Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perköltsége megfizetésére a csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján. A perköltségként felszámítani kívánt ügyvédi munkadíjat 7 óra munkaidő-ráfordítás, valamint 50 000 forint + áfa egységóradíj alapulvételével 590 000 forint + áfa összegben jelölte meg. [6] Érvényesíteni kívánt jogként az Alaptörvény VI. cikkének

(3)bekezdésében biztosított, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jogára, továbbá az Info tv. 26. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott, mely szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján, bárki megismerhesse. [7] Felperes megjelölte továbbá az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdését, valamint az Info tv. 3. § 5) és 6) pontjait, melyek közérdekből ugyancsak a nyilvános adat megismerhetőségét, illetve hozzáférhetővé tételét írják elő. [8] Felperes álláspontja szerint az alperestől kért, szerződésekben szereplő közérdekű adatok nem minősülnek üzleti titoknak. Az adatkérést 15 napon belül teljesítenie kellett volna az alperesnek, aki azonban jogsértő módon nem tett eleget törvényi kötelezettségének. [9] A keresetet megalapozó jogként a jogi érvelés körében felperes hivatkozott az Alaptörvény B. cikk

(1)bekezdésében foglaltakra, valamint a VI. cikk

(3)bekezdésében foglaltakra is. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy állami vagyonnal gazdálkodó szervezet, ezért a megjelölt URL webcímen már korábban közzétette a perrel érintett szerződések adatait. A felperes ezzel nem elégedett meg, a szerződések részletes adatait kérte, azonban konkrét igény megfogalmazása nélkül. Azt kívánta tudni, hogy a szerződésekhez kapcsolódó munkavégzések mely pályaszakaszokra vonatkoznak. A törvényi határidőn belül válaszolt a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 4 felperes adat kérő levelére, de újabb e-mailt kapott a részletes adatok megküldése érdekében, melyet fenntartói utasítás miatt nem teljesíthetett. [11] A felperes a perfelvételi tárgyaláson annyiban cáfolta az alperes ellenkérelmét, hogy az URL-re csak szerződési alapadatok kerültek feltöltésre, adatigénye így teljeskörűen nem teljesült. Kijelentette, hajlandó az alperessel egyezséget kötni amennyiben a teljes dokumentációt megkapja a szenzitív adatok kitörlése mellett. A felek egyeztetése nem vezetett eredményre. Az elsőfokú bíróság ítélete és döntésének indokai [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemnek helyt adva kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt küldje meg a felperesnek elektronikus másolatban a felperes e-mail címe neve e-mail címre a B... Kft.-vel 2023. április 17-én, illetve november 13. napján megkötött két szerződést és azok mellékleteinek oldalhű másolatát. Az ítélet rendelkező része táblázatos formában pontosan rögzíti a szerződéskötő feleket, a szerződések típusát, tárgyát, összegét, valamint a szerződéskötések, és a lejáratok dátumait. [13] A bíróság kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 342 900 forint perköltséget. A bíróság ítéletének jogi indokolásában idézte a perbeli jogvita alapját képező Alaptörvény 39. Cikk

(2)bekezdését, valamint az Info tv. irányadó rendelkezéseit. Egyetértett azon felperesi állásponttal, hogy a kért adatok nem tartoznak az Info tv. 27. §

(2)bekezdésben meghatározott korlátozási körbe, az adatok nyilvánosságra hozatala nem okoz az alperes üzleti-gazdasági tevékenysége körében aránytalan sérelmet. Az alperes e tekintetben egyébként sem jelölt meg konkrétumot, nem indokolta, hogy felettes szerve mely okból ellenzi az adatkérés teljesítését. A bíróság helytálló felperesi hivatkozásnak minősítette, hogy az alperes közvagyonnal gazdálkodik, az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos adatok közérdekűnek minősülnek, figyelemmel az állami vagyonról szóló 2007. évi CLI. tv. 5. §

(1)bekezdésére. [14] Az alperes állami tulajdonban áll, közfeladatot lát el, közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles másolatban kiadni a felperes által kért dokumentumokat azok teljes körű mellékleteivel együtt, nem hivatkozhat arra, hogy a kiadni kért adatok a GDPR szempontjából korlátozottan terjeszthető személyes adatokat vagy üzleti titkokat tartalmaznak. A bíróság megjegyezte, az Info tv. 30. §

(1)bekezdése lehetővé teszi, hogy ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumban mégis ilyen adatok vannak, akkor azok titkosítására felismerhetetlenné tétellel sor kerüljön. A kért szerződési adatok közpénzek felhasználásával kapcsolatosak, ez is indokolttá teszi a kiadási kötelezettség megállapítását. [15] A bíróság a felperesi perköltségigényt eltúlzottnak találta, az 50 000 forint óradíjat 30 000 forintra mérsékelte és a felszámított 7 munkaórát alapul véve határozta meg a 342 900 forint összegű bruttó perköltséget, mely a felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíja. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 5 A peres felek fellebbezései és a fellebbezési ellenkérelmek [16] Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. [17] A felperes az ítélet részbeni megváltoztatását és perköltségének a keresetlevélben megjelölt összegben, vagyis 590 000 forint + áfa összegben történő megállapítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az 50 000 forint + áfa alkalmazni kívánt egységóradíjat érdemi indokolás nélkül szállította le 30 000 forintra és ekként végezte el a perköltségszámítást. Irányadóként hivatkozott a Kúria Pfv.II.20.887/2023/

1. számú határozatára, melynek indokolásából idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a megbízási szerződésben rögzített óradíj összhangban áll a piaci viszonyokkal és a bírói gyakorlattal, akkor a bíróság érdemi indokolás nélkül nem mérsékelheti azt. A jelen esetben az elsőfokú bíróság arányossági vizsgálatot nem végzett, piaci viszonyokra nem hivatkozott, mely indokolná az egységóradíj mérséklését. További eseti döntésre hivatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy egy 5 évvel korábbi ítéletben a Kúria 30 000 forintos óradíjat értékarányosnak ítélt meg, ehhez képest az utóbbi években jelentkező jelentős inflációs hatást figyelembe véve, nem tekinthető eltúlzottnak a budapesti irodával rendelkező felperesi jogi képviselő egységóradíj alkalmazása. [18] Az ítélet érdemi rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Továbbra is vitatta a felperes által megjelölt szerződések kiadásának kötelezettségét, álláspontja szerint nem sérült a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga az adatigénylés elutasítása miatt. [19] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2. évi CXXII. tv. (Takarékos tv.)
3. §

(3)bekezdését idézve előadta, az ott szabályozottaknak megfelelő közzétételi kötelezettség folytán ő már biztosította a közérdekű adatok nyilvános megismerésének lehetőségét. A Takarékos tv. előírja az érintett szerződés releváns adatainak közzétételi kötelezettségét, melynek ő eleget tett. A honlapon való közzététel a közvélemény és a sajtó pontos, gyors tájékoztatását szolgálja, ezzel teljesül a Takarékos tv.

1. §-ához fűzött indokolásban rögzített elvárás. Megfelelő módon, a közzétételi felületre irányító URL megküldésével tájékoztatta felperest; ehhez képest külön, a szerződés megküldése már szükségtelen. Vitatta az az elsőfokú bírói álláspontot, mely szerint a szerződéseket egyéb, a felperes által kért módon is szükséges lenne rendelkezésre bocsátani, ezzel ellentétben a gyors tájékoztatást és a jogvitás helyzetek elkerülését szolgálja a honlapon való közzététel, erre utal az Info tv.
2. §

(2)bekezdés rendelkezése, mely szerint, ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével. [20] Alperes fellebbezésében hangsúlyozta, a kért adatok nyilvánosságra hozatala korábban már megtörtént, így azon túlmenően további adatok más formában történő rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége nem áll fenn alperesi oldalon. Megjegyezte továbbá, a honlapon közzétett adatok alapján a felpereshez kötődő hírportál neve hírportál a konkrét szerződések kiadása nélkül is képes volt az alperesi tevékenységet bemutató cikk elkészítésére és közzétételére, melynek elérhetőségét is közölte. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 6 [21] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult az érdemi rendelkezés tekintetében. Felperesi álláspont szerint az alperes fellebbezése elkésett, azt vissza kellett volna utasítani, ugyanis az Info tv. 31. §

(6)bekezdése soron kívüli eljárást ír elő, így az ítélkezési szünet nem vehető figyelembe a fellebbezési határidő számítása során. Az alperes

1. július
2. napján vette át az ítéletet, mely időponttól számított 15 nap állt rendelkezésére a fellebbezés benyújtására, e határidő
3. augusztus
4. napján járt le. Ehhez képest a fellebbezés csak
5. szeptember
6. napján került előterjesztésre, így az elkésett. [22] Érdemben előadta, a Takarékos tv., illetve az Info tv.-ben előírt kötelezettségek eltérőek, azok nem összekeverhetőek. Mindkét törvény az átláthatóságot és a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosítja, de nem azonos módon. A Takarékos tv. meghatározza azokat az adatokat, amelyek közzététele kötelező, ennek elmulasztása esetén a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. Ezzel szemben az Info tv. szabályai lehetővé teszik, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok kiadását igényelje az arra jogosult személy. Az adatkezelő szerv erre köteles 15 napon belül válaszolni, a teljesítés megtagadását pedig indokolnia kell. Az Info tv. alapján igényelt adat kiadásának kötelezettsége alól csak a törvényben meghatározott, kivételes esetekben lehet mentesülni. [23] Az alperes, az általa megjelölt URL-ben csak a szerződések főbb adatait hozta nyilvánosságra, a szerződések több tartalmi elemét, illetve azok mellékleteit azonban nem. Erről maga az alperes is így nyilatkozott a
7. június
8. napján megtartott tárgyaláson. A továbbiakban hangsúlyozta, az URL megküldésével az alperes nem mentesült az Info tv. szerinti adatkiadási kötelezettsége alól. Az Info tv.
9. §

(3)bekezdése kifejezetten másolatkiadási kötelezettséget ír elő, ez nem azonosítható azzal, hogy az URL ellen bizonyos adatok körét szűkebb formában teszi közzé az alperes. Megjegyezte továbbá, az oknyomozó portál amennyiben el tud készíteni interneten elérhető információk alapján egy tényfeltáró cikket, még önmagában nem eredményezi azt, hogy a közérdekű adatok kiadása alól az arra kötelezett mentesülhessen. [24] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság mérlegelésével egyetértve előadta, hogy a megállapított perköltség nem tekinthető kifejezetten eltúlzottnak, figyelemmel a pertárgyérték nem meghatározható mértékére. [25] A felperes által benyújtott fellebbezési ellenkérelemmel kapcsolatban fenntartotta a fellebbezésében foglalt érvelést, továbbá hangsúlyozta, hogy az eljárás soron kívüli típusára nézve a bíróságtól nem kapott tájékoztatást, figyelmeztetés hiányában az általános szabályok szerint az ítélkezési szünettel számítva volt jogosult benyújtani a fellebbezését. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis megköveteli az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizártságával kapcsolatos bírói figyelmeztetést. Ennek hiányában a fellebbező felet nem érheti joghátrány. Egyebekben fenntartotta azon elsőfokú eljárásban kifejtett érdemi érvelését, hogy a Takarékos tv.-ben foglalt közzétételi követelmények teljesítésével ő eleget tett adatszolgáltatási kötelezettségének. Az ítélőtábla döntésének indokai Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 [26] 7 A felperes fellebbezése alapos, az alperes fellebbezése alaptalan. [28] A jelen peres eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. tv. (Pp.) rendelkezései az irányadók. A Pp.
2. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga, amely magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének a megváltoztathatóságát. A Pp.
3. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg, és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen meg kell határoznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét (Pp.
4. §). Mind a fellebbező félnek, mind ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést, és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. [29] A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogásolt rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül [Pp.
5. § b) pont], továbbá azt anyagi vagy eljárási jogszabálysértést is meg kell jelölnie, amire a fellebbezését alapítja [Pp.
6. § d) pont]. [30] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperest terhelő perköltségfizetési kötelezettség mértékének a felemelését kérte, továbbá az alperes kötelezését a másodfokú perköltségének a megfizetésére. Az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének teljes megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. [31] A felperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen az alperesi fellebbezés elkésettségére hivatkozott, ezért az ítélőtáblának először ezen eljárási kérdésben kellett állást foglalnia. [32] A Pp.
7. §-a szabályozza a bíróságok ítélkezési szünetét, amely kihatással van az órákban, napokban, munkanapokban megállapított eljárási határidőkre. A Pp.
8. §

(3)bekezdése szerint az

(1)és

(2)bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a törvény valamely eljárásra vagy valamely cselekményre soron kívül történő eljárást ír elő. [33] Az Info tv. 31. §

(6)bekezdése szerint a bíróság a per minden szakaszában, ideértve a felülvizsgálati eljárást is, soron kívül jár el. [34] Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az alperes fellebbezésének benyújtásakor már elmulasztotta a rendelkezésre álló határidőt, tekintettel arra, hogy a közérdekű adat kiadására irányuló peres eljárás az előbbiek szerint soron kívüli. Ezzel szemben az alperes a fellebbezési ellenkérelemre tett észrevételében helyesen hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 8 Pp. 148. §

(4)bekezdésére, illetőleg az ehhez kapcsolódó bírói gyakorlatra, amely szerint a

(3)bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell. A BDT

1. 4247 szám alatt közzétett eseti döntésben a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. szabályozásával egyezően azt állapította meg, hogy az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságának kizártságára a felet garanciális okból külön figyelmeztetni kell. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság erre vonatkozó tájékoztatást elmulasztotta, így az alperesi fellebbezés esetében az elkésettség jogkövetkezményeit a jelen perben nem lehet alkalmazni. Az ítélőtábla ezért a fellebbezést határidőben érkezettnek tekintette és érdemben elbírálta. [35] Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel nem vette figyelembe a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2. évi CXXII. tv. (Takarékos tv.)
3. §

(3)bekezdésének rendelkezéseit. [36] A törvény 2. §

(3)bekezdése szerint a 7/I. §-ban foglaltak kivételével a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát eltérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. A

(8)bekezdés értelmében a közzététel elmulasztása esetén, továbbá, ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. [37] Az alperes állítása szerint az Info tv. 26. §

(1)bekezdése a közérdekű adatok megismerését biztosító kötelezettséget általánosságban szabályozza, amelyhez képest a Takarékos tv. konkrétan meghatározza, mely adatok közzétételére köteles a köztulajdonban álló gazdasági társaság. Álláspontja szerint a Takarékos tv.-ben előírt közzétételi kötelezettségének eleget tett, további adatszolgáltatásra az Info tv. alapján sem köteles. Az ítélőtábla nem osztja az alperes álláspontját. [38] Az Info tv.

1. §
2. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 9 [39] A felperes fellebbezési ellenkérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy az Info tv. és a Takarékos tv. ugyan mindkét esetben az átláthatóságot és a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosítja, de eltérő módon. Amíg a Takarékos tv. az előbbiek szerint konkrétan megjelöli, hogy mely adatok közzétételére köteles a köztulajdonban álló gazdasági társaság és azt is előírja (
3. §

(9)bekezdés), hogy ezen adatok a nyilvánosságra hozatalt követően 2 évig nem is távolíthatók el, addig az Info tv. azt írja elő (26. §

(1)bekezdés), hogy a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot, a törvényben meghatározott kivételekkel erre irányuló – egyedi – igény alapján bárki megismerhesse. Tekintettel arra, hogy a Takarékos tv.-ben szabályozott, kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok köre eltér az Info tv.-ben szabályozott közérdekű adatok körétől – ez utóbbi szélesebb –, ezért önmagában a Takarékos tv.-ben előírt közzétételi kötelezettség teljesítése még nem teszi megalapozatlanná az Info tv.re alapított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmet. A két szabályozás közti jelentős eltérést mutatja még, hogy az Info tv. másolat kiadásának megkérését is biztosítja, továbbá a szerződési mellékletekre vonatkozóan ugyancsak lehetővé teszi a teljeskörű, egyedi igény szerinti adatkérést. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az Info tv.-ből eredő kötelezettségének az alperes nem tett eleget, és helyes rendelkezéssel kötelezte az alperest ezen adatok felperes részére történő megküldésére az adatvédelmi szabályok figyelemben tartása mellett. Erre tekintettel az alperes fellebbezése alaptalan. [40] Az elsőfokú bíróság ítéletében a pernyertes felperes költségigényét mérsékelte a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(6)bekezdésére hivatkozással. Megállapítása szerint a felperes által felszámított 50 000 forintos óradíj eltúlzott, azt 30 000 forintra leszállította, de ennek érdemi, konkrét indokát nem adta. [41] A felperes fellebbezésében helytállóan hivatkozott a Kúria ezzel kapcsolatos gyakorlatára (Pfv.II.20.887/2023/

1. szám), amely szerint a bíróság a kikötött ügyvédi munkadíjat csak kivételes esetben és akkor mérsékelheti, amennyiben a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a munkadíj között nyilvánvalóan érzékelhető, jelentős aránytalanság áll fenn. A perköltség mérséklése az alkalmazni kívánt egységóradíj mértékére legfeljebb akkor terjedhet ki, ha az a piaci viszonyokkal és a józan ésszel ellentétes, kirívóan eltúlzott mértékű. [42] Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes jogi képviselőjével kötött megállapodásban meghatározott 50 000 forintos óradíj nem tekinthető eltúlzott mértékűnek, annak mérséklése indokolatlan volt. A felperes megfelelően indokolta, alátámasztotta a per vitelére ráfordított munkaórák mennyiségét és helytállóan számította fel a tárgyalásokon való részvétel kapcsán szerződésben meghatározott munkadíját is. Külön megjegyzendő, hogy az ügyvédi munkadíj nem teljes egészében képezi az ügyvéd jövedelmét, mivel abból kell fedeznie a tevékenység végzésével járó költségeit, melyek egy fővárosi iroda fenntartása esetén közismerten magasabbak. Ez is indokolja a limitált egységóradíj felszámításának lehetőségét. Az ítélőtábla erre figyelemmel nem találta indokoltnak a felperes által kért perköltség összegének mérséklését. [43] A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
2. §

(2)bekezdésére figyelemmel részben megváltoztatta, az alperest terhelő perköltségfizetési kötelezettséget 749 300 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.262/2024/8 10 [44] A pervesztes alperes a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes másodfokú perköltségének összegét, melynek mértékét az ítélőtábla az IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján, a költségszámítást elfogadva állapított meg. [45] A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.tv. 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, fellebbezési eljárási illeték viselésről ezért az ítélőtábla nem rendelkezett. [46] bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 375. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül Szeged,

1. január
2. Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró